Turizmus-idegenvezetés

Autóbuszos városnézés, Budapest legfontosabb műemlékeinek bemutatása:

Nagy túra útvonala:

Indulás a Hősök teréről - Műcsarnok előtti buszmegállóból (sétával kb. 60-90 perc) ), Milleneumi emlékmű megtekintése a hét vezér és a 35 méter magas oszlop tetején álló Gábriel arkangyal bronz szobrával, aki jobb kezében tartja a szent koronát és bal kezében a kettős keresztet, a kereszténység szimbólumát a XI. században.

Továbbá megnézzük a két félkörívben, az oszlopok között elhelyezett legfontosabb magyar királyok és fejedelmek borzszobrait és összefoglalva bemutatom a királyok életútját, történelmi szerepét. A Szépművészeti Múzeum előtt az Állatkerti körúton haladunk a régi Milleneumi földalatti vonalán megmaradt műemlék kőhíd irányába, majd a Gundel étterem, Állatkert és Nagycirkusz érintésével jutunk el a Széchenyi fürdőhöz és a fürdőt tápláló meleg vizű forráshoz, majd a Vajdahunyad vár és Anonymus bronz szobra következik (hagyomány szerint szerencsét hoz, ha valaki megérinti a jobb kezében tartott arany tollat), elsétálunk a 2022-ben megnyitott különleges, modern építészeti értékeket hordozó Zene házához, és felsétálunk a felvonulási téren felépített szintén modern irányzatú épület, a Népművészeti múzeum legmagasabb pontjára, ahonnan szép kilátás nyílik a Városligetre és környékére. Utána visszatérünk a Műcsarnok mögötti buszparkolóhoz,

Tovább: busszal az Andrássy úton az Oktogon és Operaház érintésével látogatjuk meg a Szent István Bazilikát és belülről is megnézzük, a Szent jobb bemutatásával (ha időnk engedi és van csoportbelépőnk)

Ha marad még időnk, akkor a Bazilikától további séta lehetséges a belvárosba, a banki negyedbe, séta a Szabadság téren, a Magyar Nemzeti Bank és a Tőzsde palota előtt, az USA nagykövetségig, amely előtt áll a szovjet hősök emlékműve (szép kilátások az USA Követség ablakából), majd útközben kézfogás Ronald Reagen elnök utcán álló bronz szobrával, utána a Parlament körbe járása, a környékbeli csodás épületek bemutatása (egykori Legfelsőbb Bíróság, Mezőgazdasági Minisztérium stb.) fényképek készítése (ez a belvárosi séta kb. 60-70 perc) séta vissza a Bazilikánál várakozó buszhoz.

A Bazilikától az Árpád hídra buszozunk, ahol lehajtunk a pesti alsó rakpartra, útközben bemutatom a Margitszigetet, a Budai oldalon emelkedő Várhegyet a Mátyás templom gótikus tornyával és a Halászbástya neoromán hét tornyával, az Elnöki palotát és a Karmelita Kolostort, majd elhaladunk az Országház előtt és a Széchenyi Lánchíd alatt, az Erzsébet híd alatt, túloldalt a Gellért hegy látszik. Elhaladunk a Szabadság híd alatt, a Bálna bevásárló központ mellett és a Petőfi hídon átbuszozunk Budára.

Utána irány a Budai vár a Gellért-hegy mellett továbbhaladva, majd a Döbrentei téren leparkolunk (buszparkoló) a busszal, ahonnan némi sétával és lifttel felmegyünk a várba. A Palota udvarban megnézzük a Történeti Múzeum és a Vármúzeum homlokzatát, megcsodáljuk a Hauszmann korabeli stílusban újjáépített Nemzeti Lovarda és Főőrség gyönyörűen helyreállított épületeit, a Csikós szobrot, utána a palota udvarban, a Lovarda mellett megállunk Stróbl Alajos remekművénél, a Mátyás-kútnál, amelynek vizébe a vendégek pénzérmét szoktak dobni, a budapesti visszatérés reményében.

Tovább sétálunk a Köztársasági Elnök Palotájához - Sándor Palota - (díszes őrségváltás minden egész órakor) mellette a Sikló állomásának épülete és a Budavári Palota király kapuja, aminek tetején ül a Turul madár a magyarság ezeréves szimbóluma Séta tovább a volt Karmelita Kolostor - ma a Magyar Miniszterelnök rezidenciája előtt, majd a Dísz tértől a Tárnok utcán át sétával elmegyünk a Mátyás Templomhoz - belső templomi séta opcionális, (jegyet kell venni) - megnézzük a kilátást a Halász-bástyáról - a felső szintre jegyváltás kötelező - majd a Szent Háromság téren a "Pestis szobrot" és a Szt. Háromság utcában elsétálunk a híres Ruszwurm cukrászda felé, ahol a gyönyörű és Magyarországon különösen kedvelt Sisi, Erzsébet királyné (II. Ferenc József császár felesége) annak idején a kedvenc édességét, a krémest rendelte.

Megnézzük Hadik András (Mária Terézia Királyné egyik kedvenc huszárjának) lovas szobrát és meghallgatjuk a hozzá tartozó pikáns anekdotát. Utána az Úri utcán visszaindulunk a busz felé útközben megcsodáljuk a Tárnok étterem gyönyörű reneszánsz épületét.

Tovább: busszal az Erzsébet hídon át visszamegyünk Pestre, a Belgrád rakparton és a Fővám téren keresztül, a Nagyvásárcsarnok előtt kikanyarodunk a Vámház körútra, majd a Kálvin téren keresztül megyünk a Magyar Nemzeti Múzeum és Astoria irányába. (Opció: lehetséges szabadidő - a Nagyvásárcsarnok műemlék épületének bejárása és vásárlás a piactéren)

Tovább megyünk busszal a Rákóczi úton a Blaha Lujza tér, Keleti Pályaudvar, (volt Népstadion) ma Puskás Aréna és Sportcentrum felé, majd a Stefánián megnézzük a buszból a Lechner Ödön tervezte Magyar Földtani Intézet gyönyörű szecessziós épületét, tetején a földgömbbel, utána továbbmegyünk az Ajtósi Dürer soron - majd vissza a kiindulási pontra, hisz itt véget ér a városnézés.

A buszos városnézés kiszállások nélkül kb. 2,5 óra forgalom ritmusától és napszaktól függően (Bp. belvárosában gyakran vannak dugók, főként délelőtt 08.00-10.00 óra, és délután 15.00-19.00 óra között, de legzsúfoltabb mindig a péntek délután) - Sajnos a Gellért hegyet 2021-ben lezárták a turistabuszos forgalom előtt, ezért nem tudunk oda autóbusszal felmenni - a tervek szerint 2026-ig. (újjáépítik a Citadellát és a restaurálják a Szabadság szobrot, ezt csak megemlítjük).

BUSZOS VÁROSNÉZÉS TERVEZÉSEKOR MINDEZT ÉRDEMES FIGYELEMBE VENNI.

