| Magyarország
|
Gazdaság
A Magyar
Köztársaság
Közép-Európában a
Kárpát-medence középső és nyugati,
alacsony fekvésű részén terül el.
Területe 93036 négyzetkilóméter.
Lakossága 10’310’100 fő, népsűrűsége
111,5 fő négyzetkilóméterenként.
Államformája köztársaság,
fővárosa Budapest (1’992’000 lakos).
Közigazgatási beosztás: 19 megye és Budapest.
Pénznem: forint (1 forint =100 fillér). Népek:
magyar (96,6%), német (1,6%), szlovák (1,1%),
egyébb (0.5%).
Magyarország ipari-agrár ország. Egy főre
jutó GNP: 3010 dollár. A társadalmi
össztermék megoszlása ágazatonként:
mező- és erdőgazdaság 14,7%; ipar 62,6%;
építőipar 8,4%; közlekedés, kereskedelem,
távközlés 12,9; egyébb 1,4%.
Energiahordozók: Az oraszágnak
nincsenek jó természeti adottságai
energiahordozók kitermeléséhez. Energialelőhelyek
az ország területének kis részén
taláhatók. A szénkészlet legnagyobb
része barnakőszén és lignit, jó
minőségű feketekőszén csak kis arányban fordul
elő. A barnakőszén- és lignittelepek a
középhegységek vonalát követik. A Bakony
legnagyobb szénmedencéje az erősen karsztvizes ajkai
medence. Az itt található közepes minőségű
baranakőszén fűtőértéke alig haladja meg a 13000
kJ-t. Az itteni bányák elsősorban az ajkai hőerőművet
látják el. A Dunántúl legfiatalabb
szénmedencéje az oroszlányi medence. A szén
fűtőétréke meghaladja a 13000 kJ-t. A tatabányai
szénmedencének igen fontos szerepe van Budapest
ellátásában. A szén átlagos
fűtőértéke 17000 kJ, elsősorban a térség
nagy hőerőművei égetik el. A dorogi medence a leginkább
karsztvizes az országban, ez nehezíti a
bányászatot. A szén fűtőértéke 17000
kJ, elsősorban a Duna mentén elhelyezkedő cement- és
papíripar használja. Az
Északi-középhegységben a
nógrádi medence szene magas hamutartalmú, rosszul
égő. A fűtőértéke 13000 kJ alatt van, a
helybéli fogyasztókat és a Zagyva-völgyi
ipart látja el. A borsodi medencében
többségben alacsony fűtőértékű (12000 kJ)
földes barnakőszenet bányásznak. Fő
felhasználója a borsodi nehézipar és a
háztartási fogyasztás.
Lignibányászat folyik a várpalotai
medencében. A nagy víztartalmú, kb. 8000 kJ
fűtőértékű lignitet a helybeli hőerőművekben
égetik el. Az ország legnagyobb
lignitbányája a Mátraalján, Visonta
térségében működik. A szén
fűtőértéke alacsony, kb. 7500 kJ,
felhasználása csak a helyi hőerőműben gazdaságos.
Az országban feketekőszén egyedül a Mecsekben
található. Itt a bányászat két nagy
központja Pécs és Komló. Az itt kitermelt
feketekőszén átlagos fűtőértéke 19000 kJ.
Ezen kívül az importált szénnek is fontos
szerepe van.
A kőolaj és földgázkészletek sem elég
nagy mennyiségűek, és a jövőben a termelés
visszaesésére lehet számítani, a mezők
kiürülése miatt. Magyarországon
kitermelésre érdemes szénhidrogénmezők
Zala-megyében, a Hortobágyon és a
Dél-Alföldön vannak. A legtöbbet az Algyő
és Szeged között, észak-déli
irányban húzódó mező termel, az
ország kőolajtermelésének 60%-át,
földgáztermelésének 40%-át adja.
Földgázkitermelés folyik Debrecentől nyugatra a
Hortobágy térségében,
Hajdúszoboszlón és Nagyhegyesen. A gáz
minősége jó, de a készletek kimerülőben
vannak. A Dél-Zalában a mezők nagy része
már kimerült. Olajat már alig adnak, csak kisebb
földgáztermelés tartható fenn.
