Tisztelt Elnök úr!

Alulírott Csuja László, mint az OMME rendes tagja - a 2013 július 3-án Jászberényben általam megszervezett Facebook-os találkozón gyűjtött és korábbi tapasztalatok alapján - kezdeményezem a neonokotionid csávázószerek monitoring vizsgálatának teljes felülvizsgálatát. Kérem levelemet az Intéző Bizottság tagjai részére eljuttatni és a bizottsági ülésen megtárgyalni szíveskedjenek.

Nem lehetünk nyugodtak abban a tekintetben, hogy a neonikotionidos csávázószerekkel történt mérgezések ügyét az EU döntése megoldotta. Óriási eladatlan vetőmagkészletek, partizánakciók vagy akár a gazda saját régi vetőmagkészlete, sőt esetleges minisztériumi döntés miatt jövőre is előfordulhat neonikotionidos mérgezés.

Tóth Péter évek óta felel a méhegészségügyi monitoring program végrehajtásáért.
A nemzetközi szakirodalom, a hazai és külföldi méhészek személyes tapasztalata szerint a neonokotionid szerek még helyes agrotechnológiai alkalmazás esetén is pusztítják a méheket.

Tóth Péter azt állítja, hogy a hazai vizsgálatok nem támasztják alá a nemzetközi tapasztalatokat.
Igen az Ő általa irányított vizsgálatok valóban nem támasztják alá.
De miért?
Mert NEM a csávászószerek sajátos tulajdonságai, működési mechanizmusa és hatása szerint épült fel eddig a vizsgálati metodika.

A neonikotionid csávázószer a "tökéletes gyilkos", feladatát teljesíti és "nyom" nélkül eltűnik.
Miért?
A növényben lebomlás nélkül hosszú ideig jelen van ugyan a mérgező molekula, de amikor támadásba lendül a rovar testében és az idegingerület átvitelét tönkreteszi, tehát kifejti hatását, győz és hihetetlen gyorsan lebomlik.

A szakirodalom leírja, hogy a csávázószerek napfény hatására rendkívül könnyen bomlanak. (Erről egy 2006-os szaktudományos közlemény áll rendelkezésemre, de nyilván számos hasonló közlemény született ezen kívül is e tárgyban.)
Éppen ezért napkeltekor és még lehetőleg hajnali szürkületben kell a mintákat gyűjteni.
Gondoskodni kell arról, hogy a mintákat tárolás, szállítás és a laboratóriumi vizsgálat során se érje fény.
Külön fel kell hívni a laboratórium figyelmét, hogy a keresett molekulák fény hatására könnyen bomlanak, ezért erre figyelemmel végezzék a minták előkészítését és vizsgálatát.

Tovább is kell mennem a szakmai érvekben, mert olyan esetekben, amikor méhmérgezés gyanúval bekerül egy méhminta és a labor mérgező molekulát nem, de nozema fertőzést mutat ki, akkor automatikusan vizsgálni kell azt az összefüggést, hogy a neonikotionid tartalmú csávázószerek szubletális hatásai közül egyik legjellegzetesebb laboratóriumban mérhető adat, hogy a mérgezés a méhcsaládot fogékonnyá teszi a rovart a gombabetegségekre. Erre a neonikotionidokat gyártó cégek is felhívják a figyelmet, sőt a termeszek esetében ezt a sajátos hatást ki is használják. A nozéma betegségről számos esetben bebizonyosodott már, hogy nem ok, hanem következmény.

Nem helytálló az a kijelentés sem, hogy a guttációs cseppek nem vizsgálhatók, mert nem gyűjthető össze elégséges minta. Hajnali mintavétel esetén gyűjthető a növényekről a korrekt vizsgálatokhoz szükséges minta. A Greenpeace által gyűjtött minták mérhetők voltak és eredményesek is. Kérje ki az OMME a Greenpeace mérési adatait.

Nem helytálló az a kijelentés, hogy a hazai laborok nem akkreditáltak a megfelelő finomságú mérésekre. Nemzeti Akkreditációs Testület honlapja szerint a Wesling labor rendelkezik megfelelő akkreditációval. De ha nincs elég bizalom a hazai labor iránt, úgy lehet párhuzamos mintát venni és külföldi laborban is lehet méréseket végeztetni. Ezt semmilyen szabály nem tiltja és még lényeges költségtöbbletet sem jelent.

