A multimédia alapjai

A multimédia alapjai

a multimédia fogalma

egyidejûleg többféle kommunikációs közegen keresztül történõ információátadás (elõny: figyelem felkeltése, intenzív információátadás; hátrány: gyorsabb kifáradás)

idõfüggetlen médiák (pl. egydimenziós: szöveg; kétdimenziós: grafika, kép)
idõfüggõ médiák (pl. 1+1 dimenziós: hang; 2+1 dimenziós: animáció, mozgókép; 3+1 dimenziós: virtuális valóság, pl. játékok)

információ feldolgozása (vagy dekódolása) valós idõben

interaktivitás (a felhasználó vezérelheti az információátadás folyamatát)

a multimédiás alkalmazásokkal szemben támasztott alapvetõ követelmények

szinkronizáció a különbözõ médiák között (pl. a hang vagy felirat nem "csúszhat el" a képhez képest)
nagy mennyiségû digitális adat tárolására alkalmas hardver eszközök (mivel a multimédiás alkalmazások többsége az adatok egy részét adatbázisban tárolja, többnyire követelmény az adatok közvetlen elérése is)

merevlemez (pl. 40 GB vagy nagyobb kapacitás)
CD (650...800 MB) , DVD (1...17 GB)
hálózat (itt alapkövetelmény a megfelelõ sávszélesség mellett az adatátviteli vonal garantált minimális sávszélessége); néhány példa:

telefonos kapcsolat modemen keresztül (max. 56 kbps)
ISDN (pl. 64 vagy 128 kbps)
szélessávú technológiák (128 kbps felett, általában aszimmetrikus sávszélességgel, azaz gyorsabb letöltéssel, és lassabb feltöltéssel)

kábeltelevízió
(A)DSL
mûholdas kapcsolat (letöltésre) és pl. modem (feltöltésre)
bérelt vonal

nagy mértékû adattömörítés és valós idejû dekódolás (pl. mozgóképek esetén az egyes képkockákat ugyanolyan gyorsan meg kell jeleníteni, mint ahogy eredetileg rögzítettük õket kamerával)

felvétel (olcsóbb videokártyák esetén a felvétel után kell a gyakorlatilag tömörítetlen videoállományt tömöríteni, pl. AVI -> MPEG konverzióval)
lejátszás (a kitömörítés valós idõben kell, hogy megtörténjen)

a multimédiás alkalmazásokkal szemben támasztott alapvetõ technikai igények (ugyan vannak multimédiás hardverszabványok, mint pl. az MPC3, de ezek általában messze mögötte járnak a hardver fejlõdésének; önálló feladat: egy multimédiás számítógép összeállítása 250 eFt alatt)

gyors processzor
elegendõ nagyságú és gyors hozzáférésû memória
megfelelõ minõségû monitorkártya (elegendõ nagyságú grafikus memóriával)
megfelelõ minõségû monitor (a képfelbontás és a színmélység mellett az is meghatározó, milyen képfrissítési frekvenciára képes a monitor)
jó minõségû alaplap (a gép sebességét az is jelentõsen befolyásolja, milyen gyorsan lehet az adatokat átvinni a memória, a processzor, a monitorkártya és a többi hardver egység között; ebben meghatározó az alaplapi chipset)
nagy kapacitású és gyors háttértárak (pl. merevlemez; CD, DVD; CD / DVD író)
megfelelõ minõségû hangkártya
egyéb multimédiás bõvítõkártyák (pl. TV tunerkártya, videodigitalizáló kártya)
egyéb perifériák (pl. megfelelõ elrendezésû magyar ékezetes billentyûzet; optikai egér; jó minõségû hangfalak; PEN drive az adatok átvitelére; stb.)
hatékony multimédiás operációs rendszer (Windows)
kiegészítõ (segéd-), multimédiás és alkalmazói szoftver(ek)

a fontosabb MIME alaptípusok és gyakori altípusok fõbb jellemzõi
a multimédiás állományokat kezelõ néhány szoftver (többségében nagyon jó minõségû freeware szoftverek, amelyek az Internetrõl letölthetõek)

a fontosabb MIME alaptípusok és gyakori altípusok fõbb jellemzõi (önálló feladat: egy számítógépen a multimédiával kapcsolatba hozható fájltípusok és a hozzájuk társított alkalmazások megkeresése)

szöveges állományok (text)

TXT (text/plain; csak szöveget tartalmazó, "strukturálatlan" állományok, amelyeket egyszerû szövegszerkesztõkkel (pl. Jegyzettömb vagy Notepad; Write vagy WordPad) hozhatunk létre és szerkeszthetünk; sorokból állnak, amelyeket ún. sorvége jel zár le)

a sorvége jel különbözõ operációs rendszerekben eltérhet; például

DOS szövegfájlok esetén a sorvége jel a 13-as kódú CR és a 10-es kódú LF karakter együtt
UNIX szövegfájlok esetén a sorvége jel a 10-es kódú LF karakter

a különbözõ nyelvek eltérõ betûkészlete miatt még rosszabb a helyzet a szöveges fájlok karaktereinek kódolásával

a szöveges fájlok fontosabb kódolási szabványai

szöveget és jelölõket tartalmazó "félig strukturált" állományok (az állományok tartalmi és formai jellemzõit ún. jelölõ kódokkal írjuk le)

