Túravideók, szép tájak, várak,  Erdélyben és más helyeken. Iratkozz fel a You-tube csatornámra!

A BIHAR-HEGYSÉG FÖBB LÁTVÁNYOSSÁGAI  (2. rész) 

     Pádis legnevezetesebb látnivalói, vízesések, szorosok

1.rész (csúcsok, kilátópontok)     3.rész Barlangok        4 .rész Rétek, várak..
.

• A CSODAVÁR (CETATILE PONORULUI) - Pádis (Bihar-hegység)

“Európa leglátványosabb karsztjelensége”,     tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas, három részbõl álló 150 méteres sziklafalakkal körbevett katlan (sziklagödör), amely a barlangok tetejének (töbrök) beszakadása révén jött létre.

A Glavoi réttõl alig. félóra alatt elérhetõ térsége. A Csodavárban jelennek meg a pádisi források vízei, hogy rövid barlangi szakasz után ismét a föld mélyen haladjanak tovább a Galbina felé.

A katlanba való lejutás korábban létrák segítségével történt, 2002 nyarán a balesetveszélyes létrákat kidobták és a sziklába rögzített fogódzkodók segítségével kell óvatosan leereszkedni. Mindig is izgalmas terep. Hatalmas sziklák között, esõs idõszakban egy vad és hangosan lezúduló patak (a Vár-patak) morajló hangja mellett közelíthetjük meg a Nagy-Portalét azaz az I-es dolina hatalmas, közel 80 méter magas barlangi fõbejáratát (Pádis egyik jelképét). 

Esõs idõben bajos az ide való bejutás, de szárazabb idõszakokban sem gyerekjáték. Télidőben nem ajánlatos túracél veszélyessége miatt. De ha már ott vagyunk, a vizes barlangi túrát kedvelõk itt kalandos úton tudnak átjutnia 3-as dolinába, a Külsõ várudvarba (ekkor az Alvilágban óriási sziklákon, lámpánkkal megvilágítva haladunk a föld alatti barlangpatak medrében. Elemlámpa szükséges. E külön program csak edzett turistáknak ajánlható!).

A külsõ várudvart 200 méterig emelkedõ szirtek határolják, köztük a hármas sziklacsúcs, a Tátra-Mátra-Fátra. Miután felkapaszkodtunk egy törmeléklejtõn (Tulogdi gádor), a hatalmas sziklaudvarok peremén elhelyezett, romos állapotban lévõ fából ácsolt kilátókból, balkonokból tekinthettünk be korábban a tátongó mélységbe (a balkonok  felújításáig ez sajnos ma már nem lehetséges), ott ahol fél órája még mi jártunk most hangyányi nagyságú alakokat, újabb túrázókat láthatunk, a Csodavárban szinte mindig akad néhány turista. Az elsõ kilátó a külsõ várudvarra (szikladolinába) nyílik, továbbhaladva a belsõ várudvar kilátója következik (2.dolina) (a kilátók sajnos életveszélyes állapotban vannak, reméljük hamarosan felújítják ezeket).
   A Csodavár - barlangi átjárókkal nem nehezített - körútja kötelezõ, izgalmas - programja minden Pádisra látogató turistának.
   Czárán 1902-ben építette ki körútját a Csodavárban. Túrafotók  

• A GALBINA SZOROS/KÕKÖZ/SZURDOK (Galbinária) (CHEILE GALBINEI)
  
  Czárán 1901-ben építette ki a Galbina-körutat. A vidék legnagyszerûbb, legvadabb és persze legveszélyesebb része. A Padis fennsík búvópatakjai a Csodavár érintésével itt a Galbina-Izbukban (Galbina-kitörés) törnek ismét a felszínre, hogy aztán a vad szoroson keresztül vízesésekben haladjon tovább az időnként  félelmetes erejû ár. 

“A kitörés egy 6-8 méter átmérõjû körmedence, amely a vizét alulról kapja, a víz látszólag mozdulatlan, de a túlfolyó víz egy 3 méter magas eséssel (a Minerva zuhataggal) zúdul le. A kitöréstõl lefelé egy 3-4 kilométeres szakaszon a völgy szintjének kb.150 méteres esése páratlan szépségû vízesés- és barlangrendszert hozott létre: öt vízesést, számtalan apróbb-nagyobb sellõt és egy csodálatos víz vájta barlangutat, amely egy vízeséssel kezdõdik és egy másikkal végzõdik. Ez a rendkívülien vad szépségû szurdok a Bihar-hegység egyik legszebb turistaattrakciója” (Klein Zoltán).

