Első nap - Day one

     2007, április 28., szombat. Reggel 6-kor volt az ébresztő, igy 7-kor már a Wiener Neustadt felé induló kétvagonos szerelvényen várakoztunk. Az indulásig még volt néhány perc, addig dobtam egy-két fényképet. Az alábbi képen egy GySEV-es V43-as látható, felsővezeték erdővel megspékelve:

(01 - V43 Sopronban)

     Lassan kigördülünk Sopron (212) főpályaudvarról és ezennel kezdetét veszi a "nagy utazás"...

(02 - Indulás Sopronból)

     Ágfalva után átmentünk a határon. Néhány katonaruhás fickó jelenléte jelezte, hogy a határon vagyunk, de ők is inkább csak az arra járó vonatokat bámulták. Osztrák oldalon az első állomás Loipersbach-Schattendorf (262), rögtön a határ mellett. Ausztriában divatos, hogy az állomásoknak kettős nevük van. Ez feltehetően azért van igy, mert sokfelé nem a település mellett van az állomás, hanem éppen a két szomszédos település között. Igy mindkét település nevét viseli az állomás. Az állomások nevei utáni zárójelben szereplő adat az adott állomás pontos, vagy megközelitő tengerszint-feletti magasságát jelöli, természetesen méterben megadva. Schattendorf után Rohrbach megállóhely következik, majd pedig Mattersburg (258) városa. Mattersburg egy kisebb völgy kétoldalán fekszik. Ez azért érdekes, mert a vasút éppen a völgy fölött halad át, egy elég látványos völgyhidon. A mattersburgi viadukt jobb oldalán fekszik a városka fotbal-stadionja, aminek még éjszakai világitása is van. Nemhiába áll a Mattersburger FC az osztrák első osztály második helyén. Bad Sauerbrunn következik, majd pedig Neudörfl (273) állomása. Ekkor a vasút kiér az erdőből, majd Katzelsdorf-ot érintve megérkezünk Wiener Neustadt főpályaudvarra. Már az állomás bejáratánál komoly (vágány-)sin- és felsővezeték-rendszer fogadott.

(03 - Wr. Neustadt bejárata)

     Bécsújhely (Wiener Neustadt) állomása elég komoly méretű, jelentős vasúti forgalommal. Itt volt jó fél óránk a csatlakozásig, igy tudtam videózni és fényképezni is. Az állomás Bécs felőli kijáratánál jól látszanak azok a piros táblácskák, amik jelzik az adott pályaszakasz maximális sebességét. Jelen esetben 160-as a pálya.

(04 - Wr. N. Bécs felőli kijárata)

     Ez a kép is ott készült. Bécsig a távolság 48 km (a tartóoszlopokon szürkésfehér táblácskák jelzik a távolságokat).

 (05 - Wr. N. Bécs felőli kijárata 2)

     Egy Szlovéniából Bécsbe tartó EuroCity osztrák mozdonya. "Treno Notte" feliratú szlovén hálókocsikat is vontatott.

(06 - ÖBB Lok. 1)

     Nemsokkal ezután érdekes jelenséget kaptam lencsevégre. Egy másik Bécsbe tartó EC vonat, jelentős késéssel érkezve, megállás nélkül, kb. 120-al átszáguldott Wr. Neustadt Hbf.-en. Ez azért elég furcsa, mert ez olyan, mintha pl. Győrön száguldott volna át megállás nelkül. Ráadásul két osztrák Taurus húzta, hogy még hamarabb célba érjen!

(06 - ÖBB Taurus x2)

     Bátyámnak, egy régebbi (kb. 2 hónapja) utazása alkalmával, sikerül lefotóznia ezt a diszes "Nostalgia Zug"-ot.

(003 - NostalgiaZug 2)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

     Kb. fél óra múlva elhagytuk Wiener Neustadt (265) főpályaudvarát. Ezúttal is egy nosztalgia vonattal mentünk, régebbi tipusú vagonokkal. Bátyám az utolsó (étkező)vagonba ment, ahol hátrafele fénzképezgetett. Addig én az utolsó előtti vagon folyosó-ablakából filmeztem a terepet. Elindultunk DNy-nak, az Alpok irányába. Az első megálló St. Egyden. A következő állomás Neunkirchen (371). Eddig nyilegyenes a pálya nyomvonala, természetesen végig 140-160-as. Ternitz (398) után Gloggnitz (457) következik. Ekkor a vonal egy nagyobb jobbos, majd balos kanyar után befordul a Schwarza folyó völgyébe. Ebben a völgyben halad a vonal Payerbach-Reichenau (483) állomásig. Ezután egy balkanyar következik. Méghozzá a Schwarza folyón átivelő ives völgyhid formájában! Ez a legelső ives viadukt ezen a vonalon és tulajdonképpen ezzel kezdődik a Semmering hágó.

