Költségcsökkentés
A költségeket látványosan csökkenthetjük, ha a
rezsiköltségekre koncentrálunk első körben. Adottság
az, ahol lakunk. Ha társasházi lakásunk van,
távfűtéssel és minden jóval, akkor a kérdés az, hogy
elköltözünk-e. Ott ugyanis kevés a lehetőségünk, ha
vissza tudjuk venni a fogyasztást, a szolgáltatók emelik a
rendelkezésreállási díjat. A családi háznál már sokkal több
lehetőségünk van, de tanya-jellegű, vagy tanya a
lehetőségek tárháza ebből a szempontból is.
Tudni kell, hogy a rezsi 70%-át átlagosan a
fűtésköltség teszi ki éves viszonylatban. Ha ezt
lefaragjuk, akkor jelentős összeget takaríthatunk meg.
A meglévő rendszer átgondolásával kezdjük, majd
nézzük, hogy hol nagyok a rendszer veszteségei, mi az amit
feltétlenül meg kell változtatni, ha van ilyen. Ezután
nézzük meg mi az, amit nem lényeges átépíteni, s ahhoz
optimalizáljuk az új, költségkímélő megoldást. Olyan
megoldást válasszunk, ami nem túl drága, s a folyamatos
üzeme mindig biztosítható, s olcsó, vagy ingyenes az
energiahordozó, amit használunk. Ismernünk kell saját
kvalitásainkat is, mert a rendszert tudnunk kell
üzemeltetni és karbantartani. Ne divatos, horribilis
bekerülési költséggel bíró megoldást válasszunk, s mindig
számoljunk utána a megtérülésének. Tudjuk meg, hogy mennyi
a berendezés élettartalma, mekkorák a bekerülési és
karbantartási és üzemeltetési költségek. Ezt állítsuk
szembe a jelenlegi megoldásunk költségeivel. Ha 1 esetleg 2
éven belül már megtérül, akkor nyugodtan vágjunk bele.
Általában gázfűtéses rendszer az, amiről áttérünk
egy másikra. A gáz árát annak növekedési tendenciáját és
energiatartalmának romlását figyelembe véve elmondhatjuk,
hogy az a legdrágább megoldás a széleskörben elterjedt
módozatok között. Ennél csak talán a villanyfűtés
drágább, de az kevésbé elterjedt megoldás.
A mi adottságaink egy felújított családi ház fűtési
rendszere volt, mely épp átalakításra került, de a
hagyományos központi fűtést megtartva. Tehát a
radiátorok kicserélődtek, de megmaradt az elve.
Ami becsempészésre került, az a digitális szobatermosztát,
a termosztátos radiátorszelepek a radiátorokra,
törölközőszárító radiátor és elektromos
padlófűtés a fürdőszobába, egy duplakémény, ami
lehetőséget biztosít egy kandalló üzembe helyezésére.
A gázkazán maradt a rendszer része, de energiatakarékosabb
készülék lett üzembe helyezve.
Ez eddig nem energiatakarékos, de mivel a férjem kalorikus
gépészként dolgozott, egyik gyengéje a fűtési
rendszer. Az egész működtetést megspékelte egy vegyes
kazánnal. A bonyolultságát nem a kazán adja, hanem, az,
hogy egy műhely is fűthető vele, s
válaszható, hogy melyik kazán fűtsön, s mit. Sőt
a nyáron még a melegvíz készítés is rácsatlakozott erre a
rendszerre.
A vegyes kazán egyébként speciális, egyedi gyártású.
Jellemzője, hogy hengeres a teste, és
csőrostélyos. Bármivel fűthető, ami a
vegyeskazánokban szokásos ( darabos fa, lapszabászati
darabos hulladék, papír hulladék, nyesedék ) , sőt a
rendszer része az apríték adagoló, ami a kazánhoz
illeszthető, így minden 2 cm-nél kisebb éghető
anyag elégethető benne ( faforgács, csiszolatpor,
lapszabászati fűrészpor, fafűrészpor, dióhéj,
szecskázott szalma ) . Mindig azzal fűtünk, ami
rendelkezésre áll, illetve ami minimális költséggel
beszerezhető.