Kis túra:

Ugyanazon útvonal, mint a nagy túra, csak kevesebb és rövidebb kiszállásokkal és séták nélkül.

A műemlékeket autóbuszból mutatjuk be, menet közben, mikrofonba mondott magyarázatokkal, kiszállás és séta a megrendelt idő függvényében, csak a megjelölt helyeken.

8 órás városnézés esetén rövid ebédszünet is lehetséges.

Ekkor a sétáló helyeken bővebb lehet a műemlékek történetének bemutatása, és hosszabb sétákat tehetünk.

(Ugyebár mindenről rengeteget lehetne mesélni, de az időbeosztáshoz igazodva annyit mutatunk, amennyi az időbe belefér) Az idegenvezető munkanapja is 8 óra, de azért mindig túlórázunk.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

a lap tetejére

Exkluzív programok egyéni turisták részére - DRIVING GUIDE

Személyre szabott budapesti városnézés klimatizált személyautóval, bérelt autóbusszal, vagy kisbusszal

Ha Ön egyénileg, családdal, vagy kisebb csoporttal érkezik fővárosunkba, akkor kérhet egyedi árajánlatot városnézésre, vagy az alább található programokra.

Ehhez klimatizált személygépkocsit, mikrobuszt, vagy nagy turistabuszt is tudok biztosítani, szállást, és étkezést is előre lefoglalok, igény szerint.

Az egynapos programokat össze is lehet vonni, illetve több napossá tenni. Minimum 2 fő részvétele szükséges! (Minden programnál)

Több résztvevő, kedvezőbb árak!

Egyénileg érkező turistáknak, vagy céges vendégeknek egyedi kiszolgálás, rugalmasan, igény szerint!

A programokra kérjen írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

Vezeték nélküli Tour-guide kihangosító:

A kultúra manapság már lem luxus kategória!

Minden turistacsoport számára elérhető, nyakba akasztható, rádiós adó-vevő készülékek, füllhallgatóval.

Szimbolikus összegért minden csoport számára ajánlom akár 1 napos, akár többnapos programokhoz.

Az idegenvezető egy vezeték nélküli mikrofonba beszélve kalauzolja vendégeit, akik fülhallgatón keresztül minden egyes szavát kristálytisztán hallhatják menet közben sétálva, biciklin, templomban, hajón, buszon, vagy múzeumban.

Hangos tereken, még nagyobb távolságból is 150-200 méteres hatótávolságon belül is tisztán hallható az idegenvezető minden szava a fülhallgatón keresztül.

A legtöbb országban, mára ez a rendszer annyira elterjedt, hogy nehéz elképzelni is, hogy milyen fárasztó volt az, amikor az idegenvezetőnek kiabálnia kellett, hogy a csoport minden tagja hallja szavait, és az utasoknak tolakodni kellett, hogy hallhassák az idegenvezető magyarázatait, pláne zajosabb helyeken.

Egyszer használatos fülhallgatókat használunk a maximális biztonság és higiénia jegyében. Kizárólag egyfüles fülhallgatókat, hisz a gyalogos közlekedések során mindkét fül eltakarása veszélyhelyzetet teremthet.

Az idegenvezetőnél lévő mikrofon, és a turistáknál lévő fülhallgató segítségével az egyes városnézések alatt mindenki közvetlenül hallja az idegenvezető előadását, miközben a vendég zavartalanul fényképezhet, nézelődhet az adott helyen. Sok előnye van ennek, pl:

• a városnézés alatti közlekedési zajok nem befolyásolják az idegenvezetés hangminőségét, a vendég tisztán hallja az idegenvezető előadásait.

     Nem kell összetömörülni, az idegenvezető körül állni, hogy mindenki hallja szavait, hanem minden vendég nyugodtan bámészkodhat, s kedvére körbejárhatja a területet.

• zárt helyeken (múzeumokban, templomokban) ahol az idegenvezető nem tud hangosan beszélni, halk előadását szintén zavartalanul élvezheti minden csoport tag.

• egy helyen több csoport / idegenvezető jelenléte sem zavaró, más idegenvezető előadásának zaja sem, hisz a fülhallgató segitségével minden vendég zavartalanul megkap

    minden információt,

• csoportos séta közben nem kell 50 méterenként a csoportnak megállni, bevárni a sorban hátul érkező idősebb utastársakat, hanem a séta közben az idegenvezető

   folyamatosan tudja a vendégeket informálni a látottakról, és a haladási útvonalról, ezzel is - a vendégek idejét megspórolva - több idő jut az egyes látnivalókra.

• nagy segitséget nyújt olyan esetekre is, amikor valahol a városban – esetleg nagy tömegben – Utastársunkat kell megkeresni. A készülék 150-200 méter hatótávolságon

     belül biztosítja a hangátvitelt, így idegenvezetőnk tájékoztatása alapján – hol és merre haladunk – „elveszett” utastársunk sikeresen visszatalálhat a csoporthoz.

• a nyakba akasztható, nagyon könnyű súlyú adó-vevő rendszerrel mindenképp sok-sok drága idő takaritható meg a városnézések alatt, mely időt inkább az adott

     látnivalónak tudnak szentelni, élvezve a technikai újdonság minden előnyét!

•   Alternativ programokon (bicikli, segway, lovaskocsi, hajó), ahol a csoport nem egy helyen tartózkodik, ott is folyamatos instrukciókat kaphatnak a vendégek.

Interferencia esetén (ha egy másik csoport is hasonló csatornát használ) egyszerűen csatornát váltunk, hisz a készüléken 99 rádiócsatorna áll rendelkezésre.

Az elemek hosszú élettartamának köszönhetően a készülékek akár egy hétig is tökéletesen működnek elemcsere nélkül.

A Lengyel - Magyar barátság

A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős volt a történelem folyamán, mintegy ezer évre nyúlik vissza, egészen az Árpád-korig. A szoros kapcsolatokat egy mondás is megerősíti: Lengyel-Magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz s bátor mindkettője, áldás szálljon .... De honnan ered ez a tradicionális barátság?

A két nép története már az államalapítástól kezdve összefonódott. A mai Lengyelország területén élő nyugati szláv törzseket (polánok, lendzianok, viszlyánok, mazurok, goplánok, pomeránok, mazóvok, szlezánok – nevüket ma is őrzi több lengyel vajdaság) a X. század közepén I. Mieszko fejedelem egyesítette. Elűzte pogány feleségeit, és elvette a cseh uralkodó, a Premysl-házi I. Boleszláv leányát, Dobravát.

Ezzel a friggyel megalapította a Piast-dinasztiát. 966-ban államvallássá tette a római katolicizmust, majd 986-ban (szintén a csehek közreműködésével) megalapította Poznańban az első püspökséget. Fia, I. (Vitéz) Boleszláv tekinthető az első lengyel királynak.

