Minden védősisakon fel kell tüntetni:

1. a gyártás idejét

2. a sisak típusát

3. a gyártó nevét

4. a sisak méretét

5. az alkalmazott szerkezeti anyag rövidítését

6. az egyéb biztonságtechnikai vizsgálatokra vonatkozó jelöléseket.

Lényeges és fontos, hogy egyértelműen megállapítható legyen a gyártás időpontja, valamint a felhasznált alapanyag, mert a védősisakok használati idejét ezek befolyásolják.

Hőre lágyuló sisakhéjak: érzékenyebbek az UV-sugarakra, mint a hőre keményedő anyagúak (szabadban, napon használva hamarabb öregszik). Célszerű őket rendszeresen felülvizsgálni. Ha a sisakhéj összenyomásakor vagy a sisakellenző hajlításakor recsegő hang hallható, ez a sisakhéj ridegségére utal. A védősisakot nem szabad tovább használni és a még megfelelőektől el kell különíteni. Hőre lágyuló anyagból készült sisakoknál legfeljebb 4 éves használati időt irányozhatnak elő.

Hőre keményedő sisakhéjak: tulajdonságát a napfény (UV-sugárzás) nem változtatja meg, kiváló öregedési tulajdonságokkal rendelkeznek, ridegesésük csekély. A különféle Európai Szakmai Szövetségek ajánlása szerint a fenol-textilből (PS-SF) készült sisakokra 8 évnél, az üvegszál erősítésű műanyagból készült sisakokra 10 évnél hosszabb ideig nem célszerű használni. A használatra vonatkozóan minden esetben vegyük figyelembe a gyártó előírásait.

Rendszeresen ellenőrizni kell a sisakhéjat és a belső részt. Ha rongálódás tapasztalható a sisakot ki kell cserélni. Ha erős ütés érte a sisakot, azt többé már nem szabad használni, még akkor sem, ha a sisak felületén ez nem látszik, nem mutatkoznak külsérelmi nyomok.

Ha nem találjuk a fenti jelöléseket a sisakon, akkor -10 °C és + 50 °C közötti környezeti hőmérsékleten használhatók.

A sisakok kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy a beütődés elleni sisakokat nem lehet használni olyan munkaterületeken, ahol leeső tárgyak (pl. építőipar), a fej összenyomódásának veszélye, vagy más különleges munkahelyzetből adódó plusz követelmény előfordulhat. A beütődés elleni védősisakokat használjuk gépjármű szerelés, javítás, aknában végzett munka, szűk helyeken tartózkodás, csővezetékek közötti közlekedés, munka során.

Az olyan kiegészítő útbaigazítások, mint utasítások vagy szabályozási, szerelési, felhasználási, tisztítási fertőtlenítési, karbantartási, felülvizsgálati, raktározási javaslatok a használati jegyzékben kerülnek specifikálásra.

EN 812 szabvány : ütésálló sapka

Az EN 812 szabvány az iparban (fejbőrt védő) általánosan használatos ütésálló sapkákra vonatkozik, a fej védelme érdekében, amikor az olyan kemény testekkel ütközik, melyek károsodást vagy egyéb felületi sérülést okozhatnak a viselőjüknek, vagy meg is ölheti őket. Főként belső térben való használatra tervezték ezeket.

Az ütésálló sapka nem zuhanó tárgyak hatása elleni védelemre szánt termék, és semmilyen esetben nem kell helyettesíteni ipari védősisakkal erre az alkalmazásra az MSZ EN 397 szabvány szerint.

2. Arcvédő eszközök

Az arcvédő eszközök az arc és a szem együttes védelmét biztosítják

a)      mechanikai hatások (repülő, pattanó anyagok);

b)      anyagok hatása (pl. víz, nem veszélyes folyadékok, savak, lúgok);

c)      porok hatása;

d)      sugárzások (pl. ultraibolya, infravörös);

e)      biológiai tényezők (fertőzés veszélye)

ellen.

Az arcvédő eszközök kialakításuk szerint lehetnek sisakra- és fejkosárra szerelhető arcvédők, kézi- és fejpajzsok; valamint sisakra szerelhető pajzsok. A műanyag alapanyagú arcvédők általában mechanikai és vegyi hatások ellen, a fémszita arcvédők pedig elsősorban hősugárzás ellen nyújtanak védelmet.

A mechanikai ártalom elleni arcvédőkkel szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy a repülő, pattanó szilárd részecskék hatása ellen megfelelő mértékű ütésszilárdsággal rendelkezzenek. A munkahelyi ártalmak konkrét ismeretében (a részecskék nagysága, sebessége stb.) választható ki a megfelelő alapanyagú és védelmi fokozatú arcvédő. Sérülés esetén az arcvédő cseréje szükséges.

Kémiai veszélyeket jelentenek a cseppecskék és folyadékok kilövellései, illetve oldószerek, aeroszolok, savak, lúgok, cement, habarcs stb. bekerülése a szembe. Ennek következtében égések, szaruhártya bántalmak, vírusos fertőzések, heves kötőhártya gyulladások, fekélyek keletkezhetnek a szemben.

Az infravörös, ibolyántúli, lézer, erős fény és napfény sugárzás hatására szürke hályog, elszarusodó kötőhártya-gyulladás, retina elszarusodás vagy égések, a szemlencse elhomályosodása következhet be a szemben.

Elektromos vezetékekkel való közvetlen érintkezés és rövidzárlati elektromos ív hatására a retina beégése, a szaruhártya vagy a szemlencse elszarusodása jöhet létre.

