Manikűr és kézápolás
– A körmök színe a társadalmi rangot jelölte az Ókori Kínában. Az i.e. 3000-ben élt Ming Dinasztia írásos feljegyzései alapján a királyi családtagok körmei feketére, és pirosra voltak festve. Körömfestékeik többnyire arab mézgyantából, tojásfehérjéből, zselatinból és méhviaszból álltak.
– A Chou Dinasztia idején, kb. i.e. 600-ban az arany és az ezüst színek voltak hivatottak jelölni a királyi származást. Alacsonyabb rangú nőknek csak világos, vagy színtelen körömlakk viselése volt megengedhető. Magasabb rangjelzésű szín használatát halállal büntették.
– I.e. 51-ben, apja halála után Kleopátra lett Egyiptom hercegnője. Feltűnő, gondosan megtervezett és szemtelenül meggyőző – ilyen volt a megjelenése, amihez hozzátartozott körmei henna-festése is.
– Egy másik jegyzet szerint az ókori Egyiptom és Róma csatái idején a főparancsnok egyforma színnel festette ki a száját és a körmeit, mielőtt csatába indult.
A mai szépségszalonok első elődjei az 1800-as években jelentek meg először.
– 1830-ban egy Sitts nevű európai lábdoktor megalkotta a narancsfa pálcát. Ennek a felfedezésnek a fogászat is hasznát vette. Ezt megelőzően fém eszközökkel, ollókkal és savakkal manikűröztek.
– 1910-ben feltalálták a körömreszelőt.
– Az 1920-as években a körömépítés divatjában a fehér végű körmöket felváltották a vörösre lakkozottak. Az akkoriban „Párizsi Körmök”-nek hívott technika igen népszerű volt: a köröm széleit sötétebb rózsaszínnel, míg a közepét világosabb árnyalattal lakkozták.
– 1930-ban Charlie Revson szabadalmaztatta és piacra dobta új, piros körömlakkját, és ezzel új alapokra helyezte a körömdíszítést.
– 1938-ban feltalálták az alaplakkokat is, ezzel megkönnyítve a körömkozmetikusok munkáját (abban az időben azt hitték, hogy a „körömholdat” festetlenül kell hagyni).
– 1952-ben az első „műköröm” (egy előre, méretre gyártott köröm, amit a saját körömhöz kellett ragasztani) megjelent Amerikában.
– 1960-ban teafilterből, és átlátszó körömlakkból született meg a Julliette-wrap, az üvegszál technika elődje, a saját körmök erősítése céljából. Ezzel lehetőség nyílt az első igazi körömhosszabbítások elkészítésére, amely nagyon népszerű lett, főleg a sztárok körében.
– Az 1970-es évek elején egyszeres kötésű polimereket kezdtek használni a köröm meghosszabbítására és bevonására. Ezek voltak a köznyelven „porcelán körmök” elődjei, és nagy elégedettséget hoztak mind a körmösöknek, mind a vendégeknek, hiszen az eddig használt anyagok nem kifejezetten arra voltak kifejlesztve, hogy az emberek körmeiken viseljék.
– 1979-ben megjelentek az első kereszt-kötésű polimerek, melyekkel már körmöket lehetett modellezni, valamint egész vékonyan, természetes hatást keltve lehetett vele dolgozni.
– Az 1980-as évek elején halvány bézs, és fehér körömlakkal megjelentek és divatba jöttek a francia lakkozások. Ez az időszak volt a francia körmök fénykora (az összes divatbemutatón ilyet hordtak a modellek, akik elterjesztették ezt az irányzatot).
– A késői 80-as években piacra került a por/folyadék rendszerekhez tartozó fehér por, így elérhetővé vált a tartós francia körömépítés.
– Az 1990-es évek elején, a legnagyobb újítást az első, primer nélkül működtethető por/folyadék rendszer jelentette, ami az IPN technológiának köszönhetően rugalmas, erős körmöket eredményezett.
– A 90-es évek közepén megjelentek a SPA szolgáltatások, amik egységes rendszerként adtak lehetőséget teljes spa-manikűr, vagy spa-pedikűr szolgáltatásokra.
– 2003-ban megjelentek a körömágy-hosszabbítás technikájához használatos anyagok, amik a körömkozmetikusoknak olyan alkotói szabadságot nyújtottak, mellyel lehetőségük volt újraépíteni a körmök arányait minden vendégnek személyre szabottan.
– 2004-ben piacra dobták a nem akrilát alapú, hypoallergén UV zselé rendszert.