Hasonlóan fogadták be a keresztény hitet a Magyarok is 972 körül, Géza fejedelem, majd I. (Szent) István uralkodás idején. A koronázásokhoz kötődik Hartvig püspök legendája, aki szerint II. Szilveszter pápa eredetileg Mieszkónak készítette a magyar királyi koronát, de egy angyali látomás hatására inkább úgy döntött, hogy az I. István nevében érkező Asztrik püspöknek adja azt. (e látomásban jelent meg Gábriel arkangyal, akit a budapesti Hősök terén álló 36 méter magas oszlopon tetején láthatunk kitárt szárnyakkal)

Az Árpád- és a Piast-dinasztiát – így a magyar és a lengyel államot – az elkövetkezendő évszázadokban családi kapcsolatok fűzték össze.

Géza fejedelem lánya, Judit lett I. Boleszláv felesége. Gyermekük, Bezprym herceg a trónviszályok idején a Balaton-felvidékre menekült, a történészek szerint Veszprém városa róla kapta a nevét.

Ez időszakban menekült el Magyarországról a megvakított Vazul három fia: András, Béla és Levente hercegek, akik aztán a lengyel király közreműködésével tértek vissza Magyarországra. I. Béla királyunk II. Mieszko lányát, Richezát vette feleségül. Ebből a házasságból született többek között I. Géza és Szent László is. Utóbbi fogadta be II. Boleszláv királyt, miután őt kiátkozta a pápa.

1138-ban Ferdeszájú Boleszláv (a lengyelek szokása volt különféle jelzőkkel illetni az uralkodókat, volt például Szemérmes és Göndörhajú Boleszláv is) a végrendeletében három részre osztotta országát, ezzel megkezdődött a részfejedelemségek időszaka, ám a lengyel-magyar kapcsolatok továbbra sem szakadtak meg.

Magyar közreműködésre indult meg a sóbányászat a Krakkó melletti wieliczkai bányákban, Szemérmes Boleszláv krakkói herceg, később lengyel király IV. Béla Kinga nevű lányát vette el, akinek legendáját máig emlegetik Wieliczkában, s akit a lengyelek szentként tisztelnek. Jámbor Boleszláv kujáviai herceg pedig Szt. Kinga nővérét, Boldog Jolánt.)

A széttagolt Lengyelországot hosszú harcok, merényletek után I. Łokietek Ulászló egyesítette véglegesen 1320-ban.

Állama megerősítése érdekében közeledett a Magyar Királysághoz, lányát, Łokietek Erzsébetet I. Károly Róbert királyunk vette feleségül, aki aztán katonai segítséget is nyújtott a csehek és a németek ellen.

Csák Máté leverése után az 1330-as évekre Károly Róbert inkább arra törekedett, hogy kibékítse a cseheket és a lengyeleket, ez 1335-re sikerült is Visegrádon, ahová meghívta a lengyel és a cseh királyt (innen datálódik a Visegrádi találkozó kifejezés, ahol fontos megállapodások születtek. 1335. november 19-én, Visegrádon, I. Károly magyar király feleségének, Piast Erzsébetnek a névnapját ünnepelték, emellett pedig a jelenlévő Luxemburgi János cseh király, valamint III. (Nagy) Kázmér lengyel király és a Német Lovagrend képviselői kihirdették a megegyezésük legfontosabb elemeit, és nem mellesleg egy pazar lakomát csaptak. A visegrádi királytalálkozó mintegy fél évszázadra meghatározta Közép-Európa hatalmi viszonyait. Thuróczy János krónikájában így írt - (fordította: Rácz György):

Az Úr ezerháromszázharmincötödik évében, Szent Márton ünnepe körül János cseh király és fia, Károly, meg a lengyelek királya Magyarországra, Visegrád várába jött Károly királyhoz, hogy ott örök békeegyezséget kössenek. Ez meg is történt. A cseh király ebédjére Magyarország királyának bőkezűségéből mindennap kétezer ötszáz kenyeret adtak, és a királyi étekből is bőségesen; a lovaknak pedig egy napra huszonöt akó mérő abrakot. A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki. Magyarország királya különböző drága ékszerekkel is megajándékozta a csehek királyát, úgymint ötven ezüstkorsóval, két tegezzel, két övvel, egy csodálatos sakktáblával, két felbecsülhetetlen értékű nyereggel, egy szíjas tőrrel, amely kétszáz ezüst márkát ért, meg egy csodálatos munkával kidolgozott gyöngykagylóval. Mivel Lengyelország királya adófizetője volt a csehek királyának, s mivel Károly, Magyarország királya feleségül bírta a lengyel király nővérét: Magyarország királya, Károly, ötszáz márka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megváltsa őt a cseh királynak fizetendő adózástól. Elhatározták itt azt is, hogy ha e királyok közül bármelyiket, vagy országukat valami ellenség támadná meg, a többiek kötelesek segítségére sietni. És ezt egymás között nagy eskükötéssel is megerősítették.

Négy évvel később Kázmér felesége, Anna váratlanul, fiú utód nélkül elhunyt, ezért Kázmér és Károly abban állapodtak meg, hogy ha előbbi örökös nélkül hal meg, a trón Károlyra, vagy fiára száll, viszont ezért kötelezte magát, hogy visszaszerezni az időközben elveszített lengyel területeket (Balti-tenger partja).

Ebben a korszakban játszódik az egyik legnépszerűbb lengyel történelmi filmsorozat, melynek magyar szinkronizált változata (Koronás sas) itthon az M5 csatornán volt látható.

III. Kázmér 1370-ben bekövetkezett halála a Piast-dinasztia végét is jelentette. A megállapodás értelmében I. Lajosból (Magyar Lajos – Ludwik Węgierski néven) lengyel király lett, de ő inkább az Itáliában meggyilkolt testvére megbosszulásával volt elfoglalva, ezért anyjára bízta a lengyel ügyeket.

Erzsébet viszont nem örvendett nagy népszerűségnek, mivel inkább a kislengyel nemzetiségekkel kereste a kapcsolatot, kiváltva ezzel a lengyel nemesség haragját.

1376-ban Krakkóban az öreg királyné kíséretéből százhatvan magyart mészároltak le egy este alatt, emiatt az idős Erzsébet inkább visszatért Budára. (volt néhány kivétel a barátságban, mint ez is)

A XII. századtól kétszáz éven át trónviszályok zajlottak a Lengyel Királyságban.

Sajnos Nagy Lajos király fiúörökös nélkül halt meg, utódjának egyik lányát, Máriát szánta, de őt a lengyelek nem fogadták el, helyette a mindössze tizenkét éves Hedviget koronázták (Lajos király fiatalabbik leányát) királynővé azzal a feltétellel, hogy feleségül megy a litván nagyfejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz.