Számottevő maradt az elsősorban aszfaltgyártásra
alkalmas, Nagylengyel közelében (Nyugat-Zala)
taláható sűrű kőolaj. A hazai termelést az
Oroszországból importált kőolaj,
olajfinomítványok és földgáz
egészítik ki. A kőolaj és földgáz
gazdaságosabb szállítására
csővezeték-hálózat épült ki.
A Mecsekben, a Pécs közelében lévő
Kővágószőlősön
uránércbányászat is folyik. Az
elsőfokú dúsítást Pécsen
végzik. A további feldolgozás az országban
nem gazdaságos, ezért a további
dúsítást, és a fűtőelemek
elkészítését Oroszországban
és Ukrajnában végzik. Ezekkel működik Pakson
Magyarország egyetlen atomerőműve.
Az energiatermelésre alkalmas folyók esése
alacsony, vagy vízhozamuk erősen ingadozó, ezért
hasznosításuk csak kisebb erőművekben, magas
befektetésekkel lehetséges.
Kohászat: Magyarország kohászatának
nyersanyagellátását csak kis részben lehet
hazai forrásból fedezni, ezért a kohászat
ellátása csak import segítségével
oldható meg. Az ország egyetlen
vasércbányája Rudabányán volt,
1986-ban megszüntették. A magyar vaskohók
kizárólag külföldi vasércet dolgoznak
fel. A vasérc nagy részét Ukrajnából
importáljuk. A Dunai Vasmű kokszolója a kohókoksz
1/3-át komlói feketekőszénből képes
fedezni. A kohókoksz nagyobb részét
importból biztosítják.
Az acélgyártás legfontosabb
ötvözőféme a mangán, amelynek
ércét a Bakonyban, Úrkút
közelében bányásszák. Az érc
egy részét exportálják. Az
acélgyártáshoz szükséges
hulladékvas nagy részét belföldi
források fedezik. Az acélgyárak pakurát
és földgázt használnak fűtőanyagként.
A mészkő iránti szükségletet a belföldi
bányák korlátlanul ki tudják
elégíteni.
A bauxitbányászat két nagy területre
összpontosul. Az egyik a Móri-árok és a
Bakony talákozása, ahol Iszkaszentgyörgy
körzetében működnek kizárólag
mélyművelésű bányák. A másik
körzet, a Dél-Bakonyban Halimba-Nyirád-Szőc
térsége, ahol mélyművelésű és
külszini fejtéses bányák egyaránt
találhatók. A Bakony északi részén,
Fenyőfőn is folyik bauxitbányászat. Magyarországon
a bauxitbányászat környezeti ártalmakat okoz.
A karsztvíz a bauxitrétegekkel gyakran egy szinten van,
így a biztonságos bányászat
érdekében a vizet ki kell szivattyúzni, ami
gyakran apasztja a térség vízforrásait.
A bauxit aluminiummá való feldolgozásának
következő fázisa a timföldgyártás. A
tinföldgyártásnak három telephelye van. A
legnagyobb termelési kapacitás Ajkán van, ahol
két gyár is működik. A bauxitot a közeli,
dél-bakonyi bauxitbányák, a hőenergiát az
ajkai hőerőmű hulladékgőze szolgáltatja. A víz
forrása a bauxitbányászat karsztvize.
Almásfüzítőn a timföldgyár a
Dunát fasználja ipari víz forrásnak, a
bauxitellátást nagyrészét a Fejér
megyei bányák fedezik. A legkisebb
timföldgyár Mosonmagyaróváron működik. A
vizet itt is a Duna szolgáltatja.
Melléktermékként a bauxitból
vanádiumot (V2O5) állítanak elő.
