|
írj véleményt! |
AZ ÉG KIDERÍTETLEN REJTÉLYEMi is az a Gömbvillám? Becslések szerint a népességnek csak 1 százaléka látott életében gömbvillámot.
A középkor óta említik ezt a jelenséget, mint a viharok ritka kísérőjét.
Keletkezése és mibenléte még mindig rejtély a tudomány számára, habár már
150 éve próbálják megfejteni. Most két új-zélandi kutató, J. Abrahamson
és J. Dinniss érdekes elméletet dolgozott ki a gömbvillámok keletkezéséről.
Munkájuk során csak elbeszélésekre tudtak támaszkodni, laboratóriumi körülmények
között ugyanis eddig még nem sikerült gömbvillámot előállítani. Véleményük
szerint ez a jelenség nem más, mint vattacukorszerű, izzó szilíciumgömb,
amely akkor keletkezik, amikor egy villám belecsap a földbe. A hatalmas áramerősség
és a keletkező hő hatására a föld szilícium-dioxid-tartalma alkotóelemeire
bomlik, és a szilíciumionok ritkás gömb alakot vesznek föl. Mi a valóság?! A korábbi modellek szerint a gömbvillám izzó plazmagömb, amelyet kémiai
égés vagy nukleáris folyamat táplál. Az elképzelések egyike sem tudott
azonban minden megfigyelt jelenségre magyarázatot adni. Abrahamson és Dinniss
modellje viszont minden eddigi megfigyelést megmagyaráz. A kutatók kiindulópontja
a félvezetőipar egyik művelete volt, amelyben nagy áramerősséggel
tiszta szilíciumot állítanak elő szilícium-dioxid és szén (SiO2 és
C) keverékéből. Kimutatták, hogy más keverékarány, és több mint
3000 kelvines hőmérséklet hatására a természetben is lejátszódhat a
folyamat. Többféle talajt elemezve rájöttek, hogy néhol éppen a megadott
tartományba esik a SiO2/C arány. A keletkezett szilíciumionok hőmérséklete
gyorsan csökken, és nanorészecskékké kondenzálódnak, amelyek a
vattacukorhoz hasonló hálózatot alkotnak. Az új-zélandiak természetesen
megpróbáltak laboratóriumban gömbvillámot létrehozni, de csak az említett
nanorészecskeláncokig jutottak. A sikertelen kísérlet ellenére a modell jól
magyarázza a gömbvillám úszó mozgását, a gömbök méretét és az
elektromos tér hatását. |
Kérdésekkel az alábbi címhez forduljanak: armin-sopron@web.de
|