Eredeti foglalkozásom fizikus. Nyugdíjba menetelemkor kezdtem el a fafaragást, annak a fiatalkori elhatározásnak az alapján, hogy valahogyan a „művészet” közelébe akarok kerülni. A kezdő lépéseket Badacsonyi Lajos, a „Népművészet Mestere” segítségével tettem meg, ezután könyvekből tanultam tovább (közben kb. 100 könyvet szereztem be).

Első témám a pásztorlegyező, eredeti nevén a légyhajtófa volt. Miközben megtanultam a faragását, összegyűjtött ismereteimből két dolgozatot írtam, melyekkel az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtő Pályázatokon 1992-ben első-, 1997-ben harmadik díjat nyertem. A légyhajtófa faragási technikájának továbbfejlesztésével új „forgács-tárgyakat” készítettem (Csillagszemű juhász, Királylány, Virágok), melyekkel a Kézművesség 2005 pályázaton a díjazottak között voltam.

A következő témám a fa díszítő faragása volt. Kezdetben az ékrovás technikájával sok sulykot, mángorlót és kapavakarót díszítettem.

Később, az ékrovást ábrázolásra próbáltam használni (Golgota.

Kipróbáltam a „spanyolozást” is, kis tükrösöket készítettem.

Az „ónberakás” technikájával is foglalkoztam. Mivel a technika részletes ismertetése a szakirodalomból hiányzott, összegyűjtött ismereteimet egy dolgozatban foglaltam össze, mellyel a már említett Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtő Pályázaton 2008-ban második díjat nyertem.

2009-ben ónberakásos sétapálcámmal a Kézművesség 2009 pályázaton díjazott voltam, ónberakásos gyertyatartóm szerepelt a 2010-es Kapoly kiállításon, sétapálcám pedig az Élő Népművészet 2010 kiállításán volt látható.

2011-ben kezdtem el áttört faragással foglalkozni. Első munkáim nagyon jól sikerültek. 2012-ben díszrörölköző tartókat készítettem, melyekkel a „Kézművesség 2013” Pályázaton a díjazottak közé kerültem. Ugyanebben az évben a dísztörölköző tartókat zsűriztettem, „A” minősítéseket kaptam, melyekkel elértem a „népi iparművész” címhez szükséges szintet és azt meg is kaptam. 2013-ban áttört fafaragásaimmal szerepeltem a „Kézművesség 2013” pályázaton és a XXX. Országos - id. Kapoly Antal emlékére meghirdetett faragópályázaton is. 2014-ben ugyancsak az áttört faragás technikájával guzsalyfejeket faragtam, amelyekkel a „Kézművesség 2014” pályázaton az egyik legnagyobb díjat nyertem el.

A budapesti Néprajzi Múzeum adattárában megtalálható dolgozataim:

1. A pásztorlegyező, 1992. (85 oldal, 45 fénykép, 15 ábra)
2. A pásztorlegyező rokonai, 1996. (70 oldal, 54 ábra)
3. Az ónberakás, 2008. (80 oldal, 121 fénykép)