Szemezgetés a munkavédelmi törvényből
A munkavédelemre vonatkozó alapelőírásokat keretkövetelményként a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) rögzíti. Az egyéni védelem jelentőségét hangsúlyozza, hogy az
alapkövetelmények már törvényi szinten megfogalmazódnak, amelyek a
következők:
18. §
(1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése,
használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag,
energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása,
tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása,
importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó
szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos,
technikai színvonal mellett elvárható követelmények
megtartásával történhet.
(2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli
vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni
csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető
és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és
rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön
jogszabályban meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozattal,
illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl.
tanúsítvány).
(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni
akkor szabad, ha rendelkezik EU-megfelelőségi nyilatkozattal
és szükség esetén EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal.
(5)
(6) Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe
helyezését hatósági engedélyhez köti, ez a hatósági engedély
egyenértékű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi
tanúsítvánnyal.
44. §
(1) Azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló
veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet –
amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – zárt
technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor
kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni
védőeszközök – szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell
megvalósítani.
47. §
A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a
technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védőeszközre és a
védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály,
Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.
48. §
A veszélyforrások elleni védekezés módját e törvény és a 47. §-ban
meghatározott rendelkezések figyelembevételével a munkáltató
köteles megállapítani.
Egyéni védőeszközök esetében a követelményekre, vizsgálatokra és a megjelölésre vonatkozó előírásokat nemzeti szabványok tartalmazzák, melyek hazai kidolgozás esetén MSZ jelzettel, az átvett (honosított) szabványoknál pedig az eredetre utaló kiegészítő pl. MSZ EN, MSZ ISO jelzettel vannak ellátva.
Az egyéni védőeszköz előállítása,
gyártása, tárolása, szállítása, forgalmazása (importálása)
használatbavétele, viselése a munkavédelemre vonatkozó
szabályokban meghatározottak, ennek hiányában a tudományos,
technikai színvonal mellett elvárható követelmények
megtartásával történhet. Az adott területen érvényben lévő
szabványok olyan követelményeket állítanak fel, amelyek
legjobban megfelelnek az adott terület tudományos technikai
színvonalának. Függetlenül tehát attól, hogy a szabványok
követése önkéntességen alapul, a munkavédelmi és munkabiztonsági
szempontok érvényesítése során az érvényben lévő szabványok tartalmának teljesítése megkövetelhető. Az egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőség vizsgálata elsődlegesen harmonizált szabványok alapján történik.
.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításakor általános követelményként köteles a munkáltató figyelembe venni a
kollektív műszaki védelem elsőbbségét az egyéni védelemhez képest. [ 54. § (1) bekezdés h) ]
Ezzel összhangban az Mvt. konkrét követelményt is támaszt:
33. §
(1) A munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység
jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő
mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és
klímát kell biztosítani.
(2) Ha az (1) bekezdésben előírt levegő vagy klíma biztosítása
műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása
érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni
védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni.
34. §
A szabadtéri munkahelyen – a munkavégzés jellegének és a
munkakörülményeknek megfelelő műszaki megoldásokkal,
munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési
lehetőséggel, védőitallal – gondoskodni kell a munkavállalók
időjárás elleni védelméről.
Az Mvt. nem fogalmaz meg további részleteket arról, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét, testi épségét. Követelményeket támaszt azonban arra az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében. Ezzel összefüggésben előírja, hogy
42. §
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek
megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében
a)
a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
feltételeit az érintett munkavállalókkal – mind a munkahely
egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében – meg kell
ismertetni, ideértve a 40. § (2) bekezdésében foglaltakat is;
b)
a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket
meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell
látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki
kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű
használatát meg kell követelni;
E három elvárás maradéktalan teljesítése jelentős terhet és felelőséget ró a munkáltatókra, tekintettel e feladatok műszaki, egészségügyi, jogi, pénzügyi vonzatára. E követelmény - ki nem mondottan, de elkerülhetetlen módon - magába foglalja azt is, hogy a munkáltatóknak mindenekelőtt meg kell határozniuk azokat a
kockázatokat
, amelyek az adott munkahelyen fennállnak.