Amint előkerül a főiskolai szakdolgozatom
digitális változata, melléklem, mert ott a fűtési
rendszerről egy igen részletes leírás szerepel,
sőt az üzemeltetéséről is.
Most ( 2009-05-25 ) előkerült, így a
letölthető fájlok között már szerepel. :-)
Mivel csökkenthetjük még a rezsiköltségeinket? Nézzük meg,
hogy meglévő rendszereink, berendezéseink mennyire
takarékosak az árammal, vagy a vízzel. Mi az amire tényleg
szükségünk van? Ha olyan övezetben lakunk, ahol kevés a
kötöttség, igazi öko-otthont varázsolhatunk. Ha kötnek a
helyi rendeletek, mint egy családiházas övezetben a
kötelező szemétszállítás, vagy csatornabekötés, akkor
takarékos megoldásokat válasszunk, s részesítsük
előnyben a környezetkímélő megoldásokat.
A melegvíz-készítés egy összetett kérdés, ugyanis mind a
víz, mind a melegítése pénzbe kerül alapesetben. Jelenleg
már ott tartunk, hogy a kúthasználat és az
esővízgyűjtés is a hivatalok látókörébe került,
így a víz használata költségként jelentkezik, s nem is
kevés. Itt célszerű a fogyasztás visszafogása, a
takarékoskodás. Itt számos házi praktikát bevethetünk, csak
a reklámokra ne figyeljünk!
Melegvíz-készítés megoldható bojlerrel is, ami viszonylag
sok energiát használ el, akár villany- akár
gázbojlerről van szó. Megoldható napkollektorral is,
de inkább készítsünk házilag. De egy fűtési rendszer
átalakítást is megbolondíthatunk azzal, hogy a
melegvíz-készítést is belevesszük.
Az áram esetében célszerű lehet, ha egy
fogyasztásmérővel minden berendezésünket
leellenőrizünk, de legalábbis a nagyobb fogyasztókat,
és utána mérlegelünk. Mi az amire feltétlenül szükségünk
van? Például nézzük meg, hogy mekkora a fagyasztónk,
ténylegesen szükséges akkora, vagy kisebb is elég lenne?
Több van-e, mind megy egyszerre, vagy csak
időszakosan? Mit tárolunk benne? Van-e más mód azoknak
a tárolására, illetve meg tudjuk-e oldani másképp? Például
a gyümölcsök fagyasztása helyett aszalhatjuk is őket.
Kevesebb helyet foglalnak el, így is eláll a következő
szezonig, változatosan felhasználhatók, így is
tartósítószermentes. Ha mesterségesen aszaljuk, akkor is
kevesebb költséggel tesszük, mintha fagyasztanánk.
Zöldségek is aszalhatók. Számos befőzési technika
létezik, sok-sok recepttel. Télitárolású terményekhez csak
egy ( jó ) pince kell. Ha húsokat fagyasztunk, akkor
gondoljuk át. Vásároljuk, akkor biztosan egyszerre kell
nagyobb mennyiséget beszerezni? Ha magunk vágunk disznót,
baromfiakat, egyebeket, akkor mekkora fagyasztóra van
szűkség? Milyen csomagokat készítünk, tárolható-e
másképp is? Félkész-, készételek fagyasztóban való
tárolását ne hosszútávon valósítsuk meg, ne halmozzunk fel
mennyiségeket. Erre a célra egy fióknyi hely is elég lehet,
hisz ezek tárolása nem is célszerű sokáig.
De nemcsak a fagyasztó használatát érdemes átgondolni.
Nézzünk körül! Nézzünk körül a műhelyünkben is!
Általában elmondható, hogy a célgépek
energiatakarékosabbak, mint az általánosan használhatóak,
de győződjünk meg róla. A kényérsütőgép
például kevesebbet fogyaszt, mint egy sütő. De
gondoljuk át azt is, hogy szükség van-e arra a gépre, vagy
kézzel is elvégezhető-e a feladat? Például kézi- vagy
gépi dagasztás, kézi- vagy gépi mosogatás stb.
Nézzük meg, hogy mivel világítunk. Manapság divatos az
energiatakarékos izzó, de sajnos sok a silány gyártmány. De
itt is érvényes, hogy a központi ( általános ) világítás
helyett takarékosabb, barátságosabb, funkcionálisabb a
helyi ( cél ) világítás.