A következő lépés timföldből aluminiumot
előállító kohászat. Az
aluminiumkohászatnak három üzeme van. A nagy
villamosenergia felhasználás miatt mindegyik erőmű
mellé települt. A legnagyobb kohó
Várpalotán működik, a helyi lignitre települt
erőmű áramát használja. A tatabányai
kohó a tabányai szénmedence szenét
felhasználó erőrmű energiájával
működik. Ajkán a kohó az ajkai hőerőmű villamos
energiáját használja. Az ajkai
telepítés optimális, mert helyben van a
szén, a timföld, az ipari víz, és a
kombináthoz egy nagy kapacitású
aluminiumöntöde is kapcsolódik. A szénnel
termelt elektromos energia magas ára miatt a hazai
aluminiumkohászat gazdaságtalan, Ajkán és
Tatbányán már megszűnt. A bauxitot és
timföldet Oroszországba és Ukrajnába
exportáljuk, és az ott olcsó,
vízerőművekben termelt elektromos energiával
kohósított kész fémtömbök egy
részét visszavásároljuk. Így,
még a nagy szállítási költségek
ellenére is olcsóbban jutunk aluminiumhoz.
Ez után az aluminiumból félkész
terméket állítanak elő a hengerművekben.
Székesfeférváron nagy kapacitású
henger-, prés- és huzalmű működik, Európa
aluminiumiparában számottevő méretet
képvisel. Budapesten két aluminium-hengermű
található: az egyik a Csepel Művek keretében, a
másik Kőbányán, melynek fő terméke a
fólia (élelmiszer-csomagolás
számára).
Gépipar: A gépipar egyik jelentős körzete Budapest
és környéke, ahol csaknem az összes hazai
gépipari ágazat megtalálható. Szoros az
együtműködés a vidéki üzemekkel,
amelyekben főleg alkatrészeket gyártanak. A másik
gépipari körzet a Kisalföld, ahol vezető ágazat
a gépkocsiipar. Jelentős még a mezőgazdasági
gépgyártás (Mosonmagyaróvár,
Szombathely), a fémtömegcikkipar
(Mosonmagyaróvár), az elektromos
készülékek és alkatrészek
gyártása (Pápa, Szombathely). Jelentős
gépipar alakult ki északon, ahol Miskolc, Eger,
Gyöngyös, Salgótarján üzemei
fűtőberendezéseket, villamosgépipari tartozékokat,
orvosi műszereket, elektronikai alkatrészeket, nehézipari
berendezéseket gyártanak. A három nagy körzet
mellett jelentős gépipari központok:
Székesfehérvár (elektronika, autóbusz-,
szerszámgépgyártás), Veszprém
(személygépkocsialkatrész-gyártás),
Kecskemét (híradástechnika,
fémtömegcikkipar,
szerszámgépgyártás), Debrecen
(golyóscsapágy-, orvosi műszergyártás),
Szeged (kábel- és fémtömegcikkipar),
Nagykanizsa (izzólámpagyártás,
olajbányászati gépgyártás),
Vác (elektronika, konténergyártás).
Vegyipar: A vegyipar magyarország leggyorsabban fejlődő
iparcsoportja. A szervetlen vegyipar csak néhány
ágazatban vált jelentősebbé, ami a hozzá
szükséges nyersanyagok hiányával
magyarázható. A kénsavgyártás, a
technológiai előnyök felhasználása miatt, a
szuperfoszfátgyártással együtt települt.
Kénsav- és szuperfoszfát gyár működik
Szolnokon, Budapesten és Berhidán.
A mezőgazdaság korszerűsítése a
nitrogénipar gyors fejlesztését követelte
meg. A nitrogénipar bázisa az
ammóniagyártás (NH3), melynek
nitrogénforrása a levegő, a hidrogént pedig
földgáz bontásával nyerik.
Nitrogénműtrágyagyár működik
Várpalotán (Péti Nitrogénművek). A
földgázt az Alföldről kapja csővezetéken.
Egymáshoz közel települt Borsodban két
nitrogénüzem, amelyek integrálva működnek.
Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK)
működik, a Sajó mentén. Az alapanyag itt is az
alföldi földgáz. A Sajó nem tudja az üzem
vízigényét fedezni, ezért
mesterséges víztárolókat
építettek. Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi
Kombinát (TVK) részben importált
földgázt dolgoz fel.
