A stratégiai menedzsment folyamata

• a stratégiai menedzsment folyamata
• stratégiai elemzés
• stratégiai tervezés
• stratégia megvalósítása
• a megvalósított célok hasznosítása
• stratégia megvalósulásának követése

• a stratégiai menedzsment fõbb tevékenységei:
• stratégiai elemzés
• alapvetõ célkitûzések meghatározása
• környezet elemzése
• általános trendek elemzése
• forgatókönyvek készítése
• stratégiai tervezés
• döntéselõkészítés
• döntéshozatal
• döntés kidolgozása
• döntések elfogadtatása
• stratégia megvalósítása
• szervezet kialakítása (a stratégiával összhangban)
• centralizált vs. decentralizált szervezet kialakítása
• vállalati folyamatok újjászervezése (BPR)
• ...
• stratégiai projektek vagy akciók menedzselése (ld. projektmenedzsment)
• a megvalósított célok hasznosítása: termelés vagy szolgáltatásteljesítés
• a kialakított szervezet és technológia mûködtetése és folyamatos karbantartása
• termékek gyártása
• termékek vagy szolgáltatások értékesítése
• stratégia megvalósulásának folyamatos követése, és szükség esetén beavatkozás (visszacsatolás; visszalépés a stratégiai menedzsment tevékenységeinek megelõzõ szintjeire)
• eladások volumenének követése
• felhasználói elégedettség változásának figyelése
• ...

A stratégiai elemzés fõ célja a külsõ és belsõ környezet elemzésével a stratégiai menedzsment által megoldandó problémák feltárása. A környezet elemzésével kapott adatokat célszerû egy adatbázisban (számítógépen) gyûjteni. Az adatbázis tartalmát folyamatosan frissíteni kell.

• alapvetõ célkitûzések meghatározása (elemzési paradigma kialakítása; lényegében az alapvetõ cél és küldetés értelmezése)
• makrokörnyezet elemzése: PEST elemzés
• politikai környezet (Political)
• jogi környezet
• gazdasági környezet (Economic)
• társadalmi környezet (Social)
• technológiai környezet (Technical)
• természeti környezet
• általános trendek elemzése
• stratégiai trendek
• globális (vagy mega-) trendek
• szervezeti / vezetési trendek
• forgatókönyvek készítése
• pesszimista forgatókönyv
• optimista forgatókönyv
• (leb)valószínû(bb) forgatókönyv
• mikrokörnyezet (versenykörnyezet) elemzése
• piacfelmérés és versenyelemzés (ld. marketing menedzsment)
• a könyvtár belsõ környezetének elemzése
• egyedi jellegzetességek
• erõsségek és gyengeségek; (belsõ) problémák

• stratégiai trendek
• állandóság --> változékonyság (változások felgyorsulása, könyezet változása)
• kiszámíthatóság --> kiszámíthatatlanság, bizonytalanság (vö. TQM2; komplexitás növekedése, környezet bonyolultsága)
• termelésközpontúság --> piacközpontúság [A befelé fordulást felváltja a piac, a felhasználók felé fordulás. Ezt a trendet tükrözik a marketing fejlõdési szakaszai is.] (vö. TQM1, TQMf); például a menedzsment
• a vállalatra összpontosít <---> a (piaci) környezetre összpontosít
• a múlt eredményeinek értékelésére (pl. a hagyományokra) épít <---> a piac és a verseny értékelésére épít
• a megismert trendek és bevált megoldások folytatását tûzi ki célul <---> alkalmazkodik a trendekhez, a versenyelõnyök kiaknázását tûzi ki célul (vö. "vezetés a tények alapján")
• ...
• globális (vagy mega-) trendek
• nemzeti méret --> globális jelleg
• tõkeközpontúság --> információ-, ismeret- vagy tudásközpontúság (vö. TQMc)
• ipari társadalom
• információs társadalom
• liberális ("laissez faire") szemlélet --> társadalmi felelõsséget vállaló szemlélet (vö. TQM4)
• szervezeti / vezetési trendek (hard menedzsment --> soft menedzsment)
• tekintélyelvûség --> részvételen alapuló vezetési kultúra (vö. TQM3, TQMb és TQMe; a szervezeti / vezetési kultúra változása)
• hierarchiákon nyugvó, centralizált szervezet --> decentralizált szervezet (pl. hálózatokra épülõ, projektalapú vagy TQM alapú szervezet; a szervezeti megoldások változása)
• a belsõ kommunikáció fontossága, a szervezeti tudás menedzselése (vö. TQMd)
• mennyiségi szemlélet --> minõségi szemlélet