Magas hőmérsékletű folyadékok, olvadó anyagok, lángok hatására a szem tönkremehet és a szaruhártya vakfoltossága következhet be.

A hegesztőpajzsok az ívhegesztéskor fellépő ártalmak elleni védelemre készülnek. A kiválasztás szempontjait a megmunkált tárgy anyagi minősége, és az alkalmazott hegesztési technológia határozza meg.

A hegesztőpajzsok főbb részei a pajzstest, a szűrőüveg és az előtétüveg. Az ívhegesztésnél alkalmazható pajzstestnek és tartozékainak ellenállónak kell lenni a hegesztési technológiánál keletkező közel 3600 ºC hőmérséklettel és a megolvadt fém fröccsenésékor keletkező veszélyekkel/ártalmakkal szemben.

A munkafolyamatoknál előforduló elektromágneses sugárzási tartományok a következők:

Tapasztalatok szerint ívhegesztéskor a sugárzás 10%-a az ultraibolya, 30%-a a látható és 30%-a az infravörös sugárzási tartományba esik.

Az ívhegesztéshez a kisugárzott energia és annak spektrális eloszlása függvényében különböző védőfokozatú szűrőüvegek használata szükséges. A hegesztő szűrők skálaszámait a hegesztési eljárások figyelembevételével az alábbi táblázatok tartalmazzák: A megadott értékek átlagos munkafeltételekre vonatkoznak, amikor a hegesztő szeme és a hegfürdő közötti távolság ~50 cm és az átlagos fényerősség 100 lux.

Szórt fény ellen, gázhegesztéshez és keményforrasztáshoz alkalmazandó skálaszámok ¹⁾

¹⁾ Az alkalmazás feltételei szerint a következő nagyobb vagy kisebb skálaszámot kell választani.

²⁾ A „nehézfém" fogalma az acélra, az acélötvözetekre, a rézre és annak ötvözeteire stb. vonatkozik.

A lángvágáshoz alkalmazandó skálaszámok:³⁾

³⁾Az alkalmazás feltételei szerint a következő nagyobb vagy kisebb skálaszámot kell választani.

Magasabb skálaszámú (sötétebb) szűrő alkalmazása nem biztosít nagyobb védelmet, sőt káros is lehet, mivel arra készteti a hegesztőt, hogy közelebb hajolva a sugárzás forrásához több gázt és/vagy gőzt lélegezzen be. Szabadban, vagy erős természetes világítás mellett végzett hegesztési eljárások esetén egy fokozattal nagyobb skálaszámú szűrő használható.

A hegesztők segítőit és a hegesztő eljárásban résztvevő egyéb személyeket is védeni kell. Ha a hegesztő és segítő egyenlő távolságra van az ívtől, akkor mindkét személynek azonos skálaszámú szűrőt kell használni.

Az elektrooptikai hegesztőpajzsok egy adott szűrőfokozat tartományban biztosítanak védelmet, mivel egy, a hegesztési folyamat kezdetekor automatikusan elsötétülő védőkazettával vannak ellátva. A hegesztőpajzs a beépített szűrőrendszer alapján világos helyzetben is véd a szemre káros sugárzások ellen, de teljes védőhatását üzemállapotban, a hegesztés megkezdésekor, az elsötétedés mértékével fejtiki.

Az ívhegesztő pajzsoknál alkalmazott előtétüveg a szűrőüveget, vagy a védőkazettát védi a fröcsköléstől, a szennyeződésektől és a mechanikus sérülésektől.

A pajzstest sérülés esetén azonnal cserélendő. Az elhasználódás mértékének megfelelően szűrőüveg csere is szükségessé válhat. Kerülni kell vegyszerek és karcoló, dörzsölő hatású, éles, hegyes tárgyak hatását.

Az egészségügy területén alkalmazható arcvédők védelmi képességének meghatározása a szakterületi tevékenységekre vonatkozó speciális előírások figyelembevételével történt.

3. Szemvédő eszközök

Szemvédő eszközök szabványlistája

védőszemüvegek csoportosítása

A védőszemüvegekre és arcvédőkre ugyanazok a szabványok vonatkoznak:

EN 166 szabvány:

Az EN 166 szabvány alkalmazandó minden típusú, a szem károsítására alkalmas, vagy a látás romlását okozó veszélyek elleni egyéni szemvédőre, kivétel az atomerőműi eredetű, a röntgen sugárzás, a lézer és az alacsony hőmérsékletű infravörös sugárzás veszélyei elleni egyéni szemvédőket. Jelen szabvány specifikációja nem alkalmazható az olyan szemvédőkre, melyekre elkülönített és teljes szabvány vonatkozik, mint pl. antilézer szemvédő, általános használatú napszemüvegek, stb. A javító üveggel felszerelt szemvédők nincsenek kizárva az alkalmazási tartományból.

EN 169 szabvány

Az EN 169 szabvány megadja a fokozatszámokat és hegesztést, keményforrasztást és plazma-vágási munkálatokat elvégző végrehajtó védelmét biztosító szűrők átadási specifikációját.

Az ilyen típusú szűrők egyéb alkalmazandó követelményeit az EN 166 tartalmazza. A változtatható vagy duplafokozatú hegesztő szűrők specifikációja az EN 379 tárgyát képezi. EN 175 szabvány

Az EN 175 specifikálja az általános követelményeket és próbamódszereket, a munkavégző arcának és szemének az ártalmas optikai sugárzási és szokásos hegesztési, vágási vagy egyéb kapcsolódó műszaki tevékenység során keletkező sajátságos kockázatok ellen használt védelmi berendezésekre vonatkozóan.