A klóralkáli ipar korábban kevésbé
volt fejlett, két ok miatt: az országban nincsen
hozzá nyersanyag (kősó), az iparág sok
villamosenergiát igényel. A Budapesten működő
klóralkáli üzemben klórt (sósavat)
és marónátront (NaOH) gyártanak.
Hasonló termékeket állítanak elő
Balatofűzfőn is. A marónátron nagy mennyiségben
szükséges a timföldgyártáshoz,
ezért Kazincbarcikán a BVK keretében nagy
kapacitású klóralkáli üzem
épült, ahol a PVC-gyártásnak nagy
mennyiségű klórra van szüksége, amit
importált kősóból állítanak elő, a
kelekező nátriumból pedig marónátron
készül. Ezek a gyárak az ország
timföldgyártásának
marónátron-szükségletét teljesen
fedezik, sőt kivitelre is jut.
A mezőgazdasági vegyszerek gyártása nagy
mértékben hozzájárul a mezőgazdaság
fejlődéséhez. A mezőgazdasági vegyszereket nem
önálló üzemekben, hanem valamelyik vegyi
kombinátba vagy gyógyszergyárba integrálva
gyártják, például: Balatonfűzfőn,
Budapesten, Dorogon, Tiszavasváriban.
Kőolaj-finomító működik
Százhalombattán, amely a kőolajat a
Barátság csővezetéken kapja. Elsősorban Budapest
ellátására épült, de egyúttal
az azonos telephelyen működő hőerőmű
pakuraellátásáról is gondoskodik. Az
ágazat másik üzeme a tiszaújvárosi
kőolaj-finomító, amely elsősorban a TVK
olefinműjének szállít alacsony
oktánszámú benzint. A Duna melletti,
almásfüzítői kőolajfinomító benzint
és gépkocsi-motorolajakat állít elő. Kisebb
olajfinomító működik Várpalotán,
melyhez magasnyomású vegyi üzem is tartozik, ami a
szintetikus mosószerek gyártásához
nélkülözhetetlen anyagot, a zsíralkoholt
állítja elő. A nagylengyeli magas bitumentartalmú
olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban
finomítják, amelynek egyik fő terméke az aszfalt.
Magyarországon a természetes nyersanyagok hiánya
miatt különösen fontos a műanyagok
széleskörű felhasználása. Az olefinipar
bázisüzemei a TVK-ban találhatók. A
telephelyet indokolta, hogy itt már korábban is
létesült vegyipari üzem, ide fut be az
Oroszországból érkező Barátság II.
olajvezeték (amelyre az olajfinomító és a
hőerőmű is épült) és a Testvériség
gázvezeték, és egy villamos
távvezeték is. Az ipari víz forrása a
Tisza. A TVK gyártja az olefin alapanyagokat, a
polietilént és a polipropilént,
ezenkívül az ország legnagyobb
műanyag-késztermékgyártó kapacitása
is itt van. A BVK Kazincbarcikán a TVK-tól
csővezetéken szállított etilénből,
és saját klóralkáli üzemében
előállított klórból készíti a
PVC-t, amelynek egy részéből készterméketet
(főleg csöveket) gyártanak.
A gumiipar szinte kizárólag importált nyersanyogot
használ fel. A legnagyobb gumiipari üzemek Budapestre
(gépkocsiabroncs-gyártás), Szegedre (műszaki
gumiáruk), Nyíregyházára
(gépkocsibelsők, mezőgazdasági gumiabroncsok,
campingcikkek) épültek.
A magyar gazdaság világviszonylatban legjelentősebb
iparága a gyógyszeripar. A termelés 2/3
részét exportálják. A gyógyszeripar
alapanyagait a vegyipar különböző
ágazataiból, a mezőgazdaságból és az
élelmiszeriparból szerzi be. A hazai források
mellet szükség van alapanyagok és
félkész termékek importjára is. Az
iparág nagyrészben Budapestre
koncentrálódik, ahol több vállalat is
működik, pl.: Chinoin, Richter Gedeon, Egis. A vidéki
gyógyszergyárak közül a legfontosabb a
Tiszavasváriban működő Alkaloida
gyógyszergyár, amelynek fő terméke a
mákgubóból kivont morfium, és egyéb
növényi alapanyagú gyógyszerek. Debrecenben
antibiotikumok gyártása folyik.