(07 - Semmering bridge)

     A folyó völgyét elhagyva, egy kb.180 fokos fordulót követően, a nyomvonal határozottan emelkedni kezd:

(08 - Semmering látkép)

     Küb után következik az első alagút:

(10 - Semmering alagút 1)

(10 - Semmering alagút 2)

     Eichberg után egy újabb "hajtűkanyar" következik, ezúttal balra, útközben egy relative hosszabb alagúttal:

(10 - Semmering alagút 3)

     Az alagút után elég érdekesen halad a pálya. Rengeteg egymást követő jobbos és balos kanyarok érik egymást. Két szép völgyhid is szinesiti a tájat. Klamm-Schottwien állomásról remekül látszik az egyik elég hosszú és látványos autópályás völgyhid. Rögtön az állomás után egy hosszú jobbos alagút van, majd egy hosszú balos, boltives viadukt.

(09 - Semmering viadukt 2)

     Kicsit arrébb egy újabb, magas, boltives viadukt található, szintén balra.

(09 - Semmering viadukt 3)

     A völgyhid egy újabb alagútban folytatódik. A kijáratánál levő kis szürke tábla jelzi, hogy Bécs 94,6 km-re van ide.

(10 - Semmering alagút 4)

     Rögtön utána szintén alagút. Ezek után, jobbfelé egy újabb alagút következik. Ezen alagút érdekesége, hogy két helyen is besüt a nap. Először csak néhány méteren, majd 200 m után megint. Ezen a részen, baloldalt, egy kb. 50 méteres galéria rész van (=félig nyitott alagút, a nyitott részen oszlopszerű tartószerkezettel), ahonnan ki lehet látni.

(10 - Semmering-i galéria-alagút)

(A galéria-alagút kivülről - forrás: ebepe.com)

     Ez az alagút elég hosszú, utána egy újabb, de már rövidebb alagút jön, aminek a kijárata utáni váltók...

(10 - Semmering alagút 5)

   ... jelzik, hogy újabb megálló következik. Breitenstein után igencsak látványos részek következnek. Először jobbfelől (a képeken minden forditva van!) egy magas sziklafal emelkedik a pálya mellett, majd egy amolyan mini-alagút után...

(10 - Semmering-i mini-alagút)

     ... egy nagyon profi rész következik! Először egy kisebb viadukton haladunk át (baloldalt lent hatalmas "szakadék" húzódik, ami tulajdonképpen egy keskeny völgy, patakkal és autóúttal, jobboldalt pedig fenyvesek és magas sziklák).

(Profi rész a Semmeringen - forrás: ebepe.com)

     ... ami egy hosszabb, sziklába épitett alagútban folytatódik. Az alagút másik kijárata a hires, kétszintes, -sokszor a Semmering hágó-i vasútvonal turistacsalogató és marketinges jelképének tekintett- "Kalte Rinne" viaduktra visz rá:

(09 - Semmering viadukt 4)

     Talán ez Ausztria leghiresebb (és talán a legismertebb is!) viadukt a Semmering-i hegyi pályán:

(Kalte Rinne viadukt - forrás: ebepe.com)

(A Kalte Rinne viadukt fentről - forrás: ebepe.com)

(A Kalte Rinne viadukt oldalról - forrás: ebepe.com)

     A nagynevű balos völgyhid után, egy nagyobb jobbos kanyart követően, egy újabb balos völgyhidra fordulunk rá:

(09 - Semmering viadukt 5)

     A völgyhid után, egy balos és egy jobbos alagutat követően...

(10 - Semmering alagút 6)

     ... megérkezünk Wolfsbergkogel állomásra. Az állomás után rögtön egy rövidebb jobbos alagút veszi kezdetét, amelynek a másik kijárata...