.A szorost övezõ sziklafal magassága több mint 100 méter, a szorosban való közlekedés rendkívüli óvatosságot igényel: a turistának minden ügyességét össze kell szednie, hogy a Czárán által robbantott szédítõ, lábnyomnyi sziklaösvényeken ”A Pokol-tornácán” haladni tudjon.
A kritikus részeken láncos kapaszkodok segítik a “biztosabb” haladást. A Galbina kitöréstõl nem messze van a Hotel Galbina, azaz
az építõmunkák során maga Czárán által is lakott barlang. A szoros elsõ szakaszának végén egy barlangban tûnik el víz, útját
óvatosan követhetjük az igen meredek és csúszós lejárón. A barlangban minden lépést kétszer meggondolva haladunk, senki se beszél, mindenki saját lépéseit fontolgatja. A barlang végénél még egy kritikus rész található, amikor is egy drótkötél foszlott sodronyát
kell megmarkolni és kijutunk a biztosnak tûnõ, barlangon kívüli területre, pár méternyire tõlünk nagy robajjal zúdul le a barlangból
kiszabaduló víz (Eminenciás-esés). Persze téved az aki úgy gondolta, hogy vége a kalandok sorának: irány a kanyonmeder. 

A barlangból lezúduló kb.8-10 m magas esés, az Eminenciás-esés, után a szoros szinte derékszögben elfordul és s késõbbiekben felveszi még a Lankás patak ill. a Száraz völgybõl a Rozsda-szakadék sárga iszaphordalékát hordozó vizeit, innen származik a patak neve Galbena/Galbina azaz sárga. 2001-ben az Eminenciás esés után még egy hézagos lépcsõzetû függõhídon lehetett átjutni a szoros túlsó oldalára, sajnos ez már nincs meg, helyette a sziklafalon kapaszkodókon/láncokon lehet közlekedni illetve a vízbe gázolva mindenki ügyessége szerint elmerülve halad tovább (Egy rossz lépés és máris megfürdik a hideg vízben a balszerencsés látogató). További kalandos út vár ránk és kb félóra múlva az útra érünk ki, innen haladhatunk a Flóra-rét ill. az Eszkimó-jégbarlang, Glavoi-rét felé vagy éppen a Boga-telepre. 
A már beteg Czárán utolsó útja ide, a Galbinába vezetett. Amikor 1905. októberében szembesült azzal, hogy az erdõirtás ismét tönkre tette nagy nehézségekkel létrehozott turistaútját (a favágók éppen az õ utjain közelítették meg a Galbinát és a fakitermeléssel elcsúnyították az addig érintetlen táj arculatát). Ekkor hitét vesztve “porig sújtva távozott az õ Galbinájából”.   Megközelíthető a Galavoi-rét vagy Flóra-rét felöl. 

• A SZAMOS-BAZÁR (CHEILE SOMESULUI CALD, BAZARUL SOMESULUI,IZVOARELE SOMESULUI CALD)

A Szamos-bazár nem más mint a Meleg-Szamos forrásvidéke, amely szorosa, vízesései, barlangjai ill. egyéb karsztjelenségei révén igazi turistacsemege. A czáráni elnevezés arra utal, hogy az idelátogató mindent megtalál, ami turistának kedves lehet: vízöntõ és víznyelõ barlangok, források, vízesések, kilátópontok, szorosok, szakadékok, mészkõfalak és különleges sziklaalakzatok kínálják magukat ebben a bazárban. A látványosságok bejárása azonban itt is rendkívüli óvatosságot igényel.

Megközelítése: a Pádis-fennsík ill. Biharfüred felöl is elérhetõ (mindkét irányból a piros sáv majd a leágazás után piros pont vezet a Szamos-bazárhoz): a Varasó-havas felöl õsfenyvesen keresztül megközelítve hirtelen elénk tárul a Babylon-kapuja (vagy Aragyásza-vára (az Aragyásza-átjáróbarlang szája). A barlang maga 260 méter hosszú és érdekessége, hogy mennyezetén helyenként fény szürõdik be. Egy viharvert létrán ereszkedünk le a barlng bejárathóz és a patakot elõször keresztezve bemegyünk a homályos barlangba.

