Főmenü:
Aktuális
A szövetkezet az alábbi általános jellegű tájékoztatót helyezte ki a lépcsőházakban
Tisztelt Lakó!
Tájékoztatni kívánjuk Önt a felszerelésre került termosztatikus radiátorszelepek működésével és azok megfelelő használatával, valamint a fűtési költségek megállapításával és elszámolásával kapcsolatban.
A radiátorra szerelt termosztatikus radiátorszelep segítségével Önnek lehetősége nyílik minden egyes helyiségben az Ön által megkívánt belső hőmérséklet beállítására, korlátozására, a rövidebb-hosszabb ideig használaton kívül lévő helyiség hőmérsékletének csökkentésére, és ezzel energia-megtakarítás elérésére.
A termosztátfejek a helyiség-hőmérsékletet állandó értéken való tartásánál figyelembe veszik a belső vagy külső energiaforrások miatt a helyiséget érő hőnyereséget (pl. a napsütést, vagy az emberek és elektromos berendezések hőleadását). Ezzel a felesleges energiafogyasztás elkerülhető. Ha pl. napsugárzás hatására emelkedik a helyiséghőmérséklet, akkor a hőmérsékletérzékelőben található folyadék kitágul és a hullámcsövet összenyomja. Ennek következtében a szelepszárat benyomva csökkenti a fűtőtesten átáramló vízmennyiséget, vagy lezár teljesen. Ezzel együtt csökken a radiátor hőmérséklete, esetenként teljesen hideggé is válhat. Amennyiben a radiátor hideg, az azt jelenti, hogy a helyiség hőmérséklete elérte a beállított értéket, a termosztatikus szelep lezárja a radiátort. Csökkenő helyiséghőmérsékletnél fordított folyamat játszódik le.
Bármely kívánt helyiséghőmérséklet a termosztátfej elforgatásával beállítható (jobbra = hidegebb, balra = melegebb). A nyilat a megfelelő helyzetbe kell állítani (számérték, köztes jelzés, szimbólum).
A különböző gyártmányú termosztatikus fejeken lévő számokhoz általában a következő hőmérsékletek tartoznak, azaz az alábbi hőmérsékleteknél zárnak le az adott fokozaton a radiátorszelepek (Herz gyártmányú radiátorszelepeknél a szabályozási tartomány eltérő, 6-os fokozat is van a radiátoron, 4-es fokozat felel meg a 20 °C hőmérsékletnek, ennek függvényében a többi fokozat is változik):
Jel/hőm: * kb. 6°C; 1-s kb. 10°C; 2-s kb. 16°C; 3-s kb. 20°C; 4-s kb. 24°C; 5-s kb 28°C
így a 3-as jelzés kb. 20 °C hőmérsékletnek felel meg. Azaz 20 °C feletti hőmérsékletnél ennél a fokozatnál lezár a szelep, és a radiátor nem fűt tovább, a radiátor csak abban az esetben kezd el ezen a fokozaton újra fűteni, ha lecsökken 20 °C alá a szoba hőmérséklete. Két számérték közti különbség kb. 4 °C, két köztes osztás köz pedig kb. 1 °C. Ajánljuk a fej 3-as értékre való beállítását. A 4-es állás feletti értékek beállítását célszerű elkerülni, ha az alacsonyabb érték mellett is megfelelő hőérzetet biztosít, mert minden 1 °C-kal magasabb helyiséghőmérséklet kb. 6 %-kal magasabb energiafelhasználást jelent. Sok esetben érzékelik azt a lakók, hogy 1 -2 fokozaton a radiátor nem működik, mert ilyenkor funkciójuknak megfelelően lezárnak a radiátorszelepek, a radiátor hideg lesz. A lakásokban a hőmérséklet körülbelül 20-24 °C között van, ami meghaladja az 1-2 fokozathoz tartozó 10-16 °C hőmérsékletet. Ebben az esetben csak 4-5 fokozaton nyit ki a radiátorszelep és enged meleg vizet a radiátorhoz.
A fokozott légzárású, hőszigetelt műanyag nyílászárók mellett fontos a lakások megfelelő szellőztetése is, ezzel elkerülhető a túl magas páratartalom miatti páralecsapódás az ablaküvegen, vagy az esetleges penészedés a hidegebb felületeken. A szellőztetés gyakori legyen, rövid ideig tartó és intenzív, azaz a nyílászárók teljes nyitásával, kereszthuzattal, 5-10 perces időtartamban történjen meg. Szellőztetésnél állítsa a radiátor szelep fejet a * jelzéshez. Ez a beállítás akkor is előnyös, ha hosszabb ideig nem tartózkodik otthon. A * jel 6 °C körüli hőmérsékletet alá nem engedi hűlni a szobát, megelőzve ezzel a fagyveszélyt.
