Atlantisz         

Előző Főoldal Következő

Főoldal
Atlantisz
Bermuda
Farkasemberek
Földönkívüliek
Gömbvillám
Halálféreg
Haleső
Hipnózis
Kaspar Hauser
Jeti / Nagylábú
Levitáció
Loch Ness
Önégés
Piramisok
Pszichokinezis
Stonehenge
Szellemek
Szent Grál
Torinói lepel
Vámpírok
Vérző tárgyak
Egyéb lények
Galéria
Impresszum

Az oldal tartalma miatt 12 éven aluliaknak nem ajánlott!

Powered by Arminius

 
írj véleményt!

 

AZ ELVESZETT BIRODALOM


Platón írta

Platón
Az első írásos említéseket Platónnál (i.e. 427 - 347) olvashatjuk, aki szerint "Atlantisz egy óriási sziget volt, nagyobb, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve. Héraklész oszlopain (Gibraltári-szoros) túl feküdt, egy kisebb szigetekbol álló szigetvilág szomszédságában. Körülbelül 9000 évvel Szolón (i.e. kb. 640-559) elött Atlantisz hatalmas királyság volt, fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel. Amikor mohó és agresszív birodalommá vált, az istenek parancsára elöntötte a tenger."


Platón meséje Kritiásztól származik, aki tíz éves korában kilencven éves nagyapjától hallotta, akinek szintén a nagyapja mesélte. Az ükapa Szolón elbeszéléseiből ismerte a történetet, maga Szolón pedig Egyiptomban Szaisz papjaitól hallotta. 
Ha eltekintünk Platón kiegészítéseitől - pl. Atlantisz politikai berendezkedése, amit perzsa mintára képzelt el - a következő kép tárul elénk: létezett valaha egy hatalmas, fejlett civilizációval rendelkező sziget, amely - eltekintve néhány betájolatlan zátonytól az Atlanti-óceán mélyén - nyomtalanul eltűnt. Valóban megtörtént mindez? Platón előtt egyetlen történetíró sem említi Atlantiszt, még a görög Hérodotosz (i.e. kb. 484-420) sem, aki pedig beszélt Szaisz papjaival. Ha a sziget a valóságban is létezett volna, a papok biztosan elmondták volna a történteket Hérodotosznak.

    A valóságos alap


FreskóUgorjunk egyet az időben, mégpedig 1967-be. Akkoriban egy görög régész, név szerint Sz. Marinatosz professzor ásni kezdett az Égei-tenger egy apró vulkáni szigetén, Szantorinon. Egy régi nagyváros központjára bukkant, ahol két-három emeletes házak is elofordultak, a szobákat pedig a mindennapi életről szóló freskók díszítették. Ezen kívül talált bútor-, és cserépedény-maradványokat, valamint munkát végző vagy táplálékul szolgáló állatok csontjait. Ám egyetlen emberi maradvány vagy ékszer sem került elő.
Az archeológusok megállapították, hogy Thíra, melyet valamikor Szantorinnak hívtak, a minoszi civilizáció kereskedelmi központja volt. 


Eredetileg úgy gondolták, hogy Kréta gyarmata volt e szigetecske, de ez az elképzelés megdőlt. Valószínűleg a kis sziget független hatalomként nagy befolyásra tett szert az Égei-tengeren i.e. 2500-ban, a korai minoszi kor idején. A virágzó kereskedelem fellendítette Thírát, s ezt a gazdagságot jól tükrözik a házakban talált freskók. 

    A természet bosszúja


Atlantisz így nézhetett volna ki Ezt a szigetet is elérte azonban a végzet! A föld remegni kezdett a szigetlakók lába alatt, s azok sebtében elhagyták otthonukat, csak legfőbb értékeiket (ékszerek, stb.) vitték magukkal. Úgy tűnik, arra számítottak, hogy hamarosan visszatérhetnek, mivel olívaolajjal és - bogyókkal teli hatalmas korsókat tettek az ajtófélfák alá - ez volt ugyanis a házak legbiztonságosabb része. Ám mielőtt visszatérhettek volna, a földrengés a város jó részét lerombolta. A szigetet is el kellett hagyniuk a hajóikon, mikor a thírai vulkán kitört, és finom habkőréteggel fedte be az egész települést.