Építőanyag-ipar: A építőanyag-ipar
Magyarország egyetlen olyan iparágazata, amelynek
nyersanyagai nagyrészt hazai forrásból
származnak. Az üledékes és a vulkáni
kőzetek gyakori előfordulása miatt az
építőanyag-ipar területi elhelyezkedése
viszonylag egyenletes. A legtöbb termékből ki tudja
elégíteni a hazai szükségleteket. A
tégla- és cserépipar legjelentősebb
központjai: Budapest és környéke (főleg a Duna
jobb partja), Békéscsaba és a
Délkelet-Alföld.
A cementipar alapanyaga a mészkő és az agyag.
Korábban a cementgyártás kizárólag
szenet használt fűtőanyagként, így a
szénmedencék közelében lévő legjobb
nyersanyaglelő-helyekre települtek az üzemek,
például Lábatlanban,
Bélapátfalván. Később megkezdődött a
cementipar átállása a
szénhidrogénekre. Az új cementgyárak
már mind fűtőolajat vagy földgázt használnak.
Új cementgyárak épültek Miskolcon,
Bélapátfalván, Beremenden, Vácon. A
cementhez adalékanyagként gipszet adnak. Az
országban jelentős gipszlelőhely a Bódva
völgyében található, amelyet részben
cementipari célokra, részben talajjavításra
használnak. A hazai termelés mellett importra is
szükég van gipszből.
A mészipar területileg szorosan kapcsolódik a
cementiparhoz, ugyanis a cementgyárak többsége nagy
kapacitású mészégetőkkel is rendelkezik,
amelyek a termelés nagyobb részét adják.
Ezenkívül a mészkőhegységekben a
cementgyáraktól független mészégető
üzemek is működnek.
Az üveggyártás alapvető sajátossága a
magas hőenergia-felhasználás, a tüzelőanyag
súlya többszörösét teszi ki az összes
többi nyersanyagénak. Ezért a korábbi
telepítésű üveggyárak a
szénmedencékben találhatóak,
például Ajka, Tokod, Salgótarján, Miskolc.
A korábban szénbázisú
üveggyárakat átalkították
földgáztüzelésűre. A földgázra
való átállás újabb telephelyeket
kínált, a zalai földgázmezőkre
épült a nagykanizsai, az alföldire a karcagi és
az orosházi üveggyár.
Könnyűipar: A magyar könnyűipar földrajzi
elhelyezkedése – a többi iparághz
viszonyítva – kiegyenlített. Ennek ellenére
kialakult néhány olyan körzet, ahová a
könnyűipar számos ágazata tömörült. A
legjelentősebb körzet Budapest és környéke,
ahol különösen kiemelkedő a textil-, a bőr-, a
bútor-, a papír-, a papíráru- és a
nyomdaipar. Budapest közelében még jelentős
könnyűipari központok: Szentendre, Budakalász,
Vác, Kerepestarcsa.
A könnyűipar második nagy körzete a Kisalföld,
melynek központja Győr. A körzetben a pamut-, a
gyapjú-, a selyem-, a lenipar mellett a cipő- és a
bútoripar jelentős (Pápa, Mosonmagyarovár, Sopron,
Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd).
A Dél-Alföldön is számottevő könnyűipar
van. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés
megye könnyűiparában kiemelkedő a pamutfonás
és -szövés, a kender-, textilruházati, a fa-
és bútoripar. A fontosabb központok: Szeged,
Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely,
Kiskunhalas és Kecskemét.
Az Észak-Alföldön különösen a textil-,
a fa-, a cipő-, a ruházati-, és a papíripar
jelentős. Központok: Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok,
Újfehértó, Mátészalka.
Az északi megyékben a könnyűipar nem jelentős.
Egyedül Borsod-Abaúj-Zemplém megyében
vált jelentőssé a ruházati- és textilipar.