BBC - Expo/UK pavilion
Bencsik József Most kaptam a Marton fiamtól ! Az angol BBC TV programok a Milánói világkiállítás alkalmával. A felvételeket, a magam részéről még senkinek nem küldtem meg! Az Európai Méhész az első! Rögzítéseket várok a Márton Milánói szakértekezleteiről is! Állítólag nagy sikere volt!
Videó letöltés itt
Downloads
A méhek védelme közérdek?
Bencsik József A környezet természetes épsége, egyensúlyának fönntartása, védelme, mindenki érdeke, vagyis közérdek. Minden élőlénynek , szüksége van természetes, szermentes, táplálkozásra. Figyelmen kivűl hagyni ezt a valóságot, nem de életveszélyes , szinte létkérdés? Márpedig a méhek létkérdése egyben emberi létkérdésnek is bizonyul (Albert Einstein. !)
1. A bioszféra, növényi világában, annak biológiai egyensúlya fönntartásában, úgy mint annak megtermékenyítésében kulcshelyzetben szerepelnek a méhek. Nagyrészt rajtuk múlik, a növényzet, a természet megtermékenyülése, úgy mint, a bio változatosság, továbbvitele, biztosítása. A méhek pusztítása, legyen az akaratlanul a természet egyensúlyának fölborulásához vezet. A folyamat már útban, a méhek most már tömegesen pusztulóban! A méhészek az elsők között, akik viselik a közvetlen, káros következményeket.
2. Az utóbbi időkben óriási szerkezelések által történt méh elhullások a szóbeszédben. Így az Magyarországon is, a méhészek egymás között. De ott, sehol szó , sehol semmi féle szervezeti tiltakozás, de még a méhészeti szaklapokban sem . Meghökkentő helyzet annak aki hozzászokott a nyugati, méhészeti szaklapokban, nap mint nap olvasható méhvédelmi írásokhoz.
3. Legutóbbi “Abeilles et Fleurs” (04/2015) 6 oldalon méhvédelmi írások, rendelkezések. Míg a 16-20 oldalon egy összefogó beszámoló a Bee Life, www.bee-life.eu/fr méhvédelmi ténykedéséről. Hatalmas munka nemhiába 5 oldalas beszámolót vett igénybe. A szervezet, a 2009 Apimondia kongresszuson alapult, 6 ország önkéntes beszállásával: Belgium, Franciaország, Ausztria, Olaszország, Luxembourg, Spanyolország részvételével. Ma, e mozgalmi szervezet, Bruxelles-ben alapvető szakértő szerepet kapott a méhvédelem ügyében. A magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy a magyarországi méhésszervezetet érdektelennek tartotta részvételét. A helyzet ma is így, holott sokak véleménye szerint a méhpusztulás, katasztrófàlis szintre érkezett.
A vándorló méhész, ez idáig, a jobbik esetben csak annyit észlelt hogy a családjai “lerongyolódtak” a mézhozam alaposan megcsappant. Rosszabbik esetben elvesztette az egész állományát. Bizonyára nem véletlenül! Lásd a 77 károsult méhész esetét. A repce, a virágzó napraforgó táblára vándorolva, a méhész nem tudhatja, milyen lesz hozam, mennyi lesz az elhullás, várható-e méhpusztulás? A méhveszteségek kártérítése “ a két fél ügye”. Nem avatkozik a magyar méhésszervet a méhészkárok, úgy mint a méhvédelmi ügyekbe. Nem az ő dolga nem azért kapnak fizetést a szervezeti ügyintézők! Marad egy lényeges kérdés! Kit érdekel ma a méhek mérgezése, a környezet rombolása az országban, ha nem első sorban a méhészeket ?
Mint a korábbi « Nemegyedül » írásaimban ajánlottam : a szerek alkalmazóit lenne ajánlatos bejelentésére kötelezni. Egyben a szereket alaposan megadóztatni! A befutott pénzösszegeket kárelhárítási eljárásokra, kártérítésre fordítani, hathatós megoldásnak ígérkezik . A magas megadóztatással a szerek alkalmazása arányosan csökkenne a rovarirtók használata, azzal arányosan csökkenne a környezetrombolás, az egyensúly helyreállás irányába haladna. Sajnos ezen ajánlat megvalósítása hatalmas állami, politikai határozatok közreműködését igényli. Valóságos felvilágosító tömegmozgalom híján jelentős időeltolódás, a helyzet tovább súlyosbodik.
