Tartalom: Hatvan
perc!
A nagytiszteletű
Baradlay Kázmér házában hatalmas vendégsereg gyűlt össze.
A házigazda nincs a vendégekkel, mert gyengélkedik. Miközben
tósztot mondanak érte, az asszonyt kihívja az orvos a beteghez.
A vendégek arra gondolnak, hogy a szokásos baj van, hiszen
a nagyságos úr szívbeteg, de még száz évig is élhet ezzel
a bajjal. Valójában már csak 60 perce van, és az asszonyt
azért hívatta a szobájába, hogy a végrendeletét lediktálja.
A férfinek nemcsak biológiailag, de bibliai értelemben is
kőszíve lett.
A végrendeletében minden részletét leírja saját temetésének.
Legnagyobb fiáról, Ödönről úgy határozik, hogy maradjon a
cár mellett Oroszországban, éljen csak kicsapongó életet,
hogy jól kiüresedjen. Nem veheti el a lányt, aki miatt elhagyta
a szülői házat és legyen diplomata.
Richárd menjen át a lovassághoz a testőrségtől és sose nősüljön
meg, mert a másik két fiúnak jó ajánlólevél lesz egy harcban
elesett testvér. Jenő, aki a legkedvesebb fia, de aki ezt
sosem tudhatja meg, maradjon csak hivatalnok, ne támogassa
senki, küzdje fel magát lépcsőről lépcsőre.
Felesége 6 héttel a temetés után menjen hozzá Rideghváry Bencéhez.
Bár az asszony többször abbahagyja az írást, a haldokló mindig
megparancsolja, hogy folytassa és követeli, hogy hajtsa végre
parancsait.
Végül eljön az idő és meghal a férfi. Az asszony imában megfogadja,
hogy semmit nem teljesít a végrendeletből és a kőszívű ember
még egy utolsó földöntúlit kiált, mintha meghallotta volna
odaátról az imát és visszatért egy kiáltás erejéig, hogy tiltakozzon.
A temtési ima
A temetés hatalmas
pompában zajlik és teljesen másképp, mint ahogyan azt az elhunyt
parancsolta. A harmadik pap, aki csak egy imát mondhatott
volna, keményen elmondja, hogy sem adakozó, sem könyörületes,
sem szeretetteljes, sem igazi hazafi nem volt a halott.
Megjelenik egy feltűnően szép leány is, akinek nevét nem említik,
de akiről sejthetjük, hogy az a lány, aki miatt Ödönnek messzire
kellett utaznia.
Tallérossy Zebulon
Hatalmas tor követi
a temetést, az említett pap nem jön el a torra, de megérkezik
Tallérossy Zebulon, aki lemaradt a szertartásról, mert elakadt
az úton, nem kapott kocsit és 4 bivaly húzta idáig hintaját.
Tallérossy össze-vissza beszél és biztosítja az özvegyet,
hogy megbűntetik majd a papot, aki a felháborító imádságot
mondta.
A két jóbarát
Oroszországban
vagyunk, ahol hatalmas táncmulatság van. Egy idegen ifjúért
rajong sok orosz fiatal hölgy. Az idegen férfi még a nagyon
gazdag Alexandra hercegnő kegyeit is elnyerte, de ő hűvös
és udvarias. Leonin nevű barátja elrabolja és elviszi egy
titkos szórakozóhelyre, ahol a férfiak szórakoznak. Ide érkezik
a levél Ödönhöz, mert ő az idegen, anyjától, hogy atyja meghalt
és azonnal utazzon haza. Leonin hiába próbálja lebeszélni
barátját, az hajthatatlan, ezért inkább vele tart. Az úton
hatalmas hóviharba kerülnek, farkasok támadják meg őket és
szánjukat is baleset éri. A Dnyeperen korcsolyáznak, 4 farkas
követi őket. Ödön megbirkózik a négy állattal, amíg barátja
új lyukat fúr korcsolyaszíjjába, ami elszakadt. Ezután a kozák
falu közelében jéghalászok lékébe esik bele Ödön, és Leonin
menti ki onnan.
A másik kettő
Otthagyjuk Orszországban
Ödönt és Bécsben találkozunk Richárddal, aki éppen párbajozni
indul, de előtte összefut egy pappal, akit felcincáltak kihallgatásra
Bécsbe, és aki úgy gondolja, hogy tévedésből túlcságosan drága
szálláshelyre helyezték, és ebből még baja lesz. Richárdnak
azt is elmondja, hogy ő bizony a lánya miatt, aki egy nemes
fiába lett szerelmes és egy temetési ima miatt, amit bizony
ugyaannak az úrnak a temetésén mondott el jutott ide. Richárd
tudja, hogy az ő apja temetéséről beszél a pap, de nem fedi
fel kilétét, csak ad a pincérnek két aranyat a pap költségeire.
Hazamegy a szállására, ahol öreg szolgája várja vacsorával.