A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.
54.
§
(1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő
általános követelményeket:
a)
a veszélyek elkerülése;
b)
a nem elkerülhető veszélyek értékelése;
c)
a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;
d)
az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a
munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös
tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának
mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő
beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok
okozta igénybevétel elkerülésére;
e)
a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása;
f)
a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé
veszélyessel;
g)
egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely
kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre,
a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a
munkakörnyezeti tényezők hatására;
h)
a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez
képest;
i)
a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.
(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel,
amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén
mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és
biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az
alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre,
a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek
kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja
a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket),
valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege
(baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség
mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi
határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén
munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció
mértékének meghatározásáról.
Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése, stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat.
A védőeszközöket a
rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani
42 § c)
a munkahely jellemzőitől, a munkaeszközöktől, az anyagok fizikai
és kémiai tulajdonságaitól, a munkavállalók számától függően a
munkahelyeket megfelelő eszközökkel kell felszerelni a tüzek
leküzdésére, és szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztó
rendszerekkel is el kell látni ezeket; a veszélyforrások ellen
biztonsági berendezéseket és eszközöket, jelző-, tűzoltó,
mentőkészülékeket, vészkapcsolókat, biztonsági megvilágítást (a
továbbiakban: biztonsági berendezéseket) működőképes, a
rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani;
A munkáltató kötelezettsége, hogy
biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát,
védőképességét, a kielégítő higiénés állapotát, a szükséges
tisztítását, karbantartását (javítását), pótlását
54 §
(7) g) biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű
használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát,
szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
A munkáltató a külön jogszabályok
figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést
veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi,
katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra
alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása,
felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk
érdekében
54/A. §
(1) A munkáltató megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy
szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a
mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében
haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső
szolgálatokkal, szervekkel.
(2) A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével
köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a
munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi
feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók
kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és
megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében.
A rendeltetésszerű használhatóság alapfeltétele, hogy a munkáltató rendelkezzen az egyéni védőeszköz úgynevezett
tájékoztatójával és annak tartalmát a munkavállaló tudomására hozza. A tájékoztató az egyéni védőeszköz tartozéka, amely a tárolására, kezelésére, karbantartására, tisztítására, időszakos vizsgálatára vonatkozó tudnivalókat tartalmazza.
A munkáltató és a munkavállaló együttműködését célozza a törvény, mivel mindkét fél jogát és kötelezettségét meghatározza. A munkavállaló köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni [ 60. § ] , így nemcsak joga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség fennállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenőrzése, ezen keresztül e kötelezettség érvényre juttatásának felelőssége alól. Az ellenőrzés a megelőzés egyik eszköze.
A munkavállaló ugyanakkor
jogosult megkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez
szükséges védőeszközök biztosítását
61. §
A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától
a)
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre
vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
b)
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez
szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz
való lehetőség biztosítását;
c)
a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges
felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt
védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség
biztosítását.
Látható, hogy amit a törvény az egyik fél kötelezettségeként fogalmaz meg, azt a másik fél jogaként is megjeleníti.
Az eddigiekből is kitűnik, hogy a törvény kellő hangsúllyal foglalkozik az egyéni védőeszközökkel. Azt az elvárást, hogy a munkáltatók is megfelelő színvonalon foglalkozzanak e területtel az a garanciális előírás szolgálja, mely egyfelől megköveteli, hogy az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg, másfelől kiköti, hogy e feladat ellátása
munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek
minősül
56.
§ Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a
munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása
munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi
alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával
közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy
népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel
rendelkező személy is elláthatja.