Nélkülözhetetlen, hogy a méhész a lehető leggyorsabban jelezze a mérgezést az OMME és a hatóságok felé, mert a virágzás előrehaladtával rohamosan csökken a méreg koncentrációja a növényben.

A mérgezés helyszíni szemléjén rögzíteni kell jegyzőkönyvben a következő sajátosságokat is a szokásos megjegyzéseken túl.
- A virágzás korai, közép vagy utófázisában van-e a növénykultúra zömében? Ugyanis a növényben a csávázószer koncentrációja csökken a virágzás előrehaladtával.
- A tünetek megjelenése előtti időjárási adatokat, eseményeket. Pl. aszály utáni eső erőteljesen felerősíti a mérgező hatást.
- Milyen távolságra van a csávázott növénykultúráktól (napraforgó, kukorica, repce stb.) a méhállomány? Ugyanis, ha a méhcsalád a hajnali harmatgyűjtést a csávázott növényeken végzi, akkor könnyen mérgező dózist vagy annak többszörösét is találhatja a guttációs cseppben. Minél távolabb van a méhállomány a csávázott növénykultúrától, annál kisebb a valószínűsége, hogy a mérgező hatású hajnali guttációs cseppekkel találkozzon a méhcsalád.
- A növénykultúrákban lehet-e elhullott méheket találni? Ha igen, akkor bár szükséges mintát gyűjteni belőle, de a méreg a gyors lebomlás miatt nem biztos, hogy jelen lesz, hiszen a méhek csak nappal járják a méhlegelőt és a fény hatására a méreg bomlik és a mintagyűjtő másnap hajnalban talál rá.
- Milyen egyéb elhullott állatot lehet találni méheken kívül? Sajnos általában nem mutatható ki a méreg a testükben, de a táplálékláncban betöltött szerepük miatt esetleg közvetett bizonyítékok lehetnek.
- Milyen magatartást tanúsítanak a méhek a virágzó növényen? Milyen rendellenességet lehet tapasztalni? Tapasztaltak olyat méhészek, hogy a méhek remegtek és lepottyantak a virágról, rendellenes mértékben tisztálkodtak, rászálltak a virágra, de mintha megijednének, azonnal fel is szállnak, sőt ezt többször ismétlik, Gyűjtés után egész más irányba repülnek, nem a kaptár irányába. A hazaérkező méheket nem engedik be az őrméhek és ezért azok fürtökbe gyűlnek a kaptár közelében. A kaptár előtt a méhek nem adekvátan mozognak, hanem például leszállnak a növényekre és úgy tesznek, mintha gyűjtenének.
- Megvizsgálva a méhcsaládokat milyen méhmennyiség, milyen fiasításterjedelem és milyen korosztályi összetétel látható a kaptárban? Ugyanis jellemzően a neonikotionid mérgezés hatására elsődlegesen a kijárónépesség tűnik el a kaptárból. A tapasztalatok szerint a virágzás kezdetére érkező méhállomány az első három nap még élénken mozog és a mérleges kaptár is eredményt mutat, majd ahogy a kijáró méhtömeg elfogy, a gyűjtőmagatartás is alábbhagy és csak a fiasításterjedelem és virágportömeg mutatja, hogy a méhcsalád mennyire volt gyűjtésre érett.

Javasolom továbbá, hogy a neonikotinoidos esetek felmérésében és mintavételezés módszertanában jártas francia méhészekkel vegye fel a kapcsolatot az OMME vezetése, folytasson konzultációt.

Javasolom továbbá, hogy a KÁTKI végezzen a neonikotionid tartalmú csávázószerek hatásnak vizsgálatára modellkísérleteket és erre kapjon pénzügyi és szakmai segítséget az OMME segítségével.

Javasolom továbbá, hogy az OMME elnöke nyilvános felhívással hívja össze azokat a méhészeket egy nyílt eszmecserére, akik vélhetőleg áldozatul estek a neonokotinoidos csávázószereknek. Ezen a fórumon olyan tapasztalatok, információk gyűlhetnek össze amelyek, mindannyiónknak segítség lehet, hiszen a közös tudásban van az erő, tehát nem mondhatom én sem, hogy a fenti írásomban sikerült összefoglalnom az összes figyelembe veendő szempontot.

