Fekvése,
határai
Az ország
területének nagy része 200 méternél
alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik.
Noha Magyarországon számos
középhegység terül el, a 300 méteres
magasságot meghaladó kiemelkedések az
ország területének kevesebb, mint 2%-át
foglalják el. A legmagasabb hegycsúcs a Kékes a
Mátra hegyei között 1014 m-es magassággal, a
legalacsonyabb, névtelen pont pedig Csongrád
megyében található Szeged közelében
77,6 m-es magasságon. Az ország legfontosabb
folyói a Duna és a Tisza. Előbbi magyarországi
szakaszából 418 km, az utóbbiéból
444 kilométer hajózható. Kevésbé
jelentős folyói a Horvátországgal közös
határ vonalát kijelölő Dráva, a Rába,
a Szamos, a Sió, valamint a szlovák határ
mentén folyó Ipoly. Az ország közepén
elterülő Balaton Magyarország és
Közép-Európa legnagyobb tava 592 km2-es
területével, továbbá fontos idegenforgalmi
célpont. A Balatont méretben az Ausztriával
megosztott Fertő követi, mely területéből 82 km2 esik
az országra. További fontos tavai a Velencei-tó
és a mesterséges Tisza-tó.
Magyarországot hagyományosan hat
tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti
irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a
Dunántúli-dombság, a
Dunántúli-középhegység, az Alföld
és az Északi-középhegység.
Ettől az alábbiakban követett, hagyományos
felosztástól részben eltér
Magyarország földrajzi kistájainak rendszere, amit
az MTA Földrajztudományi Kutató
Intézetében dolgoztak ki az elmúlt évezred
végén.
Az ország legfontosabb természeti kincse a
termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség
változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági
hasznosításra, és ennek 72%-a
szántóföld.
Síkságok
és dombságok
Bővebben: Kisalföld, Alföld és
Dunántúli-dombság
A Kisalföld medencéje 8000 km2-t fed le
Északnyugat-Magyarországon a Rába alsó
folyása mentén, átnyúlva
Szlovákiába és Ausztriába. Híres
jó talajáról.
A szomszédos Dunántúli-dombság tölti
ki az ország nyugati felének nagy részét.
Északi határa a
Dunántúli-középhegység, keletije az
Alföld, valamint délije a Dráva vonala. Nagy
része lösszel és homokkal fedett dombvidék,
noha közel 1/3-át síkság, valamint
5%-át középhegységek borítják.
Mészkő építette hegységeitől, a Mecsektől
és a Villányi-hegységtől eltekintve
felszíne újharmadkori és negyedkori
pleisztocén üledékekből keletkezett.
Éghajlata kiegyensúlyozottabb az országos
átlagnál, s egyaránt gazdag folyó-
és állóvizekben. 25%-a erdő. Kőolaj
leginkább nyugati vidékein, Zala megyében fordul
elő, illetve számottevő uránérc lelhető fel a
Mecsekben.
Az Alföld területén egyaránt
keresztülhalad a Duna, a Tisza, valamint
mellékfolyóik. Magyarország
területének több, mint felét teszi ki,
és átnyúlik a szomszédos országokba
is, ahol minden oldalról hegységek veszik
körül. Felszíne igen sokszínű, a
termékeny vidékektől az elszikesedett
pusztaságokig változó.
Kialakulásában a folyók feltöltő
munkája játszott szerepet, majd az ember fokozatosan
átalakította arculatát, először a
vidéket borító erdők kiirtásával,
később pedig a művelhető terület további
növelése érdekében tett
folyószabályozásokkal.
Szintkülönbségei elenyészőek, szinte
tökéletes síkság, legmagasabb pontjai a 183 m
magas Hoportyó és a 172 m-es Ólom-hegy. Klasszikus
tájelemének számít a puszta, vagyis a nagy
kiterjedésű, művelés alatt nem álló
fátlan síkság.
Hegységek.
Bővebben: Alpokalja,
Dunántúli-középhegység,
Északi-középhegység és
Magyarország legmagasabb hegyeinek listája
Az ország hegységei rendre
középhegységek. Közülük
legnyugatabbra az Alpok folytatását képező
Alpokalja terül el. Legmagasabb magyarországi pontja a 882
m-es Írott-kő.
A Dunántúli-középhegység a Balaton
északi partjával párhuzamosan mintegy 200 km-en
fut a Dunakanyarig, ahol folytatását az
Északi-középhegység adja.
Észak-déli szélessége 30 és 40 km
között váltakozik, területe
megközelítőleg 7200 km2. Legjava üledékes
kőzetekből felépülő röghegység, legmagasabb
pontja a 757 m-es Pilis.
Az Északi-középhegység a
Kárpátok belső gyűrűjére utal, mely Budapesttől
északra a Börzsöny hegyeivel veszi kezdetét,
és a Zempléni-hegység Szlovákiába
átnyúló tájain végződik. Az ide
tartozó hegységek többsége vulkanikus
eredetű, és itt találhatók az ország
legmagasabb csúcsai, köztük a Mátrában
fekvő 1014 m-es Kékes.
A Dunántúli-dombság területén
belül két kisebb szigethegység terül el, a
már említett Mecsek és a
Villányi-hegység. Mindkettőt mészkő
építi fel, valamint a Variszkuszi hegységrendszer
maradványai. A Mecsek kiterjedése meghaladja az 500
km2-t, és mintegy 1000 forrásnak ad otthont. Legmagasabb
csúcsa a 682 m-es Zengő, míg a
Villányi-hegységé a 442 m-es
Szársomlyó.
Határok
Az országhatár hossza 2246 kilométer. Ebből a szlovák
határszakasz 679, az ukrán 137, a román 453, a
szerb 164, a horvát 355, a szlovén 102, az osztrák
pedig 356 km.
Vissza a főoldalra
Tovább
Magyarország történelméhez