Öccse is megérkezik, aki elmondja, hogy anyjától kapott levelet
és 1000 Ft-ot, hogy ezután fényűzőbben éljen, de ő nem akar,
mert hivatalnokként ez nem tenne jót neki. Inkább odaadja
Richárdnak a felét a pénznek, őtőle úgyis megvonta most támogatását
anyja, hogy jobb útra térjen. Az csak a kívánsága, hogy kísérje
el őt bátyja Plankenhorsték estélyére. Richárd majd táncoltatja
az anyát, amíg ő a lánynak udvarol.
Mindenféle emberek
Plankenhorstéknál
az asszony bárókisasszonynak született, de férje már nem volt
az. Meghívottak voltak ugyan a legnagyobb estélyekre, de senki
nem mutatott komoly érdeklődést irántuk a felsőbb körökből.
Az ő estélyeikre inkább fiatal katonatisztek, testőrök, hivatalnokok
jártak. Jenő megpróbál Alfonsine közelébe kerülni, Richárd
pedig unatkozik és csak egy szobalány érdekli, aki rákkoppintott
a kezére, amikor megcsípte annak az arcát. Öccsétől megtudja,
hogy a leány nem szobalány, hanem egy szegény nemeslány, akit
itt tartanak, de csak cselédként bánnak vele. Bocsánatát kéri
a szép Editnek, aki teljesen elbűvöli szépségével, tisztaságával.
A bakfis
Richárd minden
meghívást elfogad ezek után Plankenhorstéktól és alig várja,
hogy néhány szót válthasson Edittel. Észtreveszi ezt Alfonsine,
aki amennyire szépséges, annyira romlott lelkű. Szobalányával
csak bakfisnak nevezik Editet és arról beszélnek, hogy becsapják
a lányt azzal, hogy úri ruhát adnak rá, taníttaják és bevezetik
a társaságba. Szerveznek egy találkozót, amikor egyedül hagyják
a házban és meghívják Bardlayt. Baradlay azonban nem tesz
semmit, amivel kompromittálná a lányt, pedig ez volt a tervük
és egy levélben megkéri Edit kezét. Amikor átadja a levelet
Edit, Alfonsine és az anyja dühöng, hogy Alfonsine terve kudarcba
fulladt. Anyja csak annyit mond, hogy látod, nem minden férfi
olyan, mint Palvicz Ottó.
A zsibárus
Richárd miután
megejtette levélben a lánykérést, lélekben megtisztulva és
megindulva ér haza és elhatározza, hogy minden csecsebecsét,
amely más nőkre emlékezteti, kidobat szolgájával. Az meg is
tisztítja a szobát, de kiderül, hogy egy híres hölgyről készített
képet bevágott a zsibárushoz. Richárd elmegy, hogy visszaszerezze
a képet, de ottragad az öreg zsidónál, akinek hihetetlen sok
holmija van az ócsakságoktól a legértékesebb portékáik. Végül
Richárd a kép helyett egy karddal tér haza, mert a zsibárusnál
megtalálja saját képét, amit az említett hölgy adott el az
öreg Salamonnak. Még a zsibárusnál kipróbálja a kardot, kettévág
vele egy puskacsövet, és erre annyira odavan Salamon, hogy
a Richárdot ábrázoló képet megtartja magának.
Női bosszú
Aranka, a pap
leánya folyamatosan apját várja, de most a szomszédságból
is azt a hírt kapja, hogy bizony apja valószínűleg börtönbe
jut a temetésen elmondott ima miatt. Megérkezik Baradlayné
és minden gazdagságot és támogatást megígér a leánynak, de
az nem fogadja el, mert neki meg kell várnia Ödönt, aki azt
ígérte, hogy visszatér hozzá. Baradlayné átad egy levelet,
amit Ödöntől kapott, és amit még fel sem bontott. Együtt olvassák
el. Leonin levele az, aki elmondja, hogy mi történt velünk
Oroszországban. A két nő egymás karjaiba borulva otthagyják
az öreg paplakot és Baradlayné magához veszi a lányt a kastélyba.
Az aláhúzott sorok
Bár a faluban
mindenfélét pletykálnak a Baradlayakról és Arankáról, senki
nem tudja a valóságot. Ödön levelet ír anyjának, hogy felépült
és érkezik haza. Anyja elébesiet és elmondja, hogy azt akarja,
hogy ő vegye át az apja után a főispáni széket és legyen ura
a háznak. Az úrnőt is megtalálta már. Ödön ellenkezik, de
aztán anyja bevezeti Arankához és minden ellenszegülés eltűnik.
Az asszony boldog a fiatalok boldogsága miatt és a szobájában
aláhúzza azokat a sorokat, amiket ellentétesen ugyan, de már
véghez vitt a végrendeletből.
A Kézfogó napja
Mindenhonnan érkeznek
a gazdag hintók a kézfogóra, megérkezik nagy pompával Tallérossy
Zebulon is eladó lányaival, és Ridegváry is, nagy magabiztossággal.
