Kedves Látogató!
Bizonyára sokan nem
jártak még Ráckevén. Szeretném bemutatni ezt a Duna parti kisvárost
egy-két szóval és képpel. Nem titkolt szándékom, hogy a bemutatóval kedvet
csináljak egy kis kiránduláshoz városunkba.
Először talán arról, hogyan alakult Ráckeve
történelme
Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A
honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. A sziget később az
Árpád házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt
Ábrahámtelke település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században
építettek, és amelyet először 1212-ben okiratban említenek. A település első
virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül.
A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a törökök támadása
elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-keve
(rác=szerb) nevet kapta.
A gazdag szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma
is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV.
században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század
első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század
második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején,
amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város
püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció
kulturális centrumává tette.
A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült.
1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes törökverő Savoyai Jenő
birtokává lett.
Az
új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J. L. Hildebrandtnak
a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a
világi barokk első magyarországi emléke. Az 1702-ben elkezdett építkezést
1722-ben fejezték be. A herceg halálával (1736) a birtok a kastéllyal együtt a
koronára szállt.
A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve
három nemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták.
A szatmári béke után (1711) a világi földesúri hatalom szűkítette a város
jogait, ami vonzerejét erősen csökkentette.
Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában
hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly
szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de
az ítéletet később 6 évi börtönre enyhítették.
A XIX. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében még egy
nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor
építették vasból az új, állandó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták
el az új városháza építését. A régit lebontva, annak helyén épült meg,
szecessziós stílusban. Alkalmi színjátszók és dalárda jelentette a rövid életű
városi lapok mellett a helyi kulturális életet.
Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől, az 1919-es rövid
ideig tartó román megszállás alatt pedig csaknem teljesen kifosztották a
községet.
A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost.
A háború utáni időszakban, a hatvanas és hetvenes években a település sokat
fejlődött. Számos műemlék helyreállítása és új épületek építése kötődik e
korszakhoz.
1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. Városi rangját 1989-ben nyerte
vissza.
Az azóta eltelt időszakban a város vezetése arra törekedett, hogy a viszonylag
alvó kisvárosból pezsgő életű, sok kulturális és idegenforgalmi látványossággal
gyönyörködtető
korszerű kisvárost teremtsen, ahol az itt élők és az ide látogatók egyaránt
megtalálják számításaikat. Szép példája ennek az önkormányzati utak és terek
felújítása, a Dunaparti sétány burkolattal történő ellátása, a régi Városháza
külső felújítása, a Városi Képtár létrehozása, mely felsorolás közel sem teljes,
csak egy szelete a több mint egy évtizedes városfejlesztési munkának.
Jelentős személyiségek,
akik a településen élnek, éltek
Ráckeve szülöttei
Skarica Máté (1544-1591) prédikátor, költő
Horváth Nep János (1774-1847) huszártiszt, a testőrgárda őrnagya
Ács Károly (1824-1894) szabadságharcos, ügyvéd, alapítvány tevő
Pauer János (1814-1889) történész, katolikus püspök
Keviczky László (1945- ) akadémikus, a város díszpolgára
Katona Klári (1953- ) énekes
Fegyó Béla (1943- ) festőművész
Meghatározó személyek
Szegedi Kis István prédikátor, püspök, korának legjelentősebb teológusa
Savoyai Jenő hadvezér, a Csepel-sziget földesura
Kép Ferenc a város nótáriusa, a szabad királyi jogállás önzetlen előmozdítója
Patay László (1932-2002) Munkácsy-díjas festőművész
Információ Ráckeve településről
Lakosok száma: 2006. január 1-én 9262 fő
Ráckeve közigazgatási terület nagysága 6409 ha
ebből belterület 968 ha
külterület 5441 ha
Belterületi telkek/ingatlanok száma 8357 db
Külterületi telkek/ingatlanok száma 2960 db
Ráckeve megközelítése, közlekedése
Közúti megközelítés:
- Nyugat felől a Dunán keresztül több irányból közelíthető meg:
- Adony, Lórév Ráckeve, vagy Ercsi, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Ráckeve.
- Az M1-es és M7-es útról az M0-on, majd az 51-es, vagy a Csepel-szigeten
belül vezető úton keresztül.
- Délről a 6-os és a Dunaföldvári Hídon át az 51-es főúton,
illetve az M5-ről az M0-on az 51-es úton történő áttéréssel.
- Északról Budapest érintésével lehet Ráckevét elérni. Az 51-es műútról
Kiskunlacházán kell Ráckeve felé a peregi elágazásnál letérni.
- Kelet felől a 4-es, majd az 51-es főúton át, illetve a 3-as főútról.
Megközelítés vasúttal:
A Budapest-Közvágóhíd és Ráckeve között közlekedő Helyi Érdekű Vasúttal
(BKV-HÉV).
Menetideje kb. 70 perc (a menetrend és a ráckevei HÉV honlapja
ITT
található ).
Autóbusszal:
Helyi autóbuszjárat a HÉV állomásról indul Budapest-Csepelre és vissza.
Az adatok forrása a
www.rackeve.hu Részletesebb információért
kérem keresse fel Ráckeve város honlapját

A képek természetesen
csak a látnivalók egy részét mutatják meg. Az igazi, ha személyesen jön el.
|
|
|
|
|
|
Távolban az Angyali sziget |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Itt mindig vannak horgászok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Savoyai kastély a park felöl |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A régi vámház a híd feljárójánál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A ráckevei híd madártávlatból |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katolikus templom és iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katolikus iskola és a Református templom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szent István gyógyszertás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bízom benne, hogy hamarosan találkozunk
Ráckevén!
Köszönet a képek készítőjének.

|