Vegyes / Csillagászat hírek

•  

   

   

 

 

Orosz űrhotel épül

 

2010. Szeptember 30.

 

 

Kozmikus szállodát álmodott meg két orosz vállalat, de egyelőre nem tudni, hogy terveik mikor és milyen pénzből válnak valósággá. Két oroszországi központú cég bejelentette, hogy hamarosan saját kereskedelmi űrállomásukon fogadják a gazdag űrturistákat. A találóan Kereskedelmi Űrállomásnak (Commercial Space Station, CSS) elnevezett hotelt az Orbital Technolgies és az RSC Energria építi meg és lövi fel a világűrbe. Egyelőre nem közölték a fellövés dátumát, és hogy milyen forrásból fedezik a költségeket. Azt viszont bejelentették, hogy partnereket keresnek a terv megvalósításához. Az amerikai Bigelow Aerospace nevű vállalat is hasonló űrhotel elindítását tervezi. Ők már 2006-ban és 2007-ben is kipróbáltak egy-egy prototípust, és 2011-ban újra fellőnek egy teljesen működőképes modult. A CSS fedélzetén állítólag heten férnek el, a turistákat és az ellátmányt az orosz Szojuz és Progressz űrhajókkal lehet majd odaszállítani. A Kína, Európa és az Egyesült Államok által közösen kifejlesztett szabványos dokkolórendszer lesz az űrhotel bejárata. A Nemzetközi Űrállomás legénységének is jól jön a második űrbéli szálláshely, mert vészhelyzetben odamenekülhetnek, nem kell visszautazniuk a Földre.

 

 

 

Potenciálisan veszélyes aszteroidát fedeztek fel.

 

2010. Szeptember 28.

 

Forrás : www.mr1-kossuth.hu

 

Az első potenciálisan veszélyes aszteroidát fedezte fel a világ legnagyobb digitális fényképezőgépe, a Pan-STARRS rendszer - a kisbolygó néhány héten belül 6,4 millió kilométerre repül el a Föld mellett. A Pan-STARRS (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System, azaz a körpanorámás égboltfelmérő teleszkóp és gyorsreagálású rendszer), amelyet ez év májusában helyeztek üzembe Hawaii második legnagyobb szigetén, Mauin, a 3000 méteres Haleakala kihűlt vulkánon lévő obszervatóriumban. Az 1,8 méter átmérőjű teleszkópot a Hawaii Egyetem csillagászai és mérnökei tervezték és építették meg az Egyesült Államok légierejének támogatásával. A rendszer része a valaha készült legnagyobb felbontású, 1400 megapixeles digitális fényképezőgép, amely mozgó űrobjektumokra vadászik, valamint olyan égitesteket keres, amelyeknek egyik éjszakáról a másikra megváltozik a fényessége. A rendszer egyetlen felvételen az égbolt 36 teleholdnyi területet lefedő szegmensét képes befogni. A teleszkóp 30 másodpercenként készít egy-egy felvételt, egyetlen éjszaka alatt összegyűjtött adatmennyiség ezer DVD-t tölt meg. A teleszkópot működtető PS1 tudományos konzorciumnak a Hawaii Egyetem, valamint az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Tajvan kilenc másik intézménye a tagja. A Pan-STARRS elsődleges célja olyan földközeli objektumok, elsősorban Föld-súroló aszteroidák felfedezése, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek bolygónk számára. A tudósok várakozásai szerint a rendszer a következő három évben százezer aszteroidát fedez fel, és ötmilliárd csillagot és 500 millió galaxist figyel majd meg. A 2010 ST3 katalógusjelű, 46 méter széles aszteroidát szeptember 16-án észlelték először, amikor a kisbolygó még 32,1 millió kilométerre volt a Földtől. Számítások szerint az aszteroida október közepén lesz a legközelebb a bolygónkhoz, amikor mindössze négymillió kilométer választja el a Földtől, és legközelebb csak 88 év múlva tér csak vissza szomszédságunkba. "Van egy igen csekély eshetősége annak, hogy az ST3 2098-ban a Földbe csapódik, ezért érdemes figyelemmel kísérni további pályafutását" - hangsúlyozta Robert Jedicke, a Hawaii Egyetem csillagásza. Amennyiben az aszteroida a Föld légkörébe tévedne, nagy valószínűséggel azonnal széttöredezne, az esemény keltette lökéshullámok azonban több száz négyzetkilométeren letarolhatják bolygónk felszínét. "Az ST3 felfedezése mutatja, hogy jelenleg a Pan-STARRS a létező legérzékenyebb aszteroidavadász-rendszer. Ezt a kisbolygót akkor észlelte a rendszer, amikor a kisbolygó még túl távol volt más teleszkópok
számára" - mutatott rá Robert Jedicke.

 

 

 

Káprázatos égi jelenséget láthat holnap

 

2010. Szeptember 19.

 

 

Az eltelt öt évtizedben - 1963 óta - soha nem volt olyan közel a Jupiter, mint hétfőn, szeptember 20-án lesz. A Naprendszer legnagyobb bolygója 592 millió kilométerre közelíti meg a Földet - írja a delmagyar.hu. Aki hétfő éjszaka az égre néz, egy különösen kápráztató "csillagot" láthat majd, ami valójában nem is csillag, hanem egy bolygó, a Jupiter. Az égi pályáján a Föld közelébe jutó óriás túlragyogja a legfényesebb csillagokat is, fényével csak a Holdé tud majd vetekedni. A csillagászok szerint minden különösebb csillagászati ismeret nélkül is felismerhetjük a Jupitert, annyira kitűnik majd a többi égitest közül. Természetesen a bolygó közelsége alkalmat nyújthat az amatőr (és profi) csillagászoknak, hogy alaposan tanulmányozzák a bolygó jellegzetességeit, mint a Nagy Vörös Foltot, s a Jupiter különös holdjait is. Például a tűzhányókkal teli, bolygó méretű Iot, vagy az Europét, amelyen felszín alatti óceánokat sejtenek a tudósok. A Jupitert leghamarabb 2022-ben láthatjuk majd ismét ilyen közelről.

 

 

 

Gépek lehetnek majd az elsőként megtalált földönkívüliek

 

2010. Augusztus 24.

 

 

Az amerikai Seth Shostak a Földön kívüli intelligencia utáni kutatásokat összefogó SETI Intézet vezető csillagásza, a SETI népszerűsítésénék egyik legaktívabb alakja. Egyik legújabb cikkében, amely az Acta Astronautica című űrhajózási szaklapban jelent meg, újraértelmezi a Földön kívüli intelligencia utáni kutatások célpontjait. A cikk szabadon hozzáférhető kivonatában Shostak megállapítja: a Földön kívüli intelligencia utáni kutatásoknál abból indulunk ki, hogy a "lakható égitesteken" van a legnagyobb esélyünk a sikeres felfedezésre. Ezek olyan bolygók és holdak lehetnek, ahol van folyékony víz és megfelelő légkör. Feltételezzük továbbá, hogy a más világokon lévő élőlények legalább részben hozzánk hasonló biokémiával rendelkeznek. Bár valóban ez a legjobb stratégia ahhoz, hogy biológiát, azaz élőlényeket találjunk, a Földön kívüli intelligencia utáni keresésében félrevezető lehet - írja Shostak. A kutató szerint röviddel azután, hogy egy civilizáció eljut a rádiókommunikációig, mesterséges intelligenciát fejleszt ki. Az emberiség ezt akár ebben az évszázadban elérheti. A mesterséges intelligenciának aztán saját evolúciója indulhat el, és benépesíthet olyan világokat, amelyek biológiai lények számára nem lakhatóak - sőt valószínű, hogy több az ilyen világ. Shostak szerint a mesterséges intelligenciát olyan helyen kellene keresni, ahol anyagból és energiából is bőven van utánpótlás, ezért a SETI teleszkópjaival a forró, fiatal csillagok környezetét is érdemes lenne vizsgálni. Ezzel nagyon megnőhet a potenciális célpontok száma. Csak a saját Galaxisunkban, a Tejútrendszerben több mint százmilliárd csillag ragyog (amelyekből az egyiket Napnak nevezzük), és legalább százmilliárd galaxis van az Univerzumban. Az utóbbi években az is kiderült, hogy a Naprendszeren kívüli bolygók (az úgynevezett exobolygók) igen gyakoriak: 1995 óta több mint négyszázat fedeztek fel, sokat a Naphoz hasonló, közeli csillagok körül. A bolygók száma a csillagokénak akár tízszerese is lehet, és ez a szám
(10 a 23.-ikon) összevethető a Föld összes strandján lévő homokszemek becsült számával - írta Shostak korábban egy népszerűsítő cikkében. Ugyancsak az elmúlt évek során vált egyértelművé (egyelőre csak földi példákból), hogy az általunk ismert élet igen szívós "valami", amely szélsőséges környezeti feltételeket is elvisel, így könnyen és gyorsan gyökeret verhet bárhol, ahol legalább időnként van folyékony víz. Ezek után tényleg nehéz elképzelni, hogy csak az egyik homokszem érdekes, nehéz elképzelni, hogy egyedül lennénk.