57. § (1) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése
érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz,
munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a
rendeletben megjelölt időtartamra és képesítési feltételekkel
köteles munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt
kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi
munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges
tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás – ideértve a 8. §-ban
előírtak végrehajtását is – az előírt alkalmassági feltételekkel
rendelkező munkavállaló hiányában polgári jogi szerződés alapján
külső szolgáltatás útján is megvalósítható. A külső szolgáltató
e tevékenysége során, a feladatai ellátása érdekében és az ahhoz
szükséges mértékben kezeli az érintett munkavállalónak az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott
személyazonosító és egészségügyi adatait. Az igénybe vett külső
szolgáltatás – függetlenül a formájától – nem mentesíti a
munkáltatót az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek megvalósításáért e törvényben
meghatározott felelőssége alól.
63. §
(1) A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha
azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és
súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának
teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a
teljesítését meg kell tagadnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül
különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni
védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.
82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot
alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó,
és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét
súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2)
bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség
megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.
A munkavédelmi képviselői intézmény a hazai szabályozás sajátos vonása. Jogaik között az egyéni védelemmel kapcsolatos feladatok megvalósulásáról történő meggyőződés is megtalálható
72. §
(1) A munkavédelmi képviselő – a 70. §-ban leírtakat is
figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek érvényesüléséről, így különösen
– a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök
biztonságos állapotáról;
A munkavédelemi hatóság felügyelője jogosult
84. §
(1)
j)
a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát
felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)–(4)
bekezdésében meghatározott okirattal;
A felügyelő a határozatának
fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el
84. §
(3) A munkavédelmi hatóság – a munkavállaló egészségének és
testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset megelőzése
céljából – az (1) bekezdés f), g) és j)
pontjaiban foglalt döntésének azonnali végrehajtását rendelheti
el.
Egyéni védőeszközök megfelelőségének értékelése
Értelmező
rendelkezések
1. „egyéni
védőeszköz”:
a) olyan
eszköz, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy viselve vagy
kézben tartva megvédje az adott személyt az egészségét vagy
biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben;
b) az a)
pontban említett eszközök azon cserélhető alkotóelemei, amelyek
az eszköz védőfunkciója szempontjából nélkülözhetetlenek;
c) az a)
pontban említett eszközökhöz tartozó, nem kézben tartott és nem
viselt kikötési rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy az
adott eszközt valamilyen külső eszközzel vagy biztos rögzítési
ponttal összekapcsolják, és amelyeket nem úgy terveztek, hogy
állandóan rögzítettek legyenek, továbbá amelyek nem tesznek
szükségessé rögzítési munkálatokat a használat előtt;
2.
„forgalmazás”: az uniós piacon valamely egyéni védőeszköznek
gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása
értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár
ellenérték fejében;
3.
„forgalomba hozatal”: valamely egyéni védőeszköznek az uniós
piacon első alkalommal történő forgalmazása;
4.
„gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely
egyéni védőeszközt gyárt, illetve aki vagy amely egyéni
védőeszközt terveztet vagy gyártat, és az ilyen egyéni
védőeszközt saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;
5.
„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes
vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli
meghatalmazást kapott, hogy a nevében meghatározott feladatokban
eljárjon;
6.
„importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi
személy, aki vagy amely harmadik országból származó egyéni
védőeszközt hoz forgalomba az uniós piacon;
7.
„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző
természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki vagy
amely az egyéni védőeszközt forgalmazza a piacon;
8.
„gazdasági szereplők”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az
importőr és a forgalmazó;
9. „műszaki
leírás”: az egyéni védőeszköz által teljesítendő műszaki
követelményeket ismertető dokumentum;
10.
„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1.
pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;
11.
„akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában
meghatározott akkreditálás;
12.
„nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2.
cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló
testület;
13. „megfelelőségértékelés”:
az az eljárás, amely kimutatja, hogy egy egyéni védőeszköz
vonatkozásában teljesültek-e az e rendeletben előírt alapvető
egészségvédelmi és biztonsági követelmények;
14. „megfelelőségértékelő
szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket - többek
között kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést -
végző szervezet;
15.