Hamarosan véget ér a száraz terepen vezetõ út és a mederbe találjuk magunkat a kanyarogó barlangban. Egyre szûkebb és világosabb lesz, a barlangnak már nincs teteje: a Medúza-zúg szûk sziklafalai közt üggyel-bajjal haladunk, mivel a Meleg-Szamos (itt még csak patak) vízállásától függõen kisebb nagyobb nehézségekkel megküzdve kell ügyeskednünk a mohás fatörzseken illetve a csúszós sziklákon.

A terep néhol egész meredeken lejt. A hely hangulata leírhatatlan, a nehéz terep ellenére mindenkit magával ragad a hely nagyszerûségel. A Fortuna ligetbe (itt három felöl folynak össze a vizek, nem kifejezetten jó sátorozóhely bárki is állítja...-:)) kiérve megpihenünk, majd a “nagy körúton” tovább haladhatunk az 1342 m magas Belvedere kilátópont felé (vagy a kis körút bejárása: visszatérés a kiindulóponthoz a barlangok tetejénél vezetõ felsõ úton). A Belvedere kilátópontján letekintünk a szédítõ mélységbe, a Szamosra illetve a szemközti sziklafalakra. Innen elég meredeken, emiatt lassacskán leügyeskedjük magunkat a Szamos medréhez, közben elhaladunk s süvegcukor-alakú Cukorvár szikla mellett. Túloldalt mészkõalakzatok alatt visszatérünk a Fortuna ligetbe, közben itt is leereszkedhetünk a mederbe és megláthatjuk a Moloch-esést rejtõ sziklatorkot.A Fortuna liget elõtt kis kitérõvel a Kis-Tunnel barlangját és egy kis vízesést is felkereshetünk  Túrafotók  Túrafotók 

V í z e s é s e k   a Bihar-hegységben

• Székelyjói-, vagy Havasrekettyei-vízesés (Cascada Rachitele / Cascada Valul  Miresei/ /Rekiceli vízesés), kétlépcsõs, kb. 25-30 méteres esés, megközelíthetõ:  Havasrekettye/Rachitele felöl, végig a Stanciu patak mentén. Sokan helytelenül Menyasszony-fátyol vízesésnek nevezik a román név tükörforsításaként (Cascada Valul  Miresei).
  Havasrekettye (románul Răchițele) településről a vízesés - az út közelmúltban történt felújitásának köszönhetően- autóval is megközelíthetõ egy jó darabon (tábla tiltja a továbbhaladást egy szakasz után, erre legyünk figyelemmel).
  A vízesés alsó szakaszának megcsodálása után menjünk tovább a szerpentinen, hogy óvatosan, felülrõl is letekinthessünk a lezúduló vízre. Az úton továbbhaladva 2 óra alatt a Fehér-kövekig (1557 m) juthatunk ill. újabb 1,5 óra alatt a Vlegyászához vagy a Vlegyásza menedékházhoz érhetünk (lásd Vigyázó csúcs körútja). 
  1897-ben az EKE utat épített a vízeséshez, az avatón Czárán is ott volt, de nem lelkesedett az elkészített kényelmes “holt útért”, és elkészítette az un. Próba körútját ill. a lenti szakadékra. Itt található az újra felfedezett a vízesés melletti legszebb kilátópontokkal, rálátással a Vigyázó gerincre, a Sikó-tornyra“Felsõ Menedékház” is.
  Czárán igy írt a vízesésről: "Vízesés Bánffy-Hunyad vidékén, Rekicel móc község határában, a Sebes folyónak Székelyói patak (Vále Secujeu) nevű eredő ága — nem Rekiceli-patak nevű déli ágán van, s ez az oka, hogy az eddig Rekicelinek hitt vízesést az Erdélyi Kárpát-Egyesület, mely ahhoz Rekicelről utat is csinált s mellé még menedék házat is épített volt: Székelyói vízesés neve alatt tartja további gondozásában. A vízesés megérdemli a kirándulást, mert bár vannak a hegységnek egy részről oly vízeséssel, melyek magasságra másrészt olyanok, melyek vízbőségre nézve azt túlhaladják: de oly vízesés, mely ily mennyiségű vizet ekkora magasságról lökne alá, — melyben a jó akarattal ennyi tehetség is párosulna, nincsen a hegységben. A vízesés méltán vívott ki szép nevet s élvez nagy népszerűséget a turista-világban; egyike azoknak, melyekben a vízesések szépségére s imponáló hatására nézve legfontosabb mindkét tényező, — úgy a víz bősége, mint a zuhatag magassága közreműködik, hogy a benyomást megkapóbbá tegye. Ehhez járul még kedvező fekvése is: könnyen hozzá férhető, nincs távol a világ járásától, a nagy közlekedési vonaloktól; Bánffy-Hunyadról s vidékéről, Kolozsvárról, sőt még Nagyváradról is egy nap alatt jól megjárható; és így érthető, hogy százan meg százan keresik azt fel évenkint." (Erdély folyóirat)
  A vízesésre szép rálátás kapunk a közeli Sasbércre felkapaszkodva   túraképek   
  