Ezzel létrejött a lengyel-litván perszonálunió, mely egészen a XVIII. század végéig fennmaradt. Hedvig a férjével közösen uralkodott, sokat tett a litvánok keresztény hitre térítéséért. A lengyel-magyar gazdasági kapcsolatokban kulcsszerepet játszó Biecz város védőszentje lett, később pedig szentté avatták. (Szt. Hedvig sírja máig a Krakkói Wawel székesegyházban látható, ahol nemrég gyönyörű márvány síremléket építettek a lengyelek a szent királynő emlékére. aki máig az egyetlen lengyel királynő, akit a lengyelek királyként tiszteltek)

Jagiełło (magyarosítva Jagelló) nevű uralkodója háromszor volt Magyarországnak.

Először 1440-ben választották a rendek királlyá III. (nálunk I.) Ulászlót, aki a várnai csatatéren esett el 1444-ben. (ezért várnai Ulászlónak is nevezik mindkét országban) Mátyás halálát követően II. Ulászló lépett trónra. Ragadványneve a „Dobzse” volt (magyarul jól van), bár valóban sokat támaszkodott az általa kiválasztott előkelőkre, kulcskérdésekben a végső döntést ő mondta ki.

Halálát követően utódja fia, II. Jagelló Lajos lett, aki pedig a törökökkel vívott Mohácsi csatában esett el - a hagyomány szerint a Csele patakba fulladt) A lengyeleknél az utolsó előtti Jagiello Öreg Zsigmond volt, akinek Izabella lányát Szapolyai János vette el, míg Jagelló Annának Báthory István lett a férje,

A török uralom kezdetén, Magyarország három részre szakadását követően a lengyel-magyar kapcsolatok elsőszámú hordozója az Erdélyi Fejedelemség lett.

Báthoryból 1573-ban történelmi jelentőségű lengyel király lett (a trónfoglalás feltétele volt a frigy az idős Jagelló Annával), aki sikeresen tartotta egyben a birodalmat, mert kibékítette az egymás ellen forduló lengyel nemeseket és féken tartotta Rettegett Iván orosz cár seregeit. (egyedüli királyként Moszkvát is bevette)

Dédelgetett álma, az egységes közép-európai fellépés a törökök ellen, végül III. Sobieski János, későbbi lengyel király vezetésével valósult meg. Lengyel hadak szabadították fel többek között Párkány és Esztergom várát is.

A Habsburg-uralom alatt 1701-ben a bécsújhelyi börtönből megszökött II. Rákóczi Ferenc is, ahogyan a kuruc lázadók többsége is Lengyelországban találtak menedéket. (a fejedelemnek külhonban románca is volt a lengyel Lubomirska hercegnővel) A XVIII. századra a lengyel állam meggyengült, a környező nagyobb birodalmak háromszor is felosztották. Hiába bíztak Napóleon támogatásában, a Szent Szövetség 1815-ben végleg megpecsételte sorsukat. (nemzeti himnuszuk, a Mazurek Dąbrowskiego is eredetileg a francia császár mellett harcoló lengyel legionisták buzdító, csatára hívó üzenete volt - katonák masírozása közben énekelt lelkesítő dal)

1830-ban felkelést szerveztek a lengyelek, melyet a magyar vármegyék tevékenyen támogattak anyagilag, még a határon is sokan átszöktek segíteni. Deák, Kossuth, Kölcsey és Vörösmarty is kiállt mellettük. 1831-ben a felkelők súlyos vereséget szenvedtek az oroszoktól, sokan közülük Magyarországon leltek menedéket.

Tizennyolc évvel később hasonló helyzetben a lengyelek támogattak minket.

A magyarországi lengyelség – egyúttal a lengyel és magyar nemzet – történetének legjelentősebb és legfényesebb fejezetei közé tartozik a 1848–49-es forradalom és szabadságharc, amelyben Bem József és Henryk Dembiński tábornokkal az élen több ezer lengyel tiszt és közkatona vett részt.

Petőfi Sándor, "a forradalmár költő Bem tábornok személyében megtalálta szeretett hadvezérét, az eszményi hőst. Bensőséges, szinte apa-fiú kapcsolat jött létre köztük. Amikor lehetett, Bem kímélni akarta a harc veszélyeitől és lehetőleg visszatartotta, de a költő mégis többször belevegyült az ütközetbe.

A piski csata előtt Bem gyöngéd gondoskodásból futárként küldte Debrecenbe a kormányhoz. Ott a Március Tizenötödikében lelkes cikkben és költeményben dicsőítette Bem hősiességét."

"Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja."

"Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József), a székelyek Bem apója (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy."

Bem és Dembiński mellett fontos szerepük volt a császári oldalról tömegesen átállóknak is. Érdemes még kiemelni Wysoczki nevét is, az ő vezetésével alakult meg 1849 májusában a lengyel Légió, melynek elsőszámú célja Buda visszafoglalása volt.

A XIX. század közepén legendás volt a lobogó lánggal égő romantikus nagy magyar zeneszerző és zongoraművész Liszt Ferenc és a visszahúzódó, ám a lengyelek által vég nélkül imádott Frederyk Chopin közötti Párizsban fogant barátság. Gyakran koncerteztek együtt és nagy hatással voltak egymásra a romantikus zenében és zongora darabjaik előadásában.

A XX. század fordulójának idején körülbelül ötvenezer lengyel élt Magyarországon, ők jellemzően gyári munkások voltak. A kulturális kapcsolatokat új egyletek erősítették, ilyen volt az 1910-es alapítású Lengyel–Magyar Egyesület, mely az első világháború kitörését követően önkénteseket toborzott a Piłsudski vezette, független Lengyelországért harcoló Légió számára.

A légiósok küzdelmeit siker koronázta, 1918. november 11-én kikiáltották a második Lengyel Köztársaságot. A versailles-i békék azonban nem rendezték a lengyel–orosz határokat, ami újabb – két éven át tartó – háborúskodáshoz vezetett. Magyarország ebben az időben lőszerekkel és katonákkal is segítette a lengyeleket (ez volt az úgynevezett Polónia-hadisegély, melyért később Horthy Miklós és Sztójay Döme kitüntetést kapott).

Egyes források szerint e támogatások nélkül nem sikerült volna megőrizni a frissen visszanyert lengyel önállóságot.

A húszas években különféle társaságok élénkítették tovább a lengyel–magyar együttműködéseket a kultúra és a gazdaság terén is. Chopinről szóló operát mutattak be Budapesten, és több magyar futballedző vállalt munkát a lengyel labdarúgásban. Ebben a korszakban játszódik a Vabank című közkedvelt bűnügyi filmvígjáték, egy híres svindler főszereplésével, melynek egyes mondatai, beszólásai azóta beépültek a lengyel köznyelvbe. A régi, háború előtti Varsó egy magyar filmben, az 1939 augusztusában forgatott Áll a bál című alkotásban látható utoljára.

A II. világháború során a két nép közötti kapcsolatok még erősebbek lettek. Kárpátalja megszállását követően újra létrejött a közös határ, amin keresztül 1939 szeptemberétől becslések szerint több mint százezer lengyel érkezett Magyarországra az akkor már német támadás alatt álló Lengyelországból.

