Tartalomjegyzék, bevezetés

A csomagrádiózás elmélete és gyakorlata

A kiadványt szerkesztette Páskuly Imre, HA5HO
Lektorálta Dr. Gschwindt András, HA5HW
Borító Bagi Miklós
Kiadja a Rádiósok Országos Egyesülete, 1990
Felelős kiadó Dobai Sándor főtitkár
A kiadvány száma 04/1990.
Szerzők Márkus Béla, HA5DI ( 1., 2., 3., 5., 6., 7., 10., 11., 13. )
Mészáros Zoltán, HA5OB ( 4., 8., 12., 14. )
Kiss János, HA5ARN ( 10.1., 10.2. )
Gelléri Endre, HG5BFL; Gelléri Péter, HG5BFM; Artner Iván, HA5TS; ( 9. )
Mucs Béla, HG4GBW ( 15. )

Tartalomjegyzék

Bevezetés
1. A csomagrádiózás története
2. A protokol
2.1. Az ISO OSI referencia modell
2.1.1. Fizikai réteg ( Physical Layer )
2.1.2. Adatkapcsolati réteg ( Link Layer )
2.1.3. Hálózati réteg ( Network Layer )
2.1.4. Szállítási réteg ( Transport Layer )
2.1.5. Együttműködési réteg ( Session Layer )
2.1.6. Ábrázolási réteg ( Presentation Layer )
2.1.7. Alkalmazási réteg ( Application Layer )
2.2. A fizikai réteggel összefüggő megfontolások
2.2.1. Hozzáférés a csatornához
2.2.2. Modemek
2.2.3. Alapsávi jelkódolás
2.2.4. Áramköri átkapcsolási idő
2.3. Az AX.25 protokol
2.3.1. Az U típusú keretek
2.3.2. Az S típusú keretek
2.3.3. Az I típusú keret
2.3.4. A keretek további variációi
2.3.5. Időzítők
3. A TNC
3.1. A TNC2
3.1.1. A TNC2 illesztése a számítógéphez
3.1.2. A rádió csatlakoztatása
3.1.3. Az első lépések
3.1.4. Soros vonali paraméterek
3.1.5. Speciális karakterek
3.1.6. Az adatáramlás vezérlése
3.1.7. A TNC2 üzemmódjai
3.1.8. Egyszerre több összeköttetés
3.1.9. A TNC2 parancsai
3.1.10. Az 1.1.6-os verzió ( PMS )
3.1.11. A PMS-sel összefüggő új TNC parancsok
3.1.12. A TNC2 üzenetei
3.2. A WA8DED program
4. Rádiók, Modemek, beállítások
4.1. Mit használjunk rövidhullámon?
4.2. Mit használjunk URH-n?
4.3. A DCD ( vettjel detektor )
4.3.1. Hogyan javítható a DCD érzékenysége?
4.4. Időzítések
4.5. Az adásidő-korlátozó áramkör
4.6. Átviteli sebességek
5. A digitális átjátszó
6. A NET/ROM
6.1. A NET/ROM tulajdonságai
6.2. A NET/ROM használata
6.2.1. TheNet parancsok
6.2.2. TheNet 1.0 paraméterek
6.2.3. TheNode ( G8BPQ ) parancsok
6.3. NET/ROM-ok egymás közötti forgalma
6.4. Néhány jótanács a NET/ROM-ok használatához
7. Forgalmazási tudnivalók
7.1. Hogyan forgalmazzunk?
7.2. Az első teendők
7.3. Összeköttetés létesítése
7.4. Összeköttetés közben
7.5. BBS-ek használata
7.6. DX munka
7.7. Program csere
7.8. Az üzenetek tartalma
8. Csomagrádiózás Zx Spectrummal
8.1. A ZxTerm V3 program
8.1.1. A karakterkészlet
8.1.2. Speciális billentyűk
8.1.3. File-átvitel
9. DigiCom>64 V3.51 program leírása
9.1. A hardware
9.2. A software
9.2.1. A képernyő
9.2.2. A kettőspont
9.2.3. A távvezérlés
9.3. Paraméterezés
9.4. Forgalmazás a DigiCom-mal
9.4.1. Floppy-val kapcsolatos parancsok
9.4.2. Előre tárolt STandard szövegek
9.4.3. Convers ( konferencia ) üzemmód
9.4.4. PATH, előre megadott útvonalak használata
9.5. Tapasztalatok, ajánlások
9.6. A DigiCom V3.51 parancsok
10. Az IBM-PC
10.1. Az SP program
10.2. A HAPN kártya
10.3. Egyéb IBM-PC programok
11. A BBS
11.1. Személyes üzenetek, a helyi BBS
11.2. Bulletinek
11.3. File-ok, programok
11.3.1. Mire ügyeljünk üzenet írásakor?
11.4. Az AA4RE BBS
11.4.1. Az L parancs
11.4.2. Az R parancs
11.4.3. Az S parancs
11.4.4. A K parancs
11.4.5. A file kezelés parancsai
11.4.6. Bináris file átvitel
11.4.7. További BBS parancsok
11.4.8. Tanácsok az AA4RE típusú BBS használatához
12. A Box
12.1. A fontosabb parancsok
13. Az Internet protokol ( TCP/IP )
13.1. Mit tud a TCP/IP?
13.2. Az IP cím
13.3. Installálás
13.4. Szerverek
13.5. A program használata
13.5.1. Parancsok
14. 1200 baud CMOS modem
14.1. A modem beállítása
15. DigiCom 3.51-es verzió
15.1. Az EPROM tartalmának összeállítása
Ábrák