Tisztelettel

Tisztelt méhésztársak!
Röviden szeretnék bemutatkozni.
Nagyernyei Attila vagyok.
2012-ben én írtam a MÉHÉSZET szaklapba az emlékeztető rovatot, 12 évig voltam a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke, ezzel párhuzamosan 8 évig az OMME Tolna megyei méhészeti szaktanácsadója.
A méhészklub célja, hogy hozzászólásaitokkal, javaslataitokkal, napi aktuális közéleti dolgainkkal FEKETÉN-FEHÉREN foglalkozzunk.
Ezen a honlapon adjunk át egymásnak sok hasznos információt!
Kérem a klubtagokat, hogy csak és kizárólag a méhészeti közösségünket érintő kérdéseket vitassunk meg kulturált, személyeskedéstől mentes, szókimondó hangnemben!
Ne kiabáljunk, hogy vegyenek észre minket, akit érdekel, hol vagyunk úgy is ránk talál!
Nem tervezek külön témaköröket, egy folyamatos csevegésre hívlak benneteket!
Legyen ez egy non-stop méhészklub, ahol bár ki a méhészközösséget érintő témában megnyilvánulhat!
Miért most indítottam a világhálón a méhészklubot?
A napi aktualitások kényszerítették ki belőlem!

Vitaindítónak három zűrös téma:
1) A neonikotinoid alapú csávázó szerek hatása környezetünkre és méhcsaládjainkra!
2) Méhészkedésünk alapja méhcsaládjaink egészsége!
3)Krónikus virágporhiány, a legelők leterheltsége, vándorlási etikai szabályok átértékelése.

Kellemes időtöltést kívánok!
Nagyernyei Attila
Méhész
Elérhetőség : Méhész klub

Szolnok, 2013. augusztus 3., szombat (MTI) - Mézvásárral egybekötött méhésztalálkozót tartottak szombaton Jászberényben, a méztermelők, a méhészeti eszközgyártók és -forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseményét a kánikula ellenére több ezren keresték fel.

A méhészeti ágazat kicsiny, de fontos része a hazai mezőgazdaságnak, termelési értéke évente mintegy 20 milliárd forint - mondta előadásban Tantó Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormánytisztviselő tájékoztatása szerint az országban a méhészetek száma 15 és 20 ezer között alakul, és egy tavaly szeptemberi adat alapján 1 millió 880 ezer méhcsaládot tartottak nyilván. A méhészkedés 18-20 ezer családnak nyújt kiegészítő vagy főtevékenységként megélhetést.
Egy tízéves időszakot alapul véve általában öt év jól sikerül a méhészeknek, 2-3 év közepes, illetve további 2-3 pedig nagyon gyenge eredményt hoz, az utóbbi éppen tavaly, illetve az idén következett be, nehéz helyzetbe hozva ezzel a főállásban dolgozókat - jegyezte meg.
Tantó Sándor elmondta: Magyarország évente mintegy 15 ezer tonna mézet exportál, elsősorban Németországba, Franciaországba, Olaszországba és az Egyesült Királyságba, ahol döntően a gyenge minőségű argentin és kínai méz feljavítására használják. Az éves hazai mézfogyasztás 7 ezer tonna körülire tehető, az főre jutó adag 70 dekagramm, ami csaknem duplája az öt évvel ezelőtti 35-40 dekagrammnyi fogyasztásnak.
Szólt arról is, hogy a statisztikai adatokkal való jellemzés mellett elkészült a hazai méhészet úgynevezett SWOT analízise is, amely az erősséget, a gyengeséget, a lehetőségeket és a fenyegetéseket veszi számba. E szerint a magyar méhészek a évszázados tapasztalatokat kamatoztatva jól alkalmazkodnak Kárpát-medencei adottságokhoz, viszont sok közöttük a kényszervállalkozó, és a generációváltás is nehézkes. Nem megoldott a méhészek közötti napi információcsere, pedig a mai internetes világban erre lenne mód, és szükség volna a régi tanoncrendszer újraélesztésre, mert több helyen csak gyakorlati tudás nélküli "papírméhészeket" képeznek - sorolta a szakember.
Az ágazat pénzügyi helyzetét az alulfinanszírozottság jellemzi, a bankok pedig nem szívesen hiteleznek, "mert a mezőgazdaság nem buli számukra" - jegyezte meg. Jelezte, hogy a Európai Unió 2014-től induló új közös agrárpolitikája a mostanihoz hasonlóan lehetőséget ad majd pályázati úton a nagy volumenű méhészeti beruházások támogatásához.
A rendezvény további szakmai részében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület munkájáról hangzott el tájékoztató, ezenkívül olyan közérdekű témákról is szó esett, mint a méhészeti termékek gyógyító hatásai, valamint a nagy hazai méhpusztulások okai.
A méhészek seregszemléjén százötven, többségében méhészeti eszközgyártó és -forgalmazó vett részt, de ott voltak a mézből készített termékek előállítói is

