A nyolcadik generáció 1983-1988
Az 1982-ben tervezett feljutásra még néhány évet várni kellett. A legnagyobb részben hazai vagy környékbeli játékosokból álló gárda egyenletes, jó teljesítménnyel általában a 4-6. helyen zárta a következő két-három év bajnokságait, továbbra is Budai József irányításával. Ebben az időszakban épültek be olyan játékosok a csapatba, amelyek hosszú ideig meghatározóak voltak Hetvehely labdarúgásában. Ez az időszak volt a „Grunda” korszak kezdete, mikor egyszerre hat Grunda is szerepet vállalt a csapat életében. Öten a pályán /Benő, Miki, Tibi, Józsi és Balázs/, míg Grunda Mariska néni mosta a szereléseket. A feljutást magasabb osztályba az 1985-86-os idény hozta meg, mikor bajnoki arannyal a kezükben ünnepelték a játékosok a Szigetvár városkörnyéki bajnokság bajnokát, s a feljutást a megye II-be.
Az aranyérem
A játékosokon kívülnagy szerepet kapott a feljutásban Grunda János, Niesz Zs., és Kardos K. is. Érdekessége ennek a bajnoki évnek, hogy az idény során a csapat több mint 110 rúgott góljából Niesz Zs. 40-et, Grunda T. 30-at rámolt be az ellenfelek hálójába /ma a felét is elfogadnánk/.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy ekkor az első csapat mellett utánpótlás csapat is szerepelt, kik a mérkőzéseiket előmérkőzés formájában vívták /játékosai: Nok J., Majorosi A., Bogdán Z., Maráth J., Marsi J., Berkes M., Bogdán S., Strausz M., Kocsis Zs., Dezse B., Kocsis E./. Közülük néhányan /Kocsis Zs., Strausz M./ már az időszak végén komoly szerepet kaptak az első csapatban is, s többen részt vállaltak a labdarúgás újra élesztésében a 90-es évek végén.
Az időszak legnagyobb sikerét az 1987. évi MNK szereplés hozta. Először a Szabadszentkirály majd a Bükkösd csapatán lépett túl a hetvehelyi gárda, mindkét mérkőzésen 0-0-ás döntetlent követő 11-es rúgásokkal. A következő ellenfél az NB III-as Mázaszászvár volt. A Hetvehelyt elborító árvíz miatt a pálya alkalmatlan volt játékra, így a mérkőzést Bükkösdön játszották. Hatalmas csatában a végeredmény 1-1 volt /gólunkat Müller J. fejelte/, s következtek a 11-es rúgások. Ami sikerült az előző két mérkőzésen az nem sikerült harmadszor. Előbb Müller J. hagyta ki a büntetőt /pedig kétszer is rúghatta/, majd Wágner E. hibázott. Így hát nem sikerült a meglepetés, pedig egy kis szerencsével és főleg rutinnal még előkelőbb szereplést is megörökíthetne most a krónika. S hogy ebben a csapatban még több volt megmutatja a következő néhány év, mikor újabb szép sikereket ért el ez a generáció.
Hetvehelyi Hírmondó 2001. november
Foci története
- A nyolcadik generáció 1983-1988