Csak szamaragoltunk, szamaragoltunk, amikor föltûnt a sárkány kastélya. Már meglátott! Kiküldte ellenünk vagy 50 csatlósát, de nem fogott ki rajtunk! Szétvertük a büdös bandát, én is kettõnek hasítottam szét a fejét.
-Na, gyõztünk. Negyvennyolcat öltem meg, Tomcsy mester!-kiáltotta Náfrády gróf.
-Én egyet sem - mászott elõ a piruló báró - ki kellett mennem.
-Na a sárkány õrizetlen, mennyünk, csináljuk ki.

Azzal a kapuhoz ügettünk, Zlatko bekopogtatott a fejével, az ajtó pedig kitá… na jó ne szépítsük, beszakadt. Benyomult a kis csapat. De a sárkány eltûnt!
Egy hatalmas portál világlott ellõttunk. Arany volt, és vörös tûz égett benne.
-Ott a sárkány a túloldalán, bele kell ugornunk! - üvöltötte Tomcsy báró.
Azzal bevetették magukat a tûzbe. Én utoljára készültem beugrani. Valahogy nem tetszett ez a kapu. A többiek már benn voltak, egyszer csak hátborzongató, rekedt vihogást hallottam, majd egy karmos láb seggberúgott, és berepültem a kapuba.