“Civil kurázsi”

Már több mint két évtizede a szeretet, a bizalom, a következetesség és az értékek tisztelete határozza meg intézményvezetői ténykedésemet. Ezért aztán természetes, hogy a környezetemben zajló eseményeket is ezen értékrend alapján követem figyelemmel.
Örömömre szolgált, hogy városunk vezetése úgy gondolta, hogy kíváncsi a civilek, a lakosság véleményére és útjára indította a BÉKÉSMATRIX-ot. A honlapon helyet talált polgármesterünk blogja. Mindenképpen elismerés jár a Petya team-nek (István Péter és Vad Péter), hogy a honlapot működtetik.
A blogban található írások is megelégedéssel töltenek el, mert ébredezni látom a “civil kurázsit”, azaz a polgárok ráébredtek, hogy le lehet írni - ki lehet beszélni - a véleményüket.
Ugyanakkor szólnom kell az országos, a megyei és a helyi média káros hatásairól is. Mire gondolok?
- Az írott sajtó “bértollnokait” megszégyenítő önkéntes “spanoskodásról” (pl. a Magyarittabe íráshoz kapcsolódó vélemények hozzászólóinak egymás közötti reakciói). Lelkem mélyén ugyanakkor ezt is feltétlen pozítivumként értékelem, mert a “civil kurázsi” feléledését látom benne. (Ha ezt véleményt a polgármesteri blog egyik hozzászólója elolvassa, akkor bizonyosan én is megkapom, hogy “úgy dicsér, hogy közben elmarasztal”. Azért annyi különbség feltétlenül megállapítható, hogy én vállalom a nevemet, míg a másik blog hozzászólói közül csak nagyon kevesen.)
- A feltétel nélküli szenzáció hajhászás. Állítólag csak az érdekli az embereket, ha vér folyik - állítják a sajtóorgánumok többségében. Szerintem ők is tudják, hogy állításuk nem igaz. Vagyis nem állja meg a kritika próbáját a felelősen gondolkodó, a családja és a saját mindennapi életét odafigyelően megszervező emberek esetében. Vagy, tényleg olyan sokan (meghatározó számban) lennének, akik ebbe a “skatulyába” nem férnek bele, és akkor én tévedek.

Szerintem létezik másik artikulálódott vélemény is, amely eddig nem kapott kellő publicitást. Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy ne csak az “együttgondolkodás” létezzen (véleményem szerint ilyen nincs, ez csak a tunyaság megtestesülése), hanem a valódi, azaz “individuális gondolkodás” is kapjon helyet a médiában. Méghozzá a legkorszerűbb - az elektronikus - médiában.

Visszatérve a bevezető gondolathoz. Hitem, tudásom és tapasztalatom alapján állítom, hogy a környezetembe tartozó emberek döntő többsége az én “skatulyámba” tartozik, nem a másikba. A másik képviselői hangosabbak, arrogánsabbak, ezért tűnnek többnek, meghatározónak. Céltudatosságuk, embertársaikon átgázoló boldogulásvágyuk a meghatározó jellemvonásuk.
Szerintem, viszont, helye kell legyen a jellemvonások között az önzetlen szeretetnek, a bizalomnak, a szerénységnek, a türelemnek, a mások elfogadásának, a szorgalomnak, a következetességnek, a kitartásnak, az örömszerzés képességének.
Tudom, nem vagyunk egyformák, nem rendelkezünk egyforma tulajdonságokkal, és ez így van jól. Ugyanakkor arra próbálunk törekedni, hogy embertársunkban minél több jót, helyes cselekedetet fedezzünk fel. Másoknál - tapasztalatom szerint - a törekvés arra irányul, hogy a másik emberben minél több, a sajátjukra jellemző tulajdonságot fedezzenek fel. Ezzel látens módon akaratlanul is folyamatos önigazolásra törekszenek. “Lám, lám a másik is ugyanolyan, mint én.” “Miért próbáljak meg megváltozni, ha ez nekem jó?” “Hiszen így van ez jól és nem szeretném, hogy másoknak is feltűnjek.”
Eddigi ismereteim szerint a diktatúrák az embereknek a fentebbi a tulajdonságát favorizálták, használták ki, mert így lehetett könnyűszerrel uniformizálni.
Az emberek fejében még nem múlt el nyomtalanul a hátunk mögött hagyott időszak, még csak kevesen készek az új eszmék, lehetőségek befogadására. Kevesen akarják artikulálni - egyébként határozottan megfogalmazni is képes - véleményüket.
A címben szereplő “civil kurázsi” résztvevői részesei akarnak és tudnak lenni az uniformizáltságtól mentes világnak. A már felismert “tövises vadhajtások nyesegetése” után többen leszünk a mostaninál bátrabbak. Reményem szerint a “jó ügy apostolai”-ként hatunk majd környezetükre és akkor már sokan haladhatunk egy élhetőbb jövő felé.

