Serleges tölcsérgomba
Általános jellemzés:
Szegfűgombához hasonlító illatú, annál termetesebb, tölcséres, puha húsú gomba.
Előfordulás:
Vajtai, homoki tölgyes erdő alján seregesen. (2004.06.26.)
Íz és szag:
Illata feltűnően hasonlított a szegfűgombáéra.
Kalap, tönk, lemezek, hús:
Kb. 15-20 cm magas, tölcséres, világosbarna színű gomba. Lemezei sűrűn állók, fehérek, lefutók. Tönkje a lemezek alatt kalapszínű, törékeny, üreges. Íze kellemesnek tűnt.
Egyéb:
Sajnos nem tudtuk eldönteni, ehető-e, pedig nagyon kellemes illatuk volt és nagy számban nőttek. Valamilyen tölcsérgombára tippleltünk (például Parlagi tölcsérgomba?). Fiatal példányokat is láttunk, amikről csak később gyanítottuk, hogy ugyanez a faj lehet. Ezek kalapszéle begöngyölt volt, fénytelen, bársonyos-rózsaszínes, 2,5 cm átm. kalappal. Lemezük szintén fehér, lefutó. Kb. 15 cm magasak. Ezek egyesével nőttek és illatuk nem volt feltűnő. Sajnos a fiatalokról nincs fotó.
Gyilkos galóca
Általános jellemzés:
Közepes termetű, karcsú gomba, zöldes-barnás zöldes árnyalatú kalappal. Tönkjén lógó gallér valamint bocskor van, amit sokszor takar az avar. Lemezei és húsa fehér.
Halálosan mérgező!
Találva (hely és idő): Budapest, káposztásmegyeri Farkas erdő (2005.07.23.)
Íz és szag:
Alig volt szaga, ízét nem kóstoltam.
Egyébként kissé nyers burgonya illatúnak írják, amely akár émelyítő is lehet. Az irodalmak szerint továbbá az íze nyersen és főzve is kellemes!
Kalap, tönk, lemezek, hús:
A gomba "tojásból" fejlődik ki. A fehér gombatojás burka felül széthasad és kifejlődik belőle a kalapos gomba. Az alján bocskorként marad ott a burok maradványa. A bocskorból könnyen kifordítható. Kalapja fiatalon fehéres, később egyre sötétebb olajzöld vagy barnásabb, a széle felé világosabb. Átmérője kb. 5-12 cm. Eleinte félgömb, végül kiterülő. Bőre lehúzható. Tönkje karcsú, kissé vastagodik a bocskor felé. Kívülről lehet rojtos, cafrangos, felszakadozó. Gallérja jól fejlett, fiatal gombán még takarja a lemezeket, de később jól láthatóan lelógó, kicsit bordásan csíkossá válik. Lemezei fehérek, sűrűn ülők, puhák. Színét nem változtatja. Húsa is fehér, puha, nem tartós.
Egyéb:
Nagy örömmel leltem rá a magányosan növő példányra, a szabályos, olajzöld kalapjával, mert hát milyen gombász az, aki még nem látott Gyilkos galócát? Idős vagy fiatal, burokban lévő példányok sajnos nem voltak, pedig alaposan bejártam érte a kis tölgy és kőris elegyes sarkot az erdőben.
Általában tölggyel, bükkel, mogyoróval (esetleg fenyővel) él gyökérkapcsolatban. Hazánkban gyakori, elterjedt. Mivel a bocskort sokszor avar fedi és könnyen kihúzható belőle a gomba, vigyázatlan gyűjtő összeszedheti más gombával. A kalap színe sem minden esetben olajzöld, lehet egészen fehér (sok esőben) vagy egészen sötétes-barnás (szárazabb időben). Az öregedő/rothadó példányok lemezeinek széle is barnára fonnyadhat.
Habár alakja rendkívül jellegzetes és bélyegei alapján egyértelműen felismerhető, mégis sok mérgezés okozója hazánkban. Viszonylag ártalmatlan külseje miatt óvatosan kell kezelni minden erdőben termő, hasonló típusú gombát! A halállal végződő gombamérgezéseket itthon többnyire ez a gomba okozza.