Jelen szabvány specifikálja a védelmet, beleértve az ergonómiai szempontokat a különféle természetű kockázatok és veszélyek ellen.

• sugárzás,

• gyúlékonyság,

• mechanikai,

• elektromos kockázatok.

A berendezést úgy kell megszerkeszteni, hogy alkalmazni lehessen a védőszűrőket védőüveg vagy szemlencse erősítéssel, követve a hegesztési műveletekhez a védőberendezést gyártó ajánlásait, az EN 166, az EN 169 vagy az EN 379 szerint.

Mechanikai ellenálló képesség

A védőszemüvegek és arcvédők mechanikai ellenálló képességének vizsgálatát úgy végzik, hogy egy 6 mm átmérőjű acélgolyót, 1 m távolságról a védőeszközre lőnek. A golyó sebességének megfelelően négy különböző energiájú ütközést különböztetünk meg. A vizsgálatot összeszerelt állapotban a keretre és a látómezőre vonatkozóan is elvégzik.

A megfelelő védőszemüveg vagy arcvédő kiválasztásának a fentiek alapján kell megtörténnie, amikor már a (jelen anyagban több helyen is megemlített) munkahelyi, munkaköri kockázatbecslést elvégeztük, meghatároztuk a veszélyeket, ártalmakat. Pl. a mechanikai veszélyeken kívül van-e kémiai (vegyi) ártalom, hőhatás, sugárzások, erős napfény stb.

Törekedjünk arra, hogy védőszemüvegünk vagy arcvédőnk páramentes, azaz N-jelölésű legyen, és ez tartozzon a 1-es optikai osztályba. Nagyon fontos az is, hogy a védőeszköz viselése ne okozzon többletterhelést, állítható (szárhosszúság, orrnyereg, dőlésszög) és kényelmes legyen.

Példák:

Javító, szerelő, gépipari munkakörökbe a száras védőszemüveg (F jelölés; kis ütközési energia) javasolt, ám ha gyorsdarabolóval, sarokcsiszolóval is végzünk munkát, már a nagy erejű ütközésre (A jelölés) kell felkészülni.

A kémiai biztonság területén a felhasznált, használt szerektől és a technológiától függően használhatjuk a száras és zárt védőszemüvegeket. Ha fennáll a fröccsenés lehetősége, akkor az ennek kivédésére alkalmas (3-as jelölésű) arcvédőt használjunk. Esetleges UV-vel történő sterilizálás esetén az ennek megfelelő (3-1,2 vagy 3-5) védőszemüvegeket használjunk.

Raktározás, tárolás, szállítmányozás területén többféle probléma felmerülhet a szem megfelelő védelmének a biztosítására. Előfordulhatnak erős napfény vagy változó erősségű fényviszonyok, vagy a folyamatosan rossz látási körülmények. Az általában használt napszemüvegek nem felelnek meg e célra, mint védőeszközök a gépjárművek vezetése során. ugyanis a napszemüvegnek (általában) nincs oldalvédelme és nem biztosítja a színhelyes felismerést a közlekedési táblák, jelzőlámpák észlelésekor. A munkáltatónak kell biztosítania egy nap elleni védőszemüveget (5-1,1 vagy 5-1,4), amely teljesíti a fenti kritériumokat. Rossz látási viszonyok közt, szürkületben, ködben pedig olyan szemüveget kell biztosítani, amely kontúrkiemelő hatású (3-1,2 HDL sárga) és javítja a látás hatásfokát. A raktározás során ki- és be járkálva kültérről a belső térbe, ahol mások, jelentősen eltérőek a fényviszonyok olyan védőszemüveget kell biztosítani, amely mindkét körülmény között megfelelő védelmet nyújt (5-1,1 I/O ezüst)

Építőiparban is fontos, hogy használjunk védőszemüveget. Erős napsütésben végzett munka során (vasbetonszerelés, állványozás stb.) a kárázást megelőző és az erős fényviszonyokat csökkentő védőszemüveg (5-1,4) használata indokolt. Ez megelőzi a szem kifáradását, szédülést és a koncentráció nagymértékű csökkenését. De gondolunk csak a habarcskeverés, vakolás során a fröccsenő mész- és cementtartalmú anyagra, melynek szembe kerülése irritációt okozhat. Ezt megelőzhetjük, ha védőszemüveget írunk elő, és használatát megköveteljük. (pl. N, F, 1-es optikai osztály)

4. Légzésvédő eszközök

Légzésvédelem pontos szabványlistája

Határozzuk meg milyen veszélyek érhetik a légzőszerveket!

A fentiek alapján, ha be tudtuk sorolni, hogy a vizsgált területünkön van-e valamilyen ártalom, akkor már csak a védelem megoldásával kell foglalkoznunk. Azonban vegyük figyelembe, hogy a legtöbb esetben a konkrét és pontos ténymegállapítás mérés nélkül nem lehetséges!

Szűrő típusú légzésvédő eszközök felosztása

Izolációs légzésvédő készülékek csoportjai

5. Hallásvédő eszközök

Hallásvédelem szabványlistája

Hallásvédő füldugók tájékoztatója

Hallásvédő fültokok tájékoztatója

Mára bizonyítást nyert: a zaj súlyos károsodásokat okozhat mind fiziológiai, mint pszichológiai síkon. Valójában, a zaj valóságos ártó tényező mindegyikünk egészségére. Ennek az alapvető érzésnek a megsértésével, kitesszük magunkat a következményeknek.

A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet írja elő a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló legfontosabb tudnivalókat.