 

 

 

Kína űrállomást indít 2011-ben

 

2010. Augusztus 18.

 

 

Befejeződött az első kínai űrállomás moduljának elkészítése, amelyet 2011-ben akar Föld körüli pályára állítani a távol-keleti állam. Jelenleg a modul berendezéseit tesztelik, a tervek alapján már jövő év végén legénység dolgozhat rajta a világűrben. A Tiangong-1 névre keresztelt, 8,5 tonnás modult a Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta állítaná Föld körüli pályára a jövő év első felében. A felbocsátás után nem sokkal, még 2011 második felében szállítana a fedélzetre legénységet a Sencsou-8 űrhajó, majd 2012-ben a Sencsou-9 és -10 űrhajók is meglátogatnák. A részben katonai célú űrállomásnak két további egysége, a Tiangong-2 és -3 2013-ban, illetve 2014 és 2016 között állna Föld körüli pályára. Kína a bejelentésen kívül nem sok információt közölt emberes űrprogramjának terveiről. Űrszondáival kapcsolatban annyi ismeretes, hogy idén októberben újabb egységet indít a Holdhoz, illetve elhangzott, hogy 2017-ben ember nélküli leszállást fognak végrehajtani kísérőnkön - majd ezt követhetné az első kínai emberes holdraszállás.

 

 

 

2035-re megtalálhatjuk a földönkívülieket

 

2010. Augusztus 17.

 

 

Ezt jósolja egy kaliforniai kutatóintézet vezető csillagásza, aki a Drake-formulára alapozza becslését. Az MSNBC értesülései szerint Seth Shostak, a Search for Extraterreestrial Intelligence Institute (Földönkívüli életet kutató intézet) fő kutatója a SETIcon konferencián azt mondta: "a közönségben ülő fiataloknak jó esélye van rá, hogy tanúi legyenek az idegenek felfedezésének." Shostak az úgynevezett Drake-formulára alapozza jóslatát, amelyet Frank Drake amerikai asztrofizikus-csillagász írt le 1960-ban. Az egyenlet segítségével kiszámítható azoknak a földönkívüli civilizációknak a száma (N), amelyekkel képesek lehetünk kommunikálni. A formula figyelembe vesz számos változót, például a galaxis csillagképeit, a bolygókkal körbevett csillagok számát, a lakható bolygók mennyiségét, illetve ezen a kategórián belül azokat az égitesteket, ahol elképzelhető az értelmes élet kialakulása, s még ezt is leszűkítve, az olyan értelmes életet, amely technológiai szempontból elég fejlett, hogy jeleket sugározzon a világűrbe. Egyelőre az egyenletnek számos tényezője nem ismert, azonban a földönkívüli élet kutatói közül számos vezető tudós úgy véli, a formula közelítő számokkal is használható. Carl Sagan csillagász egymillió körülre becsülte a Drake-formula eredményét, Isaac Asimov 670 000-re, míg Drake maga csupán tízezerre. Shostak szerint azonban még ez a látszólag nagynak tűnő szám sem állítaná túl nagy kihívás elé a kutatókat. "A tízezres nagyságrend esetében a következő néhány tucat évben rábukkanhatunk valakire a világűrben" - tette hozzá a szakember. A földönkívüli élet kutatása hatalmas lökést kaphat, amikor 2015-ben üzembe helyezik az Allen Telescope Array-t. Ez a rádióteleszkóp-rendszer már az indítását követően is több százezer csillagot lesz majd képes megvizsgálni az intelligens élet jelei után kutatva. Shostak figyelmeztetett rá, hogy bár, a jelek felderítése valószínűleg nem jelent túl nagy problémát, azok értelmezése jóval komolyabb feladat elé állíthatja a tudósokat. Egy földönkívüli intelligens civilizáció ugyanis annyival fejlettebb lehet nálunk, mint amennyire a homo sapiens modernebb neandervölgyi rokonainál. "Olyan, mintha egy neandervölgyinek kellene értelmezni a digitális televíziós jeleinket" - tette hozzá Shostak. "Valószínűleg sohasem lennének erre képesek, pedig nem voltak ostobák. Azonban már maga a bizonyíték is alapjaiban rengetné meg jelenlegi világképünket."

 

 

 

Ray Bradbury: Sohasem kellett volna elhagynunk a Holdat

 

2010. Augusztus 17.

 

 

Ray Bradbury dühös Obamára. Például azért, mert lefújta a Holdra való visszatérés programját - derül ki a hamarosan kilencvenesztendős, világhírű írónak a hétfői Los Angeles Timesban megjelent interjújából. "Be kellett volna jelentenie, hogy vissza kell mennünk a Holdra. Sohasem kellett volna elmennünk onnan. A Holdra kell mennünk és kiépítenünk egy bázist, hogy rakétát lőjünk fel Marsra, aztán a Marsra kell mennünk és gyarmatosítanunk a Marsot. Aztán, ha ezt megtettük, örökké fogunk élni" - nyilatkozott Ray Bradbury. A Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451, a Gonosz lélek közeleg és A tetovált ember szerzője augusztus 22-én tölti be a kilencvenedik életévét. Los Angelesben filmvetítések és megemlékezések sorával tisztelegnek az híres alkotó, Amerika egyik legnagyobb álmodójának életműve előtt. Bradbury a napi politikában sem ért egyet a konzervatív oldalról a "túlságosan sok" állami beavatkozás miatt bírált elnökkel. "Úgy gondolom, hogy ebben az országban forradalomra lenne szükség. Túl sok a kormányzati beavatkozás. Nem szabad elfelednünk annak a nép kormányának, a nép választotta, a népért dolgozó kormánynak kell lennie" - mondta Abraham Lincoln gettysburgi beszédét idézve az amerikai irodalom nagy öregje. Obamának szerencséje volt a szóhasználat miatt, mert volt olyan elnök, akivel kapcsolatban Bradbury tényleg nem tett lakatot a szájára. Bill Clinton fejét például egyenesen az ülepével rokonította. És nem tartja meg magának a véleményét, amikor a saját életművével kapcsolatos "tévhiedelmekkel" találkozik. Ray Bradbury tiltakozik az ellen, hogy munkásságát a tudományos-fantasztikus skatulyába szorítsák be. Saját megítélése szerint gazdag életművéből egyedül a Fahrenheit 451 számít sci-finek. A Holdra való visszatérést követelő író egyébként távolról sem megszállottja a műszaki kacatoknak. "Túl sok mobiltelefonunk van. Túl sok internetünk van. Meg kell szabadulnunk ezektől a gépektől. Túl sok gépünk van manapság." Nem lelkesedik a webes szolgáltatóktól sem. Még akkor sem, ha azok történetesen az ő könyveit szeretnék elektronikus formában eljuttatni a nagyközönséghez. "Tavaly háromszor is megkerestek internetes cégek, hogy feltegyék a könyveimet. Az mondtam a Yahoonak, hogy pikulát a fületekbe, és menjetek a pokolba!"