Hamar észreveszik, hogy olyanok is vannak a társaságban, akik
bizony nem a császár hívei, és nem barátai sem Ridegváynak,
sem Tallérossynak. A pap is ott van, Tallérossyék legnagyobb
megrökönyödédére és nem is látszik nagyon boldogtalannak.
Aztán megkezdődik a ceremónia, és kiderül, hogy a kézfogón
bizony nem özvegy Baradlayné és Ridegváry a főszereplő, hanem
Ödön és Aranka. Sokan éljeneznek, Ridegváry és barátai azonban
megsemmisülve állnak. Ridegváry elmondja Baradlaynénak, hogy
pontosan tudja, hogy hogyan is szólt a végrendelet, aminek
minden szavát megszegte az asszony, és hogy ez a viselkedés
egy magaslatra vezet, de annak a magaslatnak vérpad a neve.
Az első lépés "ama" magaslathoz
A megyeházán ülés
van, és éppen Tallérossy beszél arról, hogy milyen buta gondolat
a parasztnak szavazójogot adni és írni-olvsasni tanítani.
A fehér tollasok, aki az újítások mellett vannak, mindenre
elszánva szónokolnak, a fekete tollasok, a maradiak, pedig
lapos szónoklatokkal húzák az időt. Az elnöki székben Ridegváry
Bence ül, akinek megvan a joga arra, hogy abban a pillanatban
szavazásra bocsájtson egy kérdést, amint csak akarja (amint
a fekete tollasok lettek többségben. Joga van rá, hogy megbüntesse
a csúnya szavakat használó szónokokat, sőt arra is, hogy feloszlassa
a gyűlést.) Miután minden kísérlete kudarcba fullad, a pandúrokat
hívatja és a terembe elkezdődik a harc, de a pandúrok csak
nem jönnek, mert őket Baradlay Ödön állítja meg. Kitiltja
Ridegváryt a teremből és nagy örömujjongás közepette elfoglalja
az főszékét. Ridegváry szavaival, ez volt az első lépcső "ama"
magaslathoz.
Tavaszi napok
1848. március
13-án az egész város felbojdult Bécsben. Kitört a forradaom.
Plankerhorst család villájában gyűlnek össze a megrémült csaászárpárti
urak és hölgyek és azon tanácskoznak, hogy vajon mit is tegyenek?
Meneküljenek vagy maradjanak. Sorra érkeznek a hírhozók, némelyeket
majdnem agyonvert már a tömeg. Van olyan úr, aki halottszállítókat
fizet le, hogy "hullaként" menekítsék ki a városból.
Antoinette asszony nem akar menekülni. Kiráncigálja félholt
leányát az erkélyekre és onnan kiáltja, hogy éljen a szabadság.
Közben Jenő, aki teljesen ideggyenge és soha életében nem
fogott kardot, és egyetlen vadászaton sem vett részt, halálraváltan
ül a szobájában és Alfonsine-on jár az esze. Azután estére,
már legyőzi félelmét és elindul, hogy megtudja végre, mi történt
a szeretett nővel. Megdöbben attól, hogy a Plankenhorst palota
a szabadságharcosok egyik központjává vált. Alfonsine és az
anyja mindenkivel elhitetik, hogy a szabadság oldalán állnak.
Jenőt megbűvöli, hogy a nő állandóan a nyakába ugrik, csókolja
és örömittasnak mutatja magát a szabadság ügye miatt. Jenő
úszik a boldogságban és nem lát át a színjátékon. Egyik erkélyről
Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti, és eszébe jut, hogy
ez a második lépcső ama magaslathoz.
Az érem másik oldala
Közben Richárd
mint katona is ott van a bécsi utcákon. Mindenféle, egymásnak
ellentmondó parancsot kap, ezért nem használják csak a kardjuk
lapját, nem gyilkolnak, csak szétkergetik a csőcseléket. Már
a forradalmárok is tartanak a részeges tömegtől, akiknek nem
a szabadságon, hanem a pusztításon, rabláson jár az esze.
Jenő közben végigkocsizza a várost, nehogy összetalálkozzon
Ödönnel, hogy vagy hogy a csőcselék haragja elé kerüljön.
A forradalmárok és Richárd csapata egy zárda előtt próbálják
meg szép szóval és viccekket lecsillapiítani a kedélyeket,
de nem sikerül. Richárd bemegy a zárdába, ahol, megpillantja
Editet, és ezután már nem akar mást, csak elkergetni a csőcseléket.
Feletteseitől emiatt is különböző leveleket kap, egyik sokkal
keményebb, másik megfontoltabb magatartást parancsol.
