Amit az egyéni védőeszközökről tudni kell


Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok

 

 

 


Kivonat a munkavédelmi törvényből

 

 

A munkavédelemre vonatkozó alapelőírásokat keretkövetelményként a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rögzíti. Az egyéni védelem jelentőségét hangsúlyozza, hogy az alapkövetelmények már törvényi szinten megfogalmazódnak, amelyek a következők:

Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (Mvt. 18. § (1) bekezdés)

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

[ 18. § (2) ] .

Az egyéni védőeszközt tehát a munkáltatónak természetben kell biztosítania.

A munkavállalók részére csak olyan egyéni védőeszközök adhatóak ki, amelyek rendelkeznek a szükséges tanúsítással.

Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. (Mvt. 18. § (4) bekezdés)

Az egyéni védőeszköz megfelelőségi nyilatkozata, típusbizonyítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségbiztosítási rendszere ellenőrzésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. (Mvt. 18. § (5) bekezdés)

Az Mvt. értelmében az egyéni védőeszközre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza [ 47. § ]

Egyéni védőeszközök esetében a követelményekre, vizsgálatokra és a megjelölésre vonatkozó előírásokat nemzeti szabványok tartalmazzák, melyek hazai kidolgozás esetén MSZ jelzettel, az átvett (honosított) szabványoknál pedig az eredetre utaló kiegészítő pl. MSZ EN, MSZ ISO jelzettel vannak ellátva.

Az egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, szállítása, forgalmazása (importálása) használatbavétele, viselése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározottak, ennek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Az adott területen érvényben lévő szabványok olyan követelményeket állítanak fel, amelyek legjobban megfelelnek az adott terület tudományos technikai színvonalának. Függetlenül tehát attól, hogy a szabványok követése önkéntességen alapul, a munkavédelmi és munkabiztonsági szempontok érvényesítése során az érvényben lévő szabványok tartalmának teljesítése megkövetelhető. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőség vizsgálata elsődlegesen harmonizált szabványok alapján történik.

Az Mvt. a megelőzés fokozatainak elve alapján határozza meg az egyéni védőeszköz alkalmazhatóságát. Ennek értelmében azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszély-forrás hatásának lehet kitéve a hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani. [ 44. § (1) ] .

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításakor általános követelményként köteles a munkáltató figyelembe venni a kollektív műszaki védelem elsőbbségét az egyéni védelemhez képest. [ 54. § (1) bekezdés h) ]

Ezzel összhangban az Mvt. konkrét követelményt is támaszt:

•  Ha a munkahelyre előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni [ 33. § (2) ] .

Ez a védőeszköz alkalmazás lehetőségének egy (az Mvt.-ben nevesített) esete, amikor megfelelően kiválasztott - elsősorban légzőszerveket - védő eszközt kell biztosítani.

•  A szabadtéri munkahelyen - a munkavégzés jellegének és a munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel , melegedési lehetőséggel, védőitallal - gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről (34. §). A körülmények ismeretében a munkáltató dönt az alkalmas intézkedésről.

Az Mvt. nem fogalmaz meg további részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben előírja, hogy

•  a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni,

•  azokkal a munkavállalókat el kell látni, és

•  használatukat meg kell követelni [ 42. § b) ]

E három elvárás maradéktalan teljesítése jelentős terhet és felelőséget ró a munkáltatókra, tekintettel e feladatok műszaki, egészségügyi, jogi, pénzügyi vonzatára. E követelmény - ki nem mondottan, de elkerülhetetlen módon - magába foglalja azt is, hogy a munkáltatóknak mindenekelőtt meg kell határozniuk azokat a kockázatokat , amelyek az adott munkahelyen fennállnak.

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [ 54. § (2) ]

Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése, stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat.

A védőeszközöket a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani [ 42. § c) ]

A munkáltató kötelezettsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását [ 54. § g) ]

A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében [ Mvt. 54/A. § (2) ]

A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz úgynevezett tájékoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájékoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza.

