Lábunk felépítése

Testünk anatómiájáról indított cikksorozatom következő elemében a láb felépítéséről írok. Mivel legtöbb esetben cipő fedi, hajlamosak vagyunk róla elfelejtkezni, pedig a kezdetben még csak kellemetlen, fájó tünetek, később komoly betegségeket eredményeznek.

 

A lábunk mérnöki mesterműként egységes statikai szerkezetet alkot. Testünk súlyát a lábunk hárompontos feltámaszkodással hordozza.

Ez a három támasztópont: a sarokcsont gumója, az I. lábközépcsont fejecse és az V-ös lábközépcsont fejecse. Lábunk váza 26 csontból áll, melyek a láb funkciójának megfelelően egy hosszanti és egy harántboltíven helyezkednek el. A hosszanti ív a sarokcsonttól indul ki és a lábujjakig tart. A belső oldalon az ívek magasabbak, mint a külsőn. Az ív a második ujj vonalában a legmagasabb. A haránt boltozat főleg a láb elülső részén, a lábközépcsontok vonalában kifejezett. A belső oldalán nem éri el a talajt. Legmagasabb pontja a második lábközépcsont vonalába esik. A boltozatot a talp szalagjai és izmai tartják fenn.

 

 

A lábboltozat által a láb teherbíróbb, és alkalmasabb a test súlyának viselésére. Rugó módjára letompítja a rázkódásokat, és a járást, ugrást simává, rugalmassá teszi. Védi a talpi ereket, és idegeket, amelyek egyébként minden lépésnél összenyomódnának. A lábboltozat gyermekkorban fejlődik ki a helyes (nem túl korai, erőltetett) mozgással, illetve a megfelelő cipőhasználattal. Ebben a lábujjak szabad mozgásának fontos szerep jut.

A lábtő két sorba rendeződött, 7 köbös lábtőcsontból áll, melyek szabálytalanul fűződnek egymáshoz: az ugrócsont, a sarokcsont, a köbcsont, a sajkacsont, és a három ékcsont.

A lábszárcsontok a test terhelését az ugrócsonton keresztül adják át hátrafelé a sarokcsontra és előrefelé a sajkacsontra.

A kocka alakú ugrócsont a két lábszárcsont által alkotott villába, az ún. bokavillába illeszkedik bele és a bokaízületet képezi. A bokaízületben történik a lábfej hajlítása és feszítése.

Az ugrócsont alatt helyezkedik el a hasáb alakú sarokcsont. Ennek igen fejlett hátsó gumója képezi a sarkat, amelyre a test súlyának legnagyobb része nehezedik.

A szélső helyzetű sarokcsont a szabálytalan, kissé megnyúlt, kocka alakú köbcsonttal, míg a sajkacsont a szorosan egymás mellett elhelyezkedő 3 ékcsonttal ízesül.

A lábtőcsontokhoz kapcsolódik az öt rövid, karcsú csöves a lábközépcsont, melyek a lábhát felé enyhe domborulatot képeznek, hátul a lábtőcsontokkal, elől pedig az ujjpercekkel ízesülnek. Az öregujjhoz tartozó lábközépcsont a legrövidebb, legrobusztusabb.

A lábfej elülső részének vázát alkotják a hozzájuk illeszkedő 14 db ujjperccsonttal. A nagylábujj két, míg a többi lábujj három ujjperccsontból áll.

A láb csontjait 33 ízület, 19 izom és 107 szalag tartja funkcionális egységbe.

A felső ugróízület (bokaízület) a bokavillából és az ebbe illeszkedő ugrócsont egytengelyű hengerízületéből áll. Talpi és lábháti mozgásra képes, ebben az ízületben történik az elrugaszkodás ugrás alkalmából, és a járás. Lábujjhegyre állásnál, vagy magas sarkú cipőben előfordul az oldalra billenés, rosszabb esetben bokaízület sérülés.

Az alsó ugróízületet az ugrócsont és a sarokcsont, valamint a sajkacsont íz felszínei képezik. Forgó ízületnek is nevezhetjük a két teljesen különálló henger, illetve gömbízületet, mely összességében egytengelyű, és a talp olyan oldalirányú elmozdulását teszi lehetővé, amelynek segítségével a láb a talaj egyenetlenségeihez tud alkalmazkodni a talp kifelé, illetve befelé tekintésével.

A lábtő többi ízülete, valamint a lábtő – lábközép és lábközép csontok közötti ízületek működésileg feszes ízületek, minimális mozgással. Az íz felszínek csak oly mértékben csúszhatnak el egymáson, amennyit a feszes tokszalag, és a rendkívül erős szalagok rugalmassága enged.

Az ujjízületek egytengelyű hengerízületek. A lábujjaknál hajlítás és feszítés lehetséges, kivéve az öregujjat, amely oldalirányba is mozog.

A láb rövid, kis izmai a mozgás aktív szervrendszerének részeként lábháti és talpi részen találhatók, a lábszár izmait segítik, tehát egyrészt hajlítók, másrészt feszítők. A lábközépcsont közeit a tenyérhez hasonlóan kis izmok töltik ki, amelyek az ujjakat közelítik, illetve távolítják egymástól. A talpközi izmok rövid ujjhajlító izmok, gilisztaizmok és a csontközi izmok együttesen alkotják, szerepet kaptak a lábboltozat fenntartásában is. A talpon a vastag bőr, a bőr alatt zsírszövet, és az erős izompólya a talpi ereket és idegeket védi. A kézhez hasonlóan a talpon is külön izomzata van az öregujjnak és a kisujjnak. A lábujjak mozgása csökevényes, és a hüvelykujjtól eltérően a nagylábujj nem képes arra, hogy a többi lábujjal szembeforduljon. Ettől függetlenül a lábujjakkal is lehet bizonyos mértékig fogni, amit a kéz nélkül élő emberek is bizonyítanak, hiszen csodásan rajzolnak, festenek, írnak a lábujjaikkal.