A munkahelyeken a munkavállalókat érő zaj mérése és értékelése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató a munkavállalók részére zajvédelmi szempontból egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket biztosítson. E cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy a munkáltató ismerje és megfelelően értékelje, elemezze a munkahelyi zajviszonyokat, azaz az Mvt. szerinti kockázatértékelést zajvédelmi szempontból megfelelő részletességgel végezze el.

Leegyszerűsítve, a rendelet szerint a következőket kell figyelembe:

Ha a zajterhelés meghaladja a 80 dBA expozíciós értéket, (de nem több 85 dBA-nél) a dolgozót kérésére el kell látni zajvédő eszközzel.

A 85 dBA értéket meghaladó zajexpozíció esetén a munkáltatónak kötelessége valamilyen intézkedéssel a zajterhelést a megengedett szint alá csökkenteni.

Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dBA egyenértékű A-hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás.

A mérési jegyzőkönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a vizsgálatot végző szerv megnevezése és címe, a jogosultság igazolása,

- a vizsgálat helye és időpontja,

- a vizsgálat célja,

- hivatkozás e jogszabályra,

- a méréshez használt műszerek és berendezések gyártmánya, típusa,

- a műszerek hitelesítésének időpontja, a hitelesítési bizonylat száma,

- a mérést végzők neve, szükség esetén a jogosultság igazolása,

- a helyszín részletes leírása, vázlatos helyszínrajzzal,

- a zajforrások leírása, helyzete, működése a mérés alatt,

- a zaj jellege (folyamatos, illetve szakaszos, állandó, illetve változó, impulzusos stb.),

- a munkavállaló(k) munkahelyeinek és tevékenységének leírása,

- a mérési pontok leírása, megjelölése a helyszínrajzon,

- az egyes mérések időpontja és időtartama,

- a mérési eredmények, illetve mérési adatok,

- a mérést befolyásoló esetleges körülmények,

- az expozíciónak kitett munkavállalók megnevezése, száma,

- a vizsgálati eredmény(ek),

- dátum és a vizsgálatért felelős aláírása

Csak az alkalmazott minősítési jelzéssel ellátott hallásvédők választhatók ki. Minden JSP zajelleni termék viseli a CE jelölést, ami az egyéni védelmi berendezés szerinti előírás, és rendelkezik a British Standard Institute (BSI) jelzésével is.

A zajvédő kiválasztásánál, fontos szabály a törvények, szabályozások, használat és műszaki jellemzők ismerete. A kiválasztási követelmények emelik ki a választás pillanatában figyelembe veendő általános szempontokat. A kiválasztás pontosításához kérjük hivatkozni az EN 458:2005 szabványra. (Cím: Hallásvédők. Ajánlások a kiválasztáshoz, a használathoz, a gondozáshoz és a karbantartáshoz. Útmutató dokumentum).

Hallásunk rendkívül értékes és érzékeny. A legtöbb ember számára magától értetődik, hogy képes hallani. Vajon ki gondol arra, hogy a hallószerv érzékelésünk legkényesebb mechanizmusa? Fülünk még alvás közben is őrködik. Egészséges ember számára nehezen elképzelhető, mit jelent, ha valaki rosszul vagy egyáltalán nem hall. Hallásunkat már huzamosabb ideig tartó csekély zajterhelés is károsíthatja. A halláskorosodás belsőleg, láthatatlanul alakul ki és gyógyíthatatlan betegség.

 Érzékenységünk a zajra mindig egyéntől függő és egyénenként eltérő. Még abban az esetben is, ha látszólag hozzászokott a zajhoz, senki nem lehet biztonságban a zajártalommal szemben. Minél nagyobb a zaj intenzitása, minél több időt töltünk a zajos környezetben, annál nagyobb a halláskárosodás esélye.

 A zaj a hallás károsodásán kívül a központi idegrendszerre történő közvetlen hatásával általános stresszreakciókat idézhet elő. Ez a stressz lelki és testi következményekkel egyaránt járhat.

 Munka közben változatos jellegű és intenzitású zajok érik a fülünket. Az alábbi példák különböző munkafolyamatokhoz tartozó jellemző hangnyomásokat tartalmaznak:

 A hallásvédő eszköz kiválasztásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1. EK megfelelőség
2. Zajcsillapítási követelmény
3. Viselési komfort
4. Munkahelyi környezet és a munkafolyamat
5. A dolgozó egészségügyi alkalmassága
6. A hallásvédő illeszkedése más védőeszközökhöz

Az EK megfelelősség követelményeiről a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendeletben találhatunk információkat. Fontos, hogy a megfelelőség követelményei közé tartozik nem csak az EK megfelelőségi jelzés (CE jelzés), hanem a részletes, magyar nyelvű felhasználói tájékoztató is, minek megléte elengedhetetlen a biztonságos alkalmazáshoz.  Semmiképpen nem lehet meglepő, hogy az EK megfelelőséget rögtön másodikként a csillapítási teljesítmény követi. Éppen ezért a zajvédő eszközökön fel kell tüntetni az SNR (súlyozott átlag zajcsillapítás) értéket és a frekvencián mért zajcsillapítási értéket. Ha ennek elhelyezése a terméken (pl. a füldugó kis mérete miatt) nem lehetséges, akkor a gyűjtőcsomagoláson, vagy egyéb ismertetőn kell jelölni.

1. Zajvédő füldugók lehetnek:

Egyszer használatos, eldobható füldugó: olyan munkakörülmények között javasolt a használata, ahol a környezeti szennyeződés könnyen a füldugóra kerül, és ennek eltávolítása, tisztítása körélményes lenne. (pl. vegyiparban, gyógyszer-iparban, irritációt okozó, olajos, és egyéb szennyező anyagok jelenléte esetén)

Többször használatos füldugók:  tiszta munkakörülmények között használhatók, tisztításuk, tárolásuk könnyen megoldható.