 

A munkáltató és a munkavállaló együttműködését célozza a törvény, mivel mindkét fél jogát és kötelezettségét meghatározza. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni [ 60. § ] , így nemcsak joga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzése, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alól. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze.

A munkavállaló ugyanakkor jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez szükséges védőeszközök biztosítását [ 61. § c) ] .

Látható, hogy amit a törvény az egyik fél kötelezettségeként fogalmaz meg, azt a másik fél jogaként is megjeleníti.

Az eddigiekből is kitűnik, hogy a törvény kellő hangsúllyal foglalkozik az egyéni védőeszközökkel. Azt az elvárást, hogy a munkáltatók is megfelelő színvonalon foglalkozzanak e területtel az a garanciális előírás szolgálja, mely egyfelől megköveteli, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg, másfelől kiköti, hogy e feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül [ Mvt. 56. § ]

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani [ 54.§ (7) bekezdése ] , valamint

g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását; [ 54.§ (7) bekezdés g) pontja ]

Az Mvt. önálló szakaszban összegyűjtve, külön hangsúlyozza, hogy a megfelelő képesítéssel rendelkező személy feladata különösen

g) az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása (56. §). [ Mvt. 57. § (3) bekezdés ]

E foglalkoztatás természetesen – függetlenül a formájától – nem mentesíti a munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért az Mvt.-ben meghatározott felelősége alól.

A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. [ Mvt. 23. § (2) bekezdés ]

Egyéni védőeszközzel történt munkabaleset esetén a megfelelőség vizsgálata annak megállapítását jelenti, hogy a fennálló kockázatok ellen a megfelelő védőeszközt biztosították-e, azt rendeltetésszerűen használták-e, elsődlegesen ide értve, hogy a védőeszköz a védelmi képességét megőrizte-e? Ennek keretében a munkáltató belső előírását (meghatározás), a kiválasztás, illetőleg használat szakszerűségét kell vizsgálni. Nem tartozik ide a védőeszköz minősítő bizonyítványa kiadásának alapját képező munkavédelmi megfelelőség vizsgálat követelményeivel összefüggő (OMMF jogkörébe tartozó) ellenőrző vizsgálat, csak a bizonyítványban meghatározottak alapján a tájékoztatóban is rögzítettek betartásának vizsgálata.

A törvény az egyéni védőeszközök működőképtelenségét (alkalmatlanságát), illetve hiányát a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősíti. [ 63. § (2) ] .Ez az előírás olyan helyzetet nevesít, amely fennállásakor

•  a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést [ 63. § (1) ] , illetőleg

•  munkavédelmi bírság alkalmazható (82. §).

A munkavédelmi képviselői intézmény a hazai szabályozás sajátos vonása. Jogaik között az egyéni védelemmel kapcsolatos feladatok megvalósulásáról történő meggyőződés is megtalálható A munkavédelmi képviselő – az Mvt. 70. §-ában leírtakat is figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen

-  a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;

[ 72. § (1) bekezdés ] .

A munkavédelemi hatóság felügyelője jogosult

j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)-(4) bekezdéseiben meghatározott okirattal [ Mvt. 84.§ (1) bekezdés j) pont ] .

A felügyelő a határozatának fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el [Mvt.84.§.(3) bekezdés]

A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. [Mvt. 82. § (1) bekezdés]

Az Mvt. értelmében a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen

- a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya [Mvt. 82. § (2) bekezdés e) pont]

 


Egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése

 

Az egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése 2004. május 1-től az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének tanúsításáról szóló a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet szerint történt. Ezzel egy időben az OMMF minősítő bizonyítvány kiadási jogköre megszűnt. Az SZCSM rendelet hatálybalépése előtt korlátozott érvényességgel kiadott „Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány”-ok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradtak.” Az előbb említett rendeletet váltotta fel, helyezte hatályon kívül az ugyanilyen című 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet.