(10 - Semmering alagút 7)

     ... Semmering (894) állomása irányába néz. Ez az állomás a Semmering vasút legmagasabb pontja. Az állomás stilszerűen- két alagút között fekszik. A peronokról jól rá lehet látni a Semmering alagutakra. Ugyanis két párhuzamos alagút épült, mindegyik kb. 1400 méter hosszan. A jobboldali a régi alagút, amit még maga Carl "Ritter" von Ghega épittetett. A baloldali alagút csak 1952-re épült meg. A régi Semmering alagút ugyan néhány méterrel rövidebb, mint az újabbik (kb. 50 méterrel), de ez nem jelentős...

(11 - Semmering-tunnel portál)

     A jobboldali alagút ráadásul nyil-egyenes, igy át lehet rajta látni. A baloldali alagút be- és kijáratánál levő enyhe görbület miatt nem átlátható. A vasúti alagutaknál sokkal hosszabb az autópályás Semmering alagút. Az autópálya megépitésénél, a minél kevesebb kanyar és a minél kisebb szintkülönbség volt a cél, ezért az autópálya sok helyen völgyhidakon és tunnelekben halad, még a vasút alatt is áthalad néhányszor (persze majdnem végig a föld alatt). A vasúti pálya nyomvonala, elhagyván a két hosszú Semmering alagutat, egy nyitottabb völgyben halad Steinhaus am Semmering-et érintve, Spital am Semmering-en (777) át, egészen le Mürzzuschlag-ig (670). Steinhaus és Spital között zajlott le az egyik kedvenc jelenetem: a párhuzamos vágányon egy tehervonat tűnt fel, nem messze mögöttünk, majd nemsokára utól is ért minket. Kb. egy km-en keresztül mögöttünk haladt...

(11.1 - Tehervonat előz)

     ... majd ugyan elég lassan, de csak megelőzött minket. Néhány száz méteren keresztül egymás mellett haladtunk, ugyanazzal a sebességgel. Úgy tűnt, mintha mindkét vonat állt volna. Sikerült levideóznom a „jelenséget”. Végül a tehervonat elhúzott mellettünk. Mürzzuschlag teherpályaudvarán várt be minket...

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

     Mürzzuschlagon leszálltunk a nosztalgia vonatunkról és átszálltunk a Bécs-Villach IC-re. Sajnos az IC vagonok ablakait nem lehet lehúzni, igy Villach-ig nem nagyon lehetett se videózni, se fényképezni. A vonat végére pedig autószállitó vagonok voltak csatolva, igy hátrafele sem lehetett nézelődni. Villachig kényelmesen elüldögéltünk a kellemesen hűvös, klimás fülkékben...

     Mürrzuschlag után már nem annyira érdekes a terep, szinte végig egy völgyben futnak a vágányok. A Mürz patak völgyében haladunk tovább. Langenwang (637) után Krieglach (608), majd Kindberg (565), Kapfenberg (528), végül Bruck an der Mur (491) következik. A Mürz patak itt csatlakozik a Mur folyóhoz, amelynek völgyében halad a Graz felé vezető fővonal. Bruck ad Mur után hamarosan egy másik nagyobb vasúti csomópont következik: Leoben (541). Leoben után beszűkül a völgy, igy a vonal itt sokat kanyarog. Ezt elkerülendő, nemrég egy másik, újabb megoldást választottak a kerülő helyett és nemes egyszerőséggel átfúrták a hegyet. Az eredmény egy majd 5 km-es röviditő alagút lett. Az alagút kijáratánál becsatlakozik az elkerülő vonal, majd egy újabb, de már sokkal rövidebb alagút után megérkezünk St. Michael (585) városába. Egy nagyobb jobbos kanyarban jól látszik a vonatunkat húzó két Taurus:

(12 - Kanyar)

     A kanyar után kettéágazik a vonal. Jobbra letér a Seltzhal felé vezető vonal, mi pedig balra kanyarodva folytatjuk utunkat felfelé, a Mur folyó mentén. Knittelfeld (643) után elérjük Zeltweg-et. Aki jártas a Forma 1-ben, az tudhatja, hogy régebben itt rendezték meg az Osztrák GP-t. Sajnos az A1 Ring nem látszik a vonatból, mert egy magasabb völgykatlanban fekszik. Zeltweg-et elhagyva Judenburg (737), Unzmarkt (745), majd St. Lorenzen (762) következik. Itt a vonal emelkedni kezd, felmegy a domboldalba, majd hamarosan elhagyja a Mur völgyét. Dombok közt haladva beér egy patak völgyébe. Az egyik állomáson, feltehetően turistacsalogató szándékkal, kis házmakettek diszelegnek:

(13 - Szivben házikók)

     Néhány emlitésre való hely van már csak erre: pl. egy rövidebb szorosnál van egy alagút. Az alagútban azonban csak az egyik vágány halad, a másik vágány -érdekes módon- az alagúttal párhuzamosan, de megkerüli a hegyet...