Detektálható füldugók: ezek használat ott indokolt, ahol szennyezőanyagok nem kerülhetnek bele a a feldolgozott termékekbe (pl. konzervipar, élelmiszeripar, húsipar, tejipar, vegyipar, konzergyártás stb.). Ezeket a füldugókat a feldolgozás során detektorokkal ki lehet mutatni, ha belekerülnek a termékbe. Létezik eldobható és többször használatos változat.

Pántos füldugók: használata olyan helyen praktikus, ahol sűrűn kell ki- és behelyezni a hallásvédő eszközt.

2. Zajvédő fültokok lehetnek:

Zajvédő fültokok fejpánttal: ezek más eszközök nélkül önállóan használhatók.

Zajvédő fültokok tarkópánttal: más védőeszközökkel (arcvédő, védősisak) együtt is használható.

Zajvédő fültokok sisakra szerelhető kivitelben: a többi védőeszközzel (arcvédő, védősisak) együtt szerelve komplett védelmet biztosít.

Zajvédő fültokok elektronikával szerelve: ezek lehetnek impulzus zajvédelemmel (elektronikus sávszűrővel) készítve is, melynek lényege, hogy az erős zajokat 83 dBA zajszinten levágja. A beépített külső mikrofon így a beszédhangokat és fontos jelzéseket átengedi. De lehetnek még URH rádió adóvevővel vagy rádiótelefonnal kombinált fültokok is.

3. Zajvédő sisakok

Zajvédő sisakokat nagy zajterhelés esetén, nem ipari területen, elsősorban a csontterhelés megszüntetésére használjuk.

6. Védőruhák

Védőruházatok szabványlistája

EN 340:2004 szabvány: Védőruházat. Általános követelmények

Ez a szabvány tartalmazza, a személyes öltözet borítójaként vagy helyettesítőjeként meghatározott és egy vagy több veszély elleni védelemre tervezett védőöltözetekre vonatkozó általános követelményeket.

JELÖLÉS:

• Magára a termékre, vagy a termékhez csatlakoztatható címkére nyomtatva

• Olvasható és látható módon elhelyezve

• Név, és kereskedelmi márka

• Terméktípus megjelölése

• Méret megjelölése

• Az alkalmazott szabvány száma

• Egyezményes jel, vagy ha szükséges, a teljesítményszint

• A "!" jelzése a felhasználó kötelezettségét jelenti a gyártó utasításinak figyelembe vételére

• Karbantartási címkézés

• Használati utasítások

EN 342:2004 szabvány: Védőruházat. Ruhaegyüttesek és ruhadarabok hideg elleni védelemhez  

Az EN 342 szabvány specifikálja a -5 C alatti hőmérsékletű hideg ellen védő öltözetekre vonatkozó követelményeket és próbamódszereket. Alaphőmérsékleten mért szigetelés. Érték a maximális felhasználási hőmérséklet függvényében a tevékenységi szinthez és az adott időtartamhoz. A betűk adják a teszt során használt alsóruházat típusát (A vagy B).

Légátjárhatósági osztály (0-tól 3-ig): Ez az öltözék átjárhatósági szintje

Elpárologtató ellenállás osztálya (0-tól 3-ig): Ez az öltözék belélegezhetőségi szintje

EN 343:2003+A1:2008 szabvány: Védőruházat. Védelem eső ellen

Vízáteresztéssel szembeni ellenállás (0-tól 3-ig): Ez az öltözék átjárhatósági szintje

Elpárologtatással szembeni ellenállás (0-tól 3-ig): Ez az öltözék belélegezhetőségi szintje

Alkalmazási tartomány:

A szabvány specifikálja a -5 C alatti hideg és szél, rossz időjárás ellen védő öltözetek jellemzőit.

Az első szám a jel jobb oldalán a vízáteresztéssel szembeni ellenállás osztályát, a második az elpárologtatással szembeni ellenállás osztályát.

A jelző öltözékek három osztályba sorolhatók. A megkövetelt felületüket tekintve fluoreszkáló és visszaverő alapanyagból kell készülniük, vagy választható a kombinált tulajdonságokkal rendelkező alapanyag.

• EN 340: általános követelmények
• EN 471: jól látható jelző öltözékek
• A különböző osztályokba sorolható jól látható öltözékek jellemzői

EN 471:2003 szabvány: Jó láthatóságot biztosító védőruházat szakmai használathoz. Vizsgálati módszerek és követelmények

Az EN 471 szabvány specifikálja azokat a jellemzőket, melyekkel a felhasználó jelenlétének látható jelzését biztosító öltözeteknek kell rendelkezniük, annak érdekében, hogy veszélyes körülmények között, nappali fényben és éjszakai megvilágításban védelmet nyújtsanak és jól láthatók legyenek.

Jól látható öltözetek osztályai

A három osztály mindegyikében az öltözetek felületén a táblázatban meghatározott mértékű, az öltözet sajátos jellegét biztosító anyaggal kell rendelkezniük .

A 3. osztály határozza meg a legmagasabb láthatóságot. Pl. hosszú ujjú kabát, kabát/nadrág együttes.

A 2. osztály határozza meg a láthatóság közbülső szintjét. Pl. mellények, kazulák.

Az 1. osztály határozza meg a láthatóság legalacsonyabb szintjét. Pl. vállszíjak.