2 Responses to ““Civil kurázsi””

  1. VPeter Says:

    Igazgató Úr! Köszönjük az elsimerő szavakat, azonban azt szeretném megjegyezni. hogy:

    ” Örömömre szolgált, hogy városunk vezetése úgy gondolta, hogy kíváncsi a civilek, a lakosság véleményére és útjára indította a BÉKÉSMATRIX-ot.”

    nem igaz!

    A www.bekesmatrix.hu egy magán média, amelyet üzlettársammal ketten indítottunk útjára, azzal a céllal, hogy a békési internetes közösséget integráljuk, illetve, hogy ezzel kapcsolatban weblapkészítést, reklámot, illetve információáramlást biztosítsunk, nem csak a magunk, hanem stratégiai partnerünk, a leendő Békés Tv részére is.

    A városvezetésnek annyi köze van ehhez a portálhoz, hogy információkkal támogatják ezt a lapot, Izsó Gábor polgármester blogját pedig mi vetettük fel, ezzel is elősegítve a közösség létrehozását.

    Itt is szeretném elmondani, hogy a mostani vezetés nagyon pozitívan áll ehhez a weblaphoz és az összes intéznény végtelenül segítőkész.

    További sok sok olvasót kívánunk blogjához és ami a www.bekesmatrix.hu tól megtehető, azt már megtettük: az ön oldalát is integráltuk rendszerünkbe, következő hírlevelünkben erröl is beszámolunk regisztrált olvasóinknak. A vissz linket külön köszönjük.

    Tisztelettel:

    Vad Péter

  2. apjafia Says:

    Kedves Vad Péter Úr!
    Sajnálom, hogy tévedtem a civil kurázsi témájú írásomban. Köszönöm, hogy helyére tette pontatlan ismeretem. A blogommal - bár az elindításának oka továbbra is magánügy - szeretném felhívni a figyelmet az informatikai kultúra terjesztésének fontosságára, nem maradhatunk el mások mögött. Remélem, hogy egyre több követője lesz Önnek és a többi hasonlóan gondolkodó békési embernek. Azt pedig valamennyiünknek szívből kívánom, hogy a város vezetése támogatását minél tovább élvezhessük, mert ez is segítheti a kor lehetőségeivel való együtthaladást. Ilyesmire igény van, bizonyítja ezt a polgármester úr blogján zajló vita. Ez nem azt jelenti, hogy minden írás (megjegyzés) tartalmával értek egyet, hanem a meglévő érdeklődést konstatálom. Emellett, ha szerény lehetőségemmel hozzájárulhatok az indikátorszerephez (csak úgy sokadik mellékszereplőként), az most megelégedettséggel tölt el. Kívánom, hogy az informatikai kultúra terjesztésében minél több sikert érjenek el! Ehhez sok erőt, jó egészséget kívánok valamennyi résztvevőnek. Tisztelettel: Takács Ernő

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.