 

Értelmező rendelkezések

1. bejelentett szervezet: az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott szervezet;

2. EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának és e rendelet előírásainak megfelel;

3. EK-típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat alapján megfelel e rendelet előírásainak;

4. EK típusvizsgálat: egy adott védőeszköz típusát jellemző minta megvizsgálása alapján annak megállapítása, hogy a védőeszköz védelmi szintje kielégíti-e a jogszabályi követelményeket, nem jelent-e kockázatot a használó munkavállaló egészségére, más személyek vagy a háziállatok számára;

5. forgalomba hozatal: a végső felhasználásra szánt védőeszköz visszterhes vagy ingyenes rendelkezésre bocsátása forgalmazás vagy felhasználás céljából. Nem minősül forgalomba hozatalnak a védőeszköz, illetve részeinek, elemeinek kiállítás, raktározás, karbantartás, megsemmisítés, ellenőrzés vagy összeépítés céljából más személy részére történő átadása, illetve a megbízó részére történő visszajuttatása;

6. gyártó: az a gazdálkodó szervezet, amely teljes felelősséggel bír a védőeszköz tervezéséért, gyártásáért, csomagolásáért és jelöléséért a forgalomba hozatal előtt, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat ő vagy megbízásából más személy végzi;

7. honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott műszaki leírás, amelynek hivatkozási számát az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdette, és amelyet nemzeti szabványként közzétettek;

8. jelkép: a védőeszköz védelmi szintjének értelmezését elősegítő ábrázolás az alkalmazott honosított harmonizált szabvány szerint;

9. meghatalmazott képviselő: bármely e rendeletben előírt kötelezettségnek a gyártó helyett és nevében való teljesítésére a gyártó által meghatalmazott személy;

10. minta: a védőeszköz típusát teljes körűen jellemző, az EK típusvizsgálat alá vont darab;

11. rendeltetésszerű használat: a védőeszköznek a - gyártó, illetve a tanúsító szervezet által készített - tájékoztatójában meghatározottak, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerinti alkalmazása, tekintetbe véve az alkalmazás korlátait is;

12. tagállami nemzeti szabvány: honosított harmonizált szabvány hiányában az EGT-államokban alkalmazott szabvány;

13. tanúsíttató: EK-típustanúsítvánnyal rendelkező gyártó vagy meghatalmazott képviselője;

14. tájékoztató: a felhasználók számára készített olyan dokumentum, amely - a 3. számú melléklet 1.4. pontjában meghatározottakon túl - tartalmazza

a) a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására, tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő, valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító, karbantartó vagy fertőtlenítő anyagok megjelölést, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a védőeszköz védelmi képességét nem befolyásolják, illetve annak anyagaira nem hatnak károsan;

b) az EK típusvizsgálatok műszaki tartalma alapján a különféle típusú kockázati tényezők fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a paraméterek megadásával (a továbbiakban együtt: védőeszköz védelmi szintje), továbbá azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetve használata nem engedélyezhető;

c) a védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit, ezek összeillesztési jellemzőit;

d) a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az avulási időt);

e) a védőeszköz biztonságos szállítása szempontjából megfelelő csomagolási módot;

f) a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését;

g) azokat a különleges, a használathoz szükséges, a 3. számú mellékletben felsorolt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeken alapuló ismereteket, amelyek egyes különleges védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához, viseléséhez szükségesek;

15. védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás szerint;

16. védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen a védőeszköz védelmet nyújt;

17. védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban, illetve alkalmazott honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem.

A védőeszközök kategóriái

 

(1) A védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1., 2., 3.) kategóriába tartoznak.

(2) Az 1. kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni, az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján megfelelően használni. E szerint az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:

a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);

b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetve karbantartószerek, melyek hatása minden nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó kesztyű);

c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése során felmerülő kockázatok, amelyek egyidejűleg nem teszik ki a felhasználót veszélyes behatásnak (pl. kesztyű, kötény);

d) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);

e) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők);

f) napsugárzás (pl. napszemüveg).