 

 

 

Négymilliárd éves titkok

 

2010. Augusztus 15.

 

 

Tudósok úgy vélik: a Föld legrégebbi maradványait őrzik a sarkvidéken nemrégiben talált kövek. Az eddigi vizsgálatokból ugyanis az derült ki, hogy több mint négymilliárd éves lávákból származó anyagokat tartalmaznak a szikladarabok. Különböző korokban különböző folyamatok zajlottak, amelyek során kémiai reakciók mentek végbe, és a most talált nyomok azt bizonyítják, hogy talán a legrégebbi leletekkel állunk szemben - mondta a kutatást vezető dr. Matthew Jackson.

 

 

 

2010 lehet a legforróbb év

 

2010. Augusztus 13.

 

 

Az év első felében megdőlt a 2005-ös felmelegedési rekord, az északi féltekén júliusban az átlagosnál 0,86 fokkal melegebb volt. Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) kutatói szerint január és július között a földfelszínen mért hőmérséklet 0,69 Celsius fokkal volt a hosszú távú átlag felett. Az eddigi legmelegebb év (2005) az első felében 0,61 fokos eltérést mértek. Az év eleji rekorder mostanáig 1998 volt, ekkor a január és július közötti hőmérséklet 0,63 Celsius fokkal volt az átlag fölött. Elsősorban az Egyesült Államokat és Kelet-Európát kínozza hetek óta a hőhullám. A NASA számításai alapján Kelet-Európában júliusban a megszokotthoz képest öt fokkal többet mértek. Az északi félteke júliusi hőmérséklete is rekorder, 0,86 Celsius fokkal volt az átlag felett. Az egész Földre kiterjedően a júliusi átlaghőmérséklet 0,55 fokkal haladta meg a hosszú távú átlagot, így a mostani az eddig mért harmadik legmelegebb július.

 

 

 

November közepén indítják az Atlantist

 

2009. Október 30.

 

 

Zöld jelzést adott az amerikai űrkutatási hivatal csütörtökön az Atlantis űrrepülőgép november 16-i indításához. Az Atlantis hat asztronautával 11 napos útra indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), ahová különböző felszereléseket és pótalkatrészeket szállít. Az űrhajósok a tervek szerint három űrsétát is tesznek. A misszió eredetileg négy nappal korábban indult volna, de október 20-án a NASA bejelentette, hogy elhalasztja az indítást, hogy jobban fel tudjanak készülni rá, illetve az Ares I kísérleti rakéta első tesztindítására is. Utóbbit szerdán sikerrel végrehajtották. Az Atlantis indításának időpontját esetleg befolyásolhatja, hogy a tervek szerint november 14-én a floridai Kennedy űrközpont közelében egy légi bázisról egy Atlas V típusú rakétát bocsátanak fel. Ha azt esetleg valamilyen okból el kellene halasztani, az Atlantis indítása is későbbre tolódhat.

 

 

 

A Függetlenség napjának felhője jelent meg Moszkva felett

 

2009. Október 12.

 

 

Amatőrök levideóztak egy látványos égi jelenséget, a többi amatőr internetező pedig rögtön elkezdte gyártani az elméleteket. Pedig csak egy szép égi jelenséget láttak. Nem UFO és nem is Isten jelent meg Moszkva nyugati része fölött, hanem csak egy teljesen természetes égi jelenség. Orosz meteorológusok szerint az elmúlt napokban több front haladt át Moszkva fölött, a sarkvidéki levegő is megérkezett, és a nap nyugat felől világította meg a felhőket - ezek miatt jött létre a fénygyűrű.



Közelebbről nézve látszik, ahogy a napsugarak áttörnek a felhőkön, mondják a szakértők. Néhány környezetvédő szerint a légszennyezés miatt alakult ki a rejtélyes gyűrű, de a meteorológusok szerint a jelenségnek semmi köze nincs az szmoghoz. Természetesen a szmog is hatással van az ilyen jelenségekre, de csak csendes időben, de Moszkvában az elmúlt napokban erős szelek fújtak.

 

 

 

A jövő autóbusza

 

2009. Október 12.

 

 

Egy új koncepció szerint a városi tömegközlekedés eszközei lehetnének egyben a környezet védelmét szolgáló szerkezetek is. Koreai mérnökök megálmodták a speciális szűrőrendszerrel felszerelt járművet. A Designboom weboldalnak nyilatkozó Gun-woong Kim és Su-ji Kim szerint az elektromos és egyéb környezetbarát járművek ugyan csökkentik a nagyvárosok levegőjében található egészségkárosító anyagok mennyiségét, azonban ettől függetlenül számos további forrás terheli a levegőt és a városlakók szervezetét. A PURES nevű koncepcióbusz ideális eszköz lehet az egészségesebb környezetért folytatott harcban. Az elektromos motorral szerelt jármű tetejét napelem-panelek borítják, a karosszériát pedig úgy alakították ki, hogy az orránál több légbeömlőn keresztül áramló levegőt megszűri, s a káros anyagoktól mentesen bocsátja ki hátul. A szűrőrendszert a napkollektorok által gyűjtött energiával üzemeltetik. A busz világítótesteiben környezetbarát LED-égőket használnak, nagyméretű ajtaját pedig középen helyezték el, hogy megkönnyítsék a sok csomaggal közlekedő utasok dolgát a fel-, és leszállásnál, ezért például a repülőtéri közlekedésben nyújthat hatékony segítséget. A hatalmas üvegfelületeknek köszönhetően a PURES busz akár városnézéshez is ideális lehet. Egyelőre nincs róla információ, hogy a jármű sorozatgyártásba kerülne, azonban ismerve az ázsiai ország technológiai fejlettségét, nem lenne meglepő, ha egy-két éven belül már ilyen buszok közlekednének a dél-koreai repülőtereken.

 

 

 

Visszatértek az űrből

 

2009. Október 11.

 

 

Visszaérkezett a Földre Gennagyij Padalka orosz és Michael Barratt amerikai űrhajós, valamint a kanadai Guy Laliberté űrturista vasárnap reggel a Szojuz TMA-14 űrhajó feldélzetén: a leszálló egység Kazahsztánban, Arkalik város közelében ért földet, s mindhárom űrutas állapota normális - jelentették be a Repülésirányító Központban (CUP). Gennagyij Padalka és Michael Barratt 198, Guy Lalaiberté 11 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, ahol távozásuk után az orosz Makszim Szurajev és Roman Romanyenko, az amerikai Geoffrey Williams és Nicole Stott, valamint a belga Frank De Winne és a kanadai Robert Thirsk maradt. A visszaindulás előtt a hazatérők közép-európai idő szerint szombat éjszaka elbúcsúztak kollégáiktól, majd átszálltak az űrhajóba és több mint három órán át ellenőrizték annak rendszereit. A visszaérkezett űrhajósok még vasárnap Moszkvába repülnek, s a tervek szerint a Moszkva melletti Csillagvárosban kedden (13-án) sajtóértekezletet tartanak.