  

• Révi barlangpatak (Királyerdő) vízesése                                                                                                                                                       (12 m magas) a Nagyvárad - Kolozsvár vasúti fõvonal mellett a vadregényes Révi szorosban található. A vízesés patakja a körösrévi  Zichy-barlangból érkezik és csakhamar látványosan zuhog alá a Sebes-Körösbe. Magyar időkben MÁV-esés volt a neve.           .     videó : A csodálaos Révi-szoros  
  
  
   
• Nagy-Phaëton (Bohodei) vízesés (Saritorea Bohodei, Bohogyõ-esésként is emlegetik): kb. 80 méter magas, 1150 m t.sz.f.m.-ban elhelyezkedõ esés, megközelíthetõ: az Aló-völgy (Pietroasa/Vasaskõfalva) vagy a Bohodei-nyereg (lásd Istenek-havasa csúcs) felöl igen fárasztó terepen. Nézzük ezt a második utat: indulás tehát Biharfüredrõl a piros sávon a Mezõhavas irányába, az Istenek havasa elõtt - a Bohodei nyergen - fémtábla figyelmeztet a vízesés felé történõ leágazásra. Az út nehéz, lábat igencsak igénybevevõ, meredek erdei terepen végig lefelé vezet (Kígyó-szakadék). A visszaút történhet egy kisebb sziklamászást igénylõ másik, egyirányú turista ösvényen is (a Kereszt-hegyen át). A vízesés felett nehéz terepen további vízesések is elérhetõk leirások szerint (pl.Hárpia-esés, Bohogyõ-vizesés, Kereszthegyi-esés). Az oda- és visszaút Biharfüredrõl egésznapos kényelmes tempóban megtett túrát jelenthet.Kereszthegyi túra leírása itt.  
  
  
  

• Biharmezõ (Poiana) településrõl felkereshetõ vízesések:
  
  Apród-esés, Amazon-esés, Bellavista-esés, Ezüstlétra-esés, Szentháromság a Hotorán-eséssel (ez utóbbi, középsõ esés több mint 80 m magas, ez a legnagyobb vízesés az Erdélyi-szigethegységben), és a Menyasszonyfátyol-esés a sleppel (vagy más néven uszállyal).   Ezek korábban jelzés nélküli “utakon”, kevesek által fellelhetõ esések voltak, újabban  jelzések is megjelenthettek. A környék jó ismerõje Egri Ferenc (Czárán Alapítvány, Nagyvárad), aki könyvet is jelentetett meg e vidék, Fekete-Körös biharmezõi forráságának látnivalóiról (Egri Ferenc:  A Kataraktália, avagy a rézbányai vizijátékok).  A Fekete-Körös forrásvidékén (Egri Ferenc irása a Délkeletben)

• Háromkirály-(Gáspár,Menyhért és Boldizsár) vagy más néven Hárompüspök / Bulbuc vízesés (Cascada Bulbuci) a Boga telep (Satul de vacanta Boga) közvetlen közelében található.
  Az ösvényre könnyen ráakadhatunk a Boga-telepen (a Schmidl eséshez vezetõ elágazó úton induljunk el    , kb. 3-400 m után kell egy patak medrét kell követni jobbra, a kövezett úttól kb. 700-800 m-re találjuk meg a vízesést). Az odavezetõ ösvény helyenként meredek, esõs idõben igen csúszós lehet.
  
  
  A “Háromkirályok” tulajdonképpen 3 különálló esésbõl áll, a leglátványosabb az alsó esés, amely mögé illetve alá lehet állni és a víz kb. 18-20 m magasról arcunk elõtt zúdul alá. Ez az egyetlen ilyen jellegû vízesés a Biharban.
  A másik 2 felsõ kevésbé látványos eséshez nehéz terepen kell felmászni. Vigyázzunk, nagyon meredek!  További túraútvonalakon is ellehet érni a vízesést., ezeket a videó-filmemből ismerhetitek meg. 
• videófilm
• E vízesés után elsétálhatunk a közeli, már sokkal könnyebben elérhetõ Schmidl- (vagy Osel)-eséshez. (videók itt:  1   és 2 ) 
• 
  
  
  
  
  
  
  
• 
  
  
  

• Schmidl- vagy Osel-vízesés (Casc. Oselu) A Boga telepet elérve nem haladunk tovább a Padis-fennsík irányában, hanem bemegyünk az üdülõtelepre, kb. 800 m után egy út jobbra vezet, ezen továbbmenve - a Boga-patak völgyében - kb. újabb 1-1,5 km után, egy vízgyûjtõmû mellett, egy mély vájatban látható (jobbra) a látványos Schmidl esés. A felette lévõ sziklákon van az egykori Czárán-kilátó. 
  