SGML állományok (text/sgml)
XML állományok (text/xml)
HTM vagy HTML állományok (text/html)
CSS állományok (text/css)
...

hangállományok (audio)

hullámformájú digitalizált hangállományok (az ún. PCM kódolású vagy hullámformájú digitalizált hangállományok, a hangokat az eredeti hangokból adott idõközönként vett digitális hangmintákból építik fel)
MIDI állományok (audio/midi; zenei hangokat tartalmazó állományok esetén a PCM alternatívája a Musical Instruments Digital Interface szabvány, amely lényegében a zenei kottát képezi le (kódolja) digitálisan; a MIDI-ben az egyes hangszerekhez csatornákat rendelünk, és az egyes hangok jellemzõit, valamint a hangok megszólalásának idõbeli sorozatát tároljuk, ill. továbbítjuk ún. MIDI események és késleltetési idõk szekvenciájaként; a MIDI nemcsak zenék tárolására szolgál, hanem elektronikus hangszerek közötti kommunikációs szabvány is)

MIDI csatornák (max. 16; a csatornákhoz hangszereket rendelünk)

zongora (0)
...
(akusztikus) gitár (25)
...
hegedû (40)
...
fuvola (73)
...

MIDI szekvenciák

MIDI események megadása (adott csatornákon)

hang bekapcsolása vagy megszólaltatása (pl. hang magassága, billentyû leütésének sebessége)
hang kitartása (pl. billentyû nyomva tartásának erõssége)
hang hajlítása
hang kikapcsolása (pl. billentyû felengedésének sebessége)
vezérlõ eszköz beállítása (hangszín módosítása, pl. pedál megadása)
...

késleltetési idõk megadása

képállományok (image)

bittérképes képállományok (a bittérképes vagy pontraszteres képállományok egy képet különbözõ színû képpontokból építik fel)
vektorgrafikus képállományok (a bittérképes képek helyett a számítógépes grafikában inkább az ún. vektorgrafikus képeket használják, amelyek a képeket geometriai alakzatokból építik fel, és ezek jellemzõit tárolják; ennek elõnye a kis fájlméret és a tetszõleges mértékû nagyítás, ill. kicsinyítés; önálló feladat: a számítógépen telepített fontok közül bittérképes (pl. FON kiterjesztésû, általában ikonnal jelölt) és TrueType (TTF kiterjesztésû, ikonnal jelölt, vektorgrafikus képként kialakított) fontok keresése és összehasonlítása)

videoállományok (video)

digilális videoállományok (állóképek sorozatai, amelyeket gyorsan egymás után (adott. ún. függõleges képváltási frekvenciával) megjelenítve a nézõben a mozgókép illúzióját keltjük)

alkalmazások (application; egyedi feladatokhoz készített állománytípusok; az alábbiakban néhány olyan példát sorolunk fel, amelyeknek van multimédiás vonatkozása is)

"irodai" alkalmazások (vigyázat: Microsoft Office programok használata esetén nagy a vírusveszély!)

DOC, RTF állományok (application/msword és application/rtf; a Microsoft Word állománytípusai; régebben a Microsoft által kifejlesztett Rich Text Format típusú állományok nem hordozhattak makrovírust, de ma már ez sajnos nem igaz)

tipp: a WordPad szövegszerkesztõvel beolvasva és új néven elmentve a fájlt ugyan a dokumentum formátuma szegényesebb lesz, de a vírusoktól is megszabadulhatunk

TEX állományok (application/x-tex; TeX dokumentumok)
XLS állományok (application/msexcel; a MS Excel állománytípusa)
PPT állományok (application/mspowerpoint; a MS PowerPoint állománytípusa)
MDB állományok (application/msaccess; a MS Access állománytípusa)
MPP állományok (application/msproject; a MS Project állománytípusa)

képként kódolt szabványos dokumentumformátumok (pl. az Interneten a legtöbb dokumentum így férhetõ hozzá)

PDF állományok (application/pdf; az Adobe Acrobat állománytípusa)
PS állományok (application/postscript; PostScript)

általános célú archiváló vagy tömörítõprogramok (veszteségmentes tömörítési algoritmust használnak; nem használják ki az egyes állományfajták jellegzetességeit, mint a multimédiás állományok veszteséges tömörítõ algoritmusai)

ZIP állományok (application/zip; az Interneten használt leggyakoribb tömörítési formátum; a legtöbb fájlkezelõ segédprogram (pl. Windows vagy Total Commander, Far Manager) úgy kezeli, mintha a tömörített állomány egy alkönyvtár lenne)
RAR, GZ, TGZ, ACE, ARJ, stb. állományok (ha a használt fájlkezelõ segédprogram nem boldogul az állománnyal, le kell tölteni az Internetrõl valamilyen freeware vagy shareware tömörítõ segédprogramot; ilyenek pl. a WinZip, a WinRar, WinAce, stb.)

Boda István, 2005. március 22.