A negyedik generáció 1965-1969
Történeti visszatekintésünk folytatásakor, 1965-ben a csapatot a járási I. osztályban találjuk. Az egyesület élére új vezetés állt /az elnök Schneider József, a gazdasági vezető Gyenis András, a mosást, stoppolást Bodra Liszka néni végezte/. Ekkor indult a női kézilabda és a sakk, /sot volt egy harmadik sportág is, az asztalitenisz, de csak házi bajnokság formában/. A kézilabdapálya helyszüksége miatt a labdarúgópálya 24 m-rel rövidebb lett /ez a mai méret is /. Az idegenbe történő utazások igen kalandosak voltak, a csapat szállítását azon játékosok vállalták, akik egyben a TSZ, az erdészet vagy a gazdaság sofőrjei is voltak. Volt hogy útközben tengelytörés miatt javítani kellett az autót, s mire megérkeztek, az ellenfél /Bodolyabér/ már nem állt ki. Előfordult, hogy sportszerű ellenfél volt és mégis kiállt, mi pedig „jutalmul elvertük 3-1-re /Felsőmindszent/. Ebben az időben a sportorvos Pécsen volt, de ha a szükség megkívánta Kósa Feri bácsi is kiadta a szükséges igazolásokat. 1967-re összeállt egy ütőképes „nagy” csapat, amelyben a képen láthatókon kívül játszott még Börczi József, Budai Géza, Schneider István, Strigán Imre, Tóth Ferenc, Nagyfi Géza, Tulisz József, Czuni József, és Simonfi György is. Ez a csapat előkészületi mérkőzésen Szentlőrincet 5-0-ra, Sásdot 3-1-re verte, de érdekességképpen, Magyarszéket egyszer sem tudták legyőzni. S hogy ebben az időben sem úszták meg a csapatok „balhé” nélkül az idegenbeli győzelmeket, példa is volt erre Mágocson, mikor a hetvehelyi 2-0-s győzelmet követően a haza induló ponyvás Zilt kőzápor kísérte a falu széléig.
1969-ben hol szállítójármű, hol sofőr hiányában többször nem ment el a csapat idegenbeli mérkőzésekre, így az együttest törölték a bajnokságból, pedig a visszaemlékezők szerint ez a csapat a ”spiccen” volt. Nem új keletűek tehát Hetvehely labdarúgásának történetében azok a hullámvölgyek, amelyek rendszerességgel előfordulnak, s amely mélyén most is tart a csapat.
Végül egy adalék a falvak közti barátság bemutatására. Gerényes csapata nem tudott indulni a bajnokságban, ekkor átmeneti időre a focicsukáikat felajánlották kölcsönbe a hetvehelyi csapat számára. Természetesen nem vadonatúj cipők voltak, de a rendbetételt „Suszter” Jani bácsi megoldotta, s a dorkó helyett mégiscsak bőrstoplis csukát húzhattak a játékosok.
Az 1967-68-as majdnem teljes „nagy” csapat.
Álló sor: Budai József, Dezse Gyula, Strausz Mátyás, Horváth Ferenc, Krieger József, Eppel Béla, Faulháber Imre, Kender László,
Ülő sor: Scherdán Antal, Halyag József, Simonfi György
Hetvehelyi Hírmondó 2001. július
Foci története
- A negyedik generáció 1965-1969