A méhészeken kívüli, a lakosság vastag többsége azonban közel sincs tudatában a feje fölött gyülekező életkörülményi veszélyekre. Nincs tudatában, a közeli környezeti egyensúly össze omlásának veszélye sem. Miután maguk a méhészek se a szervezeteik sehol, illetékes helyeken nem tiltakoznak. Hosszú idők alatt a méhveszteségek állandó növekedésére kell számítani. Történik ez így nem véletlenül. A Bayer-Syngenta-Monsanto. . . Trösztök gondoskodnak róla . Mialatt a politikai hatalom, a közvélemény nemtörődömsége folytán a szerek gyártói messzire elkerülik a gyártmányaik forgalmazásának csökkentését. A méhek pusztítása, a környezet rombolása egyre fokozódik. Ki törődik azzal? Így eljárni, sehol nem ütközik akadályokba. Egyedül a www.europamehesze.atw.hu honlap merészkedik a hőbörgéseimet leközölni. Váljék becsületére! El is olvassák azokat vagy 20- an, és minden marad a régiben, a tétlenségben ! A Méhészet szaklap szerkesztősége egy alkalommal ajánlotta : Féloldalas írásom leközlik ha megfizetem !(180 ezer Ft) Legalábbis a Syngenta tröszt is így jár el.
Tessék, szabadon lehet bárkinek továbbítani !
joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015 Június
Lásd a “Le Figaro” francia napilap beszámolóját (2015/06/23 ) országos mozgósítás a méhek védelmében! Itt meg tekinthető :Link
Egyszer lesz, hol nem lesz IV.
Bencsik József A ma alkalmazott méhészetnek, vége lesz?
Lásd mellékletben egy videó beszámolót, Szaúd Arábiában, történő valóságos szemléltető eset, az ipari mezőgazdaság alkalmazásáról! Különlegességé csak abból áll, hogy az afrikai sivatagos területen készült.
Bizonyíték: A korszerű mezőgazdálkodásnak, a továbbiakban már nincs szüksége az európai «biosivatag» zöldterületeire!
Remekül ecsetelt termelési gyakorlat, nem csak a kukorica meg a pillangós növények oldalán, de az ezer tehenet számláló istálló esetében is. No persze szó sincs, kép sincs, a méhészetről! Nem is lehet, hiszen ilyen körülmények között nincs hely a méheknek, se a méhészetnek! De azért nem kell izgulni. A kétlábú emlősök már most képesek, akár mesterséges mézet is termelni . Legyen az például, a sivatagban termelt, ipari here növények, kivonatainak átalakításából, különböző kémiai alkatrészek adagolásával, kezelésékkel. A Tangens –Bayer tröszt gondoskodik, ne szenvedjen mézhiányban a kétlábú emlősök társadalma. Mi több, az ilyen eljárásból jelentős a haszon származik a befektetőknek is. A jövőben nem lesz szükség a méhekre, nem lesz gond a méhmérgezés, sem a környezetvédelem. Ki az aki a sivatag egyensúlynak fölborulását kifogásolná? Az ilyen mezőgazdasági termelés esetében, nincs hely a méhészetnek. A Syngenta - Bayer és társai, tudják melyik, milyen az a termelési módszer, amely magas hozamot ígér, és elkerüli a méhészeti nehézségeket, a méhészek hőbörgéséit, a pereskedéseket, a kártérítéseket.
Nos, valóban, Úgy látszik, az én magyar nyelvű egyéni tiltakozásaim, az ilyen, “Syngenta” felé eljárás ellen, senkit nem érint, senki méhészt, nem zavar! A “Bayer -Syngenta buldózer” könyörtelenül mindent területet kiforgathat, gyökerestül! Ebben az aggodalmaimban, 83 évesen azon morfondírozók, hogy végülis, ne temessék el a holttestemet, a föld alá, a temetőbe, hanem hamvasszanak el és szórják a hamvaimat, például az “Auchan”bevásárlóközpont parkolók közé szorult kis virágos kertecskékben. Ilyen helyeken gondozott virágokra járnak méhek is, no meg a gyerekeink is bevásárolni jönnek az áruházba, gyakran ! Mi több számtalan ismeretlen látogató akaratlanul is megtisztelhet ? Felíráson olvasható: egy “hőbörgő méhész poraira”! Végülis, ott, már ma is nagy a forgalom, ide járnak sokan, de kevesen, vagy senki a temetőbe!
Miközben a méhesemben dühöng a rajzási láz, az előzetes elővigyázatosság (az anyabölcsők következetes kivágása) ellenére. A 45 éves méhész gyakorlat alatt soha nem látott jelenség szemtanúja lettem! A szemem előtt omlott ki egy kis raj, az egyik homloklukas kaptáromból, két szabad kijáraton keresztül,! Maris egy közeli fa ágára, függeszkedett. Majd, ahogy a fürtbe tömörülés megtörtént, máris, szinte azonnal “visszarajzott” a kaptárba! Értelmetlenül bámultunk a József és az Antal fiammal, és a Laurànte feleségével a jelenségre. Úgy látszik nem csak a kétlábú emlősök járnak el értelmetlenül! Legalább is, négyen, öntudatos éber állapotunk ellenére nem találtunk értelmes magyarázatot találni! Ha csak azt nem, hogy a szűzanya elfelejtett kiszállni a rajjal. De miért? Szívesen venném ha valaki felvillanyosítana. De talán nem csak engem, hanem sokan másokat is!
joseph.bencsik@free.fr 2015 május
Egy a Szaúdit Arábiába sivatagjában alkotott...