• az információs társadalomhoz vezetõ fõbb folyamatok
• az információtechnológia (IT) fejlõdése (hardver, szoftver, hálózatok, stb.)
• összefonódás más iparágakkal (távközlés / telekommunikáció, szórakoztatóipar, stb.)
• popularizáció: az IT átszövi az átlagember mindennapjait
• globalizáció: elsõsorban a piac nemzetközivé, globálissá válása, amelynek egyik legfontosabb katalizátora az IT hatalmas ütemben történõ fejlõdése (vö. Internet)
• átmenet az ipari társadalomból az információs társadalomba (az "információ forradalma")
• ipari társadalom: a stratégiai erõforrás a tõke (pénz), a legtöbb ember az (áru)termelési szektorban dolgozik
• információs (tudásalapú, stb.) társadalom: a stratégiai erõforrás az információ, a legtöbb ember információk elõállításával és feldolgozásával foglalkozik
• az immateriális javak (emberi erõforrás, információ, szervezet, stb.) növekvõ fontossága: a vállalatok értékének kb. 75 százalékát teszik ki (Kaplan - Norton 2005: 22)
• az információs társadalom megteremtése kormányzati feladatkör
• az információs társadalom kialakulásának következményei
• az IT hatása a társadalmi-gazdasági életre (pl. a könyvtárakra!)
• az információs társadalom veszélyei

A stratégiai tervezés lényegében problémamegoldás: az alapprobléma  a változó környezethez való sikeres alkalmazkodás, amelyhez az alapvetõ információkat a stratégiai elemzés, a keretet pedig a szervezet küldetése biztosítja.

• döntéselõkészítés
• döntéshozatal
• döntési szempontok meghatározása
• a vállalat küldetése, jövõképe (a megoldás "kerete")
• a döntéselõkészítés eredményei ("szakmai" javaslatok)
• megoldandó problémák
• a külsõ és belsõ környezet elemzésével kapott (alternatív) megoldási lehetõségek
• megoldási lehetõségek értékelése
• a vállalat mozgástere, "legitimációja"; például a könyvtár
• pénzügyi helyzete
• érdekérvényesítési képessége a fenntartónál
• a könyvtárhasználók száma és a könyvtárról kialakult kép
• a piacorientált szolgáltatások nyeresége
• ...
• különbözõ érdekek, érdekcsoportok
• ...
• döntés
• döntéshozatali technikák használata (pl. értékelõ ív módszer)
• döntés kidolgozása
• stratégiai üzleti egységek részstratégiáinak meghatározása (ágazatonként lebontva)
• ágazati vagy funkcionális részstratégiák meghatározása (összesítve)
• általános stratégia meghatározása (összesítve)
• jövõkép megfogalmazása
• döntések elfogadtatása a külsõ és belsõ érintettekkel (vállalati politika)
• elfogadtatás a külsõ érintettekkel
• hatalom - érdek mátrix
• elfogadtatás a belsõ érintettekkel
• konszenzus alapján ("nyertes - nyertes" módszer)
• "egyszemélyi" döntés alapján (keresztülvitel a formális hatalom segítségével; "nyertes - vesztes" módszer)
• kompromisszum ("demokratikus" vezetés, szavazás, többségi határozathozatal; "vesztes - vesztes" módszer, haladás konfliktusokon keresztül)

A stratégiai üzleti egységek a vállalat olyan (szervezeti) egységei, amelyek az erõforrások jól körülhatárolt csoportjával a fogyasztók meghatározott köre számára állítanak elõ egy meghatározott terméket vagy szolgáltatást. (Könyvtárak esetén az egyes SÜE-k (emberi) erõforrásai a gyakorlatban sokszor átfedik egymást -- bár ez a hatékonyság szempontjából nem éppen a legoptimálisabb.)

A döntéselõkészítés lényegében csoportos problémamegoldás. Az alapprobléma a mûködési körbe tartozó piaci igények kielégítése haszon elérésével, amelyet a vállalat adott termékek és szolgáltatások (értékek) elõállításával és értékesítésével oldhat meg meghatározott felhasználói csoportok számára.

• problémák elemzése: elemzési, csoportos problémamegoldó és döntési technikák alkalmazása
• interjútechnika
• brainstorming
• NCM
• ORGAPLAN
• SWOT elemzés (az információk elrendezése egy ún. portfólió-mátrixban; a cél olyan tevékenységi körök keresése, amelyek a belsõ erõsségeken és a külsõ lehetõségeken alapulnak, és lehetõvé teszik a belsõ gyengeségek csökkentését, valamint a külsõ veszélyek elkerülését)
• belsõ erõsségek (strengths)
• belsõ gyengeségek (weaknesses)
• külsõ lehetõségek (opportunities)
• külsõ veszélyek (threats)
• SWOT kapcsolati elemzés
1. lehetõség-erõsség stratégiák (támadó, kezdeményezõ stratégiák)
2. lehetõség-gyengeség stratégiák (alkalmazkodó stratégiák)
3. kritikus helyzet (cél a kitörés a "3. síknegyedbõl" valamilyen belsõ erõsség vagy külsõ lehetõség kiaknázásával)
4. fenyegetés-erõsség stratégiák (védekezõ vagy ellenálló stratégiák)
• Ishikawa-diagram ("halszálka" diagram)
• ...
• stratégiai alternatívák keresése
• a vállalat (már meglevõ és tervezett) stratégiai üzleti egységeinek (SÜE) meghatározása [Elv: a vállalat a külsõ környezet kihívásaira sikeres termékekkel és szolgáltatásokkal felel.]
• a stratégiai üzleti egységek (SÜE) stratégiájának meghatározása
• marketing- és innovációs stratégia meghatározása
• egyéb ágazati stratégiák meghatározása (pl. EEM stratégia, minõségpolitika, stb.)
• összvállalati stratégia kialakítása (egységes keretbe foglalás)
• alternatívák értékelése
• megvalósíthatósági elemzés (rendelkezésre állnak-e ill. megszerezhetõek-e a szükséges erõforrások?)
• költség-haszon elemzés (a várható haszon megéri-e a költségráfordítást?)
• megoldás(ok) kidolgozása és dokumentálása

