A metróvonalak születése

1. fázis: 1968-ban a város elhatározta hogy, építenek egy bázis metró hálózatot beleértve az új vonalat, a félkör vonal -t, ami a korábban épített villamos alagútból származik, és az U4 vonalat, ami a korábbi WD Stadtbahn – W mint a ’Wiental’ végig a Bécs-folyón, és D mint ’Donaukanal’ /magyarul: Duna-csatorna/. Az építkezést a Karlsplatzon kezdték, ahol mindhárom vonal találkozik. 1978-ban elsőnek az U1 (Reumannplatz – Karlsplatz) és az U4 (Heiligenstadt – Schottenring) vonalak nyíltak meg. 1982-ben mindhárom vonal teljes lett.

 

10 km, 14 állomás (egy viadukt közbeiktatásával Donauinsel és Kagran állomások között, keresztül a Dunán az újjáépített Reichsbrükén belül)

 

3,6 km, 7 állomás (végig föld alatt), Babenberger Straße 2000-ben átkeresztelkedett Museumsquartier névre. 2002 előtt a peronok megnövekedtek 115 méteresre minden állomáson, hogy elférjenek a 6 kocsis szerelvények. Kivétel a Lerchenfelder Straße állomás, mely a Rathaus és a Volkstheater között van, és amit lezártak 2003-ban.

 

16,4 km, 19 állomás (főleg nyitott alagútban párhuzamosan a Bécs és Duna folyókkal), Spittelau állomás később hozzá lett adva a meghosszabított vonalhoz.

 

2. fázis: Ez a kelet-nyugati vonal majdnem teljesen földalatti vasút és új építés. Az első szakasz (Erdberg-Volkstheater) a városközponton keresztül 1991-ben lett átadva. 2 évvel később elérte a Westbahnhofot majd végül 1995-ben a Johnstraßét. A végállomás a nyugati oldalon Ottakring lett 1998. december 5-től. A Kendlerstraße után a vonat kijön az alagútból és a végállomásig viadukton megy. Az ottakringi végállomás egyben az S45 átszállóhelye is. A délkeleti végállomás Simmering lett, amit 2000 december 2-án adtak át. A vonal most 13,5 km hosszú és 21 állomásos. Beceneve is van, ’A kúltúrvonal’ mert egyedi állomáskép jellemzi (főleg a Volkstheater állomást, aminek óriási falszegély dísze van. lásd az alábbi képen), és régészeti valamint történelmi emlékek vannak végig a vonal mentén.

 

 

 

- Ez a vonal a korábbi G-Stadtbahn (G mint Gürtel) valamint egy fel és le vonal egyesülése. A múlt század óta bár főleg viadukton közlekednek a vonatok, a Westbahnhof állomás a föld alá lett építve. Aztán a déli végénél a pályaudvarnak megint felszínre jönnek a történelmi állomáshoz, a Gumpendorfer Straßehoz érve, mielőtt kereszteznék a csodás Otto-Wagner hídat. Ott megint lebújik a föld alá, hogy találkozzon

az vonallal, a Längenfeldgasse keresztperonos állomáson. Innen a vonal egy új alagútban megy tovább Philadelphiabrücke állomásig, ahol megint felszínre jön és a déli végállomásig Siebenhirtenig viadukton közlekedik. Az északi részt 1996-ban nyitották meg, ez főleg a földalatti meghosszabbítása keresztül a Dunán, a hídon át Floridsdorfig.

 

 

 

Az U-bahn hálózat teljes hossza jelenleg 67 km.

 

Az U-Bahn és S-Bahn hálózattól külön van az úgynevezett földalatti villamos csoport. A Südtiroler Platz és a Eichenstraße között a 18-as járat kapcsolódik két fő vasútállomáshoz (Südbahnhof and Westbahnhof). Az alagút bizonyos részein találkozik ez a vonal 6, 62, 65 villamos és a Badner Bahn vonalával, melyen keresztül elér a Wiedener Hauptstraße alatti elágazáshoz. Itt van 6 metróállomás, Südtiroler Platz, Blechturmgasse, Kliebergasse, Matzleinsdorfer Platz, Eichenstraße és a Laurenzgasse.

A sok német városban működő Schnellbahn mintájára alkották meg itt az S-Bahn-t, ami egyesíti kiegészítő vonat forgalom is a városon belül, különlegesen az észak – délnyugati fővonal mentén (Floridsdorf-Meidling, S1-S3), de szintén további járatok hasonlóan a korábbi Stadtbahn S45 mint a nyugati érintőleges vonal, S7 a repülőtérig vagy S80 az új lakóövezetbe a keleti részén a városnak. Az S-Bahn teljesen integrálódott a bécsi tarifarendszerbe, ahogy a többi tömegközlekedési eszköz is. Bécs a regionális közelekedési társulás a VOR által meghatározott 100-as Zónához tartozik.