 OLI76.HU - Orosz Olivér weboldala
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
| |||||||||||||||||
|
| Programozás |
|
A programozásról általában. Üdv mindenkinek! Ez a pár sor azoknak szól, akik soha nem programoztak még. A program készítése általában abból áll, hogy megírunk egy szövegfájlt. Ebben a szövegben az adott nyelvnek megfelelő formában utasításokat adunk a számitógépnek, hogy mit tegyen. Ezután ha szükséges (általában igen), akkor ezt a szövegfájlt le kell fordítani. Ez úgy történik, hogy utasítjuk a fordítót, hogy fordítsa le a programunkat. Az veszi a mi szövegfájlunkat és addig bűvészkedik, míg létre nem hoz egy új fájlt. Ez az új fájl (általában) már futtatható a számitógép számára. Tehát a programozás menete nagyjából: -szerkesztjük a szöveg fált (=forráskód). -fordítjuk a "forráskódot". -futtatjuk az elkészült programot. A forráskódot a nyelvnek megfelelő formában kell megírni. Ha nem így teszünk akkor fordítás alatt hibaüzenetet kapunk és nem készül el a futtatható program. Ebben az esetben javítani kell a hibát. A hiba üzenet általában elárulja, hogy mi a hiba és a forráskódban hol található. Vannak nyelvek (pl BASIC, PHP), ahol nem kell fordítani az elkészült programot, az rögtön futtatható. ... Nagyon sok (több száz) programozási nyelv van. Ha programot akarunk írni, nekünk választanunk kell egyet. Hogy melyiket választottuk, az meghatározza, hogy mire lesz az alkalmas. Ha kiválasztottuk a nyelvet akkor kell hozzá egy "fejlesztőeszköz". Ez lehet egy bonyolultabb, nagyobb programcsomag, de lehet egy nagyon egyszerű szövegszerkesztő (pl. Notepad) is. A nyelv határozza meg, hogy melyik eszközt használhatjuk. Illetve meghatározóak a számitógépünk tulajdonságai, operációs rendszerünk típusa stb. Vannak nyelvek melyekhez több fejlesztő eszköz is létezik (pl. Java, C++, Pascal), ezek közül igényeinknek megfelelően választhatunk. A fejlesztőeszközt első lépésben telepíteni kell, be kell állítanunk, hogy alkalmas legyen a programok fordítására és futtatására. Lehetséges, hogy néhány könyvtár elérési útját be kell állítani, vagy egyéb programokat kell még telepíteni mellé. Ha tényleg programozást akarunk tanulni, akkor mindenképpen érdemes beszerezni egy kezdőknek szóló könyvet amiben az alap dolgok le vannak írva. Sok bosszúságot tud okozni, ha az ember a legegyszerűbb programot sem tudja lefordítani. ... Egy programot ha írunk, akkor a feladatot egyszerű elemekre, lépésekre bontjuk. Olyan egyszerű elemekre, melyeket a számitógép már megért. Például ha el akarunk menni venni egy kiló kenyeret, akkor ehhez hasonló programot írnánk: -öltözz fel -vedd magadhoz a pénztárcát -fogj egy táskát -lépj ki a házból -irány jobbra a bolt felé -az út szélén állj meg -csak akkor menj át, ha nem jön autó -ha átértél az úton akkor fordulj jobbra -ha elértél a bolt bejáratáig akkor menj be a boltba -fogj egy kosarat -járj körbe míg meg nem találod a kenyeret -rakj egy kenyeret a kosárba és irány a pénztár -várj amíg sor kerül rád -fizesd ki a kenyeret -rakd bele a táskádba és lépj ki a boltból -menj haza Szóval hasonlóan lépésekre kell bontani a feladatot. Nyelv függő, hogy milyen kis lépésekre bonthatjuk. Lehet hogy az itt közölt lépéseket is még apróbb lépésekre kell bontani, de lehet hogy elég 1-2 utasítást kiadnunk és a gép a többit már elvégzi helyettünk. A fenti "programunkat" pedig bővíthetjük azzal, hogy mielőtt elindulunk ellenőrizzük, hogy van e elég pénz nálunk. Felkészíthetjük a programunkat arra is, hogy mi van akkor ha nincs nyitva a bolt, vagy épp nincs kenyér. Például ha nincs kenyér akkor a fenti program "örökké" járkálni fog fel-alá a boltban, vagy ha nincs nála elég pénz akkor szintén nem tudja hogy mit csináljon, vagy üres kézzel állít haza. |