• interjútechnika; szakaszai:
• interjú elõkészítése: alapos felkészülés a témából; kérdések átgondolása és leírása; idõpont és helyszín biztosítása
• információs vagy tartalmi szakasz: interjú elkezdése, megfelelõ légkör megteremtése; alapvetõ azonosítási kérdések feltevése és a válaszok lejegyzése; információs kérdések feltevése és a válaszok lejegyzése
• ellenõrzõ szakasz: ellenõrzõ kérdések feltevése és a válaszok lejegyzése (pl. a korábbi kérdésekre adott válaszok pontosításával vagy kiegészítésével)
• befejezõ szakasz: interjú formális lezárása; hivatalos légkör feloldása; új idõpont megbeszélése (ha szükséges)
• brainstorming: csoportos alkotó technika, alapja a résztvevõk kreativitása és asszociációs képessége; egyszerûbb, egyértelmûen felvázolható problémák megoldására szolgáló csoportos problémamegoldó eljárás (vö. NCM)
• alapvetõ magatartási szabályok (pl. kifüggesztve):
• ítélkezés felfüggesztése: nem értékeljük a javaslatokat, ötleteket semmilyen formában
• "szabadon szárnyalás": gátlások levetése, szabad asszociáció lehetõvé tétele
• mennyiségre törekvés: minél több ötlet gyûlik össze, annál jobb; minden ötletet felírunk úgy, hogy mindenki láthassa õket (és lehetõleg valamilyen rendszerben, hogy áttekinthetõek legyenek)
• kölcsönös gondolati megtermékenyítés: mások ötleteinek átvétele és továbbgondolása
• fõbb szakaszai: a probléma vázolása és megbeszélése; a probléma újravázolása (a probléma különbözõ vetületeinek feltárása); egy újravázolt probléma-megközelítés kiválasztása; bemelegítés; ötletbörze (ötletek gyûjtése és rögzítése); az ötletek csoportosítása; az ötletek kinyomtatása és szétosztása; összesítés, értékelés
• NCM (Nominál Csoport Módszer): csoportos problémamegoldó eljárás bonyolult, un. nem strukturált problémák megoldására (vö. brainstorming)
• fõbb szakaszai: a probléma ismertetése, a szabályok rövid összefoglalása; ötletek, elgondolások önálló leírása egy munkalapra; elgondolások közös ismertetése és rögzítése; elgondolások megvitatása, értelmezése és csoportosítása; elõszavazás, ötletek szûrése; elõszavazás eredményének megbeszélése, a kialakított vélemény tisztázása; végszavazás és a szavazás eredményének értékelése
• ORGAPLAN (egyéni megszólaltatási módszer, amelynek célja a kompetens személyek bevonása a döntés-elõkészítés folyamatába): egy adott téma megvitatására szolgáló eljárás, amely lehetõséget ad az adott témával kapcsolatos egyéni vélemények kifejtésére és ütköztetésére, és ezáltal a témával kapcsolatos fenntartások, problémák összegyûjtésére és rendszerezésére
• fõbb szakaszai: a megvitatandó kérdés ismertetése; az egyéni vélemények ismertetése a kérdéssel kapcsolatban (minden résztvevõ 3 percet kap); a fontosnak ítélt gondolatok (érvek, problémák, ötletek, javaslatok, stb.) kiválasztása szavazással; az elfogadott gondolatok rögzítése és összegyûjtése egy gyûjtõtáblán; az összegyûjtött gondolatok értelmezése és rendszerezése közösen kialakított szempontok alapján (ehhez szükséges egy vitavezetõ elnök vagy moderátor); titkos szavazás a kialakított szempontok elfogadásáról vagy elvetésérõl

a vállalati mûködés külsõ érintettjei:

• tulajdonosok (stockholderek)
• KULCSSZEREPLÕK: nagy érdekeltség és nagy hatalom
• további érdekeltek (stakeholderek)
• NÉZÕK: kis érdekeltség és kis befolyás
• (FÕ- ÉS MELLÉK)SZEREPLÕK: nagy érdekeltség és kis befolyás
• KÍVÜLÁLLÓK: kis érdekeltség és nagy befolyás