---

---

Eredeti megjelent:

Modellezés

1983.3. szám

Szepes Attila

Modellmotorok javítása, alkatrészpótlás.

5. rész

1. rész>>

2. rész>>

3. rész>>

4. rész>>

5. rész

A motorok megbízható működésének kulcsfontosságú alkatrésze a hajtókar. A másodpercenként több száz robbanás erejének átvitele igen nagy, dinamikus igénybevételt jelent, amely anyagfáradásos törésre vezethet. A hajtókarszemek furatai a használat folytán kiverődnek és oválra kopnak, rossz esetben az a1só furat berágódik, vagy ráolvad a forgattyúcsapra. Ezért szükségesé válhat új hajtókarok elkészítése, amelyeknél a régi alkatrész működő méreteinek megváltoztatása nélkül bizonyos erősítéseket is alkalmazhatunk a tapasztalatok figyelembevételével.

Lényeges szempont a megfelelő anyag kiválasztása. Napjainkban szinte kivétel nélkül alumínium hajtókarok találhatók motorjainkban. A gyártásra csak a legjobb minőségű kovácsalt, ötvözött alumíniumot használjuk, ebből készülnek a repülőgépek légcsavarjai, különböző turbinalapátok, hajócsigák. Megfelelő lapméretű darab kimetszésével marógépen akkora lapocskát készítünk, amely ke11ő vastagságúra munkálható és egymás mellett 3-4 hajtókar kifér belőle. A furatok helyét marógépen célszerű központfúrni, majd előfúrás után dörzsárazni, ügyelve a pontos furattávolságra és merőlegességre. A csapszegoldalon két század, a főtengelycsapnál három-négy század milliméter játék legyen. Jobb motoroknál az alsó fej furatát csapágybronzzal bélelik. Természetesen ez esetben nagyobb az alumíniumban készített furat a falvastagságok figyelembevételével. A bronz gyűrűt némi túlfedéssel préseljük be, hogy ne tudjon elfordulni, mive1 ez esetben az olajfuratok elzáródnak és a motor „beáll”.

A furatokkal ellátott táblát szétfűrészeljük és az ábrán látható tárcsán a süllyesztett fejű csavarokkal történő rögzítés után kiesztergáljuk a fejek külső átmérőit és a téglalap keresztmetszetű szárat. A hajtókar kontúrvonalát körülmarjuk vagy egyszerűen kireszeljük. Legtöbb motornál az alsó fej keskenyebb, ennek végső méretét repülőtüskére tűzve szabályozzuk fel. A szár keresztmetszete maradhat téglalap alakú, az éleknél 1egömbölyítve, esetleg kissé oválisra is készíthetjük, de ne vékonyítsuk el túlzottan, mert súlyt a1ig nyerünk vele,viszont a szilárdsága jelentősen lecsökken és egy hajtókarszakadás sok esetben a motor teljes tönkremeneteléhez vezet.

Alul két, felül egy darab olajozó furatot készítsünk. Külső részén sűlyesztve. Nagyon fontos, hogy a hajtókar alsó furatának a főtengely sonkára felfekvő oldalát süllyesszük ki a csap tövében levő köszörülési sugár miatt.

Végül, néhány szót a dugattyúcsapszegről. Bár a hajtókar szimmetrikus szögelfordulással mozog a csapszegen, a robbanást követő negyed főtengelyfordulatnál erősebb a súrlódás mint a sűrítési ütemben. Ennek következtében a csap vándorol a dugattyúban és kikopik a széle. Pótlása legkönnyebben átedzett és szalmasárgára visszaeresztett ezüstacél szálból történhet, bár nagyobb motoroknál cementált betétedzhető anyagból is készül. A belső könnyítő furat elkészítése után köszörüljük végső méretre, ennek híján - kis ráhagyást feltételezve -készre is leppelhetjük. Lényeges a tükörfényes felület. A dugattyú furatán kézzel áttolható legyen.

VÉGE

Az archiváló megjegyzése:

Az írások eredeti scanneléses archiválását Szilágyi Csaba (SYL) készítette, www.sylmagnetism-2.freeweb.hu . A scannelt állományok rendelkezésemre bocsátásáért ez úton is köszönetem fejezem ki.

_{♣ Archiválta SRY 2006 február 27. ♣ CANON LiDE system ♣ Microsoft Word ♣ SRY MODELL 2006}