(14 - Friesach előtt)

     A völgyből kiérve, leérkezünk Friesach-ba (634). Ezután egy fennsikon haladva, érintve Althofen-t (660), beérünk St. Veit an der Glan-ba (482). Sankt Veit előtt van egy éles balkanyar, ahol végig magas töltésen futnak a vágányok.

(12.1 - Kanyar 2)

     Kb. 15 perc múlva begördülünk Karinthia tartomány székhelyére, Klagenfurt-ba (443). Néhány percnyi várakozás után elhagyjuk Klagenfurth-ot és a kb. 20 km hosszan, KNy-i irányban elterülő Wörther See északi partján haladunk tovább. A tavat elhagyva, hamarosan megérkezünk Villach (501) főpályaudvarra. Az 533-as számú IC útja itt véget ér. Leszállás után vettem észre és fényképeztem le ezt a táblát:

(18 - Tábla Villachban)

     A tábla szerint ez a vonat (legalábbis a vagon), amikor nem a Bécs - Villach - Bécs útvonalon közlekedik, akkor a Budapest Keleti - Bécs Westbf. útvonalon közlekedő Wiener Walzer EuroNight kötelékébe tartozik. Csak utólag tűnt fel, hogy Villach-ig bizony MÁV-os kék vagonban utaztunk! Villach-ban újabb félórát időztünk, a csatlakozásra várva. Természetesen ez idő alatt sem voltam rest, igy lelkesen fényképezgettem és videóztam! Ezek a képek itt készültek:

          (15 - Villach állomás),         (16 - Villach kijárata),      (17 - Felsővezeték káosz), (19 - Mozdonyok Villachban)

(16.1 - Bringaszállitó vagon Villachban)

     Ezután felszálltunk a Klagenfurtból érkező és Salzburg irányába tartó InterCity-re. Mivel itt sem lehetett lehúzni az ablakokat, igy az utolsó vagon végében foglaltunk helyet, vagyis inkább állást, mert nem sokat ültünk le. Ezt a részt inkább videóztam, igy csak elég kevés kép készült. Villach-ot elhagyva, átmentünk az alagútból előtűnő autópálya hatalmas, páros viaduktja alatt, majd a Dráva folyó partján haladva enyhén emelkedni kezdtünk. Spittal an der Drau (560) állomás után kezdődik egy másik hires osztrák hegyi pálya, a Tauern vasút. Spittal után nemsokkal, egy rövid állomás végén hirtelen és látványosan emelkedni kezd a pálya. A Drává-t elhagyva, a Möll folyó völgyében halad a vonal. Vagyis nem a völgyben, hanem inkább a hegyoldalban, méghozá egyre magasabban. Egy darabig még két vágány van, de néhány szűkebb helyen már csak egy vágánynak marad hely. Egyelőre, ugyanis ezeken a helyeken már épül a második vágány is. És ez bizony -néhol- elég komoly tervezést és még komolyabb épitkezéseket jelent!

(007 - Épitkezés a Tauernre vezető vonalon)

     Ahogy egyre csak emelkedik a pálya, úgy egyre látványosabb a terep. Kétoldalt hatalmas hófödte hegycsúcsok csábitanak fényképezésre. Ezeket a képeket a bátyám készitette a saját fényképezőgépével, én filmeztem közben. 

(008 - Hegycsúcs a Tauernre vezető vonalon)

     Egy fényképet azért én is csináltam. Fél kézzel a kamerát tartottam, fél kézzel pedig próbáltam fényképezni...