Bencsik József
A mellékletben egy videó beszámoló, amelyhez külön szöveget írtam. Egy a Szaúdit Arábiába sivatagjában alkotott mesterséges mezőgazdaság, farm, a téma. Egy kicsit hosszúnak találom, de remélem megkapod, jelezd vissza. Hozzá szerkesztettem megjegyző szöveget majd a későbbiekben szándékozom megküldeni.
Tudatában vagyok: a méhészetben teljes az elfoglaltság ebben az időszakban. Legalábbis itt, Lyon és környéken rajzási láz túltengése dühöng! Ahol pedig százával a kaptársor, ott most légzésre sincs elég idő! Szerencsére az általam gondozott 15 kaptárból ezidáig csak 8 alkalommal kellett rajok után szaladgálni, betelepíteni, már kifogytam az előkészített keretekből is. Most látom igazából milyen korszakalkotó, méhészgond fölszabadító lesz a Márton fiam rajzáselőjelző készüléke, (10-12 napos előjelzés) amikor az már minden méhész, így a Magyar méhészek részére is rendelkezésére fog állni! A kutatási időszak befejezés előtt, a készülék gyártása ipari vállalkozások ugye! A hírek szerint, a két vállalkozó meg nem tudott abban megegyezni, ki mit fog gyártani!
Elérhető melléklet : Google Drive
Egyszer volt, hol nem volt....II .rész
Bencsik József A “Nemegyedül”, méhész mozgalmi indítvány célja, az eredeti elképzelések szerint, nem csak méhészeti érdekvédelem, hanem környezetvédelem, egyben, közérdekvédelem is. Hogyan elkerülni a környezet rombolását, méhveszteségeket, és miért ne, egyben kisegíteni, támogatni károsult méhészeket. Valójában, jelenleg, a méhmérgezések elkerülésére, semmilyen elővigyázatossági eljárásról nem tudunk. Senki mezőgazdász nem tűz ki a virágba borult repce, napraforgó tábla szélére, a gyümölcsösére tűzött hirdető oszlopára : Vigyázat, méhészeti vándorlásra veszélyes terület! A méhmérgezés helyenként több mint bizonyos, de nem tudni pontosan hol, mikor ! (Lásd pl. semmilyen!!broken!!semmilyen tényleges eljárási ajánlat, a napirenden! Ezen írásom, benne az elgondolást, lehet úgy venni, mint gyakorlati visszahatás, a kapott, kétségbeesett, kárbejelentő üzenetekre. vajon minden károsult méhészetet (nem csak 77!) figyelmére méltó elgondolás lenne?
Sajnos, innen messziről, nem sokat tehetek egyedül ! Innen a « Nemegyedül » mozgalmi eljárás szükségessége ! Sehol nem látni a károk elkerülésére irányuló ténykedő szervezetet se írásokat. Ugyanakkor, a Méhészet szaklapban, található, ma is, Syngenta mérgezők kétoldalas 3. „virágmező „ hirdetményei. Úgy érzem, mert úgy látszik, napjainkban, valóban, hiány mutatkozik, a méhvédelem, a méhész érdekvédelem terén. Sehol, senki illetékes szervezet, vagy hivatal nem készít, nem hirdet nem ajánl méhvédelmi, szakvédelmi, tényleges terveket. Ilyen körülmények között, hová milyen irányban halad a szakma ha nem pontosan az elvesztés zsákutcájába?
Ma, gátlástalanul pusztulnak a méhcsaládok, így ez, egyre növekvő iramban. A szomorú méhészeti helyzetet, most már senki nem tagadja ! A kimutatási (EU?) táblázatok, számok közel sem igazi jelzői a méhek pusztulásának, valójában, messze, a valódi értékek alatt. A valóság az, hogy nem kerül számításba sehol, semmilyen kimutatásban, az a fölbecsülhetetlen méhtömeg, amely virágzó területeken, gyűjtési munka közben, az alkalmazott szerek, folytán kicsit lerészegedve , képtelen hazatérni. Magában a kaptárban, ugyan, semmi mérgezési jel. A laborvizsgálatok is nemlegesek. Tapsolnak a méreggyártó szerek felelősei alkalmazói ! Maga a gyakorló méhész azonban, mégis csak gyanakszik, a méhcsaládja gyérülése láttán. Amikor a virágzó területet bejárja, és messze a kaptártól távolban, a földön mászkáló, elrepülni képtelen méheket talál. De észreveszi ugyanakkor, hogy mézhozam is alaposan megcsappant. Így ez évről évre. Lassan, de biztosan, nem kifizetődő lesz méhészettel foglalkozni.