1944 augusztusában a németek által megszállt Varsóban a Honi Hadsereg vezetésével felkelés robbant ki azért, hogy még a szovjetek érkezése előtt felszabadítsák a várost. A lázadást a németek a Don-kanyarból visszatérő második magyar hadsereg maradékával (amely mintegy harmincezer főt tett ki) szándékoztak leveretni. Ezzel szemben katonáink inkább kötszereket, lőszereket adományoztak a szabadságukért harcoló lengyeleknek, esetenként közös templomi miséken is részt vettek. Magyar korridor címen dokumentumfilm is készült a felkelők és honfitársaink kapcsolatáról.

A második világháborút követően mindkét állam határai megváltoztak, Magyarország elveszítette megszerzett területeit, míg Lengyelországot „nyugatabbra tolták”, így például a jelentős lengyel lakossággal és történelmi múlttal rendelkező Vilnius és Lemberg is a Szovjetunió részévé vált. A negyvenes évek második felében beköszöntött a kommunizmus, ami egyben a két ország közötti kapcsolatok átalakulását is magával hozta. A gazdasági és a katonai együttműködést 1955-től a Varsói szerződés erősítette meg.

A rendszer hibái mindkét államban felkeléshez vezettek. 1956. június 28-án reggel Poznanban a fémművek dolgozói sztrájkba kezdtek, majd délelőtt százezres tüntetésen követelték a munkakörülmények javítását, bérük emelését és az élelmiszerárak csökkentését. A rendfenntartásra kivezényelt katonák közül sokan inkább átálltak a tüntetőkhöz, ezért még aznap délután orosz tisztek érkeztek a városba, és átvették a parancsnokságot.

Másnapra leverték a felkelést, amely után a magyarhoz hasonló véres megtorlására nem került sor, összesen huszonkét embert állítottak bíróság elé, többségüket felmentették.

Budapesten 1956. október 23-án a felkelő lengyelek melletti szimpátiatüntetést tartottak a Bem téren. A demonstráción olyan rigmusok is elhangzottak, mint „Függetlenség, szabadság, lengyel–magyar barátság!” vagy „Minden magyar együtt halad, követjük a lengyel utat!”. Az eseményekről beszámoltak a jelentős lengyel napilapok, melynek hatására Lengyelország-szerte nagygyűléseket tartottak, önkénteseket toboroztak, vagy vért adtak.

A hatvanas években Magyarországon magasabb volt az életszínvonal, a lengyelek ezzel szemben nagyobb szellemi szabadságot élvezhettek. Elterjedt mondás volt, hogy „a lengyelek Magyarországra járnak bevásárolni, a magyarok pedig Lengyelországba járnak nyaralni és moziba.”

A nyolcvanas évtizedben jelentek meg nagyvárosainkban a lengyel piacok, ahol szó szerint mindent lehetett kapni.

A rendszer megdöntésének folyamata Lengyelországban tíz éven keresztül zajlott. A Lech Wałesa vezette Szolidaritás mozgalom jó példával szolgált az 1989-es fordulat után kibontakozó magyar politikai ellenzék számára. A köztük lévő együttműködést mutatja be Mitrovics Miklós Tiltott kapcsolatok című könyve. 1990. A rendszerváltástól napjainkig.

Az 1990-es évektől kezdve politikai szinten is közeledett egymáshoz a két állam. Újra életre hívták a visegrádi kapcsolatokat, emlékműveket avattak, újabb egyesületek és kulturális intézmények alakultak.

2007-től kezdve március 23-a lett a lengyel–magyar barátság napja.

Ennek a barátságnak az egyik legaktívabb hordozói a futballszurkolók. Magyar ünnepek idején rendre kiírásokkal üzennek a lengyel drukkerek, míg nemrég a Dunaszerdahely–Cracovia mérkőzésen a magyar lelátó fehér-piros, a vendégszektor piros-fehér-zöld színekbe borult.

De hol találni ennek nyomait a hétköznapokban?

Hát például a Lengyel-Magyar barátság fájának festménye (bal felső képen) a Budapest, VII. kerületi Klauzál utcában, amely 2014. júniusában készült. (bal felső kép) Ennek felirata is a festményen és a győri emlékmű talapzatán is olvasható:

"Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele." Stanisław Worcell (1849).

Továbbá a budapesti Dembinszky utca a főváros VII. kerületében. (emléktábla is van az utca elején)

Vagy a Győrött felavatott emlékmű (jobb felső kép) - a Lengyel - Magyar Barátság Fája. (ennek emléktáblája olvasható mindkét nyelven - a képeken)

Továbbá Baranya vármegyében, Alsómocsoládon (alsó két kép, Bemet és Petőfit ábrázolja) a barátság kövei.

A barátságot nyilvánvalóan politikai szükségszerűségek formálták, és amúgy történelmi távlatokban értendő, nem az egyes emberek szintjén. Mégis:

Érdekes adalék a lengyel emberek véleménye a jelenre nézve, hogy a CBOS lengyel közvélemény-kutató cég minden évben felméri a lengyelek hozzáállását más nemzetekhez. 2016-ban a magyarok csak a hetedik helyen voltak a legkedveltebb népek listáján Lengyelországban. (további kapcsolatokat mutatok, ha ide kattintasz)

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

a lap tetejére

1. Parlament program - városnézés parlamenti belépővel

Városnézés kis túra útvonalon autóval. Parlament látogatás előre foglalt időpontban, előre megrendelt és kifizetett belépőkkel - koronázási ékszerek megtekintése (Európa legősibb királyi koronája a XIII. századból, a Magyar Szentkorona, díszlépcső és kupolacsarnok - ülésterem - folyosók - képviselői pihenő meglátogatása (érdekesség: szivartartók). Steindl Imre (1839 - 1902. aug.31.) - neogót stílusban tervezte és építette 1885-1904 között.

Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. A tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 95 m magas, alapterülete 17.745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán helyezkedik el a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) négyzetes kupolájú ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több, mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a túloldalon, a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor látható a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat, a XX. század elején élt nagy festőink ecsetéből.

Csoportos látogatás csak előzetes bejelentkezéssel lehetséges. 20 főnél nagyobb csoportoknak előre megrendelt belépőt kell váltani, amit csak utazási irodák, turisztikai szakemberek és szervezők igényelhetnek. Ily módon nekem is előre meg kell rendelni és kifizetni online, ezért kell legalább 2 héttel a tervezett látogatás előtt megrendelni nálam.

A Parlament csoportos látogatása - az épület megtekintése belül, kb 1 órás sétával - csak szervezett formában, előre megrendelt és megvásárolt belépő jegyekkel lehetséges - forduljanak hozzám, írjanak levelet, és kérjenek árajánlatot a Parlament látogatásra. (számos alkalommal vezettem már lengyel csoportokat Parlament látogatás alkalmával).