 

 

 

Nagy port kavartak a Holdon

 

2009. Október 9.

 

 

Sikeresen, s a terveknek megfelelően becsapódott a Hold déli pólusa közelében egy kráterbe a NASA rakétája - közölte az amerikai űrhajózási hivatal. A 2,3 tonnás Centaur egy puskagolyó sebességének a kétszeresével csapódott be a Cabeus-kráterbe, hogy minél több port kavarjon fel, amelyet azután egy másik szonda elemzett vízjég után kutatva. Négy perccel később ez a 890 kilogrammos, négy kamerával és öt mérőműszerrel felszerelt, a kirepülő anyagfelhő összetételét mérő LCROSS (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) szonda is becsapódott a kráterbe - közölte a NASA. Előtte azonban a fedélzeti műszereknek sikerül meghatároznia a felcsapódó por összetételét. A LCROSS-nak arra is volt ideje, hogy elemzésre továbbítsa a Földre az így szerzett adatokat. Ez utóbbi feladat néhány napot vesz majd igénybe - közölte Anthony Colaprete, a misszió tudományos vezetője. Charles Bolden, a NASA vezetője gratulált a misszióért felelős munkatársaknak. "Külön köszönet a NASA Daniel Andrew vezette csapatának, amely fantasztikus munkát végzett, kis költségű űrhajóval, amely figyelemreméltó feladatot látott el" - mondta Bolden. A LCROSS-misszió költsége 79 millió dollár volt. A LCROSS űrszondát a LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) szondával együtt júniusban indították Atlas-5 kétfokozatú hordozórakétával Floridából. Az összesen 579 millió dollárba kerülő két szonda feladata, hogy előkészítse az amerikaiak visszatérését a Föld egyetlen kozmikus kísérőjére.

 

 

 

Elszámolták a Födhöz közelítő aszteroida pályáját

 

2009. Október 8.

 

 

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA szerint a korábban számítottakhoz képest lényegesen kisebb a veszélye, hogy 2036 április 13-án a 269,75 méteres átmérőjű Apophis kisbolygó összeütközik a Földdel. A korábbi számítások szerint az ütközés valószínűsége 1:45.000 volt. A csillagászok most újból meghatározták az aszteroida pályáját, s e kalkulációk szerint 1 a 250 000-hez az esélye annak, hogy bekövetkezik a "világvége". "Korábban sem volt semmi ok az aggodalomra, most még kevésbé kell félnünk" - hangsúlyozta Steve Chesley, a NASA bolygókutatással foglalkozó részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) földközeli objektumokat kereső programjának a csillagásza. Chesley munkatársaival pontosította az aszteroida pályáját. Számításaik a Hawaii-szigeten működő obszervatórium korábban nem publikált felvételein alapulnak, amelyek révén sikerült pontosabban meghatározni az aszteroida koordinátáit. Öt éve, 2004-ben járta be a világot a hír, hogy az akkor felfedezett kisbolygó 2029-ben összeütközhet a Földdel. Később a pontosabb számítások alapján a tudósok kizárták ennek a veszélyét, kalkulációik szerint az Apophis "csupán" 29 450 kilométerre közelíti meg bolygónk felszínét 2029-ben. Az égitest azonban ekkor egy úgynevezett gravitációs kulcslyukon halad át, aminek következtében balszerencsés esetben 2036. április 13-án nekiütközik a Földnek - ennek az esélye most 1 a 250 000-hez, egy későbbi lehetséges találkozás pedig 2037-ben következhet be, annak esélye 1 a 12,3 millióhoz.

 

 

 

Egyre közelebb a titokhoz

 

2009. Október 2.

 

 

A Messenger űrszonda harmadszor repült a Merkúr közelébe, és páratlan képeket készített a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygójáról. Mindössze 225 kilométerre repült el a Merkúr felszínétől a Messenger űrszonda mintegy 19 300 kilométer per órás sebességgel. Eközben egyedülálló felvételeket készített a titokzatos bolygó felszínéről. Például lencsevégre kapott egy 250 kilométer átmérőjű medencét, amely kettős gyűrűs szerkezetű. Továbbá lefotózott más különleges krátereket is. A Merkúr a szélsőségek bolygója. Neki van a legidősebb felszíne a Naprendszerben, egyúttal a legtömörebb, továbbá a legforróbb is, hiszen a legközelebb van a Naphoz. Ám felszíni hőmérséklete extrém határok között mozog, mínusz 183 és plusz 427 Celsius-fok között. A Merkúr a legkevésbé ismert bolygó a Naprendszerben, de a Messenger űrszonda az eddigi három közelrepülés során összesen 95 százalékban lefotózta a felszínét. A csillagászok hat kérdésre keresik a választ: Miért ilyen tömör a Merkúr? Kialakulásának mi a története? Hogyan működik mágneses mezeje? Milyen a közepének a szerkezete? Milyen szokatlan anyagok találhatók a pólusainál? Milyen gáznemű anyagok vannak ezeknél?

 

 

 

Jóváhagyták a Szojuz TMA-16 legénységét

 

2009. Szeptember 29.

 

 

A Szojuz TMA-16 űrhajó csapatát véglegesen jóváhagyta az illetékes állami bizottság: eszerint Makszim Szurajev orosz és Geoffrey Williams amerikai űrhajós, továbbá Guy Laliberté űrturista indul a Nemzetközi Űrállomásra szerda reggel, közép-európai idő szerint 9.14-kor - jelentették be kedden Bajkonurban. Az űrhajó előreláthatólag pénteken kapcsolódik hozzá az űrállomáshoz. Anatolij Perminov, a Roszkoszmosz elnöke a felbocsátás alkalmából Bajkonurban lévő újságírók előtt elmondta: a társaság egyelőre letett arról a tervről, hogy külön űrhajót építsen űrturisták számára. Erre ezért lett volna szükség, mert az ISS személyzetét háromról hat főre növelték, és így az oda tartó űrhajókon nem jut hely űrturistának. A Roszkoszmosz az űrbeli turistautakat értékesítő Space Adventure céggel tárgyalt egy külön űrhajó építéséről. Perminov szerint azonban a tárgyalásokat egyelőre leállították, mivel a Szojuzokat építő "Energija" vállalat kapacitásait lekötik a Roszkoszmosz és a NASA megrendelései, s csak ezek teljesítése után lehet szó további kereskedelmi projektekről. Az Interfax hírügynökség közlése szerint a turisták számára tempósan drágul az űrutazás: jelenleg 35-40 millió dollárba kerül, miközben nemrég még 20 millió volt.

 

 

 

Megsemmisült a Progressz M-67 orosz teherűrhajó

 

2009. Szeptember 28.

 

 

A Csendes-óceán felett megsemmisült a Progressz M- 67 orosz teherűrhajó, amely az analóg irányítású generáció utolsó űreszköze volt. A kiszolgált széria utolsó teherűrhajója, a több mint egy tonna űrszeméttel megrakott Progressz M-67-es szeptember 21-én vált le a nemzetközi űrállomásról, de nem állt rögtön a megsemmisülésbe vezető pályára, hanem hat napig önálló űrlaboratóriumként működött. Egyebek mellett mérték vele a cseppfolyós hajtóművek működésekor kialakuló plazma sűrűségét, ehhez némi üzemanyagot is hagytak tartályaiban. A Progressz M-67 hajtóművei vasárnap közép-európai idő szerint 11 óra 33 perckor kezdték meg a fékezést, és 47 perc múlva a kiszolgált orosz teherűrhajó megmaradt darabjai - amelyek nem semmisültek meg a légkörbe érve - a Csendes-óceánba hullottak, az Új-Zélandtól néhány ezer kilométerre keletre fekvő űrhajótemetőbe, amely távol fekszik a hajózási útvonalaktól. A törmelék 4000 méteres mélységbe süllyed. Az orosz űrhajózási hivatal szerint az űrhajók megsemmisítésének ez a módja nem okoz környezeti károkat. A jövőben teherűrhajók új generációja látja el majd utánpótlással a nemzetközi űrállomást. A digitális irányítási rendszerrel felszerelt új orosz teherűrhajók első két példánya, a Progressz M-01M és a Progressz M-02M már átjutott az előírt ellenőrzéseken, és a tesztek során felvetődött észrevételeket is figyelembe vették, vagyis hamarosan indulhatnak az űrbázisra. Az ISS-re legközelebb október 2-án érkezik űrhajó, akkor a szeptember 30-án startoló Szojuz TMA-16 köt ki, és űrhajósai váltják majd az űrállomás jelenlegi személyzetének egy részét.