„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a
végfelhasználónak már a rendelkezésére bocsátott egyéni
védőeszköz visszaküldésének elérése;
16.
„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek
célja az ellátási láncba került egyéni védőeszköz
forgalmazásának megakadályozása;
17. „uniós
harmonizációs jogszabály”: minden olyan uniós jogszabály, amely
harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit;
18. „CE-jelölés”:
olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy az egyéni
védőeszköz megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező uniós
harmonizációs jogszabály alkalmazandó követelményeinek.
A gyártók
kötelezettségei
(1) Az
egyéni védőeszközök forgalomba hozatalakor a gyártók
biztosítják, hogy azokat a II. mellékletben meghatározott
alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményekkel
összhangban tervezték és gyártották.
(2) A
gyártók elkészítik a III. mellékletben említett műszaki
dokumentációt (a továbbiakban: műszaki dokumentáció), és
elvégzik vagy elvégeztetik a 19. cikkben említett alkalmazandó
megfelelőségértékelési eljárást.
Amennyiben
a megfelelő eljárás igazolja az egyéni védőeszköznek a vonatkozó
alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való
megfelelését, a gyártók elkészítik a 15. cikkben említett
EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a terméken a 16.
cikkben említett CE-jelölést.
(3) A
gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi
nyilatkozatot az egyéni védőeszköz forgalomba hozatalát követően
tíz évig kötelesek megőrizni.
(4) A
gyártók gondoskodnak olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek
biztosítják a sorozatgyártás e rendelet szerinti folyamatos
megfelelőségét. Megfelelően figyelembe kell venni az egyéni
védőeszköz tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint
azoknak a harmonizált szabványoknak vagy más műszaki leírásoknak
a változásait, amelyek alapján az egyéni védőeszköz
megfelelőségét megállapították.
A gyártók -
amennyiben az egyéni védőeszköz jelentette kockázat miatt ezt
helyénvalónak ítélik - a fogyasztók és más végfelhasználók
egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzik a
forgalmazott egyéni védőeszköz mintájának vizsgálatát,
kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást
vezetnek azokról, illetve a nem megfelelő egyéni védőeszközökről
és az egyéni védőeszközök visszahívásáról, valamint folyamatosan
tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési
intézkedésről.
(5) A
gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott egyéni
védőeszközökön fel legyen tüntetve az azonosításukat lehetővé
tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy más ilyen elem,
illetve - ha az egyéni védőeszköz mérete vagy jellege ezt nem
teszi lehetővé - a szükséges információ az egyéni védőeszköz
csomagolásán vagy kísérő dokumentációjában szerepeljen.
(6) A
gyártók az egyéni védőeszközön, vagy ha ez nem lehetséges, annak
csomagolásán vagy kísérő dokumentációjában feltüntetik nevüket,
bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és a
kapcsolatfelvételhez használható postai címüket. Címként a
gyártó kapcsolattartási címét kell megadni. Az elérhetőségi
adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok
számára könnyen érthető nyelven kell megadni.
(7) A
gyártók gondoskodnak arról, hogy az egyéni védőeszközhöz - az
érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más
végfelhasználók által könnyen érthető nyelven - mellékelve
legyenek a II. melléklet 1.4. pontjában előírt utasítások és
tájékoztató. Az említett utasításoknak és tájékoztatónak,
illetve bármely jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek, könnyen
értelmezhetőnek és olvashatónak kell lennie.
(8) A
gyártó vagy mellékeli az EU-megfelelőségi nyilatkozatot az
egyéni védőeszközhöz, vagy feltünteti a II. melléklet 1.4.
pontjában előírt utasításokban és tájékoztatóban azt az
internetcímet, ahol az EU-megfelelőségi nyilatkozat elérhető.