Egyéni turistáknak lehetőségük van egyénileg is megtekinteni az Országházat - mindennap 08.00 órától vehetnek jegyet az Országház Látogatóközpontjában és megtekinthetik az épületet egy ott várakozó csoporthoz csatlakozva, helyi idegenvezető kalauzolásával. Várakozás a Parlament északi oldali bejáratánál, belépők a Visitor Centerben (földalatti parkolóval együtt kialakított pénztár) - ez a látogatás nagyban függ a mindennapi várakozó turisták létszámától, illetve az országház őrsége bármikor lezárhatja a beléptetést, az időközi politikai történésektől függően.

Kérjen írásos árajánlatot a gyönyörű budapesti Parlament látogatására (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

2. Ballon-kilátó a budapesti városligetben

Látványos újdonsággal gazdagodott a Városliget 2022 tavaszán, visszatért a parkba egy több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendő attrakció, a városligeti léghajózás. Ezt az évszázados hagyományt a Mimóza dombon elevenítették fel, ahol helyet kapott a talajhoz rögzített gázballon-kilátó, amely menetrendszerűen emelkedik a levegőbe az időjárás függvényében, fedélzetén 30 utassal és a pilótával akár 150 méter magasra, ahonnan lenyűgöző kilátást nyújt a Városligetre és a fővárosra.

A 2000-esévek utáni évtizedekben ez a terület elvesztette ugyan kilátó funkcióját, de a Városligetbe most helyet kapott ballon-kilátó emléket állít a Liget és légi bemutatók, attrakciók két évszázados, rendkívül népszerű hagyományának. A Városliget fölé emelkedő légballonok közül a legtöbbször fotózott, ikonikus szerkezet az egykori Ballon Captif volt, a millenniumi ünnepségek idején, 1896-ban. A párizsi léghajós, Louis Godard kapitány működtette pányvás léggömb egyszerre 12-14 utast röpített a magasba, óriási népszerűségnek örvendett, s naponta több tucatszor indult útra.

A városligeti Ballon-kilátó egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó, amely gyakorlatilag szabadtéri liftként működik, tehát nem hagyja el felszállóhelyét, a Mimóza dombot. A ballon mintegy 5 perc alatt éri el a 150 méteres maximális magasságát, ugyanennyi időt tölt el a levegőben, s szintén 5 percnyi idő alatt ereszkedik le a felszínre. Ebből a magasságból a látogatók a város nevezetességei, tiszta idő esetén egész Budapestet és környékét megcsodálhatják madártávlatból.

Az online, vagy helyszínen megvásárolt jegyek egy útra jogosítanak, és év végéig, december 31-ig érvényesek, hisz a ballonozást biztonsági okokból (az időjárás, erős szél miatt) az üzemeltető bármikor lemondhatja, így a megvásárolt jegyeket később is fel lehet használni, 6 éven aluli gyermek nem, 14 éven aluli gyermek is csak felügyelettel vehet részt a repüléseken.

A piros-fehér csíkjos Ballon – a Városligeti Nagyjátszótéren lévő mini változathoz hasonlóan - Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye alapján készült. A Ballon kilátó használata teljesen veszélytelen, tervezése során kiemelt hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására, így annak minden eleme megfelel az EASA (European Aviation Safety Agency) szabványának.

A rendszer nagyon biztonságos, rendelkezik szélsebesség és iránymérővel, környezeti hőmérséklet mérővel, kupolanyomás jelzővel és töltőgáz hőmérséklet mérővel is, illetve a léghajó csak megfelelő időjárási körülmények esetén üzemel. Működése zajtalan, elektromos hálózati csatlakozásról is biztosított, de önálló áramfejlesztővel is rendelkezik. A telepített légi egység a Magyarországon érvényben lévő légi biztonsági szabályoknak megfelelő világító és jelző fényekkel is el van látva.

A Ballon alapjául az Aero30NG típusú rendszer szolgál, amely jelenleg a világon az egyik legelterjedtebb és legbiztonságosabb gázballon-kilátó rendszer. Számos népszerű külföldi szórakoztató központ (pl.: Disneyland-Párizs; Safari Park-San Diego; Angkor Vat) is ilyen típusú ballon-kilátó rendszert üzemeltet. A Ballon-kilátóhoz hasonló látványosság a világ 28 országában működik, pl. a lengyelországi Krakkóban, az Egyesült Államokban, Berlinben és Párizsban, sőt még Szingapúrban is.

Kérjen írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

3. Budapest óriáskereke - Budapest Eye

Felemelő élményben vehet részt ön is Budapest Belvárosában, az Erzsébet tér közepén, ahonnan megtekinthető a város összes nevezetessége kb. 60-65 méter magasságból.

A budapesti Óriáskerék Magyarország legmagasabb mobil óriáskereke, amely 2013 nyara óta áll a budapesti Erzsébet téren. Az elektromágneses meghajtású kerék zajmentes, 332 fő veheti igénybe egy időben, 42 db nyolcfős, légkondicionált, zárt kabinnal rendelkezik, valamint egy négyfős VIP-kabinnal.

Az óriáskereket tizennégy évnél fiatalabb gyermekek csak felnőtt kísérővel látogathatják. Állatokat – a jogszabályban meghatározott segítő, vakvezető és rendőrségi kutyák kivételével – nem lehet felvinni. Kerekesszékkel is használható az óriáskerék egy külön, erre a célra fenntartott nagyobb méretű (VIP) kabinban.

A menetidő kb. 8-10 perc. A megvásárolt belépőjegy 3 teljes körre jogosít fel az üzemeltetők által kijelölt kabinban. Egy kabinban akár 6 fő is kényelmesen elfér, ezért számítsunk arra, hogy 2-3 fős társaság esetén egy másik 2-3 fős társasággal fogunk utazni.

A kabinokban a férőhelyek száma súly alapján korlátozott, a kerék egyensúlyának megtartása érdekében (maximum 4-6 fő), amit az üzemeltető hatásköre eldönteni a helyszínen, a beszálláskor.

Télen a kabinok nem fűtöttek, azonban az üzemeltető pokrócokat biztosít a vendégek kérésére a komfortosabb hőérzet érdekében.

A programokra kérjen írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

4. Millennium program

Találka a Vörösmarty téren - utazás Budapest első metróján, a Millenniumi földalattin - séta az Operaházhoz, Opera belső tereinek megtekintése, előre lefoglalt időpontban, és előre foglalt belépőkkel (a jegy tartalmazza a vendégek kérésének megfelelő rövid, 5 perces előadást is - egy szabadon választott opera áriát egy neves opera művész előadásában - Budapesti Broadway (Nagymező utca) - földalattival utazunk a Kodály köröndig (Kodály Zoltán múzeum megtekintése a zeneszerző volt lakásán)

Utána séta a Hősök terén - megnézzük a két félkörívben, az oszlopok között elhelyezett magyar királyok és fejedelmek borzszobrait és összefoglalva bemutatom a királyok életútját, történelmi szerepét.