Márpedig a természet megtermékenyítése, a növényfajták kereszteződése, újabb, alfajták, változatok alakulása, a környezeti egyensúly fönn tartása, nagyrészt, a méhek műve, és mint olyan, valóságos közérdek. Következés képpen, a méhészet mint foglalkozás, ugyancsak valódi, és nélkülönözhetetlen közérdek. A környezetromboló szerek használatának fékezése, megállítása, nem csak a méhész, de a mezőgazdász, és mindenki érdeke : közérdek.
Már a méhekre veszélyes szerek, több mint alapos, fokozatos, megadóztatása, hatásos méhvédő (IRET) eljárásnak ígérkezik. Előbb, a szerek alkalmazási csökkentésére, majd megszüntetésére vezethet. De nem csak, miután, az időközben így befutott összeg, rendkívül célszerűen fölhasználható, akár a méhészek kártalanításra, úgy mint a védekező intézkedések, eljárások, pénzelésére. . . Ugyanakkor az alkalmazott szerek kötelező bejelentése, jelentősen fokozza méhészeti biztonságot. Valóságos, közérdekű, biztonsági eljárások; sokszoros hasznosság! A bevezetésük halogatása, akár közérdek sérelemnek is számítható.
Ugyanakkor, az eljárási terv megvalósítása rendkívül előnyösnek bizonyul a fogyasztási termékek, élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök szermentessége szempontjából is . . . Ezen módszerek alkalmazásával a mezőgazdaság, végülis a biogazdálkodás irányába terelődik, a környezet egyensúlya, idővel visszaáll. A szerek folyamatos, és emelkedő megadóztatása folytán, a mezőgazdász kénytelen kelletlen számolgatni, milyen, melyik eljárással lesz gazdaságosabb a termelés. Ily módon a szerkezelések évről évre csökkennek, a környezet egyensúlya, fokozatosan javul. A “Nemegyedül” mozgalom honlapján többek között, és például a mezőgazdász tanácsokat is szerezhetne; melyik mérget, milyen eszközzel, milyen módszerrel, gazdaságosan, veszélymentesen, helyettesíteni. Ilyen tanácsokkal, ugye nem szolgálnak a méreggyártók ! Nem bolondok a saját érdekei ellen a háztetőkről kiabálni!
A « Nemegyedül » mozgalom és honlapjának működése, elindulhat akár, 3-4 károsult méhész, beindító taggal, sok-sok, törtető, akarattal, amelybe beléphet bárki alapító tagnak. Első lépésben a mozgalom, elindítja honlapját. IRET (Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető) érvelésekkel megköveteli, a mezőgazdászok szerkezelési tervének kötelező bejelentését. Legyen az illetékes községházán vagy annak honlapján. Ugyanakkor, bejelenteni a « Nemegyedül » méhészmozgalom honlapján is. De vajon miért így is ? Mert ezen szakmozgalom elsődleges hivatása, és elsősorban ezen kezelési tervek, értesülések, nyilvánosságra hozása, pontosan,a gyakorló méhészek szolgálatára. Történik ez, először is a mérgezési károk elkerülésére. A képernyőn, például, pontos, naprakész, értesülés adatok, találhatók: Melyik területen milyen szerkezelések kerültek kivitelezésre? A későbbiekben, a rendszer kibontakozásával számos más hasznosnál, hasznosabb, közvetlen, és országos értesülések is megtalálhatók lesznek ugyanott. Közöttük statisztikai adatok , virágzási előjelzések, betegségi, zárlati, övezetek . . . egyéb adatok tárával. . . . miért ne, akár nemzetközi szinten is? Óriási lépés a méhészet mesterségének fejlődésében : Internet, mint méhészeti eszköz !
Az eljárás, máris, rendkívül hatásosnak ígérkező módszernek bizonyul , a méhmérgezések elkerülésére. A vándorolni készülő méhész, gombnyomásra megkaphatja a területhez tartozó kezelési értesüléseket, de nem csak, a körzetről, hanem így ez országszerte. Ugyanakkor megkaphatja azokat a községháza honlapján is ? Mert az egyik rendszer meghibásodása esetére, jó lesz a másikhoz fordulni, nem de? Máskülönben, bárki megkaphatja a termelő által a községházára, kötelezően beküldött adatokat, akár személyesen is, közvetlenül, a helyszínen. Kezdetben legalábbis így, amikor, se a községháza, se a vándorló méhész, legyen az egyik, vagy mindkettő, még mindig nem rendelkezne, internet üzenetközvetítővel.