(9) Azok a
gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni,
hogy valamely általuk forgalomba hozott egyéni védőeszköz nem
felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul meghozzák a
szükséges korrekciós intézkedéseket az adott egyéni védőeszköz
megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a
forgalomból történő kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha
az egyéni védőeszköz kockázatot jelent, a gyártók erről - és
különösen a követelményeknek való meg nem felelésnek és a
meghozott korrekciós intézkedéseknek a részleteiről -
haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti
hatóságait, amelyekben az egyéni védőeszközt forgalmazták.
(10) A
gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére
annak rendelkezésére bocsátják az egyéni védőeszköz e
rendeletnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes
információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus
formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven.
Az említett hatóság kérésére együttműködnek ezzel a hatósággal
az általuk forgalomba hozott egyéni védőeszközök jelentette
kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
Meghatalmazott képviselők
(1) A
gyártók írásbeli meghatalmazás útján kijelölhetnek egy
meghatalmazott képviselőt.
A 8. cikk
(1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a 8. cikk (2)
bekezdésében említett, a műszaki dokumentáció elkészítésére
vonatkozó kötelezettség nem képezi a meghatalmazott képviselő
meghatalmazásának részét.
(2) A
meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott meghatalmazásban
meghatározott feladatokat látják el. A meghatalmazott képviselő
megbízatása legalább az alábbiakra terjed ki:
a) az
egyéni védőeszköz forgalomba hozatalát követően tíz évig megőrzi
és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja
az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;
b) valamely
illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett hatóság
rendelkezésére bocsátja az egyéni védőeszköz megfelelőségének
igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;
c) az
illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a
meghatalmazása körébe tartozó egyéni védőeszközök jelentette
kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
Az
importőrök kötelezettségei
(1) Az
importőrök kizárólag megfelelő egyéni védőeszközt hozhatnak
forgalomba.
(2) Az
egyéni védőeszköz forgalomba hozatala előtt az importőröknek meg
kell győződniük arról, hogy a gyártó elvégezte a 19. cikkben
említett alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást. Ezen
túlmenően meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elkészítette
a műszaki dokumentációt, hogy az egyéni védőeszközön
feltüntették a CE-jelölést, és hogy mellékelték hozzá az előírt
dokumentációt, továbbá hogy a gyártó teljesítette a 8. cikk (5)
és (6) bekezdésében foglalt követelményeket.
Amennyiben
az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely
egyéni védőeszköz nem felel meg a II. mellékletben meghatározott
vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági
követelményeknek, az érintett egyéni védőeszközt mindaddig nem
hozhatja forgalomba, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva.
Továbbá amennyiben az adott egyéni védőeszköz kockázatot jelent,
az importőr erről tájékoztatja a gyártót és a piacfelügyeleti
hatóságokat.
(3) Az
importőrök az egyéni védőeszközön, vagy ha ez nem lehetséges, az
egyéni védőeszköz csomagolásán vagy kísérő dokumentációján
feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy
bejegyzett védjegyüket és a kapcsolatfelvételhez használható
postai címüket. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a
piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell
megadni.
(4) Az
importőrök gondoskodnak arról, hogy az egyéni védőeszközhöz - az
érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más
végfelhasználók által könnyen érthető nyelven - mellékelve
legyenek a II. melléklet 1.4. pontjában előírt utasítások és
tájékoztató.
(5) Az
importőrök gondoskodnak arról, hogy amíg az egyéni védőeszköz a
felelősségi körükbe tartozik, az eszköz tárolásának és
szállításának körülményei ne veszélyeztessék az eszköz II.
mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető
egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való
megfelelését.
(6) Az
importőrök - amennyiben az egyéni védőeszköz jelentette kockázat
miatt ezt helyénvalónak ítélik - a fogyasztók és más
végfelhasználók egészségének védelme és biztonsága érdekében
elvégzik a forgalmazott egyéni védőeszköz mintájának
vizsgálatát, kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén
nyilvántartást vezetnek azokról, illetve a követelményeknek meg
nem felelő egyéni védőeszközökről és az egyéni védőeszközök
visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a
forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.