• Fluoreszkáló alapanyag felület osztályba sorolása (0-tól 3ig.) A fluoreszkáló és visszaverő anyag osztályba sorolását adja

• Visszaverő alapanyag osztályba sorolása (0-tól 2-ig).

Védőruházatokon elhelyezett piktogramok és jelölések

7. Egész testet/szervezetet védő ruhák

Védőruha szabványlista

A teljes testfelületet védő eszközök kialakításuk szerint lehetnek egybe szabott (egy részes) kámzsás overálok, vagy több darabból konfekcionált, egymást fedő alkatrészekből álló védőruházatok.

 A védőruhák beépített, rögzített tartozékai lehetnek:

• a kámzsarészbe beépített védősisak

• a kámzsába rögzített arc- és szemvédő

• a kabátrész ujjához csatlakoztatható védőkesztyű

• a nadrág szárához rögzített védőcsizma, vagy a védőruha alapanyagából készített lábbeli rész, amely a védőlábbeli felett viselhető

Az egy részből álló gáztömör védőruhák légmentesen csatlakoztatható légellátó rendszerrel és kilégzőszeleppel vannak ellátva. Magyarországon csak minősítő bizonyítvánnyal rendelkező izolációs légzésvédő készülékkel együtt használhatók. A légzésvédő készülékek ‑ a védőruha kialakításából adódóan ‑ vagy a ruha alatt, vagy a védőöltözet külső felületén rögzíthetők.

A gáztömör állapot biztosítása érdekében a védőruhák felvételénél kötelező második személy közreműködése.

A levegőellátás függvényében a védőruházat használhatósága lehet helyhez kötött (vezetékes rendszerhez csatlakoztatható), vagy mobil rendszerű (vezeték nélküli).

A hő- és lánghatások (tűzmegközelítő, tűzbelépő stb.) elleni védelemre szolgáló egész testet védő ruházatok készülhetnek többrészes kivitelben is. A különálló alkatrészeknek tökéletesen fedniük kell egymást.

A teljes testfelületet védő ruhák védelmi képességének illetve az alkalmazhatóság időtartamának meghatározása az arcvédő eszközöknél feltüntetett (A lángvágáshoz alkalmazandó skálaszámok) hőátadási indexszámok alapján történik.

A hő- és lánghatások elleni védőruhák felvételekor is számos esetben szükséges egy másik személy közreműködése.

Az egész testet (szervezetet) védő eszközök használatára vonatkozó szigorú előírásokat a termékhez kötelezően mellékelt tájékoztatók tartalmazzák. Az általános, és legfontosabb követelmények a következők:

• A védőruházatban munkavégzést csak orvosi alkalmassági vizsgálat alapján, az adott feladatra (tevékenységre) egészségileg alkalmas, begyakorlott munkavállaló végezhet.

• Havária helyzetben minimum két személy beöltözése szükséges.

• A védőruházat ‑ a környezeti/munkakörnyezeti hőmérsékleti viszonyok és a fizikai megterhelés függvényében ‑ egyidejűleg folyamatosan csak korlátozott ideig viselhetők. A folyamatos használatra engedélyezett időtartamok között pihenőidők beiktatása szükséges.

• A speciális alapanyagokból készített védőruházatok a test szellőzését korlátozzák, ezért a megfelelő komfortérzés biztosítása érdekében különös fontossággal bír a közvetlen bőrfelülettel érintkező alsóruházat kiválasztása. Természetes alapanyagú vagy polipropilén-pamut szálösszetételű alsóruházat viselete ajánlott.

• A gyártók által meghatározott időközökben ‑ a használatba nem került védőruha esetében is ‑ az időszakos ellenőrző vizsgálatot kijelölt szakszervizekben el kell végeztetni. A többnyire havária helyzetben használatos védőruhákat minden bevetési tevékenység után alapos vizsgálatnak kell alávetni.

• Az ellenőrző- és felülvizsgálatok időpontját és eredményt regisztrálni kell.

• A védőruházatok az igénybevételtől és a tárolási körülményektől függően korlátozott élettartammal rendelkeznek.

• A ruházaton mindennemű javítást, illetve alkatrészcserét csak az erre a tevékenységre kijelölt ‑ a védőruhához mellékelt tájékoztatóban megjelölt ‑ szakszervizekben végezhetnek el. Az elvégzett beavatkozást írásban kötelező dokumentálni, melyet a felhasználó köteles a ruházat használatból való kivonásáig megőrizni.

8. Kézvédő eszközök

Védőkesztyűk szabványlistája

Védőkesztyű védelmi szintek

A védőkesztyűkre vonatkozó európai szabványok nagy részét egy pajzs alakú piktogram képviseli (a kockázat elleni védelem jelképe) egy vagy több laboratóriumban elvégzett próba által megszerezett teljesítmény listával párosulva. 

Mechanikai ártalmak

Kalapácsjel értelmezése:

A szintek 0-tól 4-ig értékeltek. Az "X" jelölés az eredményben azt jelenti, hogy a teszt nem elvégezhető, vagy nem került sor a elvégzésére. A 0-nál magasabb fokozat a szabványban elegendő a gyártó számára ahhoz, hogy követelhesse a normának való megfelelést.

