Borsa völgye

    
Kolozsvár központjától mintegy 25 kilométerre Válaszút község területén torkollik a Kis-
Szamosba a Borsa patak. A csaknem 40 kilométer hosszú patak a mai Szilágy és Kolozs megye
határán, Kisesküllő közelében ered. A Borsa patak völgyében és a mellékvölgyekben mintegy
húsz kisebb-nagyobb falu található.
    A Borsa-völgy, mivel Kolozsvárhoz elég közel fekszik, a legismertebb és a legjobban feltárt a
Kis-Szamos mellékvölgyei között. Az 1940-es években kiváló kolozsvári tudósok külön
kiadványsorozatot jelentettek meg borsa-völgyi néprajzi, nyelvészeti, szociológiai kutatásaik
eredményeiről.      
    Építészeti és kultúrtörténeti szempontból a Borsa-völgy két legérdekesebb települése két kis
zsákfalu: Bádok és Kide.

    Kolozsborsa után jobbkéz-felé nyíló kis mellékvölgyben, a főúttól mintegy három
kilométerre fekszik
Bádok, amely gyalogosan Kide és Doboka felől is megközelíthető. A kora-
középkori magyar alapítású (a falut 1306-ban említik először az oklevelek) zsákfalu első lakói a
dobokai-vár őrzőkatonái voltak.
    A XIII. században épült bádoki
református templom különösen értékes középkori falusi
műemléktemplomunk. Román kori tornya ezen a környéken ritkaság. A hajó és a szentély
keresztboltozta a XVII. században beszakadt, 1735-ben, a század végén majd 1838-ban ismét
restaurálták.
                                                            A meszelés alatt jó állapotban megmaradt
                                                     középkori freskók találhatóak, néhány helyen már
                                                     elkezdődtek a feltárási munkák. A feltárt freskók
                                                     minősége és elhelyezkedése arra utal, hogy a falak
                                                     meglehetősen épen vészelték át a történelem viharait.
                                                     A templom egységes stílusú belső berendezése (karzat,
                                                     szószék, padok stb.) szintén nagy érték, mivel a maga
                                                     egységében korhűen felidézi az XVIII század második
                                                     felének református templombelsőit.
                                                             Történelmileg a falu lakosságának mintegy
                                                     harmadát alkották a magyar nemzetiségű református
                                                     nemesi családok. Ez a 150-200 fős gyülekezet képes volt
saját lelkészt tartani, rendben tartani a templomot. A XX. század második fele azonban
felszámolta a magyar iskola és helyi lelkész nélkül maradt közösséget, amelynek tagjai
többségében – a helyi románsághoz hasonlóan – elvándoroltak a városokba. Az 1940-ben még
csaknem 700 lelkes faluban ma mintegy másfélszázan laknak, és a reformátusok száma alig egy-
két tucat.

    A ma már alig másfélszáz főnyi lakosságú
Kide a Dobokai-dombvidék egyetlen mindmáig
magyar többségű faluja. Bádokkal és Csomafájával együtt a dobokai vár őrizetét ellátó katonák
lakták, így lakosainak többsége nemesi kiváltságokkal rendelkezett. Jellegzetessége, hogy a
kicsiny faluban négy vallás temploma is megtalálható (katolikus, református, unitárius, és a
görög katolikus ma ortodox fatemplom).
    A település egykor lényeges népesebb volt, 1850-ben több mint 700 lakójával szűkebb
környezete legnagyobb településének számított. Az első világháború alatt a falu katolikus
plébánosa Nyírő József, a későbbi népszerű író volt. A lakosság fogyatkozása az 1950-es
évektől gyorsult fel a település jövője szempontjából igen-igen igen aggasztó mértékben,
    A falu templomai közül műemléki szempontból egyértelműen a legértékesebb a XIII
században épült egyenes záródású szentélyű mai
református templom, amely csaknem
teljesen megőrizte eredeti formáját. A templom különös értéke a kidei Sipos Dávid által faragott
szószék, de szép munka a XVIII. századi, de csak 1837-ben felszentelt katolikus templom
szintén Sipos Dávid által faragott kő szószéke is. Ez utóbbit Nyirő József szállítatta át a
lebontott bábóci templomból.    
    A faluba látogatva feltétlenül érdemes megtekinteni a
tájházat is.
    A település iránt jobban érdeklődők figyelmébe ajánljuk a Kide egyesület által szerkesztett, a
faluban megvásárolható igen színvonalas Kide című kis könyvecskét, amely részletesen, sok
fényképpel illusztrálva mutatja be a falu múltját és jelenét. A falunak saját magyar nyelvű
honlapja is működik:
www.kide.ro címen.  


Dobokai -
dombvidék