(7) Azok az
importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van
feltételezni, hogy valamely általuk forgalomba hozott egyéni
védőeszköz nem felel meg ennek a rendeletnek, haladéktalanul
meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket az érintett
egyéni védőeszköz megfelelőségének biztosítására, illetve adott
esetben a forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.
Továbbá ha az egyéni védőeszköz kockázatot jelent, az importőrök
erről - és különösen a követelményeknek való meg nem felelésnek
és a meghozott korrekciós intézkedéseknek a részleteiről -
haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti
hatóságait, amelyekben az egyéni védőeszközt forgalmazták.
(8) Az
importőröknek az egyéni védőeszköz forgalomba hozatalát követően
tíz évig meg kell őrizniük és a piacfelügyeleti hatóságok
rendelkezésére kell bocsátaniuk az EU-megfelelőségi nyilatkozat
egy példányát, és gondoskodniuk kell arról, hogy a műszaki
dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható
legyen.
(9) Az
importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére
annak rendelkezésére bocsátják az egyéni védőeszköz
megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és
dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az
említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett
hatóság kérésére együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk
forgalomba hozott egyéni védőeszközök jelentette kockázatok
kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
A
forgalmazók kötelezettségei
(1) Az
egyéni védőeszközök forgalmazásakor a forgalmazók kellő
gondossággal járnak el az e rendeletben foglalt követelményekkel
kapcsolatban.
(2) Az
egyéni védőeszköz forgalmazását megelőzően a forgalmazóknak meg
kell bizonyosodniuk arról, hogy az egyéni védőeszközön fel van
tüntetve a CE-jelölés és mellékelve van hozzá az előírt
dokumentáció, valamint a II. melléklet 1.4. pontjában előírt
utasítások és tájékoztató, az azon tagállam fogyasztói és más
végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, amelyben az
egyéni védőeszközt forgalmazni fogják, továbbá arról, hogy a
gyártó, illetve az importőr teljesítette a 8. cikk (5) és (6)
bekezdésében, illetve a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott
követelményeket.
Amennyiben
a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy
valamely egyéni védőeszköz nem felel meg a II. mellékletben
meghatározott vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági
követelményeknek, az érintett egyéni védőeszközt mindaddig nem
hozhatja forgalomba, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva.
Továbbá amennyiben az egyéni védőeszköz kockázatot jelent, a
forgalmazó erről tájékoztatja a gyártót vagy az importőrt,
valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.
(3) A
forgalmazók gondoskodnak arról, hogy amíg az egyéni védőeszköz a
felelősségi körükbe tartozik, az eszköz tárolásának és
szállításának körülményei ne veszélyeztessék az eszköz II.
mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető
egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való
megfelelését.
(4) Azoknak
a forgalmazóknak, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van
feltételezni, hogy valamely általuk forgalmazott egyéni
védőeszköz nem felel meg ennek a rendeletnek, meg kell
győződniük arról, hogy a gyártó vagy az importőr meghozta a
szükséges korrekciós intézkedéseket az érintett egyéni
védőeszköz megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben
a forgalomból történő kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha
az adott egyéni védőeszköz kockázatot jelent, a forgalmazók
erről - és különösen a követelményeknek való meg nem felelésnek
és a meghozott korrekciós intézkedéseknek a részleteiről -
haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti
hatóságait, amelyekben az egyéni védőeszközt forgalmazták.
(5) A
forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére
annak rendelkezésére bocsátják az egyéni védőeszköz
megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és
dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában. Az
említett hatóság kérésére a forgalmazók együttműködnek ezzel a
hatósággal az általuk forgalomba hozott egyéni védőeszközök
jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések
terén.
EU-megfelelőségi nyilatkozat
(1) Az
EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a II. mellékletben
meghatározott, alkalmazandó alapvető egészségvédelmi és
biztonsági követelmények teljesültek.