Ugyanakkor, és valójában, a méhésznek tudni kell, melyik szerkezelés, milyen hatással a méhekre. Például, melyik, gaztalanító, gombásodás védőszer, milyen veszélyeket jelent a méhcsaládra. Nem is említve a rovarirtókat, a különböző, használt szereket, azok közvetlen, vagy egymásután időeltolódással alkalmazott hatását, a méhekre, a környezetre . . . No ez már mindenki méhésznek gondja. Ilyen értesülések ma, azonban, nem állnak a vándorló méhészek rendelkezésére. Szerencsére olvashatók lesznek azok a “Nemegyedül” mozgalom honlapján. Miközben, ma, amikor megjelenik a méhész a vándortanyán, a méheivel, nem tudja milyen szereket alkalmaztak a területen. De megtalálhatók lesznek azok a „Nemegyedül” mozgalom honlapján! Ugyancsak, jelezve, kibővítve, igen fontos értesülésekkel például, melyik szer alkalmazása, milyen körülmények között, milyen² veszéllyel jár. Így a szerek egymással kapcsolatos hatása is. Ez utóbbi értesülések, lehetnek nemcsak labo-kutatások, kiadványok eredményei , hanem ugyanakkor, gyakorlati megfigyelések, tapasztalatok, gyűjteménye. Azok, pontosan a “Nemegyedül”mozgalom tagjainak, gyakorlati megfigyelésiből is származhatnak. No lám, egy másik hatalmas internetes segítség szolgáltatás, ugyanott! Ezen értesülések tudatában határoz a méhész, oda vándorol, vagy nem! Nem de nyilvánvaló előnyök lennének ezek? Ugyanakkor, sok más, országos, akár nemzetközi értesüléshez lehetne jutni, hasznosnál is hasznosabb alkalmazásra. Számhasonlítási kimutatások, járások, vármegyék, országok, szerint, betegségi, mérgezési, elhullási, esetek. . .
Természetesen nem megy ez eljárás önmagától, a mezőgazdasági termelő jóakaratából. Neki is megnövekszik a tennivalója, úgy mint a tagadhatatlan felelőssége. Semmilyen kezelési eljárást nem végezhet el, titokban, előzetes bejelentés nélkül. Ugyanakkor neki is tanulmányozni kell, melyek azok a módszerek, amelyek segítségével, kifizetődő a termelése. Az alaposan megadózott drága szerek hijján milyen módszerrel lehetne a legjobb termelési eredményeket elérni? Ezidáig, szinte kizárólag a méreggyártóktól kapta a “jó tanácsokat”, A szerek csomagolásán található jelzések bibliai igazságok! Milyen termelési veszélyek ellen milyen szerkezelést használni ? Így ez akkor is, ha jelzett veszélyek bekövetkezése több mint bizonytalan, esetenként, teljesen alaptalan. Nem minden évben, és nem mindenhol lesz az országban, ”sáskajárás”, se tömeges gombásodás. De még gaznövény özönlés is bizonytalan. De biztos ami biztos, hivatkozással, a szergyártók, minden alkalommal megfizettetik a mezőgazdásszal a gyártmányaikat. A káros mellékhatások, környezetrombolás, a különböző szer együttes, méhmérgező hatása, nem tartoznak a méreggyártók gondjai közé.
Márpedig, ha ma, nem törődünk a környezetünkkel akkor a gyermekeink, az unokáink fogják elviselni az iszonyatos következményeket! Tessék, tegyünk máris annak érdekében, hogy ne így legyen! Terjesszük a “Nemegyedül” elgondolást, az újságoknál, TV . . .tájékoztassuk a közvéleményt, támogassuk az eljárás megvalósulását! Több mint méhészérdek, közérdek!
Egyszer lesz, hol nem lesz, holnap lesz! de “Nemegyedül” !
joseph.bencsik@free.fr 2015 március
Egyszer lesz, hol nem lesz III. rész
Bencsik József Környezetvédelem,. . . méh, és méhészetvédelem, közérdekvédelem .
Tegyük fel, a mezőgazdaságban alkalmazott szerek megadóztatása, megvalósul Magyarországon is! Úgy tudott, Dániában már három éve folyik, rendszeresen!
Korábbiakban „Egyszer lesz. . .” (0, 1, 2.) írásokban leírt érvelések folytán fölmerül, a méregadó egyensúly tanulmányozásának kérdése is. Minden évben, melyik méreg, milyen magasságban, legyen megadózva. A www.nemegyedul.hu honlapra beérkezett értesülések segítségével, igen sok kérdésre, választ is lehetne találni, már az első évek gyakorlata alapján. Az évad befejeztével, a számhasonlítási kimutatásokból kiderülnek az érdemlegesebb, az eredményesebb eljárási megoldások. A mezőgazdászok kötelező bejelentései szerint, minden fölhasznált szer minősége és mennyisége ismeretes lesz. Így ez, miután a méhészek bejelentik a tapasztalataikat, meglátásaikat a „Nemegyedul” honlap szerkesztőségénél . Melyek a mérgezőbb a szerek, melyek az erősebb környezetrombolók? Hamarosan meghatározható lenne az eljárás hatékonysága, úgy mint, annak hiányossága. Rendkívül hasznos értesülések, a következő évadra szánt adószintek szerenkénti beütemezésére. Az ilyen tanulmányok elvégzésének pénzelésére is, nagyszerű alkalom , a befutott méregadókból. Idővel, az adórendszer módosításával kialakulhat , egy kedvező hatásfokú eljárás, országszerte. Több mint egyensúly, legalábbis előnyös helyzet, a szerhasználatok csökkentésére. Nem de egyben meggondolandó, hatásos, környezet, és méhvédelmi eljárás lenne, ily módon cselekedni? De nemcsak, hiszen ma már tudományos kutatások is kimutatták: jut a környezetben szétszórt szerekből, mindenkinek, nem is kevés, akár a magunkfajta, kétlábú emlősök tányérjába is. Van is abból, lesz is abból, nem kevés betegség, szenvedés, esetenként, halál is.