Aki igazán szeretnek
Már októberben
járunk és a forradalmat hamarosan leverik. A barrikádokon
két forradalmár beszélget. Egyik Alfonsine-t szereti, a másik
úgy hiszi, hogy az anyjával együtt kém. Közben kiderül, Alfonsine
és anyja egy apácán keresztül tarja a kapcsolatot a császárpártiakkal
és mikor Editet kihozatják a zárdából, a látogatás színe alatt
kicserélik az információkat. Editet a boldogtalanságba akarják
kergetni azáltal, hogy megbeszélik, hogy Richárdot hamarosan
megölik és annak anyját is elkapják, mert mindenki tudja,
hogy álruhában jár és hol tartózkodik. Edit mindent kihallgat
és nyugalmat színlel, de amikor hazafelé kocsiznak, kiugrik
a kocsiból és elrohan arra a címre, ahol Richárd anyja van.
Azoknak elmondja a sötét terveket és őt is kofának öltözve
elmennek először Richárdhoz, aki útra kel anyja tanácsára
Magyarországra, majd elmennek Palvicz Ottó csapatához és megtévesztve
őket az Alfonsine-tól hallott jelszavak alapján, elküldik
őket a Richárd útjával ellentétes irányba. Palvicz Ottó csak
reggelre jön rá a cselre, de ekkor már bottal ütheti Richárd
és a kofák nyomát.
Editet visszaviszik a kolostorba, ahol nem árul el estig semmit,
pedig vesszővel, szíjjal verik, de estére azt modja, hogy
az éjszakát Richárdnál töltötte. Tudja ugyanis, hogy így biztosan
titokban marad a szökése, mert ezt a szégyent a kolostor nem
engedheti meg magának.
A vérveres alkony
Leverték a forradalmat.
A győztes még pihen, a vesztes menekül. Egy félkezű forradalmár
sebesülten rogyadozó léptekkel támolyog a Plankenhorst palota
felé. Látja a lobogót és eléri a kaput, de az zárva van, és
hiába dörömböl, nem nyitnak ajtót. Még reménykedik, hogy talán
a nők már elmenekültek és jó lesz itt meghalni, ennek a háznak
a kapujában, a szabadság lobogója alatt. A lobogót azonban
még hajnal elől kicserélik a császári zászlóra és ő ott hal
meg, az áruló nők palotájának tövében.
Az a harmadik
Jenő a szabadságharc
utolsó napjait már a Plankenhorst palotában töltötte. Nem
ment szállására éjjelre sem, és úgy érezte, hogy viszonya
Alfonsine-nal már mindenki számára egyértelmű és megmásíthatatlan.
Közben sorra érkeznek meg az urak és hölgyek, a régi barátok,
akik visszatértek vagy előbújtak rejtekhelyeikről. Jenővel
senki sem törődik, csak Ridegváry mondja neki, hogy menjen
a szállására, mert neki beszélnivalója van vele. Alfonsine
előad egy színjátékot Jenőnek, hogy őket el akarják választani,
de ő a sírig hű marad hozzá, anyja pedig elmondja Jenőnek,
hogy az jelenleg "semmi", hiszen sem a forradalmárokhoz,
sem a császárpártiakhoz nem állt, Alfonsine kezére addig ne
számítson, amíg nincs rendes állása. Közben Alfonsine már
Palvicz Ottótól kap levelet, aki viszonyuk felélesztését kéri.
Ridegváry elmondja Jenőnek, hogy anyját keresik, és el fogják
ítélni, egész családja üldözött, és anyja hamarosan felkeresi
a szállásán. Felajánl neki egy ragyogó állást a cárnál. Anyja
azonban nem jön egész éjjel, és reggelre Jenő megtudja Ridegvárytól,
hogy elmenekült a városból, ő pedig elfogadja az állást. Elmegy
Alfonsine-ékhoz és megkéri a kezét, megbeszélik másnapra a
kézfogót, de hazaérve megjön az anyja, aki elmondja, hogy
tudja, hogy ő előtte fényes pálya áll, míg testvéreit a vérpad
várja, Ödön gyermekeit pedig a koldusbot. Jenő úgy dönt, anyjával
tart. Hiába várja őt Ridegváry és a meghívottak serege Plenkenhorstéknál.
Elől víz, hátul víz
Richárd csapatával
menekül. Palvicz Ottó a nyomukban. Egy alakalommal már pisztollyal
lőnek egymásra, de aztán nem ér véget a párbaj. Richárdéknak
útját állja a Duna, a March, a víz a hegy, a hóesés, de még
az erdőtűz is, de végül sikerül magyar földre jutniuk.
II. rész
Egy Nemzeti Hadsereg
A nemzeti hadsereg
gyerekekből, öregekből, ifjakból, papokból, ügyvédekből, úrfiakból
és rablókból állt. Harcoltak kaszával, aztán az ellenségtől
rabolt fegyverekkel, harangból öntöttek harangot, a főurak
közül is sokan állítottak fel csapatokat. Harcoltak hősiesen.