A Szépművészeti Múzeum előtt az Állatkerti körúton haladunk a régi Milleneumi földalatti vonalán megmaradt műemlék kőhíd irányába, majd a Gundel étterem,

Az Állatkert és Nagycirkusz érintésével jutunk el a Széchenyi fürdőhöz és a fürdőt tápláló ásványi forráshoz, majd a Vajdahunyad vár és Anonymus bronz szobra következik (hagyomány szerint szerencsét hoz, ha valaki megérinti a jobb kezében tartott arany tollat). Bővebb leírást olvashat a Városligetről, ha ide kattint....

Elsétálunk a 2022-ben megnyitott különleges, modern építészeti értékeket hordozó Zene házához, és felsétálunk a felvonulási téren felépített szintén modern Népművészeti múzeum legmagasabb pontjára, ahonnan szép kilátás nyílik a Városligetre és környékére. - Városliget - Állatkert belépőkkel és kb. 2 órás sétával (hűtött üdítők, szendvics) - Földalattival vissza utazunk a Vörösmarty térre - megtekintjük a híres Vigadó épületét - a Hajókikötőt, majd részt veszünk egy dunai hajó túrán a Margit-sziget és a Lágymányosi híd közötti Duna-szakaszon utána Duna parti séta.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

a lap tetejére

5. Magyar folklór est borkóstolóval egy külvárosi csárdában

Hagyományos, magyaros vacsora 3 fogásban, aperitiffel, tájjellegű borokkal és cigányzenével, folklór bemutató népi tánccal és népdalokkal egy külvárosi hagyomány őrző magyar csárdában Budapest külvárosában.

Megtekinthető a budafoki bor és a Törley pezsgőgyártás, valamint a 40 kilométer hosszú labirintus egy része, ahol boroshordókban tárolják a "hegy levét" (Egykor innen termelték ki a mészövet, amiből olyan gyönyörű épületeket húztak fel, mint a Parlament, vagy a Halászbástya, ennek helyén alakult ki a mai földalatti labirintus). Megmutatjuk a világ legnagyobb boroshordóját is. Helyi jellegű borok vásárlási lehetősége. Welcome drink, egy kupica pálinka, egy pohár bor, vagy pezsgő a bejáratnál kínálva, ahol a cigányzenekar és a Bor Lovagrend Nagymestere várja a vendégeket és itallal, frissen sült pogácsával kínálja őket.

Az asztaloknál leggyakrabban különféle nemzetiségű turista csoportok foglalnak helyet, s minden asztalon kis, színes zászló mutatja a csoport nemzetiségét.

Példa menü magyaros ízekkel: Bográcsgulyás, rakott burgonya sertés sülttel, káposzta saláta.

Vacsora alatt, miközben játszik a cigányzenekar, a Bor Lovagrend Nagymestere szórakoztatja a vendégeket, lopóval jár körbe és a vendégek szájába spricceli a bort, amelyet gyorsan kell nyelni, különben a rest ember rendesen összeborozhatja a ruháját.

Az asztalok között magyaros népviseletbe öltözött szép leányok pózolnak a vendégekkel és közös fotó készítésére invitálják őket. (Ezekből a közös képekből később címkéket nyomtatnak és a borosüvegekre ragasztják, amelyet a vacsora végeztével meg lehet vásárolni a kijáratnál - szép emlék, és jó helyi bor a vendégeknek)

Az asztalok között szakácsok készítenek (inkább kevernek) ételeket, külön előkészített nagykerekű asztaloknál.

A színpadon magyar népviseletbe öltözött néptáncosok adnak ízelítőt a hagyományos magyar táncokból, csárdásból, majd a színpadra invitálják a vendégeket, akik maguk is kipróbálhatják a tánctudásukat. Tánc, éneklés, vigalom, vicces táncjátékok, lopós borkóstoló, minőségi cigányzene.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

6. Puszta program

Klimatizált gépkocsival utazás a magyar pusztába, egy hagyományőrző majorba - üdvözlő ital, pogácsa, aperitif (János-áldás) ménes hajtás, csikósok és betyárok lovasbemutatója, puszta ötös, fogathajtás, kocsiverseny - Kocsikázás a pusztán, helyi állatfajták bemutatása: szürke marha, racka juh, magyar bivaly, istállók látogatása, vásárlási lehetőség: helyi főzetű pálinkák, helyi borok, vehető még kolbász, szalámi, egyéb italok, emléktárgyak, hímzések, faragások, karikás ostor a készítőknél.

Magyaros ebéd 3 fogásban egy igazi magyar "Csárdában", helyi borokkal, cigányzenével.

Létszám: min. 40 fő

11.30 A vendégek érkezése az Új Tanyacsárdába. Kínálás. Kocsizás

A vendégeket csikósok fogadják, majd séta a csárda udvarára. A vendégeket frissen sült pogácsával és barackpálinkával kínáljuk.

Majd lovas kocsikra szállnak és kikocsiznak a pusztába. Állatsimogató is van.

12.30 Méneshajtás, majd séta a tribünhöz. Lovasbemutató.

A program:

- a lipicai mén felvezetése és bemutatása

- szereplők felvonulása, vendégek köszöntése

- pusztaötös bemutatója

- csikósok különböző ügyességi feladatai: ló fektetés, ültetés, ostorpattogtatás,

- csikósverseny, négyes fogat akadályhajtás, szamáridomítás

- játékos vetélkedő a vendégek bevonásával: üveg leverése karikás ostorral, szamárfogat hajtás

- istálló megtekintése

- séta a rackanyájhoz és a magyar szürke marhákhoz.

13.30 Ebéd a Tanyacsárda éttermében

Példa: Csárdás menü

- bográcsgulyás

- fatányéron rostonsültek, rablóhús vegyes körettel

- tanyasaláta

- lángoló tejes pite, gyümölcs

- kávé tejjel

- fehér és vörösbor karafból, jeges víz

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

7. Lengyel történelmi emlékhelyek Budapesten

Népeink közötti hagyományos ezeréves barátság jegyében gépkocsival felkeressük azokat a budapesti emlékhelyeket, amelyeket a magyar nép állított örök emlékül, azon kiemelkedő történelmi eseményeknek, amelyben lengyel barátainkkal közösen vettünk részt.

Gépkocsival utazás a Budai Várba - Palota (Nemzeti Galéria - Vármúzeum) - Mátyás Templom - Halászbástya - séta a várban Bécsi kapuig - Gépkocsis utazás a Gellért hegyi pálosok sziklakápolnájához, Bem térre, Földművelési Minisztérium, Szt. István Bazilika (Templom belső és Szent Jobb megtekintése) - Opera, Andrássy út, Lengyel nagykövetség, Stefánia, Thököly út Báthory emlékmű, Népligeti Lengyel Hősök emlékműve, Kőbányai Lengyel Templom.