A kitörés robaja háromezer kilométeres körzetben hallható volt. A thírai vulkán harminc méter vastag hamu- és koréteget okádott a szigetre, és a fővárost teljes egészében maga alá temette. Ez a kitörés ugyan i.e. 1520 körül történt, még ma is négy méter vastag hamuréteg fedi a szigetet. A kitörést követően kb. 40 évvel a vulkán beomlott, és a helyére bezúdult a tenger. Így alakult ki Thíra késhegy alakú íve. Az ekkor keletkezett nagy szökőár olyan pusztítást végzett, mely szinte egyik napról a másikra elpusztította a krétai civilizációt.

    Más feltételezés


Talán ez volt az az esemény, melyet az utókor Atlantisz pusztulásával azonosít. Sokan gondolják úgy, hogy ez a megállapítás igaz. Az is lehetséges, hogy maga Kréta volt az eltűnt civilizáció. Ez az ötlet először 1909-ben merült fel. A Kréta és Egyiptom közötti kapcsolat pontosan abban az időben szakadt meg, amikor Thírát elöntötte a tenger. Az egyiptomiak a Thíra pusztulásáról szóló híreket esetleg Krétára vonatkoztatták, hogy így magyarázzák meg a krétai nagyhatalom eltűnését.Rekonstrukció


Platón kronológiai behatárolása ("9000 évvel Szolón előtt") úgy lesz pontos, ha az időtartamot tízzel osztjuk, ahogyan azt A. G. Galanopoulosz görög szeizmográfus javasolta. Szerinte az eltérés abból származhatott, hogy az egyiptomiak a százas számokat saját ezres szimbólumukkal helyettesítették. A másik hihető magyarázat, a már említett, Sz. Marinatosztól származik, aki szerint Szaisz papjai tízzel szorozták az adatokat, hogy ezzel az eseményeket a múlt homályába helyezzék.

    Atlantisz nyomában


A középkori írók arab közvetítéssel ismerték meg Atlantisz történetét, s a széles körben elterjedt mítosz alapján, egy valaha létezett virágzó és gazdag szigetnek hitték. Sok régi térkép orzi a térképészek elképzeléseit és számításaikat távoli vidékekrol. A sok mitikus történet után nem meglepő, hogy a tudósok kétkedve fogadták Charles Hapgood amerikai történész következtetéseit, aki azt állítja, hogy az egyiptomiak előtt több ezer évvel létezett egy tengeri civilizáció, ami aztán nyomtalanul eltűnt. Ezt az elképzelést ugyanúgy Atlantisszal hozzák kapcsolatba, mint a tengerben található emberkéz alkotta építményekre emlékeztető leleteket.


Más feltételezések szerint az Atlanti-óceánban vagy Egyiptom partjai közelében keresendő a rég eltűnt város, civilizáció. 


Főoldal ] [ Atlantisz ] Bermuda ] Farkasemberek ] Földönkívüliek ] Gömbvillám ] Halálféreg ] Haleső ] Hipnózis ] Kaspar Hauser ] Jeti / Nagylábú ] Levitáció ] Loch Ness ] Önégés ] Piramisok ] Pszichokinezis ] Stonehenge ] Szellemek ] Szent Grál ] Torinói lepel ] Vámpírok ] Vérző tárgyak ] Egyéb lények ] Galéria ] Impresszum ]

Kérdésekkel az alábbi címhez forduljanak: armin-sopron@web.de 
Copyright © 2004 AFIT & Arminius
Elôállítva: 2004. június 6.