A szalmakomisszárius
Tallérossy Zebulon
nagy úr lett, élelmezési biztos. A legnagyobb problémája,
ahogyan ő nevezte, a magasabb politika, azonban ez nem a szabdságharc
ügye volt, hanem hogy férjhez adja 5 leányát. Ebben még felesége
is egyetértett. Baradlay Ödön egy napon vendégségbe hivatalos
hozzájuk, ki is takarítoják a házat és nagy lakomát rendeznek,
hátha Ödönön keresztül eljuthatnak Jenőig, aki igencsak jó
parti az egyik kisasszonynak.
Ödön azonban elviszi Zebulont a háborúba, ahol sokszáz embert
kell ellátnia élelemmel, szalmával és jegyzékeket írnia. Zebulon
retteg a félelemtől és reszket az éhségtől, nem ért a "könyveléshez"
és semmi kedve a háboruskodáshoz. Hártamarad hát az utolsó
állomáshelyen, de mégis úgy alakul, hogy onnan támad az ellenség,
ő pedig kiugrik az ablakon és meg sem áll hazáig. Sokkal később
olvasta csak, hogy mi is történt ott, és hogy az újságok úgy
tudták, hogy Ő több óráig védte a rábízott javakat és helyet.
Az első tandíj
Kassánál nagyon
kikapott a magyar sereg. Rossz volt a haditaktika. A visszavonulásnál
Baradlay Ödön próbálja feltartóztatni a császárokat. Már nagy
bajban vannak, amikor megjelenik egy huszárszázad, élükön
Richárddal és segítenek a biztonságos visszavonulásban. A
két testvér nagyon boldog, hogy találkoztak, hiszen évek óta
nem látták egymást.
A betyár
Boksa Gergő ötven
ökröt terelt a csapatokkal, hogy a húsellátmány biztosítva
legyen. Hanem bizony úgy megijde a csatazajtól, hogy ijedtében
otthagyja az ökröket és futásbak ered. Este aztán a táborban
50 botütést kap ezért, és elkergetik. Ő átmegy a némethez,
és csellel visszaszerzi az ökröket. Baradlayék nagy örömmel
fogadják, és Boksa Gergő papírt kap róla, hogy semmisnek tekinthető
a verés.
A királyerdőben
A király erdőben
hatalmas csata zajlott. Mindenki érezte ez egy olyan viadal,
aminek a vége győzelem vagy halál. Itt találkozik össze a
két nagy ellenfél: Palvicz Ottó és Baradlay Richárd is. Richárd
legyőzi Palviczot. A magyar hadsereg győz.
A haldokló ellenfél hagyatéka
Bár Richárd néhány
óráig eszméletlenül feküdt, nem szenvedett komoly sérüléseket.
Pál úr azonban meghalt, amikor a sebesült Richárdra vetette
magát, hogy a lovaktól megvédje tulajdon testével. Palvicz
Ottó is a halállal küzd és magához hívatja Richárdot. Elmondja,
hogy egy gazdag hölgytől van neki egy fia, akit 3 éve kerestett.
Rábízza a titkot és a fiút Richárdra, aki megígéri, hogy gondoskodik
a gyermekről. Palvicz Ottó meghal Richárd kezét szorítva.
Napfény és holdfény
Baradlay Ödön
neje és két gyemeke Jenővel együtt Kőrös-szigeten van, ami
igazi kis paradicsom. Biztonságban vannak, csak nagy aggodalomban.
Jenő megtanítja Arankával a titkosírást, amivel lehet a katonákkal
levelezni. Közben özvegy Baradlayné a kastélyában kórházt
rendeztetett be, ahol rengeteg sebesültet ápolnak. Sajnos
a háborús sebeken kívül a kolera is pusztítja az embereket,
ezért Baradlayné nem ír gyermekeinek, unokáinak, menyének,
és nem látogatja meg őket. Közben minden este"beszélget"
a kőszívű arcképével, hogy tudja, hogy ő cselekedett helyesen.
Sötétség
Alfonsine-éknál
ott van két apáca és Edit. A harcokról beszélnek és ők négyen
biztosak benne, hogy hamarosan vége lesz az egésznek. Megérkezik
Ridegváry, aki közli, hogy a magyarok győztek és Palvicz Ottó
meghalt. Alfonsine teljesen kitör magából, anyja elájul a
szégyentől, Alfonsine pedig szövetséget köt Ridegváryval,
hogy eltörlik a Bradlayakat. Editet is megfenyegeti, hogy
megöl mindenkit, aki szeret.
Mindenváró Ádám
Mindenváró Ádám
olyan ember, akit soha nem érdekelt a szép ruha, a haza vagy
a megye dolga, gazdagság vagy a rang. Éldegélt kis házában,
földjével, feleségével, nem kellett gyerekkel törődniük, mert
nem volt nekik. Ide menekül Tallérossy Zebulon és elmeséli
bújdosását. Megfutamodott a német elől, 2 napig futott az
erdőben, aztán egy hordóba rejtették, majd napszámos ruhába,
később zsidó aszzonynak öltözve menekült, és végig rettegett,
hogy valaki felismeri és megöli. Mindenváró majd megszakad
a nevetéstől a történet alatt. Megérkezik Szalmás uram is,
aki az ellenséghez tartozott és mindketten megrémülnek a másiktól,
mert azt hiszek, hogy miatta van ott a másik. Szalmás elmeséli,
hogy a magyarok győztek. Éjszaka aztán ijedtében mindkettő
megszökik.
