ITTHON

Péntek esti láz

Beszélgetés Pál Zsuzsannával

Előre kérni bűncselekmény

Mór - Katonadolog

 

NAGYVILÁG

Világkörüli osztálykirándulás

Feljelentették Franks tábornokot

 

KULTÚRA

Kárászi mesék

Baricz Kati és tanítványai

Marco Polo útikönyve képekben

 

 

 

IMPRESSZUM

 

 

 

 

 

 

 

A második világháború idején az oktatás 1940-től 1944. szeptemberéig szünetelt, majd az éppen megindult iskolákat a Szálasi-kormány októberben újra bezáratta. Bár 1945-ben megindulhatott az oktatás, de az 1948. évi államosítás következtében állami iskolaként működött tovább. A fakultatív hitoktatás bevezetése után megindult a lemorzsolódás, amelyet 1960-tól még rendelettel is fokozni próbált a Sásdi Járási Tanács:

„A hittan-oktatásban rendszeresen részt nem vevő gyermekek lemorzsolódását elő kell segíteni. Ezért felelős… az általános iskola igazgatója.” Az iskolát 1975. szeptemberében szüntették meg létszámcsökkenés miatt. Ennek oka az volt, hogy a legtöbb családban az anya is eljárt munkába, ezért nem volt kire hagyni a gyereket. Így napközibe járatták őket, ami viszont csak Magyaregregyen és Szászváron volt.

    Bár szerettek volna újra iskolát nyitni Kárászon, de maguk a szülők nem akarják, mert úgy gondolják, hogy a kis létszám miatt csak egy osztatlan osztályt lehetne létrehozni. Így viszont a kárászi gyermeklétszám jelentősen hozzájárul a magyaregregyi iskola fennmaradásához, holott Egregy lakossága háromszor nagyobb Kárászénál.

    A falu lakossága jelenleg 392 fő. A nemzetiségeket 8 roma család képviseli. Az 1990-es népszámlálás adatai szerint Kárászon 100 felnőtt korú lakosra 40 gyermekkorú és 30 öregkorú jutott, ami nem csak a környékbeli, de a megyei átlagot is meghaladja.

A vidék falvaira oly jellemző elöregedési folyamat nem érinti Kárászt. Az elköltözés mértéke nem nagy mértékű, sőt inkább a környező falvakból is ide költöznek – mondja Mezei Zsuzsanna. A munkanélküliség alacsony (4%-os), a legtöbb munkavállalót az önkormányzat és a Mecseki Erdészeti Rt. foglalkoztatja, amelynek kárászi erdészete egyben a legnagyobb vállalat a falu területén. Ők működtetik a Komlóhoz tartozó zobákpusztai ifjúsági tábort, a Magyaregregy melletti Máré várat, és egyéb táborhelyeket.

 

    Kárász történetének igazi színfoltja az ipar története. Ugyanis a Keleti-Mecsekben a gyakori kőszén mellett már a húszas években felfedezték, hogy arany is található. Grósz Károly pesti geológus 1920-ban bányát is nyitott, azonban egy évvel később bekövetkezett hirtelen halála megpecsételte az aranykitermelés sorsát.

   

 

 

1  2  3  4

 

 Vissza                                                                                                                      Tovább