|
Kép - gondolatok |
|||||||||
|
Tanács - ként
Mitől lesz sötét, vagy világos a kép?
Szemünk megszokta a dolgok színét, világosságát, és ezek egymáshoz való viszonyát. Szeretnénk, ha a képen ugyanezeket a tónusokat látnánk viszont. Vagyis jó lenne, ha egy jól megvilágított, világos témát a képen is világosabbnak látnánk, és az árnyékos, sötétebb részleteket pedig sötétebbnek. A tárgyakról visszaverődő fény egyszerre éri a filmet (vagy a fényérzékelő lapkákat), és mindegyik a maga intenzitásával arányos nyomot hagy rajta. A megoldás tehát az, hogy a közepes tónusokhoz kell a fénymennyiséget mérnünk. De mégis, hogyan határozhatjuk meg, hogy a közepes tónusok eléréséhez mennyi fény érje a filmet? Két eszközünk van erre: az objektív belsejébe épített fényrekesz, és a film elé helyezett nyitható-csukható ablak, vagyis a zárszerkezet. A fényrekesz nem más, mint egy állítható átmérőjű, közel kör alakú nyílás. Ezen keresztül jut be a fény a fényképezőgép belsejébe. A nyílás nagyságával állíthatjuk be azt, hogy egységnyi idő alatt mennyi fény jusson a filmre, ill. a fényérzékelő lapkákra. A zár pedig egy ablak. A filmre jutó fény mennyiségét úgy szabályozhatjuk vele, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig hagyjuk nyitva.
A fényképezőgépen a zár nyitási idejét tüntetik fel másodpercben. (Egyébként sokszor zársebességként is emlegetik, mivel az alkatrészeknek nagyon gyors mozgást kell végezniük működés közben.) Mivel a zár a másodperc tört részéig van csak nyitva, a záridők egyfajta törtként értendők. Ha például záridőnek azt látjuk, hogy 30, 60, vagy 125, akkor az rendre azt jelenti, hogy a zár 1/30, ill. 1/60, vagy 1/125 másodpercig van nyitva. Tehát minél nagyobb számot állítunk be, annál rövidebb ideig éri a fény a filmet, illetve annál nagyobb lesz a zársebesség. A rekesznyilás nagyságát jelző számok jelentését már egy kicsit bonyolultabb elképzelni, bár megérteni nem nehéz. A teljesen nyitott objektív "fényereje", valamint az összes rekeszérték (F) a fókusztávolság (f) és a hatásos objektívátmérő (D) hányadosaként számolható: F=f/D. Ebből az is következik, hogy minél kisebb ez a szám, az annál nagyobb nyílást jelent. Például a 2-es, 2,8-as, vagy a 4-es rekesznyílások nagynak számítanak, és a 8-as, 11-es, 16-os stb. pedig szűknek. Hogy miért jó, hogy ezt a két eszközt külön-külön tudjuk állítani? Erről a Mélységélesség oldalon olvashatsz.
Az első képet helyes expozícióval készítettem, a másodikat túlexponáltam kb. másfél fényértékkel, a harmadik ugyanennyire alexponált. KATTINTS RÁJUK! A beépített fénymérők általában a kép közepén, alkalmasan kiválasztott területen mérik a filmre kerülő fény átlagát. Ezt a területet sok kép fényviszonyai alapján határozták meg. Viszont néha sikerül az átlagostól eltérő fényviszonyok között is fényképeznünk, Ilyenkor be kell csapnunk egy kicsit a fénymérőt, hogy a képen a valóságoshoz közeli fényviszonyok uralkodjanak, de legalábbis az általunk fontosnak tartott téma legyen tónushelyes. Már beszéltem arról, hogy a közepes tónusokhoz kell beállítani az expozíciót. Vagyis, ha fehér fal előtt álló embert akarunk lefényképezni, akkor a fényméréshez menjünk közel, és a lefényképezendő valakinek a bőréhez állítsuk a rekeszt és a záridőt. Az egészséges, közepesen napbarnított arcbőr, szórt fényben megfelel a kívánt, közepes megvilágítású felületnek. Ha nem így mérjük a fényt, akkor a világos háttér miatt alulexponált (sötét) lesz a lefényképezendő emberkénk arca. A világos hátteret veszi közepes tónusúnak a fénymérőnk. Ennek a fordítottja történik akkor, ha sötét háttér előtt fényképezünk. Teljesen meszes arcú embereket lehet így fényképezni. Egyébként a korszerű fényképezőgépeken már egészen kis területre is be lehet állítani a fénymérő letapogatási körét, így lehet, hogy közel sem kell menni a témához, mégis megóvhatjuk fénymérőnket (és magunkat) a háttér zavaró hatásától.
Ahhoz, hogy a valóságos fényviszonyokat rögzítse a fényképezőgép, a fénymérő által mért értéknél 1 - 1,5 fényértékkel túlexponáltam a képet. KATTINTS RÁJUK!
KATTINTS RÁJUK!
|
|||||||||
Az exponálás előtt három
fontos dolgot kell beállítanunk a fényképezőgépen! Egyet azért, hogy valósághűen
különüljenek el egymástól a lefényképezett dolgok a képen -
vagyis éles legyen a
kép - ezekről a beállításokról az 