(2) Az
EU-megfelelőségi nyilatkozatot a IX. mellékletben szereplő minta
alapján kell elkészíteni, annak tartalmaznia kell a IV., VI.,
VII. és VIII. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott
elemeket, és azt folyamatosan aktualizálni kell. A nyilatkozatot
le kell fordítani annak a tagállamnak a nyelvére, illetve az
általa megkívánt nyelvekre, amelyben az egyéni védőeszközt
forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.
(3)
Amennyiben egy adott egyéni védőeszköz egyszerre több,
EU-megfelelőségi nyilatkozatot előíró uniós jogi aktus hatálya
alá is tartozik, valamennyi ilyen jogi aktus tekintetében
egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteni. A
nyilatkozatban meg kell nevezni az érintett uniós jogi
aktusokat, a közzétételükre vonatkozó hivatkozásokkal együtt.
(4) Az
EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó
felelősséget vállal azért, hogy az adott egyéni védőeszköz
megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
A
CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek
(1) A
CE-jelölést az egyéni védőeszközön jól láthatóan, olvashatóan és
eltávolíthatatlanul kell elhelyezni. Amennyiben ez az egyéni
védőeszköz jellegénél fogva nem lehetséges vagy nem
biztosítható, akkor a CE-jelölést a csomagoláson és az egyéni
védőeszközt kísérő dokumentumokban kell feltüntetni.
(2) A
CE-jelölést az egyéni védőeszköz forgalomba hozatala előtt kell
elhelyezni.
(3) A III.
kategóriába tartozó egyéni védőeszközök esetében a CE-jelölést a
VII. vagy a VIII. mellékletben meghatározott eljárásban részt
vevő bejelentett szervezet azonosító száma követi.
A
bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet,
vagy utasításai alapján a gyártó vagy pedig a gyártó
meghatalmazott képviselője helyezi el.
(4) A
CE-jelölést - és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító
számát - az azon kockázatot jelölő piktogram vagy bármilyen
egyéb jelölés is kísérheti, amely ellen az egyéni védőeszköz a
rendeltetése szerint védelmet nyújt.
(5) A
tagállamok a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő
alkalmazása céljából a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak, és
a jelölés nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges
intézkedéseket.
Megfelelőségértékelési eljárások
Az I.
mellékletben meghatározott egyes kockázati kategóriák esetében a
következő megfelelőségértékelési eljárásokat kell alkalmazni:
a) I.
kategória: a IV. mellékletben meghatározott belső
gyártásellenőrzés (A. modul);
b) II.
kategória: az V. mellékletben meghatározott EU-típusvizsgálat
(B. modul), amelyet a VI. mellékletben meghatározott, belső
gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (C. modul) követ;
c) III.
kategória: az V. mellékletben meghatározott EU-típusvizsgálat
(B. modul) az alábbiak egyikével együtt:
i. a VII.
mellékletben meghatározott, belső gyártásellenőrzésen és
véletlenszerű időközönként, felügyelet mellett végzett
termékellenőrzéseken alapuló típusmegfelelőség (C2. modul);
ii. a VIII.
mellékletben meghatározott, a gyártási folyamat
minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D. modul).
Ettől
eltérve, olyan egyéni védőeszköz esetében, amelyből egy adott
felhasználó igényeinek megfelelően egyetlen darab készül és a
III. kategóriába sorolandó, követhető a b) pontban említett
eljárás.
Egyéni védőeszközök munkavédelmi megfelelőségének vizsgálatára kijelölt szervek
EK-típustanúsítványok listája
Munkaruha, védőruha?
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
"51. §
(1) A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a
munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni.
(2) A munkáltató köteles a munkavállaló részére
a)
a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt
költséget megtéríteni,
b)
a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás
hiányában – biztosítani.
(3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely
testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel
rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a
munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel
köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást – a 6. §-ban
foglaltak figyelembevételével – megfelelően módosítani.
(4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést
megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres
időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló
munkaköri alkalmassági vizsgálatát. "
Az új MT a korábbihoz képest már nem nevesíti a
munkaruha juttatását.