A „Nemegyedül” mozgalom sikere a károsult méhészek között, azonban közel se elegendő. A lakosság nagy többsége előtt, ismeretlen, a fenyegető közveszély. Hogyan bevinni a közvélemény tudatába , az ajánlott eljárást, mint közérdek szerepét? Már a hivatalos szervek, politikai képviseletek befolyásolása, meggyőzése is, nem könnyű vállalkozás. Dühöng ott, a különböző növényvédő, szerek, érdekképviseleteinek nyomása, befolyásolása. Szokás szerint, egymással versenyezve divik az, akár megvesztegetés formában is. Márpedig a szerek megadózásának sikere, győzelme, pontosan a közvélemény meggyőződése folytán, közel se reménytelen. Elvégre is, a környezetünk természetes egyensúlyának fönntartása, vitán fölül, tagadhatatlan közérdek! A méhek jelenléte abban, nélkülönözhetetlen! Következés képpen: a méhek védelme, a méhészet fönntartása is, valódi közérdek!
Minden bizonnyal hathatós hivatkozási érvek ezek ! Hogyan bevinni azokat a köztudatba? , hogyan meggyőzni a politikai felelősöket, intézményeket , illetékes hivatalokat, szervezeteket? Járjanak el máris, építő irányba, az környezet, és méhvédelmi ajánlatok, mielőbbi megvalósításában. Legyen a közvélemény nyomása ellenállhatatlan! Így a politikusok, a hivatalos, intézmények, mint a VM . . .a NAK, a NEBIH , . . .akár az OMME illetékes főtisztviselőssége, követni kénytelen, a közvélemény nyomását. Meg kell hozni a hivatalos rendelkezéseket, a méregadózás szintjét, majd, azok végrehajtását felügyelni, a rendetlenkedőket elbírálni,. . . Ugyanakkor, szemben a szergyártók titkos megvesztegetési nyomásával , akár egy becsületes, nyilvános lobby nyomás is elképzelhető. Legyen az például a szerek megadóztatásának fölgyorsításával , besegítő intézkedésekkel biztosításához kötve.Tanulmányozzanak, máris kínáljanak, hathatós kezdeményezéseket, helyeslő, bátorító hozzáállást . . ., Nem de valóságos közérdekű hozzáállás?
Ma persze még nem így. A környezet egyensúlya, egyre inkább inog, helyenként máris, teljesen fölborult! A méhek pusztulása, a méhészeti ágazat hanyatlása, végzetesen, súlyos helyzetbe került. A károsodási veszély, továbbra is messze emelkedőben. Az ágazatvédelmi szakterület, a méhek, a méhészek védelme szinte ismeretlen.! Vajon az ilyen és hasonló hozzáállás semmilyen!!broken!!semmilyen formában nincsenek fékezve, a méhmérgező a halálos „bűnük” arányában megadóztatva !
Amennyiben mégis, ilyen eljárásra kerül a sor, akkor a szergyártók, Syngenta- Bayer és társai, ellenérvekkel, jelentkeznek miközben , azok más formájú, lobby nyomása, is megnyilvánul. Természetesen nekik közel se tetszik a gyártmányaik megadóztatása! Így lesz ez még akkor is ha az ajánlott eljárás, tagadhatatlan érvelésekkel alátámasztott, és megindokolt. Hivatkozni fognak minden irányban, például jövedelmi hiányokra , arányosságokra, mint a borsószem és a görögdinnye tömegaránya, az emberiségre, a társadalomra váró éhínségre, . . . Ugyanakkor, rendelkeznek, óriási pénzösszegekkel. Jut abból akár a tisztviselősség, úgy mint a politikusok megvesztegetésére is. A környezet egyensúlyának fölborulása , méhek halála, a méhészet mint foglalkozás megszűnése, számukra szinte jelentéktelen esemény. Marad persze az okozott károk kicsinyítésére törekedő érvelések, a környezetrombolási, tényezők, tagadása.. . . A helyzet súlyosságát, akár tagadni is lehet, holott helyenként, halálveszély lebeg, a környezetben élőre, akár, az olyan magamfajta, kétlábú emlősökre is. Mérgezett talajvizek, nem csak a patakokban, de még az ivóvíz kutakban is akadálytalanul, természetesen bejutnak, idők múltán fölgyülemlenek, súlyos veszélyeket jelentenek a környezetben élő vadaknak, akár házi állatoknak, méheknek, de nemcsak!