(3) A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1., illetve a 3. kategóriába.

(4) A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi védőeszközök sorolhatók:

a) a szűrőtípusú légzésvédőeszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;

b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédőeszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;

c) azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetve ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

d) azok a védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a környezeti levegő értéke eléri vagy meghaladja a 100 °C-ot, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenésének veszélye fennáll-e vagy nem;

e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak;

f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;

g) mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség közelében végzett tevékenységnél, illetve a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől való elszigetelést szolgálják.

 

Eljárási kötelezettségek a tanúsítási folyamatban

(1) A védőeszköz forgalomba hozatala előtt a gyártó vagy annak az EGT-államok területén letelepedett meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt: kérelmező) köteles a 2. és 3. kategóriába tartozó védőeszköz, valamint nemzetközi szerződés ezirányú rendelkezése hiányában az EGT-államok területén kívül gyártott, 1. kategóriába tartozó védőeszköz tekintetében az EK típusvizsgálatot elvégeztetni, és az EK-típustanúsítvány kiadását kezdeményezni.

(2) Az EK típusvizsgálatot a vizsgálatot végző tanúsító szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolnia. A vizsgálati jegyzőkönyv megléte az EK-típustanúsítvány kiadásának feltétele.

(3) Az EGT-államokban gyártott, továbbá nemzetközi szerződés ezirányú rendelkezése esetén az EGT-államok területén kívül gyártott 1. kategóriába tartozó védőeszköz tekintetében a gyártó által kiállított EK-megfelelőségi nyilatkozat a vizsgálati jegyzőkönyvvel egyenértékű.

(4) A 3. kategóriába tartozó védőeszközök esetében a gyártó köteles - az EK típusvizsgálati kérelem benyújtását követő választása szerint - a védőeszköz gyártási folyamata végén a terméket a 14. § szerinti termékellenőrzésnek alávetni, vagy a 15. § szerinti teljes minőségirányítási rendszert működtetni.

(5) A kérelmező köteles valamennyi kategóriába tartozó védőeszköz esetében

a) biztosítani, hogy a védőeszköz a 3. számú melléklet szerinti alapvető követelményeknek maradéktalanul megfeleljen;

b) a gyártói műszaki dokumentációt a rendelet 4. számú melléklet szerint összeállítani;

c) az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a 2. számú melléklet szerint elkészíteni és azt - lehetőség szerint - a tájékoztató mellékleteként vagy abba beépítve kezelni;

d) a védőeszközhöz a forgalmazás helye szerinti állam hivatalos nyelvén tájékoztatót biztosítani;

e) a védőeszközön az EK-jelölést, illetve az alkalmazott honosított harmonizált szabvány szerinti jelképet elhelyezni, és ezt a tájékoztatóban is feltüntetni.

(1) Az EK típusvizsgálatot - az 5. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a kérelmezőnek kell kezdeményeznie. A minta EK típusvizsgálatára vonatkozó kérelmet csak egy tanúsító szervezethez lehet benyújtani.

(2) A kérelemnek legalább a következőket tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, címét,

b) a védőeszköz gyártási helyét,

c) a vizsgálatra kezdeményezett eszköz legfontosabb adatait,

d) a gyártói műszaki dokumentációt,

e) a védőeszköz védelmi szintjének a meghatározását, amely meglétének ellenőrzését a kérelmező kéri,

f) a védőeszköz tájékoztatóját,

g) a vizsgálandó mintát az EK típusvizsgálat elvégzéséhez szükséges számban,

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az EK típusvizsgálatot csak az adott tanúsító szervezetnél kezdeményezte.

 


Egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségének vizsgálatára kijelölt szervek

 

Kijelölt szervezet neve, címe, telefonszáma

A Kijelölő Okirat száma

A kijelölés területe

Tevékenység

Egyéni védőeszköz

fajta

Típus

Mádi és Társa Műszaki, Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft. (1155 Budapest, Dembinszky út 1. Telefon/Fax: 306-3978,

E-mail: madiestarsa@hu.inter.net  Azonosítási száma: 1556  

Kijelölő Okirat száma: 2/2006

Érvényes:  

2009. április 07.  