MTI 2013. augusztus 3., szombat

Itt is elérhető az Európai Méhész

G+

Tisztelt ....... Úr !
Megható írására igyekszek röviden visszahatni. Tartalmából, ésszerű forgalmazásban, világosan kitűnik a katasztrófális helyzet. Engedjen meg néhány visszahatást, elgondolást röviden.
Először is tudni érdemes, az ön esete közel se kivételes. Becslések szerint a magyar méhészek 30-50 % hatalmas károkat szenvedett el, már az évad kezdetén.
Az egyéni kártérítési kérelem az ön tapasztalatai szerint is teljesen hatástalan. Egy szakma csődjét kártéríteni esetenként? Tessék csoportosulni, szervezkedni!
Magyarországon nincs méhésszervezet aki a tagjait, a méheket védené. Az elnök úr ugyan időnként nyilatkozik, de semmi valóságosat nem tesz a katasztrófa megállítása érdekében. A kivizsgálásokat, a kutatásokat a szervezet rovarirtók gyártóira szeretné hárítani bízni, mint kötelesség. Márpedig ha így, akkor azok pedig igen természetesen a saját érdekükben ferdítik el a vizsgálati eredményeket, hárítják el a kártérítéseket. Hol ebben az esetben a tárgyilagosság és hol ebben az esetben a gazdasági érdek? Értelmes szervezeti eljárás?
Nincs mit tenni ? De szervezkedni lehet ! Tessék felhívással fordulni interneten, hírközlőkön, MTI, a Méhészet apróhirdetésén keresztül, mindazokhoz akiket hasonló károkat szenvedtek el. A jelentkezők között az értelmesebbeket, a becsületeseket, (ha ilyenek még léteznek is ) cselekvésre, szervezkedésre ösztökélni. Legyen Ön a kezdeményező. Közös hatalmas, szervezeti eljárásokkal érdemleges eredmények remélhetők.
Tudni érdemes: Franciaországban három nagy országos méhésszervezet működik hatásosan. Mindegyiknek saját ügyvédje, a tagok panaszait kártérítési követeléseit, szervezet nagyságú súllyal a képviselik a kárt szenvedett méhészeket a bíróságok előtt is.
Tessék szervezkedni, védekezni, mi több követelni, támadni, avagy minden marad a régiben. Magam is szívesen támogatnék ilyen kezdeményezéseket, sajnos innen messzi földről, 80 évesen keveset tudok, legföljebb valamit, a tapasztalatok ismertetésével. Írásaim mindenki rendelkezésére állnak az Európai Méhész honlapján de leközölhetők bárhol ! Az ön hozzájárásával akár ezen levélváltásunkat is továbbíthatom a magyar méhészeti címlistámon!
Bátorító üdvözlettel : Józsi Bácsi

