Gárdonyi
Géza (született Ziegler Géza) (Agárd, 1863. augusztus 3. -
Eger, 1922. október 30.) író, költő. Az 1890-es években Göre
Gábor-sorozatával vált ismertté, amelyben a paraszti életmódnak
mutatott görbe tükröt.
Gárdonyi Géza
1863. augusztus 3-án született a Velencei-tó partján fekvő
Agárdpusztán. Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, jószágigazgató
a szabadságharc idején fegyvereket is gyártott, édesanyja
Nagy Terézia. A család Gárdonyi gyermekkorában 12 településen
fordult meg, például a Borsod megyei Sályon, ahol elemi iskolai
tanulmányait (1870-73) kezdte, majd az utolsó évet Hejőcsabán
(1873-1874) végezte.
A sárospataki
kollégiumban (1874-76), és a pesti Kálvin téri református
gimnáziumban (1876-78) végezte középiskolai tanulmányait.
1878-tól az egri érseki tanítóképzőben tanult. Iskolái elvégzése
után segédtanító Karádon (1881-82), itt megkapta az oklevelet,
majd Devecserben (1882-83), Sárvárott (1883-84) és Dabronyban
(1884-85), ahol választott katolikus kántor és tanító volt.
Horvay János: Gárdonyi Géza szobra (1932), Budapest, XI.ker.
Bartók Béla út 32-36. sz.
1885-ben feleségül
vette Molnár (Csányi) Máriát - házasságuk boldogtalan volt.
Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és
a Győri Hírlapnak. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című
tanügypolitikai havilapot, szerkesztője volt a Garabonciás
Diák című győri élclapnak. Novellái, versei sorra jelentek
meg a budapesti lapokban. A Szegedi Hírmondónak (1889), a
Szegedi Naplónak (1890-91) és az Arad és vidékének (1891)
volt munkatársa. 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor
segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára. 1891-ben
Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját.
1892-97 között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású
cikkeket is írt. 1892-ben különvált feleségétől. 1897-ben
anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől
elzárkózva.
1898-tól a Petőfi
és a Természettudományi Társaság tagja. 1899 karácsonyán elkezdte
közölni a Pesti Hírlap az Egri csillagokat. 1900-ban, és a
következő években gyakran utazott Franciaországba és más nyugati
országokba. 1902-ben a Kisfaludy Társaság elvetette jelölését
- 1903-ban már Gárdonyi nem fogadta el a felkínált tagságot.
1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-től a Magyar
Tudományos Akadémia levelezője, 1920-tól tiszteletbeli tagja.
1918-ban Móricz Zsigmond kérésére elfogadta a Vörösmarty Akadémia
tagságát. 1919-ben a Magyar Írók Szövetsége másokkal együtt
díszelnökévé jelölte, de nem választották meg. 1922. október
30-án, 59 esztendősen hunyt el. Az egri vár Bebek-bástyájában
temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum.