Alapja:  

MSZ EN ISO/IEC 17025:2001

MSZ EN 45011

MSZ EN ISO/IEC 17020:2005

Vizsgálat

Tanúsítás

Ellenőrző tevékenység

arcvédő,

szemvédő,

védősisak

védőruha,

védőkesztyű,

védőlábbeli, és leesés elleni védőeszköz

Villamos szilárdsági megfelelőség értékelést igénylő villanyszerelő védőlábbeli, szigetelőanyagú védőkesztyű, az ív hatása elleni megfelelőség értékelést igénylő védőkesztyű, védőruha,  arcvédő és a teljes körű megfelelőség értékelést igénylő szemvédő, védősisak és leesés elleni védőeszköz

BIMEO Vizsgáló és Kutató-fejlesztő Kft.  

(1047 Budapest, Baross u. 39.  

Tel:1/272-0011, Fax: 1/3691-058)

E-mail: BIMEO@bimeo.hu

Azonosítási száma: 1524  

Kijelölő Okirat száma: 2/2004

Érvényes:

2007. augusztus 23.-ig

Alapja:

MSZ EN ISO/IEC 17025:2001

MSZ EN 45011,  

MSZ EN 45004

Vizsgálat

Tanúsítás

Ellenőrző tevékenység

Védőruha, védőkesztyű, védőlábbeli

Villamos szilárdsági megfelelőség értékelést igénylő villanyszerelő védőlábbeli, elektrosztatikai vizsgálatot igénylő védőruha és védőkesztyű, védőlábbeli, valamennyi mechanikai, kémiai, termikus és hordáshigiéniai megfelelőség értékelést igénylő védőruha, védőkesztyű és védőlábbeli

INNOVATEXT Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Rt. Textil Anyagvizsgáló és Munkavédelmi Gépvizsgáló Laboratórium (1103 Budapest, Gyömröi út 86. Tel.: 1/260-1809, Fax: 1/261-5260)

E-mail: textile@innovatext.hu  

Azonosítási száma: 1523  

Kijelölő Okirat száma: 1/2005

érvényes: 2008. március 21.

Alapja:  

MSZ EN ISO/IEC 17025:2001

MSZ EN 45011

Vizsgálat

Tanúsítás

Védőruhák, kézvédő eszközök, fejvédő eszközök

Mechanikai és vegyi hatás, valamint hő, láng és sugárzás hatása elleni megfelelőség értékelést igénylő védőruha, kézvédő, fejvédő eszköz.

 

 

EK-típustanúsítványok nyilvántartása


Munkaruha, védőruha?

 

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

165. § (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat.

(2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.

A jogalkotó a munkáltató mérlegelésére bízza annak eldöntését, hogy milyen fajta, és mértékű kulturális, szociális juttatást ad munkavállalóinak. A felsoroltakon túl támogathatja képzését, lakásépítkezését, szociális segélyt nyújthat, étkeztetést biztosíthat stb.

Ha a munkáltató e célokra pénzt különít el, akkor kollektív szerződés keretében történő szabályozás szükséges.

Ennek konkrét felhasználásáról az üzemi tanáccsal együtt dönt. Döntésének érvénytelenségéhez vezet, ha az üzemi tanács nélkül határoz.

A munkáltató, ha gazdasági körülményei lehetővé teszik, a fentieken túlmenően is adhat támogatást munkavállalóinak, mely esetben a kollektív szerződés rendelkezései nem kötik, és az üzemi tanács nélkül dönthet.

A törvény, a munkaruha juttatás kötelező eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó további szabályozást is célszerű a kollektív szerződésben rendezni.

Ebben nevesíteni kell azokat a munkaköröket, amelyek munkaruha juttatására jogosítanak, milyen ruhafajták adhatók, mennyi azok kihordási ideje, munkaviszonyba lépéstől számítva mely időponttól jogosult rá a munkavállaló.”