 

 

 

Mégsem "annyi" amennyit gondoltak

 

2009. Szeptember 26.

 

 

A korábbi hírekkel ellentétben, amely szerint jelentős mennyiségű vizet találtak a Holdon, az indiai Chandrayaan-1 űrszonda csupán nyomokban jelen lévő vízmolekulákat mutatott ki. Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, a The Times című brit napilap értesülése szerint a Chandrayaan-1 indiai űrszonda bizonyítékot talált arra, miszerint a Hold felszínén jelentős mennyiségű víz található, s az áttörést jelentő felfedezést hivatalosan az amerikai űrhivatal, a NASA jelenti be. Az indiai űrszonda fedélzetén ugyanis egy NASA-berendezés, egy speciális spektrométer van, ami eleve arra lett kifejlesztve, hogy a Hold felszínén, illetve a felszín alatt lévő ásványok visszavert elektromágneses sugárzását észlelve a víz után is kutasson. Ez volt a Chandrayaan-1 (az első indiai Hold-misszió) egyik fő célja. Kereszturi Ákos, Kereszturi Ákos bolygókutató, a Collegium Budapest munkatársa elmondta, hogy a Cassini és a Deep Impact űrszondák korábbi adatai alapján is kimutatták, hogy a Hold felszínén nyomokban előfordulnak vízmolekulák. Az indiai űrszonda is nagyon sok helyen akadt ennek nyomára. "Korábban azt tartották, hogy nincsenek vízmolekulák a Holdon, most mégis úgy tűnik, hogy van belőlük egy kevés. Ez nem folyékony víz, és nem is jég. Jelenleg úgy fest, hogy ezek molekulák, itt-ott el vannak raktározódva, az ásványokhoz kapcsolódnak, és a felületekhez tapadnak, avagy gázként szabadulnak el a Holdról. Tehát kis mennyiségű vízmolekula ma is van a Holdon, amit sikeresen kimutatták a Chandrayan-1-, a Cassini-, és a Deep Impact-űrszondával. A pólushoz közelebb, az ott lévő kráterekben fordulhat elő jég nagyobb mennyiségben" - fejtette ki Kereszturi Ákos, hozzátéve, hogy cikkeztek már arról is, hogy a Hold-expedíciók esetleg hasznosíthatják az égitest vízkészletét. A tudósok már régóta feltételezik, hogy a Hold sarkvidékein, a pólusok környékén a kráterek fenekén nagy mennyiségű vízjég található. Ennek a megfigyelésére indította el ez év nyarán a NASA a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszondát, amelynek két egysége október 9-én csapódik be az egyik ilyen holdkráterbe, és a robbanás során kirepülő törmelékben próbálják megfigyelni a vízjeget - már ha előfordul egyáltalán. "Ha van sok vízjég, az a pólusokon lehet, a kráterek fenekén. Erről még nem tudunk biztosat, de ha tényleg ott van, ez az, ami hasznosítható lenne az emberes expedíciók során" - magyarázta Kereszturi. A szakember hozzátette hogy az indiai szonda sok helyen kevés vízmolekulát talált egyértelműen, míg a sarki jég csak feltételezés, onnan egyelőre csak néhány ellentmondó megfigyelés van. Utóbbit talán az magyarázza, hogy a sarki jég, ha létezik is, portakaró alatt rejtőzik, ezért nehéz kimutatni.

 

 

 

Fontos bejelentésre készül a NASA

 

2009. Szeptember 23.

 

 

Állítólag szenzációs tudományos eredményeket küldött haza az indiai holdszonda fedélzetéről a NASA Moon Mineralogy Mapper műszere: rengeteg vízjeget talált a Hold felszíne alatt. Csütörtökön, helyi idő szerint délután kettőkor sajtótájékoztatóra készül az amerikai űrügynökség a Moon Mineralogy Mapper műszer legújabb eredményeivel kapcsolatban. A csúcstechnológiás spektrométer az indiai Chandrayaan-1 űrszonda fedélzetén dolgozott 2008. októbere óta a Hold felszínének minden eddiginél részletesebb feltérképezésén, illetve a felszínen található ásványok azonosításán. A sajtótájékoztatót Carle M. Pieters, az ilyesfajta távolsági geológiai elemzés egyik legnagyobb szaktekintélye tartja, a témájáról azonban még semmit nem árultak el. Az űrkutatás híreivel foglalkozó spaceref.com weboldal belsős információkra hivatkozva azt állítja, a nagy bejelentés az lesz, hogy a műszer nagy mennyiségű vízjeget talált a Holdon. Azt, hogy valamikor volt víz a Hold felszínén, nagyjából egységesen, tényként kezelik a csillagászok, azzal kapcsolatban azonban már több a vita, hogy megmaradhatott-e máig a víz nyoma, és ha igen, milyen formában és mennyiségben. A Chandrayaan-1 egyik legfontosabb tudományos küldetése az volt, hogy a Mars után a Holdról is bebizonyítsák a vízjég jelenlétét a felszín alatt, ennek érdekében többször is végigpásztázta a műszereivel mindkét sarkvidéket.

 

 

 

A Progressz M-67 tudományos munkája

 

2009. Szeptember 21.

 

 

A Progressz M-67 teherűrhajó hétfőn levált a Nemzetközi Űrállomásról, hogy még közel egy hétig tudományos laboratóriumként folytassa útját és a Plazma-Progressz kísérlet részese legyen. A kísérlet keretében az Irkutszban lévő egyetlen erre alkalmas oroszországi radarral a folyékony üzemanyagú hajtóművek működése közben az űrhajó körüli plazma jellemző tulajdonságait vizsgálják majd. Szeptember 27-én az űrhajót lehozzák a Föld körüli pályáról és ezt követően a Csendes-óceánon lévő űrhajó-temetőbe süllyesztik. Az érintett terület távol esik a hajózási útvonalaktól, az Új-Zélandi Wellingtontól mintegy 3000 kilométerre keletre van, ezért a Föld légkörében esetleg el nem égő darabok sem jelentenek veszélyt a hajókra - mondta el az Interfax hírügynökségnek Valerij Lidnyin, a Moszkva melletti Koroljovban lévő Repülésirányító Központ (CUP) sajtószolgálatának vezetője. Hozzátette, hogy környezetvédelmi szempontból sem rejt veszélyeket az ilyen "eltemetés", mert az űrhajó legnagyobb része elég a Föld körüli sűrűbb légrétegekben, s csak nagyon kevés darab éri el az óceánt. Vasárnap a Nemzetközi Űrállomás személyzete kiszerelte a Progressz M-67-ből a legdrágább berendezéseket, köztük azt, amely az Űrállomáshoz való csatlakozást tette lehetővé, és berakta a Progresszbe az állomáson felgyülemlett szemetet, valamint az elavult berendezéseket. A Progressz M-67 július 24-én indult a kazahsztáni Bajkonurban lévő űrrepülőtérről. Mivel a Nemzetközi Űrállomáshoz akkor éppen hozzá volt kapcsolva az amerikai Endeavour, a Progressz a szokásostól eltérően nem az indulás utáni napon kapcsolódott az állomáshoz, hanem az ötödiken, s mivel az érintett berendezésekkel probléma mutatkozott, kézi irányítással hajtották végre a kapcsolódást. Az űrhajó mintegy 2,5 tonna hasznos terhet szállított a Nemzetközi Űrállomásra, egyebek között üzemanyagot, sűrített oxigént és levegőt, élelmiszereket, tudományos célokat szolgáló berendezéseket, és nem utolsó sorban az űrhajósok családtagjainak küldeményeit. Augusztus elején a Progressz segítségével módosították a Nemzetközi Űrállomást pályájának átlagos magasságát, az űrhajó mintegy két kilométerrel vitte feljebb az állomást. A Progressz M-67 az analóg irányítási rendszerrel felszerelt régi széria utolsó darabja: mostani útja előtt már két új típusú Progressz járt a Nemzetközi Űrállomáson, és a régi típust a tervek szerint nem használják a továbbiakban. A Progressz M-67 idén a harmadik, s a Nemzetközi Űrállomás építésének kezdete óta a 35. orosz teherűrhajó volt az állomáson. Idén a tervek szerint még három teherűrhajót küldenek az állomásra, s ezek egyike az új orosz modult viszi oda.

