|
Egyéni védőeszközök munkakörök szerint
|
||||
|
|
Tisztelt Kolléga! Ez a fejezet elsősorban munkabiztonságban tevékenykedő szakembereknek szól, ezért a Kolléga megszólítás. Talán senki nem veszi sértésnek, ám ha mégis, úgy elnézését kérem! Mielőtt elkezdené használni az alábbi anyagot, kérem figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót, mert későbbi bosszúságtól, kellemetlenségtől kímélheti meg magát. Ennek a rendszernek a használata feltételezi, hogy előzetesen már végeztek kockázatelemzést az adott cégre, munkakörre/szakmára, tehát a kész sablonokat ennek megfelelően illik adaptálni, felülírni. Mindenki csak a saját felelősségére teheti azt meg, hogy változtatás nélkül veszi át, teszi sajátjává az alant megnyitható, kidolgozott dokumentumokat! Mindig az legyen szem előtt, hogy az adott ártalom, veszély elleni védelmet (ha más módszer pl. elkerítés, burkolás vagy egyéb intézkedés nem alkalmazható) megszünteti-e, vagy csökkenti-e az egyéni védőeszköz használata. A dokumentumok megnyitásához, szerkesztéséhez Word, vagy azzal azonos tudású a doc-formátumot ismerő más szövegszerkesztő és némi felhasználói ismeret szükséges. Mivel minden művelet CD-ről fut (ha nem másolta fel saját gépre a tartalmat) nyugodtan kísérletezhet, nem tudja "elrontani" a lemezen lévő anyagot.
|
|||
Egyéni védőeszközök kategóriákba sorolása
|
a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet szerinti kategóriába sorolása (korábbi, már nem hatályos szabályozás) |
2018. 04. 21-től: Az Európai Parlament és a Tanács 2016. március 9-i (EU) 2016/425 rendelete az egyéni védőeszközökről I. melléklete szerint: |
|
1. kategória: Az 1. kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. E szerint az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet: a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (kertészkesztyűk, ujjvédő stb.), b) gyengén agresszív hatású tisztítószerek, melyek hatása könnyen visszafordítható (pl. hígított tisztítószeroldatok ellen védelmet nyújtó kesztyűk stb.), c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi tárgyak kezelése során felmerülő kockázatok, amelyek nem teszik ki a felhasználót veszélyes behatásnak (kesztyűk, kötények szakmai felhasználásra stb.), d) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli); e) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők); napsugárzás (napszemüveg). |
Az I. kategória: kizárólag a következő minimális kockázatokat foglalja magában: a) felületi mechanikai sérülés; b) kis hatásfokú tisztítószerrel való érintkezés vagy vízzel való tartós érintkezés; c) legfeljebb 50 °C hőmérsékletű forró felületekkel való érintkezés; d) napfénynek való kitettség (a nap megfigyelésének kivételével) okozta szemsérülés; e) nem szélsőséges jellegű légköri körülmények.
|
|
2. kategória: A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetve a 3. kategóriába. |
A II. kategória: az I. és a III. kategóriában felsoroltaktól eltérő kockázatokat foglalja magában. |
|
3. kategória: A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi védőeszközök sorolhatók: a) a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek; b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédőeszközök, beleértve a búvárkészülékeket is; c) azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetve ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak; d) azok a védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri vagy meghaladja a 100 °C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének veszélye fennáll-e vagy nem; e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak; f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják. |
A III. kategória: kizárólag azokat az alábbiakhoz kapcsolódó kockázatokat foglalja magában, amelyek olyan súlyos következményekkel járhatnak, mint például halál vagy visszafordíthatatlan egészségkárosodás: a) egészségkárosító anyagok és keverékek; b) oxigénszegény környezet; c) fertőző anyagok; d) ionizáló sugárzás; e) legalább 100 °C-os környezeti levegőhöz hasonló hatást keltő magas hőmérsékletű környezetek; f) legfeljebb -50 °C-os környezeti levegőhöz hasonló hatást keltő alacsony hőmérsékletű környezetek; g) lezuhanás a magasból; h) áramütés és feszültség alatti munkavégzés; i) vízbefulladás; j) kézi láncfűrész általi vágás; k) nagynyomású folyadéksugár; l) lövedék általi sebesülés vagy késszúrás; m) ártalmas zaj.
|
A korábban elkészült munkáknál vegyük figyelemben a fenti táblázat szerint, hogy az 1. 2. és 3. arab számmal jelölt kategória I. II. és III. számra változik.
Ebben a csomagban teljesen átdolgozott, új meghatározások találhatók, minden oldal normál álló formátumban.