A kívánt hőmérséklet-értékek csak az adott fűtési rendszeren rendelkezésre álló megfelelő hőteljesítmény esetén érhetők el, amely függ a fűtési rendszerben lévő, jelen esetben a távhő által szolgáltatott fűtő víz hőmérsékletétől, mennyiségétől és a fűtőtest adottságaitól. A termosztatikus szelepek többlet-hőteljesítményt nem visznek a rendszerbe, csak a rendelkezésre állót képesek a kívánt értékre korlátozni. Nem célszerű 5-ös fokozaton üzemeltetni a radiátorszelepet, mert ennél a fokozatnál panellakások esetén kb. 24-26 °C a biztosítható maximum helyiséghőmérséklet, és ezen beállításnál csak 28 °C helyiséghőmérséklet elérése után zárna le a radiátorszelep, azaz a radiátorok folyamatosan fűtenének, mely jelentős energiafogyasztást eredményez.
Javasolt, és szabványban meghatározott hőmérsékleti értékek a lakás egyes helyiségeire:
24 °C Fürdőszoba
22 °C Dolgozó- és gyerekszoba
20 °C Nappali és étkező (alap beállítás)
18 °C Konyha, folyosó
16 °C Hobbihelyiség, hálószoba
Nagyon fontos, hogy a termosztatikus szelepfej mindig a helyiség hőmérsékletét érzékelje, ezért ügyelni kell arra, hogy ne legyen eltakarva a levegő áramlása elől. Nem szabad
A termosztatikus fej tisztítása:
Bizonyos idő elteltével a termosztatikus szelep fejet a rárakódott portól meg kell tisztítani. A tisztításnál ne használjon alkoholt vagy súroló-, oldó-és fehérítőszereket, elegendő a rárakódott por kihívása.
Üzemeltetés fűtési idényen kívül:
A fűtési idény befejezése után a termosztatikus fejeket a legmagasabb állásra (5) kell állítani, és a fűtési idény megkezdéséig ebben a helyzetben kell hagyni. A fűtési idény ismételt megkezdésekor a fejeket ismét a kívánt állásra kell állítani.
Fűtésköltség elszámolás:
A lakók a fűtés időszak kezdetétől a fűtés időszak végéig az önkormányzati rendelet által meghatározott fűtés hődíj előleg 70%-át fizetik, valamint az alapdíjat havi rendszerességgel. Az előleg minden lakástípusra jellemző, melynek függvénye a lakás alapterülete, s abból számolt lég m3-e. (pl: 51m2-es lakásra eső 70%.-os előleg hődíj mennyisége 4,2 GJ + alapdíj) Tehát, minden hónapban azonos fűtés díjat fizetnek a fűtési időszak végéig.
A fűtés idény végén a MIHO Kft. leolvassa a hőközpontban elhelyezett hitelesített hőmennyiségmérőt, s ez a hőmennyiség kerül felosztásra a díjfizetők között korrigált fogyasztásarányosan. A lakógyűlés által meghatározott arány alapján (pl.: 60-40%, 70-30%, 50-50%) történik majd az elszámolás a lakás légköbmétere után fizetendő általány és a radiátorokra szerelt költségosztó által mért adat függvényében. A költségosztó leolvasást végző cég szakemberei a költségosztók leolvasása után kiszámolják a fűtési energia fogyasztást és elküldik a társasháznak A MIHO Kft. ezek után végzi és küldi ki a fogyasztók felé a végelszámolást (kb. július hónap). A végszámlában szerepelni fog a fűtési idényben elfogyasztott tényleges hőmennyiség valamint a havonta jóváírt előleg különbözete. Aki a fűtés idényben takarékoskodott a felhasznált hőmennyiséggel, az visszakaphat a havonta fizetett összegből, aki nem figyelt oda a takarékoskodásra, vagy melegebb lakásban élt az rá is fizethet az elszámolási számlára.
Költségosztó működése
Az elektronikus fűtési költségmegosztó a legkorszerűbb mérőtípus. A készülék Vét hőérzékelővel rendelkezik, ami a nagy pontosságot biztosítja. Az egyik érzékelő a fűtőtest, a másik a légtér hőmérsékletét méri, a kettő különbségéből határozza meg a műszer a leadott hőmennyiségre vonatkozó arányszámot, tehát akkor lép működésbe a készülék, ha a radiátor hőmérséklete magasabb szoba hőmérsékleténél.
Ahogy a nevében is benne van, a költségosztó nem egy fizikai mértékegységet mérő műszer. A költségosztó készülékek egy arányt mérnek, egységeket. Összeadják a lakásban található összes költségosztón leolvasott értéket és ebből kijön, hogy az adott lakásban összesen hány egység fogyott. Ezek után az adott lakóházban (fűtési rendszeren belül) található összes lakás fogyasztási egységét összegzik. Ebből kijön, hogy hány egység fogyott az egész épületben. Ebből számolják ki az egységre jutó, majd ezt követően az adott lakására jutó költségeket (az adott lakás hőfogyasztása hány százaléka (%) az egész házénak). Ezek a számok minden fűtési szezonban változnak, így előre nem lehet megmondani, hogy egy egység hány forint, csak utólag.
