ITTHON

Péntek esti láz

Beszélgetés Pál Zsuzsannával

Előre kérni bűncselekmény

Mór - Katonadolog

 

NAGYVILÁG

Világkörüli osztálykirándulás

Feljelentették Franks tábornokot

 

KULTÚRA

Kárászi mesék

Baricz Kati és tanítványai

Marco Polo útikönyve képekben

 

 

 

IMPRESSZUM

 

 

 

 

 

 

 

    1997-ben Papp Csaba amatőr geológus újból talált aranyat, amelynek valódiságát vizsgálat is bizonyította. A faluban úgy gondolták, ha ugyan nincs is szó nagy mennyiségről, de turistacsalogató kuriózumnak mindenképpen jó program az aranymosás. Ezt azonban az erdészet azonnal leállította, nehogy tönkretegye az erdőt a turista invázió. Próbálkozni azért szabad.

    A kárászi ipartörténet legjelentősebb alakja Kühnel Márton volt, akinek nevéhez fűződik a Kühnel-malom és az Első Magyar Fészekodúgyár is. A Kühnel család Bajorországból származik, 1801-ben települtek Kárászra. Ekkor vettek meg egy vízimalmot, a mesterség ezután apáról fiúra szállt. 1923-ban Kühnel Márton részben gőzerőre állította át a környék legnagyobb malmát, amely azonban anyagi nehézségek miatt 1940-ben leállt.

    De Kühnel Márton sokoldalú ember volt, még 1904-ben megalapította az Első Magyar Fészekodúgyárat, amely egyben az ország legkisebb gyára volt. Ebben támogatta őt Hermann Ottó is, a Magyar Madártani Intézet létrehozója, akivel baráti kapcsolatban álltak. Hermann Ottó gyakran járt Kárászon, az ő tanácsai alapján alakítottak ki odúkat cinkék, harkályok és sok más madárfaj számára. Az odúk és madáretetők hamar ismertté váltak: 1907-1929. között több országos kiállításon is aranyérmet és díszoklevelet nyertek. A barcelonai világkiállításról Kühnel Márton szintén aranyéremmel érkezett haza. Milánó polgármesterének meghívására részt vett az ottani országos kiállításon, ahol szintén aranyérmet nyert. A felsorolt nemzetközi díjaknak sajnos azóta sem sikerült nyomára bukkanni.

    1928-ban már exportra is termeltek: a monzai királyi parkot és Milánó köztereit is ő látta el odúkkal. Az 1930. körüli gazdasági válság a gyárat is érintette, de az állam akkor még segített egy nagyobb megrendeléssel. Viszont az államosítások után a gyárban az erdészet folytatta a munkát, a Kühnel családot pedig minden vagyonától megfosztották. Kühnel Márton 1961-ben elszegényedve halt meg, a falu egy emberként kísérte utolsó útjára. 1997-ben díszpolgárrá avatták. 

 

 

1  2  3  4

 

  Vissza