Bársonyostönkű cölöpgomba
Általános jellemzés:
Barnás-sárgás, sokszor szabálytalan kalapú (idősebben lángos formájú) gomba, melynek tönkje többnyire nem látszik azonnal. Alátekintve tömzsi tönkjén vastag, barna, bársonyos bevonat figyelhető meg. Lemeze lefutó.
Találva (hely és idő):
Kétvölgy környéke, Őrség (2005.07.06.)
Íz és szag:
Húsa kesernyés, illata nem jellegzetes, „avar” illat.
Kalap, tönk, lemezek, hús:
A kalap színe sötét sárga és barna, foltosan átmenetes. Széle egyenetlen, begöngyölt, idősebb korban lángosszerűen szabálytalan. A termőtest húsos, nehéz súlyú.
Lemezei piszkos sárgák, lefutók, nyomásra foltosodnak. A lemezek alján elvágólag kezdődik a sötétbarna bundás/bársonyos tönk.
A tönk tömzsi, így elég lapos a gomba.
Egyéb:
Korhadó fenyőtuskón nő, elterjedt gomba.
Nem ehető.
Állítólag a gyapjút lehet szürkére vagy zöldesszürkére festeni vele.
Sárga
rókagomba Általános jellemzés:
Az avarból előbukkanó sárga, szabálytalan formájú kalapkák a gombászók nagy öröme. Többnyire párosával, vagy tágabb csoportban nő lombos vagy tűlevelű erőben.
Találva (hely és idő):
Őrségben több helyen (2005.július eleje)
Íz és szag:
Illata kellemes, gyümölcsös, főként a fiatal példányoké. Ízét nyersen nem kóstoltuk, de azt írják, hogy borsos.
Kalap, tönk, lemezek, hús:
Szabálytalan formájú, hullámos, egyenetlen és többnyire aláhajló szélű a kalapja. Színe élénk-sötétsárga, amely viágossárgára, vagy fehérre fakulhat, foltosodhat. Húsa vastag, erős. A tönkre lefutó lemezek valójában redők, melyek letörölhetők a tönkről. Helyenként, főleg a tönk felé a lemezek keresztbe elszakadoznak, leválhatnak róla. A tönk sárgás-fehéren foltos lehet. Méretei: max. 10 cm magas, kalap max. 8 cm átmérőjű.
Egyéb:
Gyökérkapcsolt gomba, lombos és tűlevelű fákkal is együtt él. Az utóbbi időben ritkulónak írják.
A "cibarius" jelentése ehető.
Összekeverhető a mérgező Világító tölcsérgombával.
Egyéb nevek: Nyúlica, Csirkegomba
Általános jellemzés:
Csoportosan termő, őzbarna színű, sötéttönkű ehető gomba.
Megtalálva (hely és idő):
Bükk, Szarvaskő környéke (2006.10.26)
Íz és szag:
Kellemes szagú és ízű.
Kalap, tönk, lemezek, hús:
Kalapja (3-15cm) domború, majd egyre laposabb. Színe egyenletesen barna, legfeljebb a szélén világosabb sárgás. Felszíne nedves időben ragadós.
Lemezei fehérek, idősebb korban okkersárgásak. Spórapora krémszínű.
Tönkje görbült, bársonyos rövid. A kalapnál mindig kissé világosabb, a tönk felé pedig sötétbarna, majdnem fekete. Belül csöves.
Egyéb:
Ízletes, ehető (csak a kalap) és télen, a fagymentes hónapokban is szedhető gomba. Csoportosan jelenik meg élő és elkorhadt lombos fák törzsén.
Állítólag kertben is termeszthető, bükkfatörzsön. Elég csak bedörzsölni a tuskót. Hát ezt még nem próbáltuk, de legközelebbi megtaláláskor erre is gondunk lesz majd. :)