 

 

 

Vámpírnak hitték

 

2009. Szeptember 16.

 

 

Vámpírként kísértett halála után a családanya - legalábbis ezt állították a megboldogult Ghiulten Memedali asszonyról saját rokonai, akik ellen a romániai Medgidia város hatóságai büntetőeljárást indítottak. A Konstanca közelében lévő településen az ügyészség halottgyalázás miatt készül felelősségre vonni a családot. A rokonság ugyanis váltig állította, hogy Ghiulten Memedali rendszeresen "fantomként", vérszívó vámpírként kísért éjjelente. Bár egyetlen családtag nyakán sem jelent meg a hollywoodi filmekből jól ismert, két véres pontocskából álló harapásnyom, a fokhagymát és más "vámpírűző" eszközt bevető rokonok nem nyugodtak. A hozzátartozók ezért tavaly májusban felnyitották a sírt, hogy "végleges megoldást" találjanak a bajra. Akkor még pontosan nem lehetett tudni, hogy miért tették, de később kiderült, hogy a vámpírűző "technikát" alkalmazták, vagyis kihegyezett cölöpöt vertek a mellkasába, hogy átszúrják a szívét. A hatóságok azután kezdtek nyomozni az ügyben, hogy az asszony húsz esztendős fia, Daniel Ghica feljelentést tett. "Semmiféle vámpír nem létezik. Az egész azért volt, hogy Enver nagybácsi (a halott asszony fivére) megszerezhesse azt a harminc gramm aranyat, amely anyám birtokában volt" - mondta a fiú. Szerinte a kísértetmesét nagybátyja azért találta ki, hogy elhitesse a családdal: nővére holtában azt szeretné, hogy az arany a testvéréhez jusson. A feljelentés nyomán mindenesetre a hivatalos szervek feltárták a sírt, és valóban azt találták, amire számítani lehetett: a holttest mellkasát átdöfte egy pózna. Megállapították azonban, hogy a temetés pillanatában - a boncolás nyomán - már nem volt szíve a holttestnek, tehát - ha léteznének vámpírok - hiába verték bele a hegyes szerszámot. A rendőrség jelen pillanatban öt személy ellen folytat nyomozást halottgyalázás gyanújával. Köztük van a fivér, az egyik sírásó, aki segített a bűncselekmény végrehajtásában, akárcsak Metin Cerchez, a romániai török-muzulmán egyesület elnöke, aki állítólag maga is részt vállalt a bűnügyben. Ez utóbbi viszont a hatóságokat készül feljelenteni, egészen a román főügyészig terjesztve fel panaszát. Azt állítja, hogy éppen a hatóságok követtek el halottgyalázást, hivatali visszaélést. A történet jogi vonatkozásain túl a krónikások levonják a tanulságot: nem a halott asszony, hanem a babonás múlt kísértete járja be Medgidiát.

(Mellesleg a Drakula-Vámpír mítosz a mai
Románia területéről (Dél-Erdély) indult)

 

 

 

A Discovery leszállt egy kaliforniai légitámaszponton

 

2009. Szeptember 12.

 

 

Visszatért a Földre a Discovery: az amerikai űrrepülőgép a kaliforniai Edwards légitámaszponton landolt helyi idő szerint péntek este, mivel a rossz időjárás akadályozta a leszállást a floridai Cape Canaveral űrközpontban. A floridai viharok miatt a Discovery landolását többször elhalasztották, és végül úgy döntött az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, hogy Kaliforniában kell leszállnia az űrrepülőgépnek. A NASA-nak 1,7 millió dollárjába kerül majd az űrrepülőgép átszállítása Floridába egy erre a célra átalakított a Boeing típusú repülőgép "hátán". A Discovery landolását helyi idő szerint csütörtök délutánra tervezték, de mivel Florida térségében erős szél fújt, és esett az eső, a repülésirányítók később arra utasították az űrsikló asztronautáit, hogy körözzenek a Föld körül. A következő landolási kísérlet helyi idő szerint csütörtök este lett volna esedékes, de végül péntekre halasztották a visszatérést. A 14 naposra elnyúlt űrmisszió során a Discovery legénysége három űrsétát hajtott végre, szerelési és karbantartási munkákat végeztek az űrállomáson, amely kiépítése több mint tíz éve tart, és a vége felé közeledik. A jelenleg 327 tonna súlyú ISS építését 1998 decemberében kezdték meg, s jelenleg 84 százalékban készen van. Az űrsikló visszahozta a Földre Tim Koprát, aki közel két hónapot töltött az űrállomáson. Az űrhajóst a Discoveryn utazó csapat egyetlen női űrhajósa, Nicole Stott váltotta fel, aki a következő űrsikló megérkezéséig marad az ISS-en, és fedélzeti mérnökként dolgozik az űrbázison.

 

 

 

Fellőtték az első japán teherűrhajót

 

2009. Szeptember 11.

 

 

Felbocsátották pénteken az első japán teherűrhajót, az űreszköz néhány perccel a start után Föld körüli pályára állt, és várhatóan egy hét múlva csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS). A H-2 Transfer Vehicle, vagy HTV teherűrhajó helyi idő szerint kora délután startolt a japán déli részén található Tanegasima űrközpontból, és néhány perccel később Föld körüli pályára állt. A teherűrhajót "szállító" H2B hordozórakétának ugyancsak ez volt az első űrmissziója. A teherűrhajó felbocsátása mérföldkőnek számít a japán űripar történetében, és egyben kulcsfontosságú eleme az ISS-programnak, amely hamarosan kénytelen lesz mellőzni a kiöregedő amerikai űrsiklók szállítókapacitását. Az űrsiklókat várhatóan jövőre vonják ki a forgalomból biztonsági megfontolások és a magas költségek miatt, s ezzel fontos szerephez jutnak a japán teherűrhajók az ISS-programban. A HTV várhatóan szeptember 17-én csatlakozik az ISS-hez, és november 3-án válik le az űrállomásról. A 10,5 tonna súlyú teherűrhajó 4,5 tonna rakományt - élelmiszert és különféle berendezéseket - szállít az ISS-re. Japán az elkövetkező hat évben további 6 teherűrhajót kíván legyártani, amelyek akár 6 tonnás rakományt is szállíthatnak majd az űrállomásra. A tokiói sajtó szerint Japán több mint 1,2 milliárd dollárt költött az új teherűrhajó és az új hordozórakéta kifejlesztésére, illetve az űrmisszióra való felkészítésükre.

 

 

 

A Discovery levált a Nemzetközi Űrállomásról

 

2009. Szeptember 8.

 

 

A több mint egyhetes űrmisszió befejeztével levált kedden a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a Discovery amerikai űrrepülőgép hét asztronautával a fedélzetén. A leválás után az űrsikló körberepüli az ISS-t, hogy az asztronauták fényképeket készítsenek az űrállomásról. A képek alapján szakértők tanulmányozni fogják az űrbázis külső borításának biztonságosságát. Ezzel egy időben az ISS-en tartózkodó űrhajósok fényképezni fogják a Discoveryt, s a fotók alapján az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakértői kiértékelik, hogy milyen sérüléseket szenvedett az űrsikló külső hővédő pajzsa az indításkor. A több mint egyhetes űrmisszió során a Discovery legénysége három űrsétát hajtott végre, szerelési és karbantartási munkákat végeztek az űrállomáson, amely kiépítése több mint tíz éve tart, és a vége felé közeledik. A jelenleg 327 tonna súlyú ISS építését 1998 decemberében kezdték meg, s jelenleg 84 százalékban készen van. A Discovery a tervek szerint csütörtökön, helyi idő szerint 19 óra 6 perckor landol a floridai űrközpontban. Az űrsikló visszahozza a Földre Tim Koprát, aki közel két hónapot töltött az űrállomáson. Az űrhajóst a Discoveryn utazó csapat egyetlen női űrhajósa, Nicole Stott váltotta fel, aki a következő űrsikló megérkezéséig marad az ISS-en, és fedélzeti mérnökként dolgozik az űrbázison.