Míg a szerkezelés felelőssége, a mérgek megválasztása, alkalmazása, valójában nem csak a termelőkön múlik, hiszen azok alkalmazásának engedélyezése, az illetékes politika és főtisztviselői , több mint beavatottak, felelősek. Pontosan éppen ezért, a főtisztviselősségre, fog irányulni, hárulni a szergyártók nyomása, megvesztegetési kísérletei. Ezzel szemben a méhészeknek nincs pénzük, nem vehetik föl a versenyt, ezen a szinten. Részükre egy megoldás kínálkozik: a közvélemény meggyőzése. A “Nemegyedül” mozgalom eredetileg a károsult méhészek kezdeményezésén alapul. Ők már egyszer elszenvedték a károkat, nem szeretnének, újabbakat elszenvedni. De a közvélemény hathatós meggyőzése , befolyásolása, feladat marad, nem csak a kárt szenvedett méhészek részére, hanem, minden öntudatos polgár számára.
Terjesszük az elképzelést: Károkat okozó szerek megadóztatásával, előbb csökkentsük a károkat, mindaddig míg azok teljesen megszűnnek. Ismerjük el, egy valóban (IRET) Igazságos Részarányos Ésszerű Törtető hozzáállásról van szó ! Ismertessük az elgondolást, a továbbított üzeneteinkben, nem csak az ismeretségi körünkben, hanem hivatalos helyeken, intézményekben is, újságokban ,TV -ben, szakkörökben. A közvélemény nyomására, a politikai körök is érzékenyek, majd azok is, a méhészek mögé, kénytelenek állni. Amennyiben a “Nemegyedül” mozgalomnak sikerülne hatásosan befolyásolni országszerte a közvéleményt, az ajánlott elgondolás javára, olyan mértékben reményteljesebbnek mutatkozna a környezet benne a méhek és nem utolsó sorban a méhészet védelme. Nem véletlenül biztonságosabb, boldogabb lenne nem csak méhész élete, biztonságosabb az emberi társadalom élete? A “Nemegyedül” elgondolás, eljárás megvalósítása, tehát és ismételten közel se, érdekében! Terjesszük az elgondolást, mindenhol az országban. Az internetes üzenetközvetítés nem költséges! Az egyéb szükséges eljárások, berendezések költségei , ne legyenek a mezőgazdász se méhész, de még a közhivatalok, a községháza terhére se, hanem legyen a mérgező szerek, terhére, rajtuk keresztül a szergyártók, forgalmazók, terhére . Elvégre is nem de ezek a szerek, az okozói a környezet rombolásnak, benne a méhek és a méhészet pusztulásának? Dániában mindez már egy idő óta köztudatban. Ott, első sorban a mérgeket adóztatják ! No lám, miért lenne az ilyen eljárás, érdektelen a méhészeti “nagyhatalomban” ? A felvilágosult közvélemény nyomásával, szükség esetén, akár a parlamenti döntést ajánlani.
Támogassunk, továbbítsunk, terjesszünk minden olyan elgondolást, amelynek célja az egészségünk, a környezetünk , a méhek, és a méhészet védelme. Forduljunk közvéleményhez, tömeghírközlő eszközökhöz , újságokhoz TV -hez ! Követeljünk igazságos részarányos védekező eljárásokat. Legyen az ajánlott, „Nemegyedül”, méh, és méhészvédelmi eljárás irigylésre méltó mintapélda EU szerte ! « Egyszer lesz, hol nem lesz !» A témában, minden bírálat hasznos, minden kezdeményező, törtető ajánlat, figyelmet érdemel ! A méhek védelme, a méhészet védelme, valódi közérdek!
2014 tavaszán, egy 77 főből álló kárt szenvedett méhész csoport, segítségért fordult az egyetlen szakvédelmi szervezethez , (OMME) Méhészet 2015/03, oldal 14,. Válasz : a kártérítés a „két fél belső ügye” ! Vitathatatlan, szemléltető, megtörtént káreset. Tökéletesen elkerülhető lett volna , a „Nemegyedül” eljárás segítségével . Értesítsük őket, úgy mint a 77 x 77 -nél is számosabb károsult és a károkra váró méhészeket is. Legyenek ok is ”Nemegyedül”! ! ! Követeljék, a mérgek használatának kötelező bejelentését, megadóztatását, abból kifizetendő kártérítéseket! Nem de, Igazságos, Részarányos, Ésszerű, Törtető eljárás így tenni? ! No persze, elzárkózni is lehet, de akkor...