(20 - Havas hegycsúcsok Spittal után)

     Obervellach-ig egyfolytában emelkedidik a vonal. Ezen a részen több nagyobb viadukt is található. Mindegyik nagy fesztávolsággal, tartópillérek nélkül. A két végpont között, egy ivben feszülő acél- , vagy vasbeton-szerkezet tartja a felépitményt. Sajnos felülről csak egy egyenes sinpárnak tűnnek ezek a viaduktok is, csak az alant tátongó mélységekből lehet érzékelni a magasságot. Az Internet nagy előnye, hogy amiről nincs saját képem, azt letöltöm.

                (009 - Tauern viadukt 1)                          (010 - Tauern viadukt 2)                    (011 - Tauern viadukt 2.1)

(Acélszerkezetes viadukt - ismeretlen forrás)

(Az új Falkenstein viadukt - ismeretlen forrás)

      A Tauern hegyi pálya leghosszabb viaduktja, a 377 m hosszú és 117 m magas Pfaffenberg - Zwenbergbrücke.   A tartószerkeszete, a Falkenstein viadukthoz hasonlóan, ives vasbeton. Ilyen a kilátás a völgyre az egyik viaduktról:

(012 - Kilátás a völgyre)

     Tudni kell, hogy a Tauern Bahn hegyi pályáját modernizálták, ezért részben átépitették. Ezen a részen régebben volt néhány alagút is. Mivel részben új nyomvonalat választottak, igy az alagutaknak mostanság már csak a nyomait lehet látni. A részben a régi, részben az új nyomvonalon futó pálya igy viszont sokkal gyorsabb, ugyanakkor kevésbé látványosabb lett. Obervellach magasságában épült ez a galéria rész, ami feltehetően a téli lavinaomlás ellen is véd.

(013 - Galéria rész Obervellach-nál)

     Ezután nemsokkal következik az első alagút. A nem túl hosszú, jobbos ivben épült, részben sziklába fúrt alagút után, egy kb. 150 m hosszú viadukt következik, majd a vasútvonal eltűnik a dúrván 5100 m hosszúságú alagútban.

(014 - Alagút - viadukt - alagút a Tauernen)

     Ezt a hosszú alagutat Kaponing-tunnelnek nevezik. Az alagút másik kijárata Mallnitz (1182) előtt van:

(015 - Kaponig-tunnel Nordportal)

     Mallnitz üdülőtelepe nagyon szép helyen fekszik, a hegyek gyomrában. Ezután egy szűk völgyben haladunk tovább, majd kb 3 km megtétele után bemegyünk a nagyon hosszú Tauern alagútba. Ha jól emlékszem, ez Ausztria második leghosszabb vasúti alagútja, a maga 8551 méteres hosszával. Az alagút legelején van a Tauern hágó legmagasabb pontja (1220 m), ezután pedig végig lejt északi irányban, a teljes hossza alatt kb. 50 métert. Az alagút északi kijárata Böckstein-nél (1171) található. Innen a vonal egy szűk völgyben ereszkedik le azon. Hamarosan elérjük Bad Gastein (1081) hires fürdő és téli üdülő paradicsomát. Nagyon hires a hegyi termálfürdőiről. Az állomás sokkal magasabban épült, mint a lent a völgyben elterülő turistaparadicsom, amely pontosan 1000 méterrel a tengerszint felett található...

(016 - Bad Gastein)

     Mivel a magas (Hohe) Tauern egy massziv hegyvonulat, igy ezen a részen nem épült se út, se autópálya. Emiatt ez a vasút itt az egyetlen összekötő kapocs Mallnitz és Böckstein között. A Tauern-tunnelt éppen ezért "Autoschleusse"-nak is nevezik. Mivel nem tudok jól németül, ezért nem tudom mit jelent pontosan a szó. Mivel nincs út, igy speciális autószállitó vagonokkal oldják meg ezen a részen a közúti forgalmat. Mallnitz-nál felhajtanak az autók a vagonokra, majd miután átvitték őket a Tauern-tunnelen, Böckstein állomásán lehajtanak és fojtatják útjukat. Olyan ez, mint egy komp, csak a viz helyett a vasúton történik a szállitás. Menetrend-szerűen járnak ezek az autószállitó vonatok, igy a majd 9 km-es Tauern-tunnelben mindig nagy a forgalom. Mallnitz állomásán lencsevégre kaptunk egy rakodás alatt alló autószállitó-szerelvényt. Az autószállitás természetesen itt is pénzbe kerül, de nem többe, mint egy autópályánál.