Minden műszer annak a radiátornak a típusához, teljesítményéhez van felprogramozva, amire felszerelésre kerül. Ehhez a művelethez szükség van a radiátorok méretének pontos felmérésére. így minden fűtőtestre a teljesítményének megfelelő költségmegosztó kerül, ami a leolvasás és elszámolás helyességét biztosítja.
A költségosztók akkor is mérhetnek, ha a radiátorszelepek el vannak zárva, azaz a * jelzésnél állnak, a lakó pedig a téli időszakban szellőztetéskor az ablakot kinyitva beengedi a kb. -10 °C hőmérsékletű külső levegőt. Ilyenkor a radiátorszelep érzékeli, hogy a környezetében lévő levegő hőmérséklete a * jelzéshez tartozó +6 °C alá csökkent, ezért nyitja a radiátorszelepet, ezáltal a radiátorba áramló meleg fűtővíz megemeli a radiátor felületi hőmérsékletét és a költségosztó a fentiekben vázolt elvek alapján működésbe lép, de az ezáltal okozott energiafogyasztás elhanyagolható mértékű, mivel a szellőztetés csak rövid ideig tart. Ebből kifolyólag nem javasoljuk a téli időszakban a hosszú ideig tartó buktatott ablakállást.
Alumínium anyagú, kis tagszámú radiátoroknál, egycsöves-átkötőszakaszos fűtési rendszernél előfordulhat, hogy lezárt radiátorszelepnél - amikor a meleg víz nem jut a radiátortestbe - is mérnek minimálisan a költségosztók, mivel az alumínium radiátor lemeze jobban vezeti a hőt és a szelepnél csatlakozó forró csőről (magas előremenő hőmérséklet esetén, különösen a leghidegebb téli hónapokban) a hő átsugárzik a radiátor közepére, ahol a költségosztók elhelyezésre kerültek, és megemelik a radiátortest hőmérsékletét, így a költségosztók mérni kezdenek. Ez a mérés elhanyagolható mértékű, és nem eredményez többlet energiafelhasználást, illetve a lakóknak költségtöbbletet, mivel a jelenség minden keskeny alumínium radiátornál jelentkezik, minden lakásnál, de ettől függetlenül a hőközpontban lévő hőmennyiségmérőben (A hőmennyiségmérő pontos hőenergia felhasználás kimutatására alkalmas, a berendezés egy időben két adatot is regisztrál. Az egyik érzékelő egy vízóra, amely az átfolyt fűtővíz mennyiségét méri a betáplálás helyén, akár az előremenő, akár a visszatérő ágban. Az elfogyasztott energia megállapításához azonban azt is mérni kell, hogy a visszatérő ágban mennyire hűlt le a fűtővíz az előremenőhöz -képest, azaz mennyi a hőmérsékletesés), ahol leolvasható a ház összes tényleges hőenergia felhasználása, a fogyasztás nem fog emelkedni, a radiátorokon elhelyezett költségosztó nem befolyásolja azt. A költségosztók csak arányszámot mérnek, mely alapján a hőmennyiségmérőn leolvasott energiafogyasztás költségei kerülnek a lakók között felosztásra, ebből kifolyólag, ha minden keskeny radiátornál emelkedik a költségosztón lévő számérték az esetleges hőátsurgárzás miatt, a lakók közti költségmegosztás arányai lényegében változatlanok maradnak.
A költségosztók üzembe helyezése után Önök is figyelemmel kísérhetik az elfogyasztott energia arányát. Az üzembe helyező szakembert kérjék meg, segítsen a költségosztó kijelzőjén megjelenő számok értelmezésében.
A TECHEM márkájú folyadékkristályos költségosztó kijelzőjén három adat felváltva fog megjelenni. Az első számsor az aktuális mérő állást jelenti. Fűtés szezonban ez a szám általában folyamatosan nő (a radiátor hőmérsékletének a függvénye). A következő, amelynél a ceruza jel látható a tavalyi mérőállást mutatja (jelen esetben induló állás). A harmadik számsor, amely egy "n" karakterrel kezdődik, a költségmegosztó azonosító száma.
Az ISTA márkájú költségosztóknál a nyomógomb megnyomása után két érték
olvasható le a kijelzőn, az egyik a tavalyi fogyasztás (mely jelen esetben 0 lesz), a másik az aktuális fogyasztás.
Ha az első fűtési szezonban még nem a költségosztók figyelembevételével, hanem a társasház döntése alapján 100%-ban légköbméter alapján történik a fűtési költségek elszámolása, abban az esetben is célszerű takarékoskodni a lakóknak, azaz radiátor szeleppel szabályozni a lakás hőmérsékletét, és nem ablaknyitással hűteni a túlfűtött lakást, mert a hőközponti hőmennyiségmérőn mért fűtési energiát fizetik közösen a lakók, mely túlfűtés esetén akár duplája is lehet a szabályozottnak.