 

Alapelvként a törvény értelmezéseként azt lehetne elfogadni, hogy ha a munka olyan kosszal, bűzzel stb. jár, mely a dolgozó saját ruháját károsítaná, a munkáltatónak munkaruhát kell biztosítani.

 

A munkaruha nem azonos a védőruhával. A munkaruhának kihordási ideje van, a védőruhának pedig nincs, azt a védelmi képességének elvesztésekor azonnal cserélni kell. Védőruhát a munkáltató köteles biztosítani, ha azzal a dolgozó egészségét, testi épségét óvja, balesetet előz meg.

Munkaruha

·         A használatra kiadott munkaruházat a kihordási idő lejártáig a munkáltató tulajdona.

·         A viselési idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át.

·         Ha a dolgozó igényjogosultsága a munkaruházat viselési idejének letelte előtt megszűnik, a hátralevő időre a munkaruha időarányos árát meg kell térítenie.

·         Nem kell megtéríteni a munkaruha időarányos árát, ha a dolgozó nyugdíjba vonul.

 

Példaként egy munkaruha ellátási táblázat:

 A munkaruha, munkaköpeny formájában 24 hónapos kihordási idővel jár, az alábbi táblázatban foglaltak kivételével:

Munkakör

Munkaruha

Kihordási idő (hó)

Anyagbeszerző

Esőkabát

36

Gépkocsivezető

Kétrészes munkaruha

Típusruha

Bőrkabát

12

18

48

Hivatalsegéd

Munkaköpeny

18

Laboráns

Munkaköpeny

18

Műszaki szaktárgyat oktató, labor- és műhelygyakorlatot vezető oktató

Munkaköpeny

12

Kapus

Típusruha illetve kapuskosztüm

24

Technikus, mechanikus

Kétrészes munkaruha

12

Technikus (kémiai laborban)

Munkaköpeny

18

Raktáros, szertáros

Kétrészes munkaruha

18

Művezető

Kétrészes munkaruha

12

Szak-, betanított-, és segédmunka

Kétrészes munkaruha

12

 

Védőeszköz

AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ HASZNÁLATA KÖTELEZŐ!

·         A használatra kiadott védőeszköz a munkáltató tulajdona.

·         Védelmi képességének csökkenésekor cserére kerül.

·         Az egészséges munkakörülmények biztosítása érdekében baleseti kockázatot jelentő tevékenység kizárólag megfelelő védelmi képességű védőeszközben végezhető, ezért a kiadott védőeszköz használatát meg kell követelni.

·         A munkavállaló a kiadott egyéni védőfelszerelést köteles az idő előtti elhasználódástól megóvni.

·         Szándékos rongálás esetén a munkavállaló kártérítésre kötelezhető.

·         Az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések lehetőség szerinti tisztítása, karbantartása a munkavállaló feladata.

·         Az egyéni védőeszközt a munkahelyről hazavinni nem lehet.

 


Iratminták

 

A veszély típusainak áttekintő táblázata az egyéni védőeszköz használatához

Egyéni védőeszközök meghatározása és orvosi vizsgálatok rendje

Azon tevékenységek és tevékenységcsoportok útmutatásául szolgáló nem teljes jegyzéke, amelyek az egyéni védőeszközzel való ellátást igényelhetik

Egyéni védőeszközök kiadása

Egyéni védőeszközök munkakörönkénti jegyzéke

Műszeres mérések szükségessége egyéni védőeszköz meghatározásához

Egyéni védőeszköz használatának szükségessége

 

Felmérőlapok

 

Fizikai eredetű kockázatok, mechanikai hatások

Hőmérséklet okozta veszélyek, zajártalom

Villamos jelenségek

Folyadékok, vegyi anyagok

Rossz minőségű és szennyezett levegő

Biológiai veszélyek

Sugárzás veszélye

 


Oldal frissítése: 2011. december 31.