A
függvény nem más, mint két halmaz elemei közötti kapcsolat.
Ezt a kapcsolatot egy hozzárendelési szabállyal adjuk meg.
Legyen például az egyik halmaz az összes ember halmaza,
a másik halmaz pedig a számok halmaza. A hozzárendelés legyen
a következő: minden emberhez hozzárendeljük a magasságát.
Ez egy függvény.
Ugyanezt a függvényt
lehet táblázattal is szemléltetni:
Ági |
Bogi
|
Csilla |
Dani |
Eszter |
Feri |
Gábor |
Huba
|
Ilona |
József |
147 |
172 |
132 |
156 |
150
|
142 |
140 |
180 |
154 |
165 |
Egy másik ábrázolási mód, a grafikon. Egy grafikon két vonalból
áll, ezeket tengelyeknek hívjuk. Az egyik vízszintes, a
másik függőleges. A két vonal egy pontban metszi egymást,
ez a függvény kezdőpontja, más szóval origója. A vízszintes
tengely jobb végén és a függőleges tengely tetején van egy-egy
nyíl. A nyilak mellé oda kell írni, mit ábrázolunk azon
a tengelyen. A példánkban vízszintes tengelyen szerepelnek
a nevek, a függőlegesen a magasságok.
Az ábrázolás úgy történik, hogy a táblázat szerint az első
névhez tartozó magasságot megkeressük a függőleges tengelyen,
és teszünk egy pöttyöt vagy x-et a név fölé ebben a magasságban.
5.2. ábra
A függvény grafikonjáról nagyon sok információt le lehet
olvasni könnyedén:
Ki a legmagasabb?
Ki a legalacsonyabb?
A matematikában
olyan függvények fordulnak elő, amelyeknél a két halmaz
valamilyen számhalmaz, tehát számok közötti összefüggést
mondanak el.
