























Powered by Arminius
| |
A KEGYETLEN ERDÉLYI GRÓF SORSA
Ha reggel hullafáradtan ébredsz, és úgy érzed, elhagyott minden erőd,
vizsgáld meg a tükörben jó alaposan a nyakadat, hátha találsz rajta két
pici szúrásnyomot…
Szeretünk
borzongani. Tudják ezt jól a horrortörténetek, filmek szerzői, ezért
szinte minden héten látható valamelyik csatornán, valamelyik moziban minden
idok legijesztőbb szörnyetege, a vámpír. A Nyolcadik utas-féle nyáladzó rémek
(örök rejtély marad számomra, miért gondolják a filmrendezők, hogy annál
jobban félünk a szörnytől, minél több, változatos színű nyál csorog
belőle…) már a videón felnőtt ovisok számára is inkább mulatságosak -
a vámpír alakja azonban túlságosan mélyen gyökerezik bennünk annál, hogy
legyintve nevessünk rajta. Nevetünk, persze, meg hülyéskedünk mindenféle műanyagfogakkal,
de azért mégis…. Brrr!
Vámpírügyekben amúgy is érintettek vagyunk, miután az európai közvélemény
(vaskos földrajzi tévedések alapján) a történelmi Magyarországot tartja a
fo vámpírlelőhelynek, sőt, Hollywood legnevesebb vámpírszínésze is
magyar (Lugosi Béla) volt.
A magyar mondavilágban ennek ellenére nem bukkannak fel vámpírok (egyéb szörnyek
annál inkább), és a vámpírgyanús sztorikról is sorra beigazolódott, hogy
szerb, román, lengyel településeken estek meg. A vámpír ugyanis alapvetően
görög, illetve szláv találmány, amely bolgár, román közvetítéssel
borzolja évszázadok óta az európai ember idegeit.
Történelem
A mai ember számára a vámpírt Bram Stoker Drakulája jelenti. Drakula (Vlad)
valóságos történelmi alak, Havasalföld fejedelme volt Mátyás király korában.
Ha Segesváron jársz, érdemes megnézni a házat, ahol született - roppant büszkék
rá. (Ma vendéglő üzemel benne, ott kapható a stílusosan vérvörös színű
Dracula-Vodka.) A fejedelem híres kegyetlensége miatt a Vlad Tepes (kb. Karós
Laci, ejtsd: cepesz) gúnynevet kapta: Aki nem tetszett neki, azt ugyanis nemes
egyszerűséggel karóba húzatta (Hiába no, ez a középkor. Ha ismered a történelmet,
tudod, hogy a mi királyaink sem voltak éppen szégyenlős kisfiúk). E vérengző
zsarnok alakját kapcsolta össze Stoker a különféle rémmesék vérszívóival,
talán a karó motívuma alapján - e regény jóvoltából röpköd ma is egy
román fejedelem denevérszárnyakon és tízcentis szemfogakkal a filmvásznon.
Figyeld
meg, hogy a "kultúr"-vámpír milyen érdekes kettősséget képvisel:
egyfelől borzadunk és félünk tőle - végül is itt egy hulla eszi az embert
- másfelől valahogy mégis vonzónak találjuk (ez különbözteti meg az összes
egyéb szörnytől, pl. a zombitól, mert azok kizárólag undorítóak). Ezért
aztán a férfi vámpírok lenyugözően jóképű pasasok (ld. Brad Pitt), a női
megfelelőik elbűvölően gyönyörüek (Sarah Michelle Gellar) - annyira, hogy
minden borzongás ellenére van az emberben egy "üsse kő, hát csak
harapjon" érzés…
Nos, a pszichológusok szerint a halál és a szerelem misztikája elég közel
áll egymáshoz. Ez az ellentmondás teszi az utóbbi idők egyik legjobb filmjévé
F. F. Coppola Drakula-feldolgozását is.
Léteznek?!
A vámpírok létezésével kapcsolatban már tudományos magyarázat is született:
egy ritka betegség, a porfiria produkálhat hasonló tüneteket. A beteg
szervezetéből hiányzik egy vérképzéshez szükséges anyag, nem bírja a
napot, halottfehér az arca, kómába eshet, ezért előfordulhatott, hogy élve
temették el. Természetesen ettől még nem nőnek denevérszárnyai és óriási
fogai, ez már a görög, szerb parasztok fantáziájának szüleménye. Csak
sajnálhatjuk szerencsétlen betegeket, hiszen régen valószínűleg
kihegyezett karóval "gyógyították" meg őket.
Gyógyították? Tudtommal ölték!
Vámpírra akarsz vadászni? A többszázéves recept: éjfélkor, teliholdnál
vezess ki egy egyéves, szenteltvízzel meghintett hófehér kancát a temetőbe,
és amelyik sírnál megbotlik, ott a vámpír. Kell még ásó, kihegyezett karó
- a többit már tudod. Életkorodtól függően kb. két-három évet kaphatsz
garázdaságért és temetőrongálásért - de a vámpírnak annyi!
Ha művészi igényű ijesztgetésre vágysz, olvasd el Maupassant Horla-ját,
és Sheridan LeFanu Carmilla-ját. Megnézni érdemes a már említett
Coppola-film mellett Murnau 1922-es Nosferatu, a vámpír c. némafilmjét, mert
szinte valamennyi későbbi vámpírfilm (pl. Herzog Nosferatu-ja, Klaus
Kinskivel) ezt veszi alapul.
|