  (Adolf Schmidl, a Bihar-hegység kikutatója, szül. 1802-ben  Königswart csehországi községben, meghalt Budán 1863-ban. Bécsben tanult jogot, 1827-ben a bölcsészeti tanszék segédtanára, majd helyettese lett. 1833-tól Lobkowitz hercegnél nevelõ volt s még ily minõségében alapította meg 1844. az Österreichische Blätter für Literatur u. Kunst címü folyóiratot, majd a hivatalos Wiener Zeitung szerkesztõje lett. A tudományos akadémia jegyzõje lett, ahonnan 1857-ben Pestre a József-mûegyetemre nevezték ki a földrajz tanárává. E minõségében kutatta ki a bécsi akadémia és Albrecht fõherceg támogatásával a Bihar-hegységet 1858-, 1859- és 1862-iki években, melyrõl Das Bihargebirge (Bécs 1863.) alapos és még ma is jól használható munkája jelent meg. - Forrás Pallas Nagylexikon)                                                        VIDEÓ
  
   
  
  
  
  
  
  
• A Jád-patak vízesései: a   Lája-esések és Jadolina közvetlenül a Biharfüredrõl Királyhágó felé vezetõ nemrég felújított út (Szigethegység útja / Jád-völgyi út) mentén helyezkednek el. A Jád a Csodaforrásból való eredése után kanyargózva, mészkõsziklákkal övezett változatos terepen igyekszik a Sebes-Körösbe. Völgyébe keskeny út vezet, ahol mostanság már óvatosan se nagyon lehet autóval is lehet haladni. Álltólag hamarosan felújítják. A Jád a Királyhágó közelébnen ömlik a Sebes-Körösbe. Félúton egy víztározót, a Lesi tározót építették meg (üdülõteleppel).  
  képek Jadolina és a Lája-esések 
  
   Lája-esés (újabban egyesek Fátyol-nak nevezik, a román név után, maradjunk azonban inkább a klasszikus neveknél..                                                                             VIDEÓ:  VÍZESÉSEK A JÁD/KIS-JÁD völgyében
  
  
  
  
  
  
  
  
• A Jád patak forrásának, a Csodaforrás mesterségesen kialakított esései láthatóak a képeken (pár éve és most)   videó
  A Csodaforrás (Izvorul Minunilor) Biharfüred nagyon régi, nem régiben modernizált nevezetessége, a Jád forrása, elsõrendû ásványvíz, amelyet nagymennyiségben palackoznak is. A „csoda „jelzõt azért kapta mert gyógyhatásúnak hitt vizében hajdanán a környékbeliek nyavalyáikra gyógyírt reméltek. Biharfüred központjától kb. 10 percnyi járásra található, eddig a kövezett út is kiépített és díszkivilágítása is van. Környékén az erdőt durva pusztulása léthatő a 2017. szeptemberi vihar nyomán. A forrás vizét csõvezetéken szállítják a Fekete-Körös völgyébe, a Szedres közelében felépített modern és hatalmas méretû feldolgozóüzembe, hogy aztán nagy “IZVORUL MINUNILOR” feliratú teherautók tucatjai szállítsák az ásványvizet és egyéb termékeket (pl. üdítõital) “Biharországba”, de fél Erdélybe is.
  
  

• Vízesések a Kis-Jádon: Triccs-traccs esés, illetve a nagyobb Szerenád (Iiedut)-esés (15 m). A Biharfüred elõtti Feredõ-nyeregrõl (egy emeletes diákszálló elöl ill. mobil telefonantenna mellõl) indulhatunk el a kék ponton, kb. 1 km után az addig velünk együtt haladó kék háromszöget elhagyva (ez a Mézgedi barlanghoz vezetõ jelzés) a jelzés jobbra fordul. Kövessük a kék pont jelzést (állomásaink: Buckás-liget, Illés rét -Poiana Ilie- az Útikalauzban leirt Jupiter visszhanggal, ami a Feredõ-hegyrõl verõdik vissza),  a turista ösvény a Jád völgyben futó kövezett utat (ami a  Lesi-tó felé vezet) éri majd el a két Kis-Jádon található vízesések (Szerenád és a sokkal kisebb Triccs-Traccs) érintése után. A  látványos Szerenád-esés 15 méter magas sziklafalról zúdul alá. A Jád partján épített út elérése után  (onnan kb. 3 km balra fordulva) a Jadolina esést érhetjük el, illetve jobbra fordulva, nem messze a Lája-esést csodáhatjuk meg. A visszaút vagy a kövezett úton vagy az idevezetõ ösvényen történhet. Ha Biharfüred központjában van szállásunk, akkor alternatív visszaútként a Feredõ-nyeregnél jobbra fordulva (korábban itt katonai létesítmény volt) a Kusztura kilátóját is útba ejthetjük és jelzett erdei úton érhetünk be Biharfüredre, a sípálya ill. a camping közelében.  videó 
  
  
  
• Ördögmalom-vízesés (Casc. Moara Dracului) kb. 25 méteres eséssel. A Dregán keleti oldalán, a Bocsásza 1741 méteres csúcsa alatt, egy délre fekvõ sziklaszakadékban zúdul alá vadregényes, sziklás környezetben az Ördögmalom vízesés.
  Biharfüredrõljelzett úton (kék+): kb. 8-9 km, 821 m emelkedõ, 3 órás túra (csak oda) a  Biharfüred - Csodaforrás - Sasok szérûje (Aria Vulturilor) - Kis-havas rét (a Kis-havasra felmenve szép kilátás a Vigyázóra ill. a Nagy-havas vonulatára) - Dregán völgy - Ördögmalom útvonalon. A Dregan völgyében, a lejtõs úton leérve a Cserepes erdészháznál megpihenhetünk (Eszmeralda forrás kiépített pihenõhelyénél vagy a Dregán partján lévõ kis pihenõpadokon) és utána  a Dregán folyásával  megegyezõ irányba megyünk (kék+), majd jobbra fordulva a patak völgyében egyre magasabbra jutva közelítjük meg a vízesést. (A lenti két kép egy-egy nyári ill. téli túrán készült az Ördögmalom-vízesésrõl.)
  
  
  
  
  
  Hatalmas sziklafolyásokon megyünk át, ekkor már közel vagyunk a célhoz, egyszerre gyönyörû sziklabástyák ( Notre Dame bástyák) tornyosulnak elõttünk a vízesés felejthetetlen képével és a lezúduló víztömeg hangos morajával. A sziklás részeken viperák is elõfordulhatnak.A ládavadászokat (geocaching) láda várja itt. (megj.: Ha a Cserepes erdészháztól a Bocsásza csúcs felé indulunk, akkor a piros háromszög a meredek hegyoldalra vezet fel). A terepet jól ismerõ túrázók a Bocsásza meghódítása után nem a jelzett, biztonságos úton jönnek vissza a Dregán völgyébe, hanem a Bocsásza oldalán megkeresik az Ördögmalom patakot és ott ereszkednek le egész a Randevú esésig, majd az Ördögmalom esés torkába ill. kis kerülõvel az elötte lévő sziklafolyáshoz. Látványos, odafigyelést igénylõ túra. Csak helyismerettel rendelkezõ vezetõvel!  
•  videó
  
  
  
  
  
• Vércsorog-vízesés (Cascada Várciorog), 15 méteres eséssel, megközelíthetõ Arieseni-rõl kb. 1 óra alatt. A “vércsorog” jelzõ állitólag a talaj által, csapadékosabb idõben megfestett víz színére utal.Összeköthető egy Nagy-Bihar-túrával.
  
  
  
  
• Eminenciás-esés a  Galbinában. (Pádisi-túrák)
  
  
  
• Kis-Sebesi vízesések: a Dregán-völgyi völgyzárógát közelében, az abba belefolyó Kis-Sebesen fellehetõ kisebb esések (Riziko, Miska, Kaldar) esések. VIDEÓ: Túrák a Dregán-patak völgyében 
  
  
  
  
•  Hotvolé-esés, Biharfüred-környékén a Jád egyik mellékpatakán ("Miss"-esésnek nevezték el  házilagos,nem szabványos jelzés vezet el hozzá, a jelzés a Murgas-erdészháztól visszafele, attól nem messze tér le a Jád-völgyébõl). VIDEÓ

• Alsó-Vidrai vízesés (Nemesi vagy Pisoia v.e) a Bihar dél-keleti peremén   videó (10 perc 17 sec-tól a vízesés)
  
  Topánfalvától nem messze, a Nagy-és Kis-Aranyos találkozásánál
• lévõ víztározónál, a Kis-Aranyos völgyébe fordulunk le az
  Aranyos völgyében futó megyei útról (DN 74-es).
  A hegyekkel, völgyekkel erõsen tagolt Mócföldön vagyunk, ahol a
  román ajkú lakosság, a mócok, a hegyen egymástól szétszórtan
  fekvõ településeken élnek. Czárán Gyula a Mócvidéket – ahol
  többször is járt, és 1904-ben éppen ezen az úton jutott el a
  gajnai leányvásárra - Mocopotámiának nevezte el. Leírások szerint
  a kevéssel beérõ, szerény, szorgalmas, tisztelettudó, de babonás
  mócok nem értették mit is keres Czárán a hegyekben és még
  talán féltek is tõle.Az immáron jó minõségû úton haladva Alsóvidra után , a Kis-Aranyos túlpartján a kb.15-20 m.s, - csapadékosabb idõszak után - igen látványos Nemesi- más néven
  Pisoia-vízesést kereshetjük fel, a vízesés közelében barlang is található. Az esés megtekintésékor autónkat hagyhatjuk a Csigahegy mellett, amelyre tájékoztató tábla hívja fel a figyelmet
  (Dealul cu melci) a folyó jobb oldalán, közvetlenül az út mellett. Karnyújtásnyira, a hegyoldali sziklákban kagylók és csigák megkövesedett maradványai látszódnak.
  
  
  
  
• Bajadér-vízesés(ek)
  
  Biharfüred környékén, a Golgota-sziklavár környékére tartó vagy a Harasztosi-barlang felé vezetõ túra egyik kitérõje lehet. Nem jelzett ösvényen érhetjük el.
  (Biharfüredrõl a sárga háromszög jelzés vezet Ferice/Harasztos irányába, errol kell letérnünk, ha ezt a vízesést akarjuk megkeresni. Egyes térképeken be van jelölve a vízesés.  Mindenesetre érdemes olvadás után vagy csapadékosabb idoben próbálkoznia Bajadér-vízesés(ek) felkeresésénél). Bondoraszó község (románul: Budureasa) felöl is elérhető
  
• 
  
  
  
  
• Rékás patak vízesése a Vlegyásza környékén (az idevezető utat, ami a Sebesvár-tóll Havasrekettye felé tartó útból ágazik le ide, a Rékás-völgyi vízeséshez, a közelmúltban felújitották!) Geo-láda is van itt!  
  
  
  
  
  
• Ökrök-vízesése (Karolina-esés) VIDEÓ:Három vízesés a Sebes-Körös völgyében             
  Érdemes egy kis sétát tenni Lórév településrõl az Ökrök-völgyébe (Valea Boiului, Bo jpatak-völgye) és az itt található Ökrök-vízeséshez.  A többlépcsõs vízesés nem méreteiben hanem inkább rejtettségében és vadságában fog maradandó emléket nyújtani az erre barangoló turistának. Czárán Gyula egyik művében ezt Karolina-vizesésnek nevezte és egy  1900-as évek elején kiadott képeslap is ezt a nevet használta,aztén ez a név feledésbe merült.
  
  
  
  
  
  
• Bihar-esés a rézbányai Fekete-Körös forrásvidékén: a Czárán Gyula által kigondolt Középsõ-körút
  legnagyobb vízesése a Visszhangos-kõ alatt. A nagyváradi Czárán Gyula alapítvány fedezte fel a feledésbe merült 
  esést 2008 végén. Az Aranyos-hágótól a Pregna-mezõre vezetõ útról kell letérni a Bihar-eséshez, meredek járatlan "ösvényen".
  Geocaching-láda kereshető itt.
  
  
  
• Feredõ-patak vízesése a Szamos-bazárban illetve egy másik kisebb vízesés a bazárban a Kis-Tunnelnél
  
  
  
  

     -  Patrahaitesti- avagy Bucinis-vízesés  
        A Kis-Bihar csúcs alatt fekvõ Patrahaitesti település (Arieseni) közelében található kb. 15 méteres vízesés, jelzett út vezet oda..  
       