Sorsát senki sem kerülheti el
Két napig bújdosott
az erdőben Tallérosy, amikor egy tisztáson szembetalálta magát
Szalmás urammal és rajött, hogy nem menekülhet tovább. Felajánlotta
hát, hogy inkább ne bántsák egymást. Közben megérkezik egy
magyar katona, Szalmás elillan, és a katona Boksa Gergőhöz
vezeti, aki azóta parancsnok lett és az elmondja neki, hogy
a törvényszék halálra ítéli a hazaárulókat és a hazájukat
cserbenhagyókat. Onnan is elmenekül Tallérossy és egy szekéren
eljut egy távoli falucskába, ahol a paptól kér segítséget,
aki saját fiához küldi külföldre reverendában. Csak útlevelet
kell kérvényeznie. Akitől kérvényezi nem más, mint Ridegváry,
aki azonnal megismeri és rögtön titulust is ad neki.
Egy magányos lovag
Pesten hatalmas
a csend, senki sem mozdul. Az utcák csendjét lódobogás riasztja
fel. Egy magányos huszár nyargal, mögötte messze a csapata.
Utánuk mindenhonnan felhangzik a boldog éljen. Baradlay Richárd
az, és azt az asszonyt keresi, aki a gyermeket bújtatja, de
megtudja, hogy az osztrákok egyik börtönében ül és a gyermekről
senki sem tud.
Párharc mennykövekkel
Richárd megszáll
abban a házban, ahol korábban az asszony lakott a gyerekkel,
és összebarátkozik egy csizmadiával, aki bemegy pórnak öltözve
a várba, hogy kémkedjen. Ödön, Richárd és a többi parancsnok
azon vitáznak, hogy meg kell-e ostromolni a várat és hogy
válalhatják-e a lehetséges következményt, hogy Budáról az
ellenség Pestet is földig rombolja. Végül a támadás mellett
döntenek. Közebn Richárd Gyávának mondja Ödönt. Az öreg csizmadia
a várban felismeri Szalmás Mihályt, és elmondja Richárdnak,
hogy tudja, hogy van egy kém, aki bajba sodorhatja őket. Azt
is észreveszi, hogy egy pesti házból gyertyákkal jelelnek
a várba. Pestet porrá bombázzák. A csizmadia meglepi az árulót
és lelöki a ház ablakából. A magyarok megindítják Buda ostromát.
Első nap nem dől el a csata.
Zenit
Az ostrom előtti
estén Ödön Richárdot párbajra hívja, ami jelen esetben azt
jelenti, hogy aki hamarabb ér fel a várba a maga oldalán,
az győz a párbajban. Mindketten hősiesen harcolnak, de Ödön
a gyorsabb, Richárd még megpróbálja megmenteni a Lánchidat
is.
Az eldobott lélek
Richárd elmegy
a kórházba, hogy a gyermeket végre fellelje, ott már meghalt
a dajka, de talál nála egy címet, és el is megy oda, és megtalálja
nagy nyomorúságban a gyermeket. Rögtön visszaviszi Pestre
és ott elviszi a gyermekkorházba, mert szembetegsége van.
Ephialtes
Ridegváryval és
Tallérossyval találkozunk ismét. Az író visszaidézi a történelemből
azokat, akik átkozták hazájukat vagy eladták azt. Ilyen volt
Ephialtes is, aki eladta Hellászt. Ridegváry is eladta hazáját.
Behívta a cár seregeit, hogy tegyenek rendet és töröljék el"ezt
a nyomorúságos társaságot". Tallérossy Zebulon bizony
nem annyira élvezte ezt a cselekedetet. Sőt egyszer eszébe
jutott egy magaslatnál, hogy mint Dugovics Titusz lerántja
magával a mélybe Ridegváryt, de aztán öt lányára gondolt,
és nem lett hős. Próbált érdeklődni a megtorlásról, de Ridegváry
csak latinul volt hajlandó idézgetni. Próbált vele összeveszni
vagy megszökni, de Ridegváry nagyon ragaszkodott hozzá. Zebulon
ellopott egy angol nyelvű útlevelet, amiben nincs név és cím,
tehát bárki felhasználhatja, majd egy gyógyszer segítségével
kiütéseket "szerzett" magának, ami miatt Ridegváry
messze szaladt tőle, mert azt hitte, ő is kolerás. Így szabadult
meg Zebulon Ridegvárytól, aki tovább masírozott a cári sereggel.
