|
Kép - gondolatok |
|||||||||
|
Tanács - ként
Mi az a mélységélesség?
De hogy kell azt csinálni, hogy minden szép éles legyen a képen? Azt már az Élesség oldalon leírtam, hogy egy adott távolságban levő dolog lefényképezéséhez mit kell állítani az objektívon, hogy éles képet kapjunk, vagyis hogy az egy pontból induló képalkotó fénysugarak a film síkjában találkozzanak. Azonban a beállított távolságnál közelebbről és távolabbról is érkeznek ilyen fénysugarak az objektívba, és ezek már metszik a film síkját, és un. szóródási kört alkotva életlenséget okoznak. Ha ennek a szóródási körnek az átmérője kisebb mint 1/30 mm, akkor a képet a szemünk még élesnek látja. Tehát az a térköz, melyen belül a képet még élesnek látjuk, nem más, mint a mélységélesség tartománya. Az ábrából talán még az is látszik, hogy ha szűkítjük a rekesznyílást, akkor azzal a mélységélesség határait is kitoljuk. Természetesen, ha azt szeretnénk, hogy közben a filmre jutó fénymennyiség ne változzon, akkor hosszabb ideig kell nyitva tartanunk a zárszerkezetet (kisebb zársebességet választunk). Ekkor viszont vigyázni kell, nehogy bemozduljon kezünkben a fényképezőgép exponálás közben. Nagyon hosszú záridőknél már érdemes állványt használni. Jó közelítéssel mondható, hogy az objektív milliméterben mért fókusztávolságának a reciprokát véve másodpercben, megkapjuk az adott objektívvel használható leghosszabb záridőt a kézből való exponáláshoz. Na, ez a mondat egy kicsit bonyolultra sikeredett, de két példával elmagyarázom: az 50 mm-es normál objektívvel már ne fényképezzünk 1/50 másodpercnél hosszabb záridővel, ill. egy 135 mm-es teleobjektívvel ne használjunk 1/135 másodpercnél hosszabb záridőt. Ha szabványos záridő értéket akarunk választani, akkor ez a két érték: 1/60 s, ill. 1/125 s. Talán ebből a néhány mondatból az is érzékelhető volt, hogy adott fénymennyiséghez több rekesz-zársebesség pár is választható. Hogy éppen melyik párt választjuk, az sok kompromisszum, és az "alkotói szabadság" függvénye, melyről még lesz szó a Hangulat oldalon.
Még egy érdekesség: a hagyományos fényképezőgépek legtöbbjén van arra is mód, hogy ellenőrizzük az adott rekeszértékhez tartozó mélységélesség határait. Hogy hogyan? Nagyon egyszerűen. Minden objektívon a távolság állító gyűrű beosztása és a rekeszérték állító gyűrű skálája között találhatunk egy álló mélységélességi skálát is. Erről tudjuk leolvasni az adott rekeszértékhez tartozó mélységélességi határokat. Sajnos a változtatható fókusztávolságú un. zoomobjektíveknél erre nincs lehetőség. Ugyanis, mint a két példán is látszik, a mélységélesség erősen függ az objektív fókusztávolságától. Ezt a visszajelzést a mai, zoomobjektívval felszerelt digitális fényképezőgépeknél már simán meg lehetne oldani, de sajnos én még ilyennel nem találkoztam.
Ezen a képen a kullancsot akartam lefényképezni, ezért igyekeztem a hátteret életlenné varázsolni aránylag nagy rekesznyílás választásával. Ha közelebb mentem volna, talán még jobban is sikerülhetett volna. KATTINTS RÁ!
KATTINTS RÁ!
Ki akartam emelni ezt a virágot a környezetéből, ezért kis mélységélességet állítottam be. Nagyon szeretem ezt a képet, mert szép emlékek fűződnek hozzá, de tudom, hogy jobb lett volna, ha ügyelek arra is, hogy a virág bibéje is éles legyen. KATTINTS RÁ!
|
|||||||||
"Milyen szép éles ez a kép!"
Hát tényleg nagyon fontos, hogy jól be legyen állítva fényképezéskor a
tárgytávolság, ezt már megbeszéltük. (Mert úgy gondolom, hogy aki eljut odáig,
hogy ezt az oldalt elolvassa, már túl van az 