Alapelvként a törvény értelmezéseként azt lehetne elfogadni,
hogy ha a munka olyan kosszal, bűzzel stb. jár, mely a dolgozó
saját ruháját károsítaná, a munkáltatónak munkaruhát kell
biztosítani.
A munkaruha nem azonos a védőruhával. A munkaruhának
kihordási ideje lehet, a védőruhának pedig nincs, azt a védelmi
képességének elvesztésekor azonnal cserélni kell. Védőruhát a
munkáltató köteles biztosítani, ha azzal a dolgozó egészségét,
testi épségét óvja, balesetet előz meg.
Munkaruha
·
A használatra kiadott munkaruházat a kihordási idő lejártáig a
munkáltató tulajdona.
·
A viselési idő elteltével a dolgozó tulajdonába megy át.
·
Ha a dolgozó igényjogosultsága a munkaruházat viselési idejének
letelte előtt megszűnik, a hátralevő időre a munkaruha
időarányos árát meg kell térítenie.
·
Nem kell megtéríteni a munkaruha időarányos árát, ha a dolgozó
nyugdíjba vonul.
Példaként egy munkaruha ellátási táblázat:
A munkaruha, munkaköpeny formájában 24 hónapos
kihordási idővel jár, az alábbi táblázatban foglaltak
kivételével:
Munkakör |
Munkaruha |
Kihordási
idő (hó) |
Anyagbeszerző |
Esőkabát |
36 |
Gépkocsivezető |
Kétrészes munkaruha
Típusruha
Bőrkabát |
12
18
48 |
Hivatalsegéd |
Munkaköpeny |
18 |
Laboráns |
Munkaköpeny |
18 |
Műszaki
szaktárgyat oktató, labor- és műhelygyakorlatot vezető
oktató |
Munkaköpeny |
12 |
Kapus |
Típusruha illetve kapuskosztüm |
24 |
Technikus,
mechanikus |
Kétrészes munkaruha |
12 |
Technikus
(kémiai laborban) |
Munkaköpeny |
18 |
Raktáros,
szertáros |
Kétrészes munkaruha |
18 |
Művezető |
Kétrészes munkaruha |
12 |
Szak-,
betanított-, és segédmunka
|
Kétrészes munkaruha |
12 |
Védőeszköz
AZ EGYÉNI
VÉDŐESZKÖZ HASZNÁLATA KÖTELEZŐ!
·
A használatra kiadott védőeszköz a munkáltató tulajdona.
·
Védelmi képességének csökkenésekor cserére kerül.
·
Az egészséges munkakörülmények biztosítása érdekében baleseti
kockázatot jelentő tevékenység kizárólag megfelelő védelmi
képességű védőeszközben végezhető, ezért a kiadott védőeszköz
használatát meg kell követelni.
·
A munkavállaló a kiadott egyéni védőfelszerelést köteles az idő
előtti elhasználódástól megóvni.
·
Szándékos rongálás esetén a munkavállaló kártérítésre
kötelezhető.
·
Az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések lehetőség szerinti
tisztítása, karbantartása a munkavállaló feladata.
·
Az egyéni védőeszközt a munkahelyről hazavinni nem lehet.
Iratminták
A veszély típusainak áttekintő
táblázata az egyéni védőeszköz használatához
Egyéni védőeszközök meghatározása és
orvosi vizsgálatok rendje
Azon tevékenységek és
tevékenységcsoportok útmutatásául szolgáló nem teljes jegyzéke, amelyek az
egyéni védőeszközzel való ellátást igényelhetik
Egyéni védőeszközök kiadása
Egyéni védőeszközök munkakörönkénti
jegyzéke
Műszeres mérések szükségessége egyéni
védőeszköz meghatározásához
Egyéni védőeszköz használatának szükségessége
Felmérőlapok
Fizikai eredetű kockázatok, mechanikai
hatások
Hőmérséklet okozta veszélyek, zajártalom
Villamos jelenségek
Folyadékok, vegyi anyagok
Rossz minőségű és szennyezett levegő
Biológiai veszélyek
Sugárzás veszélye
|