Hő ártalmak

Lángjel értelmezése:

Hideg ártalmak

Hókristály jel értelmezése:

MSZ EN 420  szabvány: általános követelmények

Pontosítja az általános követelményeket a következők vonatkozásában:

• Gyártó azonosítása és a termék jelölése

• Ártalmatlanság (pl. az anyagok lehető legsemlegesebb pH értéke)

• Az egyeztetett méretek hitele (lásd méretvételi táblázatok)

• Kézügyesség: az a megfelelő, ha egy kesztyű olyan kézügyességgel bír, mint amilyenre szükség van a rendeltetésszerű használathoz

• A kesztyű felépítése

• Csomagolás, raktározás, karbantartás és tisztítás

• Felhasználói információk az utasítási jegyzéken az egyéni védelmi berendezés kategória besorolásáról: teljesítmény, ábrák, használat, használati figyelmezetések, rendelkezésre álló mérettartomány.

en 388 szabvány : mechanikai kockázatok

Az en 388 szabvány alkalmazható minden védőkesztyű típusra, ami a támadást és koptatás, vágás, tépés, átfúrás folytán kialakult fizikai  és mechanikai támadást illeti. Ez a szabvány nem alkalmazható a rezgés elleni kesztyűkre.

EN 511 szabvány : hideg által okozott kockázatok

Az en 511 szabvány meghatározza a hőközlés vagy hővezetés által -50°C-ig, hideg ellen védő kesztyűk követelményeit és próbamódszereit. Ez a hideg, vagy éghajlati feltételekhez, vagy ipari tevékenységhez kapcsolódik. Az eltérő teljesítményszintek jellegzetes értékeit a kategóriánkénti sajátos követelmények vagy a speciális alkalmazási terület határozza meg.

en 407 szabvány: meleg és tűz kockázatai

Az en 407 szabvány specifikálja a meleg és/vagy a tűz ellen védő kesztyűk próbamódszereit, általános követelményeit, hőteljesítmény-szinteket és a jelölést. Minden kesztyűre alkalmazható, amelyeknek védeni kell a kezet a meleg/és vagy a láng ellen a következő formában: tűz, közvetlen hő, hővezetés, sugárzó hő, olvasztott fém kis szikrái vagy olvasztás során kifreccsenő nagyobb fémdarabok.

en 659 szabvány : tűzoltókesztyűk

Ez a szabvány kizárólag tűzoltók számára, akik tűzvész elleni harc, kutatási műveletek vagy mentések során használják - készült védőkesztyűkre alkalmazható. Pontosítja a próba-módszereket és a kesztyűk minimális teljesítményét.

pren12477 szabvány: kesztyűk hegesztéshez

Ez szabvány tervezet pontosítja a próbakövetelményeket és módszereket a fémek kézi hegesztéséhez, a daraboláshoz és a műszaki kötésekhez használt kesztyűkre vonatkozóan. A hegesztő kesztyűk két típusra osztályozottak: B osztály, ahol a kézügyesség a követelmény, és az A osztály, ahova a hegesztéshez használatos kesztyűk tartoznak.

en 374-2 szabvány: mikroorganikus kockázatok

Az en 374-2 szabvány specifikálja a vegyi termékek és/vagy mikroorganizmusok ellen védő kesztyűk áteresztő képességének ellenállására vonatkozó próbamódszereket. Amikor az MSZ en 374 szabvány szerint elvégzett próbák szerint a kesztyűk rendelkeznek a fenti képességgel, hatékony akadályt képeznek a mikrobiológiai kockázatok ellen.

en 374-3 szabvány: vegyi kockázatok

Az en 374-3 szabvány vonatkozik  a nem gáz jellegű potenciálisan veszélyes vegyi anyagokkal való folyamatos érintkezés esetére használatos átjárható kesztyűket alkotó anyagok ellenállásának meghatározására. Tudomásul kell venni a tényt, hogy ezt a próbát nem lehet a gyakorlatban ténylegesen megvalósult körülményeknek megfelelően elvégezni. Javasolt a próba eredményeit relatív értékekként kezelni, anyagok összehasonlításával az áthatolási időt tekintve nagy kategóriánként.

A védőkesztyűk vizsgálatához használt vegyszerek listája és betűkódja

en iso 10819 szabvány: mechanikus eredetű támadás és rezgések

A karokra és kezekre irányuló mechanikus eredetű támadás és rezgések

Mérési és értékelési módszerek a tenyéren és kézen keresztülhaladó rezgések átadási tényezőinek mérési és értékelési módszerei.

A szabványozási európai bizottság (cen) által felállítva a kezek révén továbbított rezgések kockázatainak kitett kézrezgés (havs) jelenség elleni egyre növekvő igény kielégítésére.

A rendelkezések a tenyér szintjén kerülnek végrehatásra az ujjak kizárásával. A szabvány pontosítja, hogy az ismeretek jelenlegi állása szerint a kesztyűk nem képesek jelentős csök-kenést megvalósítani 150Hz alatti rezgés frekvencia alatt.

Bizonyos kesztyűk még növelhetik ezeket a frekvenciákat, de lényeges leszögezni, hogy egy kesztyű elsődleges sajátossága a kéz melegen és szárazon tartása és hasonló jelentőséggel bír az a tulajdonság is, hogy csökkenti a rezgés okozta bizonyos hatásokat.

Az egyedüli módszer az átadási tényező mérésére az MSZ en iso 10819 szabvány szerint, nem alkalmas a rezgések okozta egészségügyi kockázatok értékelésére.

A rezgések átadására vonatkozó szabvány meghatározása:

A csupasz kéz felületén és a csuklón tartott rezgő szerszám segítségével , a rezgés elleni kesztyű tenyerén mért rezgések átadásának tényezője (egy racionális szám).

Az 1-nél magasabb átadási értékek jelzik, hogy a kesztyű erősíti a rezgést, a 0,6-nál kisebb értékek azt jelzik, hogy a kesztyű csökkenti a rezgést.

A próbákat 31,5 Hz - 1250 Hz tartományban végezték, a leggyakrabban használt rezgést okozó szerszámokkal.

