Azt biztosan tudjuk, hogy Hetvehelyen a 20-as években nem játszották. A harmincas évek elején valószínűleg Pécsen látottak alapján kezdték el rugdosni a labdát a helyi gyerekek és fiatalok. Nagy lökést adott a játék népszerővé válásának Földesi Ferenc labdarúgás szeretete. Ő 1937-tol 1951-ig kántortanítóként dolgozott Hetvehelyen, s nagy valószínűség szerint ő vásárolta az első labdát is. Óraközi szünetekben, testgyakorlat órán a fiúk már rendszeresen játszottak, ebben sokszor a tanító is részt vett. A pálya az un. papréten volt, a mai tornaterem, vízmű, focipálya és tűzoltószertár helyén, letőzött rudakból állított kapuk közt. A II. világháborút követően már rendszeres mérkőzések voltak képespusztai, szentkatalini, káni csapatok ellen, vagy onnan származó játékosokkal.

És a csapat kifutott a pályára. A pályára, amelynek egyenetlenségeit a bükkösdi bekötoút építésétől kölcsönkért úthenger próbált egyengetni, s amelynek kapufáit a káni völgy bükkjéből Strigán János gatterozta ki, és ácsolta kapufává. A „fűnyírást” a rét szénájáért Szemere /Schaff/ JózsefHell József és Hertenstein János kaszája végezte. Öltöző híján a hazai csapat volt előnyben, hiszen az iskolában öltözhetett, míg az ellenfél bokrok hűvösében öltötte magára a szerelést.

S nézzük, kik futhattak ki rendszeresen hetvehelyi színekben a pályára. Qvell Antal, Pauli Nándor kapusok, Stengl Károly, Nézsek Lajos bekkek, fedezetek a Fábos testvérek, a centerhalf Kaufmann József volt. A csatársort Szerző Gyula, Reisz András, Wiluth András, Plávics Mihály, Blazsekovics Ferenc alkotta.

S az ellenfelek, a nagy riválisok Abaliget, Bükkösd, Hertelend, Oroszló Sásd mellet megfordult a hetvehelyi pályán a Bőrgyár, Szigetvári Kinizsi és Zrínyi, a Pécsi Postás és Vasas is. Ez a gárda többé-kevésbé 1955-ig együtt játszott, majd két év szünet, amelyet követően egy átalakult csapat következett.

Nagy-nagy csaták, szikrázó összecsapások, győzelmet követő örömök és vereséget követő bánatok már a múlt homályába vésznek. Sokan az egykori játékosok közül már égi csapatokban játszanak, de nevük, mint a hetvehelyi labdarúgás elindítói közül beíródott településeink éltébe.Az első csapat, amely szervezett bajnokságban indult /sásdi járási/, 1952-ben alakult Tóth Kálmán /TSZ elnök/ edző irányításával. A csapat szponzora Lőcsei László kőbánya és mészégető tulajdonos volt. Az ő segítségükkel vásárolták az első fűzős bőrlabdát, az első csukákat, s az akkor világhírű Puskás, Bozsik fémjelezte Honvéd mámort követő hosszanti csíkos piros-fehér mezt is. A mezhez tartozott még a térdig érő „klott gatya”, amit egymás között csak „flamingó” gatyának neveztek, és grossmutter által kötött fuszekli is.