Perhelia
Csodálatos égi
tünemény tűnt fel a 1849 júniusában az égen, de a természettudósok
nem törődtek akkor vele. Csak a nép törődött, akik babonaságból
rossz jelnek vette az égi tüneményt. Lánghy Bertalan, a protestáns
prédikátor, aki az idős Baradlay temetésén annakidején az
emlékezetes imát mondta, és Aranka apja volt, hatalmas parasztsereggel
védte a Tiszát, és kérdte Istent, hogyha ez a jel az égen
valóban vészjósló, akkor inkább haljon ő meg, mert nem akar
ezen a földön élni, ha nem lehet ez szabad föld. Isten, aki
tudta, mi következik, meghallgatta imáját, és magához vette
a hűséges szolgát. A nép pedig szétfutott.
Régi jó barátok
Világosnál letette
a magyar sereg a fegyvert. Ott volt Baradlay Ödön is. Várta,
hogy sorsa beteljesüljön. Zebulontól érkezik egy levél benne
egy útlevéllel, amivel megszökhet Angliába. Ödön fogja magát
és elszökik vele. Az első ellenőrzésnél azonban beleakad Leoninba,
aki nemhogy segítené, de minden barátságukat feledve, bezáratja,
és ráparancsol az őrre, hogyha szökni akar, lőjje le. Az őr
azonban az a szolga, akivel együtt szöktek annakidején a farkasok
elől, és elengedi. Sikerül megszöknie Ödönnek.
Nadír
Csak vágtat végig
a pusztán, amikor összetalákozik Boksa Gergővel. Tőle megtudja,
hogy Nagyváradon van Ridegváry, és rájön, hogyha Leonin el
nem fogja, ő bizony Ridegváry kezeibe fut és ő az, akinek
nem adná meg magát. Újra hisz a barátjában. Boksa elviszi
mocsáron, úttalan utakon keresztül egy házba, ahol bevárhatja
az ítéletét. Bizony a családjához vezeti Ödönt.
A nem mutatott levél
Ödön iszonyatosan
szenvedett a család körében, hiszen minden nap várta, hogy
levelére, melyben tudatta a törvényszékkel, hogy várja döntésüket,
válasz érkezik. Felesége az őrület határán volt és állandóan
könyörgött, hogy meneküljön, de ő nem tette. Nem tehette.
Jenőnek érkezik egy levél, illetve Eugen Baradlaynak, amit
tévesen használtak, mert az Eugen Jenő és nem Ödön. Jenőt
hívják a törvényszék elé Ödön helyett. Jenő nem mutatja meg
a levelet, csak felkerekedik, hogy elmenjen. Megpróbálják
visszatartani, mert azt hiszik, hogy Plankenhorstéknál akar
kegyelmet kérni, de ő nem árulja el igazi tervét.
Egy ember, aki eddig nem ismertünk
Jenő megjelenik
a bírák előtt, akik mindenről kikérdezik. Vállalja, amivel
vádolják, de mások ellen nem tanuskodik. A bírák csodálkoznak
azon, hogy mindent vállal, de ő nem akarja, hogy hosszúra
nyúljon a tárgyalás, hogy szembesítsék valakivel, aki felismerhetné.
Gyorsan végeznek. Az ítélet halál. Ő pedig csak annyit kér,
hadd írjon levelet a családjának.
A túlvilágról
Visszaköltözik
Ödön, Aranka, a gyerekek és özvegy Baradlayné a Baradlay kastélyba,
és ott várják Ödön beidézését. Egyik nap jön egy katona, aki
mindhármuknak levelet hoz. Temészetesen Jenőtől, amiben megtudják,
mit tett értük. Mindhárman zokognak, de a katona előtt még
vissza kell folytani a könnyeket. Annak még át kell adnia
mellényt, melyett Jenő viselt a kivégzés alatt. Három véres
lyuk van rajta.
A kőszívű ember előtt
Az anya örjöngő
fájdalmában fia mellényével a kezében rohan a kőszívű képéhez,
hogy neki ordítsa ki szívéből a fájdalmát. Őt vádolja és magát.
Ödön már nem akar hőst játszani, hiszen öccse volt az igazi
hős. Aki azért hal meg, amiben hisz, az bátor, de aki azért,
amiben nem is hitt, az hős. Neki megmaradt a család, akiket
támogatnia kell.
A börtön távirdája
A börtönben, ahol
Jenő volt, ott volt Richárd is és a börtönfalon át értesült
(kopogtatással), hogy halálra ítélték testvérét. A cellákból
úgy érkezett a hír, hogy az öreget. Ők Ödönre gondoltak, de
Richárd mindig Jenőt hívta így, bár ő is úgy tudta, Ödönnek
kell meghalnia.
Az első tőrdöfés
Alfonsine boldog
a hírre, hogy ez agyik Baradlay már meghalt, és miatta, hiszen
az ő jegyzetei is belejátszottak a halálos ítéletbe. Diadlaittasan
vágja Edit szemébe, hogy az egyiket már megölte. Nem tudta,
hogy azt, aki őt a legjobban szerette a világon, aki még akkor
is megbocsájtott neki, amikor rájött, hogy ő fektette árulásával
a sírba.