Bevezetés

A szerteágazó rádióamatőr tevékenységi körök közül napjainkban a legnagyobb fejlődés a csomagrádiózás - angol elnevezéssel Packet Radio - területén tapasztalható. Szinte naponta jelennek meg új állomások ebben az adásmódban és folyamatosan szólalnak meg új digitális átjátszók és BBS-ek.

Az egész világon tapasztalható pezsgést mi sem mutatja jobban, mint az 1990 elején pályára állított hét új rádióamatőr műhold, amelyek mindegyike valamilyen módon ezt az adásmódot használja.

Mi is az a csomagrádió? Olyan eljárás, mely egyesítve a számítástechnika és az átviteltechnika legkorszerűbb eredményeit, digitális adatátvitellel a rádióamatőr gyakorlatban eddig ismeretlen lehetőségeket teremt.

Melyek ezek?

Mivel elmarad az analóg rendszereknél szükségszerűen fellépő zaj illetve jeltorzulás, egymással is összekapcsolt országos méretű hálózatok hozhatók létre. Ezek a hálózatok lehetőséget adnak olyan szolgáltatások megvalósítására, mint az elektronikus levelezés, programcsere vagy adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférés. A szolgáltatások köre folyamatosan bővül, a klasszikus alkalmazások mellett egyre újabbak jelennek meg, mint pl. a DX-Cluster rendszer.

A csomagrádió több, mint egy adásmód a sok között. A gyors, megbízható információcsere segítségére van valamennyi rádióamatőr területnek. Felgyorsítja a számítástechnika eredményeinek felhasználását nem csak a naprakész információkhoz való hozzáféréssel, hanem azáltal is, hogy számos, a számítástechnikával hobbiból vagy hivatásszerűen foglalkozó embert vont a rádióamatőrködés bűvkörébe.

A csomagrádiózás terjedése ismét előtérbe helyezte a hagyományos rádióamatőr értékeket. Az állomások jelentős része dolgozik részben vagy teljesen saját készítésű berendezésekkel, míg mások különböző szoftvereket vagy új hardver elemeket fejlesztenek.

A csomagrádió hálózat üzemeltetése, a fejlesztési elképzelések összehangolása a korábbinál sokkal szorosabb hazai és nemzetközi együttműködést igényel. Ez mind a hétköznapi munkában, mind a rendszeresen megszervezett, különböző szintű találkozókon megnyilvánul. Mi ez, ha nem igazi rádióamatőrizmus?

1. A csomagrádiózás története

▲ Index • ↑ Index
Verzió: 2021-04-04 ( 2006 .. 2011-11-15 01:09:19 UTC )
Visszajelzés: