|
Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görögantarktikosz szóból ered, jelentése "az Arktisszal szemben". Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2;. Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának.
Felfedezése1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott. 1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A "fókabőr-láz" kis híján a medvefókák kihalásához vezetett. 1820-ben Fabian von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre. 1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen. 1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni. 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült HivatkozásokTérképek az Antarktiszról Támogató oldalakPóker blogPóker játékok |
Pándi Ferenc: Antarktiszi NaplóCzelnai Rudolf elnöknek Antarktisz,a fehér kontinens másfélszer akkora mint Európa. Nevében a fehér szó ma már csak a felszínét borító hóra, jégre utal, nem az ismeretlen területre. Mára felfedte titkait a térképészek, meteorológusok, geológusok, glaciológusok és a többi tudományos kutató előtt. A földrajzi déli sarkot elérték kutyaszánnal, repülővel, lánctalpas traktor-expedíciókkal és gyalog is. Ma már turista utakat szerveznek a fehér kontinensre. Magyar emberek a szovjet antarktiszkutató expedíciók tagjaiként jutottak el erre a távoli földrészre. Az 1956-os "Nemzetközi Geofizikai Év" óta évenként indul váltott személyzettel szovjet expedíció a kutatóállomásokra. A 23. SzAE (szovjet antarktiszkutató expedíció) résztvevője volt Pándi Ferenc szegedi aerológus, aki Malagyozsnaja kutatóállomáson telelt át 1978-ban, mint polarnyik, magyarul sarkkutató. Többszöri próbálkozásomat egy, az utazásomról szóló könyv kiadására, érdektelenségre hivatkozva, egy kiadó sem vállalta. Most sajátkészítésű CD lemezen mutatom be utazásom történetét. Köszönet a munkámban kapott segítségért dr. Kalmár Ferencnek, Gallai Ferencnek és dr. Vadász Károlynak. A szerző Kapcsolat: efpandi[kukac]tvnetwork.hu Utazásom útvonala 1978. I.23 - 1979.III.2. Kutatóállomások az Antarktiszon
Meteorológiai adatok az Antarktiszon Malagyozsnaja kutatóállomáson 1978-ban
Európa méretűre nőtt az ózonlyuk az Antarktisz fölöttTízmillió négyzetkilométerre nőtt az Antarktisz fölötti ózonlyuk kiterjedése - közölte kedden az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) Rómában. Ha az északi félgömb fölött helyezkedne el az ózonlyuk, akkor teljesen lefedné Európát, amelynek szintén tízmillió négyzetkilométer a területe. A lyuk mérete az évszakhoz képest szokatlanul nagy, az ESA szakemberei szeptemberre várják a maximális kiterjedést. Az ózonlyuk, amelynek méretét 1995 óta kísérik figyelemmel a tudósok, korábban csak két ízben volt nagyobb méretű a mostaninál: 1996-ban és 2000-ben. A Déli-sarkvidék fölötti ózonlyukat először a múlt század 70-es éveinek végén észlelték, a 90-es évek elején az Északi-sarkvidék fölött is jelentősen elvékonyodott a légkör ózonrétege. Az ózon egyfajta védőréteget képez a Föld fölött a Napból érkező ibolyántúli (UV) sugárzással szemben. Az ózonréteg vékonyodása nyomán erősödik a Földre jutó UV-sugárzás, ez pedig bőrbetegségeket, sőt bőrrákot okozhat az embereknek. (forrás - MTI)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