Tiszteletem.
...........
Ma találtam meg az internetoldalt és örömmel olvasom a cikkeit az Európai Méhész 2006-2013-ig oldalon.
Tiszteletre méltó a méhek iránti elkötelezetsége.
Bár megtaláltam volna előbb főleg a Syngenta-s cikket , sajnos én a Syngentas csávázószeres napraforgóra vittem a méheket. Ebből aztán az lett, hogy a napraforgó táblán az első 2 napban rá sem mentek a méhek a szépen virágzó napraforgóra, furcsa is volt hogy 2 nap alatt nem volt hordás igazából nem értettem miért.
Majd a második nap éjszakáján jött egy nagy eső . 3.nap mikor kimentem napsütéses idő szinte minden napraforgófejen méhecske délutánra már megjelent a friss méz itt-ott a kereteken.
A 4. nap nem mentem ki. Az 5. nap délutánján (2013 07 14.)mikor kimentem mindenhol méhhulla fogadott a napraforgótáblában a kaptárak előtt szóval amerre mentem mindenhol méhhulla volt. Azonnal szóltam az illetékeseknek majd másnap megjelentek a növényvédősök , áll.orvos, jegyző stb...
Mintát vettek a napraforgóból és a méhhullákból. Felmérték a kárt 40 méhcsalád 50%-os pusztulását(amiből már 6-7 család teljesen elnéptelenedet ). kijáró méh nem maradt a kaptárakban. Másnap azonnal hazavittem a megmaradt állományt.
Ami a legjobban zavar az egészben hogy fiatal méhészként örültem hogy 2.5év alatt eljutottam a 40 méhcsaládig amit legjobb tudásom szerint gondoztam és idő közben teljesen megszeretem ezt a szép szakmát, de most hogy így szinte tönkretett ez az egész (pénzügyileg és idegileg is) már nem tudom hogyan tovább. Sajnos itt Magyarországon mindent meglehet tenni következmények nélkül.
A kártérítésről meg annyi hogy felmérték a kárt de bezárt kapukon döngetek mert mindenhonnan azt kapom hogy forduljak a EU-hoz majd az EU-s nyomásra majd kapok valamit vagy nem.....Na mindegy csak azt akartam leírni röviden hogy egy mérgezés ami Syngentas csávázószer miatt történt hogy tönkre tud tenni egy álmot és egy szakma iránti szeretetet.........

Látom az Európai méhész 2006-2013-ig oldal megszűnt. Én személy szerint szívesen olvasnám a cikkeit és ha még ír azt hol lehet elolvasni?

Üdv.
..........

Dicsekedő fényképek a Méhészet 2013/07 számában az “Akáckörút”, háromoldalas írásban. Némi visszahatást váltott ki bennem . Nem véletlen , ilyen fényképekkel alátámasztott helyszíni beszámolót Nyugaton legalább is nem látni. No persze, elismerem , a beszámoló közel sem az én véleményem, kihívására készült. Mégis, mintha csak valami fájdalmas, és valóságos helyzetről tanúskodna . Számomra nem könnyű megjegyzés nélkül tovább állni. No persze, lehet, hogy én látok rosszul az öreg szemeimmel, de az is meglehet, hogy többen is így.
A szerző minden bizonnyal bejárta az országot, mert megtehette, az a dolga, elvégre is, azért kap fizetséget. Mialatt a nagymenő profi “ nagyhatalmi “ méhészek ugyancsak vándoroltak, de ők már nem fényképezőgéppel, hanem a kaptárjaikkal. Feltehető, hogy az “akáckörút” előre betervezett és beütemezett sorrendben zajlott le. A meglátogatott méhészetek szinte mind, mind, valóságos “profi” méhészet. Nem tudni, követendő mintaképnek, avagy elkerülendő példának a beszámoló szándéka?

Bővebben klikk a részletre

Lépesméztől a napraforgón át az akácmézig számtalan fajtát kóstolhatnak meg azok, akik ellátogatnak a hétvégén a 6. Debreceni Mézeskalács Fesztiválra. Legnagyobb érdeklődést persze a közönség előtt készített úgynevezett vert mézeskalács váltotta ki. A rendezvénnyel idén is a méz jótékony hatására próbálták felhívni a figyelmet, mert Magyarország fogyasztásban jóval elmarad a nyugat-európai országoktól.