• Közepes rezgéstartomány: 31,5Hz -tól 200Hz-ig 

• Magas rezgéstartomány: 200Hz -tól 1250Hz-ig 

Az en iso 10819 szabványnak való megfelelés érdekében a következő tartományokat kell figyelembe venni.

• Átadás közepes frekvenciánál: trm legyen < 1

• Átadás magas frekvenciánál: trm legyen < 0,6

Védőkesztyűk védelmi képességire utaló piktogramok és azok jelentése

Az elektromosan szigetelő kesztyű jelölései azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatóak

9. Lábvédő eszközök

Lábvédelem szabványai

A biztonsági cipők mindegyikét tiszta és letörölhetetlen jelöléssel kell ellátni, pl. nyomtatás vagy melegen jelölés formájában, a következő információkat tartalmazva:

1. Szám

2. Gyártó típus jelölése

3. A gyártó azonosító márkája

4. Gyártás dátuma (legalább a negyedév és év)

5. Gyártó ország

6. A hivatkozott európai szabvány

7. A védelemre való hivatkozás jele, ha van, az alábbi táblázatban található alkalmazott kategória (SB, S1,....P3)

Lábfejvédelem	Orrmerevítő	Talpátszúrás elleni védelem	Csúszásmentes talp	Olajálló kivitel	Hőálló talp	Energiaelnyelő sarok

0. Egyéb (pl. leesés ellen) védő eszközök

Leesés elleni védelem szabványlistája

A zuhanást megállító rendszerek különféle, a létező kockázatoknak és a szükséges védelemnek megfelelő berendezésekből állnak Ezek a termékek.( zuhanásvédő gyámok, biztosító tartóra szerelt zuhanásvédők, munka elvégzését biztosító rendszerek, energiaelnyelők, automatikus visszaállítású zuhanásvédők, tartozékok) az egyéni védőberendezésre (EPI) vonatkozó európai szabványok által meghatározottak. Az alábbiakban az egyes szabványok összefoglalása található.

EN 363 szabvány : Zuhanást megállító rendszerek A használatból eredő magassághoz kapcsolódó zuhanás elleni és zuhanás leállítását célzó egyéni védelmi berendezések összessége. A zuhanásmegállító rendszernek legalább egy zuhanásvédő gyámot és zuhanás elleni rendszert kell tartalmaznia.

EN 364 szabvány : Próbamódszerek Leírja a különféle zuhanás elleni egyéni védelmi berendezésekre vonatkozó próbamódszereket, valamint a próbakészüléket.

EN 365 szabvány: A használatra és a jelölésre vonatkozó általános követelmények Leírja a zuhanás elleni egyéni védelmi berendezésen szereplő jelölést, valamint azokat az információkat, amelyek a használati módban szerepelnek.

EN 353-1 szabvány: Merev biztosító tartóra szerelt zuhanásvédők Merev biztosító tartóra erősített automatikus biztosítóval ellátott zuhanásvédőből álló rendszer (sín, kábel...). Energia eloszlató elem beépíthető a rendszerbe.

EN 353-2 szabvány: Rugalmas biztosító tartóra szerelt zuhanásvédők Merev biztosító tartóra erősített automatikus biztosítóval ellátott zuhanásvédőből álló rendszer (kötél, kábel...). Energia eloszlató elem beépíthető a rendszerbe.

EN 354 szabvány: Kötélzetek Kapcsoló elemek vagy egy rendszer összetevői. A kötélzet készülhet szintetikus szálakból, fémkábelből, hevederből, vagy láncból. Maximális hosszúság 2 m. Figyelem: Energiaelnyelő nélküli kötél nem használható zuhanás megállító rendszerként.

EN 355 szabvány: Energiaelnyelők Zuhanás megállító rendszerek összetevője, ami garantálja teljes biztonsággal a magasból való esés megállítását, csökkentve a sokk okozta ütődést.

EN 358 szabvány: Munka elvégzését biztosító rendszerek A munka elvégzését biztosító rendszer egymáshoz kapcsoló elemekből (öv és kötélzet) együtt alkot egy teljes berendezést.

EN 360 szabvány: Automatikus visszaállítású zuhanásvédők Zuhanás elleni berendezés automatikus leállító és automatikus feszültség és visszaállító funkcióval. Energia eloszlató elem beépíthető a zuhanásvédőbe.

EN 361 szabvány: Zuhanásvédő gyámok A test megtartását célzó zuhanást megállító készülék. A zuhanásvédő gyámok hevederekből, karikákból és egyéb elemekből állhatnak; az egyén testének megfelelően beállítva és igazítva szolgálják az esés közbeni és az esést követő megtartást.

EN 362 szabvány: Kapcsolók Kapcsoló elemek vagy egy rendszer összetevői. A kapcsoló lehet karabinerhorog vagy horog.

EN 795 szabvány: Rögzítő készülékek Elem, amelyhez az egyéni védelmi berendezés csatlakoztatható.

• A : kikötési pontok

• B : mozgatható kikötési pontok

• C : vízszintes zuhanásgátló rendszer

• D : vízszintes sínes rendszer

• E : súly- és ellensúlypont

Az alant lévő sorokra  kattintva juthatunk el a kiválasztott csoporthoz.

1. Fejvédő eszközök

2. Arcvédő eszközök

3. Szemvédő eszközök

4. Légzésvédő eszközök

5. Hallásvédő eszközök

6. Védőruhák

7. Egész testet/szervezetet védő ruhák

8. Kézvédő eszközök

9. Lábvédő eszközök

10. Egyéb (leesés ellen) védő eszközök