 

 

 

Az Androméda közelít felénk

 

2009. Szeptember 3.

 

 

Földünk legközelebbi galaktikus szomszédja, az Androméda-csillagrendszer kozmikus kannibál, s egyre folytatja "piszkos üzelmeit" - állítják brit és kanadai asztronómusok, akik megfigyeléseikről a Nature legfrissebb számában számolnak be. Az Androméda a Földhöz legközelebb lévő nagy galaxis, 2,5 millió fényévnyire van bolygónktól. A csillagászok már régóta gyanították, hogy az Androméda a világegyetem ragadozója, ám a brit és kanadai kutatók, akik a galaxis környezetét térképezték fel, most bizonyítékokat találtak a csillagrendszer "rovott múltjára". Az Androméda és félmillió fényévnyi sugárban lévő környezetének teleszkópos pásztázása során a tudósok a galaxis féktelen étvágyának féltucatnyi áldozatára bukkantak - olyan csillagok és törpegalaxisok maradványaira, amelyek túl közel "merészkedtek" a ragadozóhoz. "A galaktikus kannibalizmus egyértelmű bizonyítékaira bukkantunk" - hangsúlyozta a tanulmány vezető szerzője Alan McConnachie, a kanadai Herzberg Asztrofizikai Intézet kutatója, hozzátéve: "megsemmisített, részben "megemésztett" dolgokat találtunk". "Évtizedek óta tudjuk, hogy a csillagrendszerek elfogyasztják egymást - néha brutálisan felfalják a másikat, néha mega-galaxisokat alkotnak egymással. Ez az eset azonban más, mivel a kannibalizmus mértéke nagyságrendileg meghaladja a korábban ismerteket" - magyarázta a tanulmány társszerzője, Mike Irwin a Cambridge-i Egyetem asztrofizikusa. A tudósok felfedezték az Androméda-csillagrendszer egyik lehetséges jövendőbeli áldozatát is, a Triangulum törpegalaxist, amely 3 millió fényévnyire van a Földtől. Az Androméda már "leharapott" belőle néhány csillagot, de az egész Triangulum is spirális pályán halad a galaxis felé, amely végül "elnyeli". Mint Alan McConnachie rámutatott, az Androméda és a Tejútrendszer egymás felé száguld másodpercenként 120,7 kilométeres sebességgel. Ám oly távol vannak egymástól, hogy az összeütközés csupán néhány milliárd év múlva következik be. Ám az is megtörténhet, hogy nem lesz semmiféle "véres" dráma - az Androméda és a Tejútrendszer egyesülve egy szuperméretű galaxist alkot majd.

 

 

 

Zöld lámpát kapott az Orion űrhajó, jöhet a holdraszállás

 

2009. Szeptember 3.

 

 

A NASA legújabb fejlesztésű űrjárművének előzetes terveit jóváhagyták, az Orion űrhajó 2015-ben állhat s zolgálatba. A BBC értesülései szerint a szerkezet átment az elsődleges tervezési ellenőrzésen (preliminary design review - PDR), amelynek lényege, hogy megállapítsa: a leendő űrhajó megfelel-e a tervezett célokra. A PDR-vizsga sikere azt jelenti, hogy a NASA szakemberei megkezdhetik az űrkapszula építését. "A tervezési tanulmányok és tevékenységek sikeres végeredményéről beszélhetünk" - kommentálta a BBC-nek Mark Geyer az Orion Projektiroda vezetője. "Értékeltük a tervek kiforrottságát, a stratégiát, illetve a NASA terveit a következő, emberek szállítására alkalmas űreszköz kifejlesztésére és megállapítottuk, hogy a jelenlegi vázlatok alapján kezdünk el építkezni." Az űrügynökség jövőre kivonja a szolgálatból űrsikló-flottáját, s egy teljesen új űrhajózási architektúrát fejlesztenek ki. A program a Constellation nevet kapta. Ehhez két új rakétára is szükség van: az Ares 1 a legénységet szállítja majd, az Ares 5 pedig a különböző nehéz felszereléseket és egyéb rakományt juttatja fel az űrbe, a jövőbeni Hold-missziók és hasonló távlati küldetések számára. Az összes tervezett rendszert egy felsővezetőkből álló panel értékeli, amelynek vezetője Norm Augustine, a Lockheed Martin repülőgépgyártó cég egykori elnök-vezérigazgatója. Barack Obama amerikai elnök arra kérte a csoportot, hogy tekintsék át az összes lehetőséget, amelyek segítségével az USA ismét embereket juttathat az űrbe. Az Orion űrhajó a tervek szerint 2015 márciusában áll majd szolgálatba. Egyes szkeptikus hangok szerint az ehhez szükséges Ares rakéta fejlesztései azonban átalakulhatnak, illetve a NASA le is állíthatja azokat. Az amerikai űrügynökséget még George W. Bush előző amerikai elnök bízta meg a feladattal, hogy 2020-ig visszatérjenek az űrhajósok a Holdra. Kérdéses azonban, hogy ez lehetséges-e a jelenlegi feltételek mellett, még úgy is, hogy Obama elnök támogatja a Constellation programot. Az Augustine által vezetett panel becslései szerint ugyanis az űrsiklók leváltása érdekében indított projekt költségvetéséből ugyanis évi mintegy 3 milliárd dollár hiányzik.

 

 

 

A világ negyede megérzi a sarkvidéki jég olvadását

 

2009. Szeptember 2.

 

 

Az északi-sarkvidéki melegedését a világ lakosságának negyede megérzi majd, mert gyakoribbak lesznek az árvizek, valamint a sarki jégolvadás az egész felmelegedést befolyásolja - hívta fel a figyelmet szerdán a WWF környezetvédő szervezet. Az Északi-sarkvidéken az elmúlt évtizedekben a levegő hőmérséklete csaknem kétszer olyan mértékben emelkedett, mint a világátlag. Az Északi-sarkvidék melegedése nem helyi gond, hanem világprobléma - fogalmaz a WWF dokumentuma. A dokumentum összeállításához felkért tudósok szerint 2100-ig 1,2 méterrel emelkednek a világtengerek az északi-sarki jég és a grönlandi, valamint nyugat-antarktiszi jégtakaró olvadása miatt. Ez jóval több mint amennyit korábban prognosztizáltak. A tengerszin-emelkedés következtében a partvidékek víz alá kerülnek, ez a világ lakosságának több mint negyedét érinti - figyelmeztetnek a tudósok. A jelentésben kiemelik, hogy a jégolvadás, az északi-sarkvidéki tengerek melegedése, továbbá a fagyott talajokból az olvadás következtében kiszabaduló metán és szén-dioxid együtt távoli helyeken is fel fogja borítani a légköri és a tengeri áramlatokat. Emiatt Európában és Észak-Amerikában meg fognak változni a hőmérsékleti és csapadékviszonyok.

 

 

 

Összekapcsolódott a nemzetközi űrállomással a Discovery

 

2009. Augusztus 31.

 

 

Sikeresen összekapcsolódott hétfő hajnalban a nemzetközi űrállomással a Discovery amerikai űrrepülőgép - jelentette be a NASA. Az indításról készített fényképek szerint az űrrepülőgép hővédő pajzsa nem szenvedett komolyabb károkat. Az eredeti tervekhez képest négy nappal később indított Discovery hét űrhajóst szállított a Föld körül 350 kilométeres magasságban keringő ISS-re. A legénység egyik tagja az Európai Űrügynökséget képviselő svéd Christer Fuglesang. A Discovery főként tudományos berendezéseket és a huzamosabb időn át az ISS-en tartózkodó asztronautáknak szánt használati eszközöket - új hálófülkéket, egy futópadot és egy fagyasztóládát - szállított az űrállomásra. Az űrhajósok a következő napokban három űrsétát tesznek majd, hogy szerelési és karbantartási munkákat végezzenek az űrállomáson. Az űrrepülőgép indítását eredetileg keddre tűzték ki, de a rossz időjárás, majd technikai problémák miatt háromszor elhalasztották. A Discovery a tervek szerint szeptember 8-án válik le az űrállomásról és indul vissza a floridai Kennedy Űrközpontba. A mostani csapat egyetlen női űrhajósa, az amerikai Nicole Scott nem tér vissza társaival a Földre, hanem felváltja honfitársát, Tim Koprát, és fedélzeti mérnökként dolgozik egy ideig az űrbázison.