„Egyszer lesz, hol nem, lesz”, károsult méhész, egyre több lesz, míg, kártérítés, sehol nem lesz!
Ki, miben, ki hogyan tudna, máris, hatásosan közreműködni a „Nemegyedül” ajánlat beindításában ! A visszahatások gyűjtése, a www.europamehesze.atw.hu honlapon! Ezen bátor honlap, díjmentes eljárása , a méhészet védelmében kimutatott, törtető hozzáállása, valóban elismerést, megbecsülést, érdemel. Legyünk sokan „Nemegyedül” ! ! !
joseph.bencsik@free.fr Lyon 2015. április
Kedves Imre Barátom !
Bencsik József Kedves Imre Barátom !
Úgy látszik, a « Nemegyedül » ügyben leközölt elgondolások ezidáig nem sok érdeklődést váltottak ki. A Magyar méhészeket a saját sorsuk se érdekli? Jelzem, szándékomban megküldeni az elgondolást, hivatalos helyekre, úgy mint a tömeghírközlő eszközökhöz is. A környezet egyensúlya, benne a méhek védelme akarva, tagadva, valóságos közérdek, legalábbis a “Nemegyedül” elgondolás ajánlat szerint. A valóság úgy látszik, távol áll ezen elképzelésektől! Nagyban folyik a környezetrombolás, többek között a Syngenta tröszt közreműködésével nem csak!
Valójában, a rovarirtó gyártó Syngenta tröszt, mint olyan, igazából, pontosan tudja, mit csinál! Újabb, ( már a harmadik!) kétoldalas hirdetmény írás megjelenése a Méhészetben (2015/03 oldal 28) a bizonyság! Látszólag, a méhek érdekében tevékenykedik, amikor is virágos rétek telepítését ajánlja. No lám, oda vándoroljanak a magyar méhészek, azokra a Syngenta virágmezőkre! És ne a Syngenta szerekkel kezelt, virágzó, repce, napraforgó, táblákra. No lám, ily módon, biztosan elkerülik a méhpusztulásokat ! Nem de a méhészek érdekében járnak el így?
A magyar méhészek, és a tősgyökeres szaklapjuk a Méhészet is egyetért ezen a Syngenta- állásponttal!. Legalábbis zavartalanul leközlésre került, és már három alkalommal a Syngenta virágmező telepítés ajánlatát.
A méhész aki elakarja kerülni a Syngenta szerek alkalmazása folytán előforduló méhmérgezéseket, ne menjen a repce, a napraforgó táblákra, menjen a Syngenta virágmezőre! Azok, ugyanis nem lesznek kezelve Syngenta szerekkel, azt garantálja maga a Syngenta! Na persze, nem így a virágzó repce, napraforgó táblák, esetében, mert ugyebár azok megkapják a Syngenta méreg adagot! Nem de beismerő vallomás, egyenesen bizonyítvány a méhmérgezések valóságára. De a szaklap felelősei, közel se szorgoskodnak az esetleges ellenérvek leközlésére. Ja kérem azokért nem fizetnek! Lehet hogy pontosan ilyen hiányok miatt, a kárveszélyek jelzése se érdemlik meg azok leközlést. Különben is, ha lesz kár, az nem a szerkesztőség gondja, nem azért kapnak fizetést. Megszámlálhatatlan példa ezen megállapítás igazára. Jelen esetben például a www.europaimehesz.atw.hu honlapon megjelenő “Nemegyedül” szemlélődések se váltanak ki, sem igenlő sem tagadó, érveket. Ja kérem, érvényben a lényeg: “a pénz beszél a kutya ugat”, aranyszabály! Engedelmet kérek, de ünnepélyesen kijelentem , hogy az IRET szellemben fogalmazott írásaim leközléséért az Európai Méhész honlapon, soha egy fillért, senkinek nem fizettem! Lehet hogy ez a kijelentés hihetetlen, pedig teljesen igaz?
A 83 éves Józsi Bácsi,
Lyon, 2015 március 21
Most érkezett ! Megtekintés google drive-on PPS
Egyszer volt, hol nem volt . . . Folytatás : Egyszer lesz, hol, nem lesz. . . ? I.
Bencsik József Ma már világszerte elismert kutatási tanulmányok szerint, a környezetrombolás, katasztrofális méreteket öltött. Na persze, abban méhek pusztulása, a méhészek vesztesége is,így! Az elsődleges okozók között jelzett, az ipari mezőgazdaságban alkalmazott szerek, általános, és tömeges, romboló, hatása vállt bizonyossá. Következés képpen, ésszerű törekvésnek számítható, ezen szerek alkalmazásának megállítása, legalábbis csökkentése, szabályozása, Az alábbi elgondolás, pontosan ebben ez irányban igyekszik egy önműködő megoldást ajánlani, és azt mielőbb, a gyakorlatba vinni.
Az ajánlat.....
