— Mikor kezdett el falusi turizmussal foglalkozni, s miért?

— Csak az idén, s hogy miért? Egyrészt azért, mert szerintem Kárpátalját csak úgy lendíthetjük fel, ha mind több külföldi vendéggel, vállalkozóval ismertetjük, kedveltetjük meg vidékünket. Ez pedig nem nehéz feladat, hiszen gyönyörű táj vesz körül bennünket, számtalan emlékhellyel büszkélkedhetünk. Hogy példákat is említsek: Borkút, a Havasok, Európa közepe stb. Kellemes kirándulásokat lehet szervezni a Felső-Tisza vidékére, a hegyekbe.

Másrészt: hagyományosan városunkban kerül megrendezésre az Arany Ősz Nyugdíjastalálkozó, amelyre minden évben számos külföldi vendég érkezik. Érdekes programokat szervezünk számukra, amelyek során bemutatjuk vidékünket, szállást biztosítunk itt-tartózkodásuk idejére. Tehát van gyakorlatunk a vendéglátás terén. Felvetettük hát a kérdést, mi lenne, ha továbblépnénk, s mi is megpróbálkoznánk a Magyarországon, Romániában és más országokban oly népszerű és nem utolsósorban szépen jövedelmező falusi turizmussal. Ezzel másoknak is jót teszünk, s nekünk is jobb lesz: a jövedelem-kiegészítés mellett például az a haszna, hogy eljuthatunk olyan helyekre a számukra szervezett kirándulások alkalmával, ahova máskülönben nem mennénk el, jobban és többen megismernek bennünket.

Harmadrészt: azt vallom, hogy össze kell kovácsolni a magyarságot, hiszen kevesen vagyunk, de nagyon széthúzunk, amit nem engedhetnénk meg magunknak. Az összekovácsolódásban a falusi turizmust igen jó eszköznek tartom, ugyanis ennek keretében mind több magyarországi vendéget tudunk vendégül látni, s az együtt töltött percek, napok elmélyíthetik a baráti szálakat, az összetartozás érzetét.

Nemrég például 3 budapesti nyugdíjas család töltött nálam pár napot. Hogy mennyire jól érezték magukat, arról mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy miután hazaérkeztek, valamennyien azonnal felhívtak, szívből köszöntek mindent, s arra kértek, hogy ha arra járok, feltétlenül keressem fel őket.

— Honnan szerezhetnek tudomást az Ön által biztosított szálláshelyről a vendégek?

— Általában szervezett csoportok érkeznek hozzánk, s egy koordinátor, úgymond, “osztja szét” őket a befogadó családokhoz.

— Milyen látnivalókat kínálnak, programot szerveznek számukra?

— Mindenképpen elvisszük őket Kárpátalja legnevezetesebb helyeire. Az utóbbi csoport például volt Borkúton, Szlatinán a sóbányában, a munkácsi várban, de megtekintették Beregszász nevezetességeit is, ellátogattak a Szinevíri-tóhoz s még sorolhatnám. Négynapos kirándulásra jöttek hozzánk, s mind a négy nap úton voltak, bejárták vidékünket.

— Problémák?

— Nagy szükség lenne egy olyan központra, ahol foglalkoznának a falusi turizmus problémáival, pl. a vendégek elhelyezésével, a közös étkeztetés kérdésével, mert enélkül nagyon nehéz a dolgunk. Ígéretet már kaptunk ennek létrehozására, s reméljük, hogy az ígéret hamarosan valósággá válik.

Ahogy arról olvasóink is meggyőződhetnek, következetesen megvalósul parlamenti képviselőnk, Gajdos István választási programjának egyik sarkallatos pontja — településeink földgázzal való ellátása. Ez év juniusában a beregszászi járási macsolai gázelosztó-állomásra már eljutott a vezetékes gáz, amit nagy örömmel fogadtak a község lakói. Ez az öröm a napokban fokozódott, hiszen november 22-én már néhány lakásban is fellobbant a kék láng.

Nagy Tiborékhoz Orosz Sándor, a járási tanács elnökhelyettese, Olekszandr Gladun, a járási közigazgatási hivatal elnökhelyettese, Fegyir Vajdánics, a járási gázszolgáltató vállalat vezetője, valamint Balogh János polgármester (a képen) látogatott el, hogy ünnepélyesen meggyújtsák a tűzhely kék lángját.

Balogh János kérdésünkre elmondta: december elejére kb. 35 házban élvezhetik a kényelem eme forrását, karácsonyra pedig, ha Isten is úgy akarja, már 60-70 házban használhatják a vezetékes gázt.