(017 - Autószállitó vagon Mallnizt-nál)

     Bad Gastein festőien szép hegyeit elhagyva, egy újabb keskeny völgybe érünk, ahol a látvány szintén lenyűgöző!

                                  (018 - Bad Gastein után a völgy)                (019 Havas hegycsúcs Bad Gastein után)

     Ezeken a szűk részeken csak egyvágányú a vonal, de már itt is egyre több helyen elkezdték bőviteni a pályát...

(020 - Nyomvonal bővités)

     Az előbbihez hasonló nevű Bad Hofgastein (859) után, a szintén elég kreativ nevű Dorfgastein (823) következik lefele a sorban. Az amúgy is keskeny völgy, a vége felé már annyira beszűkül, hogy a vasút két hosszabb alagúton   át cselezi ki ezt a kéretlen terepakadályt. Az "első" az Oberer Klammstein-tunnel nevet viseli és 744 méter hosszú.

(021- Oberer Klammstein-tunnel)

     Amint a neve is mutatja, ez a felső alagút Klammstein (796) után található. A második alagút, mivel lennebb van, az Unterer Klammstein-tunnel nevet kapta. Teljes hossza 736 méter, majd ezután kiérünk a Salzach folyó völgyébe.

(022 - Unterer Klammstein-tunnel)

     Az egyetlen érdekesség csupán az, hogy a pálya itt még elég magasan, a hegyoldalban fut. Lent a folyóvölgyben már látszik egy másik vasútvonal is, amint a völgyben kanyarog. Hamarosan ezen a vasútvonalon folytatjuk majd az utunkat. Ezután kb. 5 km-en keresztül ez a két vonal szinte párhuzamosan halad. Az egyik lent a völgyben, mi pedig lassan ereszkedve a hegy-, majd később a domboldalban. Még átmegyünk egy rövidke alagúton, majd hamarosan leérkezünk a másik vonal szintjére. A "találkozásnál" rögtön váltók vannak, Schwarzach-St. Veit (602) állomásának bemeneti váltói. Itt leszálltunk a vonatról, mert nem Salzburgba akartunk menni. Itt csak néhány percet időztünk, mert már ott várakozott a vonatunk: "Linie Salzburg" feliratú piros-fehér szinű és szerencsére lehúzható ablakú vagonokkal. Amig ott várakoztunk, elhaladt arra egy-két vonat is. Az egyik ilyen szerelvényt egy ÖBB feliratú, piros Taurus húzta...

(21 - ÖBB Taurus Schwarzachban)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

    Lassan elindultunk az aznapi végcélunk, Innsbruck felé. Schwarzach után, lent a völgyben, a folyó partján haladtunk. Ezen a részen kizárólag csak videók készültek. Még bátyám is spórolt a fényképekkel. Szerencsére visszafelé jövet is erre jöttünk, igy akkor már képek is készültek. A részletes leirást is ott olvashatjátok! (3. nap - Day 3). De addig is egy kis izelitő:

                                 (023 - Árral szembe Schwarzach után),               (024 - Aprócska hidacska)

    Zell am Zee közkedvelt üdülőparadicsoma előtt, az egyik völgyben felcsillan Ausztria legmagasabb hegységének, a Glockner csoportnak hófödte vonulatai. A legmagasabb csúcs a Grossglockner (3800 m) kicsit arrébb van, igy az már nem látszik a vonatból. Szintén Zell am See-től nem messze találjuk a hires Kaprun gleccser-i üdülőtelepet is...

(025 - Kaprun felé)

     A Zeller See-t elhagyva, pazar panorámában van részünk!        Kitzbühel állomását elhagyva készült ez a fénykép.

                         (026 - Hegyek Zell am See után)                                                          (22 - Kitzbühel után)

     Kitzbühel után hamarosan beérünk Wörgl-be. Itt csatlakozik be a Salzburg-ból érkező, többnyire Németország területén haladó "korridor" vasútvonal. Wörgl után szinte végig 140-160-as a pálya, igy elég hamar megérkezünk Innsbruck (574) hatalmas főpályaudvarára. Az elkövetkező két napon itt lesz az átmeneti "főhadiszállásunk". Ez    volt hát az első nap részletes beszámolója. A 2. nap - Day 2 még az elsőnél is látványosabb helyekre kalauzol el...