Dehir - Mézeskalács Fesztivál a Medgyessy-múzeum udvarán

Recent declines in honey bee populations and increasing demand for insect-pollinated crops raise concerns about pollinator shortages. Pesticide exposure and pathogens may interact to have strong negative effects on managed honey bee colonies. Such findings are of great concern given the large numbers and high levels of pesticides found in honey bee colonies. Thus it is crucial to determine how field-relevant combinations and loads of pesticides affect bee health. We collected pollen from bee hives in seven major crops to determine 1) what types of pesticides bees are exposed to when rented for pollination of various crops and 2) how field-relevant pesticide blends affect bees’ susceptibility to the gut parasite Nosema ceranae. Our samples represent pollen collected by foragers for use by the colony, and do not necessarily indicate foragers’ roles as pollinators. In blueberry, cranberry, cucumber, pumpkin and watermelon bees collected pollen almost exclusively from weeds and wildflowers during our sampling. Thus more attention must be paid to how honey bees are exposed to pesticides outside of the field in which they are placed. We detected 35 different pesticides in the sampled pollen, and found high fungicide loads. The insecticides esfenvalerate and phosmet were at a concentration higher than their median lethal dose in at least one pollen sample. While fungicides are typically seen as fairly safe for honey bees, we found an increased probability of Nosema infection in bees that consumed pollen with a higher fungicide load. Our results highlight a need for research on sub-lethal effects of fungicides and other chemicals that bees placed in an agricultural setting are exposed to.

Citation: Pettis JS, Lichtenberg EM, Andree M, Stitzinger J, Rose R, et al. (2013) Crop Pollination Exposes Honey Bees to Pesticides Which Alters Their Susceptibility to the Gut Pathogen Nosema ceranae. PLoS ONE 8(7): e70182. doi:10.1371/journal.pone.0070182

Editor: Fabio S. Nascimento, Universidade de São Paulo, Faculdade de Filosofia Ciências e Letras de Ribeirão Preto, Brazil

Received: March 25, 2013; Accepted: June 16, 2013; Published: July 24, 2013

This is an open-access article, free of all copyright, and may be freely reproduced, distributed, transmitted, modified, built upon, or otherwise used by anyone for any lawful purpose. The work is made available under the Creative Commons CC0 public domain dedication.

Funding: Funding for this study was provided by the National Honey Board (http://www.honey.com/) and the USDA-ARS Areawide Project on Bee Health (http://www.ars.usda.gov/research/project​s/projects.htm?accn_no=412796). Neither the Honey Board nor USDA-ARS Program Staff had a role in study design, data collection and analysis, decision to publish, or preparation of the manuscript.

Competing interests: Dennis vanEngesldorp is a PLOS ONE Editor. All other authors have declared that no competing interests exist. This does not alter the authors' adherence to all the PLOS ONE policies on sharing data and materials.

Ez egy hosszú tanulmány ,olvasását folytasd itt : Google által lefordítva HU
Eng Crop Pollination Exposes Honey Bees to Pesticides Which Alters Their Susceptibility to the Gut Pathogen Nosema ceranae

A mézes tészta plasztikus megformálása, a mézeskalácsosság nevezetes mesterség volt Debrecenben a korábbi századokban, 1713-ból származnak ennek az európai kapcsolatokkal rendelkező céhes iparnak az első emlékei. A mézeskalácsosság ugyan soha nem volt nagy létszámú ipar, 10-20 mesternél több egyszerre nem működött, de jelenléte városunkban gyakorlatilag napjainkig folyamatos. Az egyik legismertebb, legkiválóbb mester Kerékgyártó Sándor műhelyének és egykori Batthyányi utcai boltjának teljes berendezése a mester által használt több száz darab faragott „ütőfával” (a mézes tészta kiformálására alkalmas homorú faragott forma) együtt a Déri Múzeum gyűjteményét gyarapítja. Erre a gazdag tárgyi anyagra és a mesterség hagyományaiban továbbélő értékekre építve szervezi meg a múzeum immár hatodik alkalommal a Debreceni Mézeskalács Fesztivált. A rendezvény ötletgazdája dr. Vajda Mária etnográfus arra törekedett, hogy a mézeskalácsosok mellett a méhészeket, a mézet és egyéb méhészeti termékeket feldolgozó kézműveseket is megszólítson. Ennek eredményeképpen a rendezvény mára már rangos seregszemléjévé vált méhészeknek, mézeskalácsosoknak, kézműveseknek.
Klikk a részletekre