 

 

 

Elindították a Discoveryt

 

2009. Augusztus 29.

 

 

Kétszeri halasztás után magyar idő szerint szombaton kora reggel elindították a floridai Kennedy Űrközpontból a Discovery űrrepülőgépet. Kedden egy váratlan vihar miatt napolták el az indítást, a szerdai start pedig azért maradt el, mert időközben egy üzemanyagszelep meghibásodását észlelték. A mostani start az előre kijelölt időpontban, rendben zajlott le. A Columbia 2003-as tragédiája óta különösen odafigyelnek a fellövéskor az űrrepülőről leváló szigetelésdarabkákra (az elmúlt években ez többször okozott már vészhelyzetet), de most semmi ilyesmi nem történt. A Discoveryn hét űrhajós utazik a Föld körül 350 kilométeres magasságban keringő nemzetközi űrállomásra. A legénység hat tagja amerikai, a hetekik svéd: az Európai Űrügynökséget képviselő Christer Fuglesang. Rajtuk kívül hat egér is utazik, rajtuk tudományos kísérleteket fognak végezni; a súlytalanság csontszerkezetre kifejtett hatásait fogják vizsgálni a rágcsálókon három hónapon keresztül. A Discovery főként tudományos berendezéseket és a huzamosabb időn át az ISS-en tartózkodó asztronautáknak szánt használati eszközöket (új hálófülkéket, egy fagyasztóládát és egy futópadot, amit a NASA internetes szavazása után Stephen Colbert amerikai humoristáról neveztek el) szállít az űrállomásra, a teljes rakománya közel hét tonnát nyom. Az utat 13 naposra tervezik. Az űrhajósok összesen háromszor lépnek ki a nyílt világűrbe, hogy szerelési és karbantartási munkákat végezzenek az űrállomás burkolatán. A csapat egyetlen női tagja, az amerikai Nicole Scott nem tér vissza társaival a Földre, hanem felváltja honfitársát, Tim Koprát, és fedélzeti mérnökként dolgozik egy ideig az űrbázison. Idén még egyszer küld űrsiklól a NASA az űrállomáshoz, novemberben, jövőre pedig hat utat terveznek. Ezzel 2010-ben befejeződik az ISS bővítése, és - hacsak az Obama-adminisztráció meg nem változtatja a tervet - 2011-ben nyugdíjba is vonul az űrsiklóflotta.

 

 

 

Elérte a Holdat az amerikai szonda

 

2009. Június 23.

 

 

A NASA hosszú évek után ismét a Hold kutatására összpontosít: a csütörtökön útnak indított LRO/LCROSS űrszondákkal megnyitotta holdunk minden eddiginél részletesebb megismerésének új fejezetét.Alig egy héttel azután, hogy a japán SELENE űrszonda a Hold felszínébe csapódva fejezte be kutatási programját, most a floridai Cape Canaveral-ról június 18-án sikeresen útjára indult a NASA LRO (Lunar Reconnaisance Orbiter) űrszondája és ezzel együtt a programjához szorosan kapcsolódó LCROSS (Lunar CRater Observation and Sensing Satellite) kísérlet űreszközei is. A start után 46 perccel az űrszonda-komplexum a Hold felé vezető pályára állt, majd kinyíltak a napelemtáblák. A Holdhoz a tervek szerint kedden, azaz június 23-án, magyar idő szerint körülbelül 10:47-kor érkezett. Legutoljára 1998-ban volt a NASA-nak ember nélküli küldetése, írja a Foxnews.

 

 

 

Békés napfordulórekord a Stonehenge-nél

 

2009. Június 21.

 

 

Vasárnapra virradóra az idei nyári napfordulón a délnyugat-angliai Stonehenge ősi köveinél soha nem látott tömeg ünnepelte békésen az északi félteke legrövidebb éjszakájának végét. A Nap helyi idő szerint 4 óra 58 perckor kelt fel, ebből azonban a rendőrség által 36500 fősre becsült tömeg a felhős, hűvös angol csillagászati nyárkezdeten nem sokat látott. A hangulat ennek ellenére szinte karneváli volt, a nagy erőkkel kivonult rendőröknek - akik előre figyelmeztették a látogatókat, hogy zéró toleranciára számítsanak bármiféle rendbontás esetén - nem akadt jelentősebb tennivalójuk. A legalább négyezer évesnek gondolt, de sokak által kétszer ilyen idősnek tartott, 20-30 tonnás kőtömbökből épített világhírű emlékmű az utóbbi harminc évben vált népszerű gyülekezőhellyé június 21-ének hajnalán. Akik itt évről évre összegyűlnek, azt abban a meggyőződésben teszik, hogy a koncentrikus sziklaköröket egy ősi napimádó szekta építette a nyári napforduló tiszteletére. A szakértők ezt a lehetőséget sem zárják ki, de az utóbbi évek kutatásai feltárták, hogy Stonehenge valószínűleg nem egyszeri építkezés eredménye, hanem évszázadokon át folyamatosan bővítették, és biztos, hogy hosszú időn át temetkezési helyszínül is szolgált. A Stonehenge-nél évről évre összegyűlő tízezrek kultikus fesztiválokkal, tábortüzekkel, pogány szertartásokkal ünneplik a napfordulót. Az események központi figurája az idén is "Artúr Pendragon király", az önjelölt újkori druida törzsfőnök, polgári nevén John Rothwell volt, aki vasárnap a BBC-nek elmondta: nagyon jó hangulatban telt az idei ünnepség, a rendőrök és a biztonságiak is kellemes napfordulót kívántak mindenkinek. A Stonehenge melletti napforduló-köszöntés nem volt mindig olyan békés piknik, mint most. A nyolcvanas években rendszeresen zavargások robbantak ki a jeles éjszakán a tömeg és rendőrök között. A legsúlyosabb összecsapás 1985-ben volt, amikor tucatnyian szenvedtek súlyos sérüléseket a csatában. A hatóságok akkor 15 évre teljesen betiltották a júniusi napfordulós szertartásokat, és 6,5 kilométeres tilalmi övezetet vontak minden év június 21-én az emlékmű köré. Az intézkedést csak 2000-ben vonták vissza. Idén a rendőröknek csak kisebb drogvétségek és ittasság miatt kellett közbelépniük, a vasárnapi összesítés szerint 37 személyt állítottak elő.

 

 

 

Elkezdték építeni a történelem első űrkikötőjét

 

2009. Június 19.

 

 

Június 19-én indulnak meg a Spaceport America építkezési munkálatai. A világ első űrkikötőjének első és vélhetően legfontosabb kliense a Virgin Galactic lesz. Mindeddig már több mint 250 érdeklődő rendelte meg előre jegyét a világűrbe, ők valószínűleg 2010-ben már repülhetnek is. Az új-mexikói Spaceport America ötlete először 1990-ben merült fel dr. Burton Lee-ben, megvalósítására azonban tizenkilenc évet kellett várni. A 2005-ben beindított űrkikötő-építő vállalkozása két évig nem is volt sokkal több harmincszor nyolc méteres területnél, amelyet a kikötő első számú vállalkozója, az UP Aerospace hasznosított: mindeddig hat kísérleti kilövés történt az űrkikötő területén. Az építkezés első napját koronázó ünnepséget mégsem a kikötő területén, hanem a New Mexico State University kampuszán tartják, amely fölött elszáll az a WhiteKnightTwo nevű repülőgép is, amellyel a SpaceShipTwo űrhajót küldik a szuborbitális űrbe.