|
Orbó völgye (Töki völgy)
A Lóna patakhoz hasonlóan szintén Szamosjenő belterületéről indul az Orbó-patak völgyében (az ún. töki-vögyben) kanyargó több mint húsz kilométer hosszú út, amely rengeteg érdekes látnivalót rejt, amíg a Bábolnai csata emlékműve környékén el nem éri a vízválasztót.
A völgy öt középkori magyar templomából az első Lozsárdon található, és ma ortodox román templomként funkcionál. Az eredetileg gótikus stílusú templom a reformáció idején a reformátusok, majd az unitáriusok használatában volt. A templomot ortodoxok valószínűleg az 1770-es években vehették át, amikor Kővár környéki román ortodox nemesek költöztek a faluba, akik beházasodva a magyar elrománosították az akkor már román többségű település magyar nemességét. A templomot napjainkra az ortodox előírások alapján átformáltak, a bejárat felett található latin nyelvű feliratot, egy féltetővel ’ügyesen’ olvashatatlanná tették. Annak ellenére, hogy az ortodox átvételnek köszönhetően hívei számosak, a templom műszaki állapota kritikus, ha elkészül a falu központjában épülő új ortodox templom, valószínűleg hamar rommá válik.
Az esztényi református templom 1234 körül épülhetett, gótikus stílusban a XV. században átépítették, ezután is sokszor újítják. 1928-ben Debreczeni László a középkori szentélyt elbontatta, a szentélyt a hajóval összekötő diadalívet befalaztatta (ennek nyoma kívülről jól látható), így a mai templom az egykori templom hajója csupán. Igen szép a szintén befalazott déli kapu gótikus timpanonja. A szép faragott kő szószék Kidei Sipos Dávid stílusában készült, de lényegesebben későbbi (1802). Esztényben, a templom mellett található az a református parókia, amelynek lelkésze ellátja az alsó és felsőtöki gyülekezetek szolgálatát is, így gyakorlati tudnivalók ügyében (pl. hol keressük a templomok kulcsait) érdemes itt tudakozódni.
A töki völgy legjelentősebb települése és közigazgatási központja Magyarszarvaskend, Még ma is a falu lakosságának csaknem egyharmada magyar, vegyesen református és katolikus vallásúak. Mivel a községtől délnyugatra fekvő egykori kendi várból mára nem sok maradt, a falu legfontosabb látnivalója a katolikus plébániatemplom. Noha a Dobokai-dombvidéken több katolikus templom és kápolna is található (például Kidén, Désaknán, Magyarköblösön), ezek közül műemléki szempontból minden valószínűség szerint a magyarszarvaskendi Nagyboldogasszony-templom a legértékesebb. A templom eredete középkori. Az eredetileg román stílusú templomhoz a XV. században nagyobb, gótikus hajót építenek. A reformáció idején reformátussá vált gyülekezetet a XVII század háborúi megtizedelték, a templom is rossz állapotba kerül. 1725-ben Apor Lázár és felesége Kapy Krisztina katolizál, plébániát alapít a faluban és a „romos állapotú” református templomot rendbe hozatja, katolikus templommá szentelteti. Ebből az évből való a templom nagyharangja is. Hogy a katolikus átvételkor a templom valóban milyen állapotban volt, azt jelentős régészeti feltárás nélkül nem tudjuk megállapítani. Felmerül az a lehetőség, hogy a romos állapottal való érvelés a könnyebb katolikus átvételt szolgálta. Az bizonyos, hogy eredeti középkori templom hajóját szinte teljesen újjáépítik barokk stílusban, de a szentély, a sekrestye és torony nagy valószínűség szerint részben középkori. A torony nyugati oldalán a falba falazott gótikus mérmű valószínű másodlagos beépítés az egykori templomhajóból. A templom alatt kripta van. A barokk oltár és az oltárkép jelentős értéket képvisel. A kislétszámú plébánia sokszor alapítása óta sokszor maradt helyben lakó plébános nélkül, sokszor ferences szerzetesekkel töltötték be. Jelenleg már mintegy három évtizede nincs helyben lakó plébánosa a néhány tucatnyira csökkent helybéli katolikusságnak, a szamosújvári örmény katolikus plébános végzi a hívek lelkigondozását.
Az Alsótökön 1480-ban épült református templom könnyen megtalálható helyen az út mellett fekszik. Az egyszerű középkori templomban néhány gótikus töredék figyelhető meg. A kő szószék szintén Kidei Sipos Dávid stílusában készült utánzat, 1777-ből.
Az Orbó-patak völgyének legészakabbra fekvő kora-középkori települése Felsőtök. A falu feletti dombon található XIII századi eredetű, de a XIV században gótikus stílusban átépített, középkori faragványokban gazdag református temploma értékes műemlék. A megmaradt gótikus kapukon és ablakokon túl érdekes faragványokat is találunk a templomban. A szentély gótikus boltozatának záróköve valószínűleg a glóriás Szűz Máriát ábrázolja, a bordákat mind a négy sorokban emberábrázolású gyámkövek tartják. Megdöbbentő, de a lemeszelt középkori faragványok feltárása máig nem történt meg, több közülük napjainkban is le van meszelve. A falu felett magasodik a csaknem 700 méter magas Bábolna-hegy, melynek lapos tetején táboroztak 1437-38-ban a Budai Nagy Antal által vezetett felkelő parasztseregek. A hegytetőn kiállítótornyot és emlékművet találunk. Szép a panoráma.
|
|