    - Igrici (Esküllöi)vízesés Cascada din pestara  (Királyerdő),  időszakos esés - esős , olvadásos időszakban - csodálható meg
      Körösbarlang (Pestera)  (Esküllő / Astileu  településhez tartozik)  település ill. az Igrici (Esküllői vizöntő) barlang   közelében              
        VIDEÓ:Három vízesés a Sebes-Körös völgyében  

• Révi-szoros (Defileul Crisului Repede) a Zichy-barlanggal (Pestera de la Vadu Crisuliui)  - KirályerdõVársonkolyos és Körösrév között alakult ki a Sebes-Körös festõi szépségû 3 km hosszúságú szorosa, amely így a környék turista-központja. Számos jól jelzett és látványos turistaút járja be a Révi szoros környékét, a legtöbb a révi-szorosbéli egykori turistaháztól indul. Legfõbb látványosságai: a révi-vízesés, a Zichy-barlang, Két-Püspök-szikla, Tündérvár barlangja. Via-Ferrata található itt.  Geo-láda is kereshető.  VIDEÓ: A CSODÁLATOS RÉVI-SZOROS
• .
  
  
• Sonkolyosi-szoros (Királyerdő)
  Látványos szoros a Sebes-Körös Sonkolyos település feletti szakaszán. Sok barlang van a környéken, köztük a legnagyobb a Szelek-barlangja, ami azonban csak a barlangászok elõtt áll nyitva. A Magyar-barlang a Sebes-Körös kanyarulatánál inagyon szép környezetben található. VIDEÓ: SONKOLYOSI-SZOROS  
  
  
  
• Schmidl szoros a Szegyesd-völgyben (Valea Sighistel)
  Campani településen egy kis tájékoztató tábla “Valea Sighistel” felirattal jelzi azt, hogy hol kell letérnünk. A faluba érve indulhatunk neki túránknak. A kb. 6 km-es Szegyesd völgyben sok barlang található. Utunk a patak jobb és bal partján halad, mindig a szerint hogy hol van éppen hely mert a völgy elég szûk. Ügyeskedhetünk: kõrõl-kõre illetve szikláról-sziklára ugorhatunk annak érdekében, hogy többé- kevésbé szárazon megússzuk a túrát. Ha figyelmesek vagyunk a völgyben lévõ többtucatnyi barlangból néhányat felfedezhetjük (pl. a Szeles-lyukat). A völgy egy igen látványos, szûk sziklaszurdokban végzõdik (Schmidl-szoros), ahol egy patak vízeséssel zúdul alá, érdemes idáig elmenni. Turistajelzésre (kék háromszög) nemigen van szükség, hiszen folyamatosan a patak mentén vagy éppen a patakban haladunk. A szorosból kimászva akár a Rozsda-szakadékig juthatunk jelzett ösvényen.
  
  
  
• Medertúra a Galbina lenti szorosában (Alsó Galbena- Kõköz / Cheile Jghiabului)  -- Boga-telep közelében
  Ha szépsége a Galbina sokak által ismeret felsõ szorosához nem is mérhetõ, mégis felejthetetlen, vadregényes túrát ígér a Galbina lenti szorosa.(vízesések, kisebb-nagyobb barlangok, magas sziklafalak, sodró víz, jelöletlen út). A Vizek köze (Intre apa) elnevezésű ponttól, (ahol a Galbena a  Boga-telep felöl érkezõ Bulz patakba, onnantól már Körös-Körös néven megy tovább vagy ha valakinek úgy könnyebb: a La Mama panziótól) a meder mellett illetve benne haladva (mederturázva) haladunk. A jelzett út /sárga háromszög/ nem megy le a mederbe 
   .
  
  
  
• Galbina-kõköz / Galbinária  (lásd  feljebb  Pádis látnivalóinál)    
  
  
  
• Ördöngös-völgy (Felsõgárda térségében) az Aranyosfői-jégbarlang közelében  (A János-kapu barlang a szorosban található)
  
  
  A lenti képen az Ördöngös-völgy markáns sziklafalait a Nagy-Bihar/Kis-Bihar gerincrõl láthatjuk
  
  
  
  
• "Kutilor (Fehérkõ?)-szoros"  Cheile Cutilor (Királyerdõ- Rosia környéke)  VIDEÓ
  
  
  
• Lazuri-szoros (Királyerdõ, Rosia környéke)  VIDEÓ
   
  
  FOLYTATÁS:
  

  A BIHAR-HEGYSÉG  LÁTVÁNYOSSÁGAI III. (Bihar, Vlegyásza, Királyerdõ