A fejgörcsök napján
A teljhatalmú
kormányzónak fejgörcsei vannak. Ilyenkor legjobb embereivel
is nagyon keményen bánik. Minden kegyelemért könyörgőnek nemet
mond és a legsúlyosabb ítéleteket osztogatja. Késő éjszaka
hozzá érkezik Alfonsine, aki megtudja, hogy már másnap leváltják
a kormáynzót keménykezűsée miatt. Ráveszi a kormányzót, hogy
még ezen az éjszakán hozzanak meg minden ítéletet, és végezzék
ki hajnalban a foglyokat, élükön Baradlay Richárddal.
A tör hegye letörve
A kormáynzó megígéri,
hogy így fog tenni, és Alfonsine diadalittasan hazamegy Bécsbe
és elmondja anyjának és Editnek, hogy végre minden terve sikerült,
és megölte Richárdot is. Azonban alighogy elmeséli rémséges
tetteit, jelenti a szolgáló, hogy Baradlay Richárd úr van
itt. Alfonsine rosszul számolt. A kormányzó nemhogy halálra
ítélt volna minden foglyot, hanem elengedte minden bűntetésünket.
Elmondta Richárdnak, hogy szabadulását Alfonsine-nak köszönheti,
és átnyújtja halott testvére hajfürtjét, ami szőke (mint Jenőé),
és nem fekete (mint Ödöné). Elindul hát Bécsbe és ugyanazon
a vonaton utazik, mint a diadalittas Alfonsine, hogy elmenjen
a Plankenhorst házba és megtalálja Editet.
A kőszívű ember felel
Közben özvegy
Baradlayné minden nap a kép előtt könyörög és vádol. Vádolja
a kőszívűt Jenőért és könyörög Richárdért. Aztán megérkezik
a levél, hogy Richárd szabad. Úgy érzi, férje felelt neki,
és Jenő volt a közbenjáró, mint gyermekkorában is mindig a
két szülő között.
Megjelent tehát
Richárd Plankenhorstéknál és bizony senki nem érthette hogyan
lehetséges ez. Edit boldogan roghan a karjaiba. Plankenhorstné
elmondja lekicsinylően, hogy Richárdnak semmi joga Editre,
hiszen nem méltó hozzá, se rangja, se vagyona és Editnek kérője
van. Edit azonban odavágja, hogy ő mindenkinek elmondja majd,
hogy egy éjszaka megszökött a zárdából és a kaszárnyában töltötte
az éjszakát szeretőjével. Ez elég lenne, de Plankenhorstné
még megpróbálkozik azzal, hogy tudja, hogy van egy fia Richárdnak
és ezzel a fiúval akarja befeketíteni Richárdot Edit elől.
Richárd elmodja a gyermek történetét, de nem árulja el anyja
nevét. E hír hallatára már nem tartóztathatják Editet.
Comedy of errors
Richárd és Edit
boldogan hagyják ott a házat és elhatározzák, hogy amint lehet,
összeházasodnak. Nem megy hamar, mert annyi emgedélyt kell
elintézni, hogy bizony hosszúra nyúlik a várakozás. Ők mégis
kivárják tisztességesen. Egyszerű esküvőt tartanak. Szűkösen
kell élniük, hiszen Richárdnak már nincs vagyona. Ők mégis
boldogok. Aztán Salamon, az öreg zsidó eljön és elmeséli nekeik,
hogy bizony Editnek nagy hozománya van, így nem kell szűkölködniük.
Magukhoz veszik Károlykát is, Palvitz és Alfonsine fiát..
Húsz év múlva
Palvicz Ottó fiát
sajátjaként nevelte Richárd és sokáig nem is volt vele baj,
de kamaszként megszökött és ellopott ottonról ezüstöket, Richárd
azonban kereste és végül egy rablótanyán rongyokban talált
rá. Később rájött, hogy Károlyt anyja értesítette és becsapta
azzal, hogy apját, nevelőapja orvul megölte és bosszút kell
állnia. Ezért változott meg annak a viselkedése. Később töbször
megszökött, de Richárd mindig kihúzta a bajból. Végül hivatalnok
lett, itt talált rá Alfonsine, aki koldusbotra jutott. Károly
azonban nem segített rajta, mert éppen megkapta atyai örökségét
és elment Amerikába. Alfonsine pedig egy őrültekházába jutott,
amit özvegy Baradlayné alapított. Ottjártakor kerül éppen
oda Alfonsine, és Baradlayné pénzt ad, hogy ápolják a nőt.
Alfonsine itt tudja meg, hogy Jenő halt meg Ödön helyett,
és hogy megbocsájthatatlan vétke miatt a túlvilágon sem nyugodhat
majd.
Közben azonban
felnőtt egy újabb nemzedék, a vért és a könnyeket elmosta
az idő, és az új kor jobb idők reményét ígéri a magyar nemzetnek.