- Budai vár, ahol több emlékhely is található: Lokietek Erzsébet királyné, Nagy Lajos királyunk édeasanyja (halála után az óbudai klarissza kolostorban temették el, ami elpusztult a török időkben), I. Ulászló, I. Nagy Lajos és II. Ulászló királyok éltek,

- Mátyás templom, ahol 1328-ban megkoronázták Károly Róbert magyar királyt és feleségét Elzbieta Lokietek (Piast) királynét, továbbá I. és II. Ulászlót, I. Nagy Lajost, magyar és lengyel királyt, II. Jagelló Lajost (aki a hagyomány szerint a csele patakba fulladt a mohácsi vész idején), II. Ferenc Józsefet és feleségét Erzsébet királynét (Sisi).

- Szt. István Bazilika (a legenda szerint I. Szilveszter pápa a lengyeleknek szánt koronát adta a magyar Vajknak, mint a kereszténység jelképét (továbbá emléktábla II. János Pál pápa 1991-es látogatása emlékére), Mozaik a jobb oldali bejárat felett - Szent Hedvig ábrázolása,

- Báthory István király trónon ülő szobra a Thököly út és Hungária út kereszteződésénél, Erdélyi fejedelem és 1573-tól történelmi jelentőségű lengyelkirály, aki sikeresen tartotta egyben a birodalmat, mert kibékítette az egymás ellen forduló lengyel nemeseket és féken tartotta Rettegett Iván orosz cár seregeit. (egyedüli királyként Moszkvát is bevette

- Belvárosi plébánia templom, a Szt. Kinga szoborral, ahol 1490-ben zajlottak a II. Ulászlót megválasztó országgyűlés eseményei. Szent Kinga, IV. Béla király leánya, Szemérmes Boleszlávkiráky hitvese, akinek arany gyűrűjéhez kötik a sóbányászatot a Krakkó melletti Wieliczkában.

- Egyetemi templom, a Częstochowai fekete madonna másolatával, amelyet a Pálosok 1688-ben kaptak Lipót császártól,

A Pálos-rend az egyetlen magyar alapítású keresztény rend, amelynek legismertebb és legnagyobb székhelye a Częstochowai katedrális és kolostor. Budapesten a Gellért hegyen található a Pálosok kápolnája.

- Stanislaw Moniuszko lengyel zeneszerző szobra fehér márványból, az Operaház főhomlokzatának tetőteraszát díszítő korláton, Csajkovszkij és Szmetana mellett (Halka c. opera szerzője)

- Józef Wysocki mellszobra a magyar Nemzeti múzeum kertjében, aki a 48-as lengyel légió parancsnoka volt,

- Bem József híres lengyel lövész tábornok szobra, a szabadságharc híres Bem Apójáról elnevezett tér és emlékmű, aki szülővárosa Tarnów felé mutat bal kezével, a szobor felrata - PISKI - a legnagyobb erdélyi győzelmére után Piskinél.

- Lengyel hősök emlékműve a Népligetben. Azoknak a lengyel és magyar katonáknak állít emléket, akik a lengyel légiók tagjaként részt vettek az 1848–1849-es szabadságharc, az első világháború, valamint az azt követő lengyel-bolsevik háború csatáiban magyar, vagy lengyel földön.

- Mieczyslaw Woroniecki herceg emléktáblája a Kossuth téri Mezőgazdasági Minisztérium falán, és obeliszk a Fiumei úti temetőben. Lengyel főnemes, katona, alezredesi rangban a magyarok oldalán harcolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, s az ő nevéhez kötődik az első honvéd vadászalakulat felállítása.

- Kőbányai Lengyel templom és lengyel kisebbségi ház, az Óhegy u. és Kőér u. sarkán 1932-ből,

- Gellért hegyi sziklatemplom és Pálos kolostor a Częstochowai szűz másolatával, a lengyel pálosok ajándéka,

- Albert Schickendanz Bielsko-Bialai születésű, lengyel származású műépítész, aki Karlsruhéban tanult, majd Bécsben dolgozott, Ő tervezte a Hősök terén álló - Milleneumi emlékművet, Szépművészeti múzeumot, és Műcsarnokot, Batthyány-mauzóleumot a Kerepesi úti temetőben, és Arany János emlékművét a Nemzeti Múzeum kertjében) a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti, rajz és alaktanára volt nyugdíjazásáig,

- Lengyel Nagykövetség és Konzuli Hivatal a Bajza utca és Ligeti fasor sarkán,

- Lengyel Intézet, és könyvtár a Nagymező utca és Andrássy út sarkán, ahol lengyel nyelvet oktatnak, kiállítások és könyvtár várja az érdeklődőket.

- Lengyel Kereskedelmi Külképviselet a Stefánián. A lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok mentora.

- Az ezer éves hagyomány szerint: Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát, vitéz, s bátor mindkettője, áldás szálljon mindkettőre.

Bár genetikai bizonyítékaink nincsenek, de egy nemrégiben nyilvánosságra került kutatás alapján a közmondásnak akár genetikai alapjai is lehetnek.

A két nemzet, a lengyel és a magyar emberek génállományában fordul elő Európában leggyakrabban az R1a1 típusú kromoszóma. Az előfordulási gyakoriság 56 és 60% közötti ezeknél a népcsoportoknál.

A kromoszóma jelenléte arra enged következtetni, hogy a két nép egy körülbelül 10.000 évvel ezelőtt élt közös őstől származhat.

A két nép barátságának hivatalos napja március 23, amelyet 2006-ban a két Köztársasági Elnök, Lech Kaczyński és Sólyom László, és a "Győri Nyilatkozat" után a két ország parlamentje hagyott jóvá, és tette hivatalos ünnepnappá. Még több lengyel-magyar kapcsolatról olvashat, ha ide kattint.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

8. Zsidó emlékek Budapesten

Városnézés kis túra útvonalon autóval. A német megszállók által 1944. márciusában kijelölt, volt Pesti gettó a II. világháború idején.

A világ második legnagyobb zsinagógájának meglátogatása (belépővel) - zsidó udvar temetővel - "az élet fája" - Hősök temploma.

A templom nem csak Budapest egyik nagyszerű látványossága, de mindig is a nagy hagyománnyal rendelkező magyar zsidóság jelképe volt.

Mintha a mesés Kelet egy darabja tárulna szemünk elé a közép-európai főváros szívében. Manapság, amikor a közel nyolcvanezer lelket számláló budapesti zsidó közösség hagyományos istentiszteletein felül hangversenyeket is rendeznek ősi falai között, a művészet iránti tisztelet egészíti ki a vallásos hódolatot.

Így volt ez hajdanán, hiszen nem egyszer Liszt Ferenc és a nagy francia zeneszerző, Saint-Saens is játszott a zsinagóga orgonáján, vagy amikor kiváló kántorok imája töltötte meg az építészeti remekmű legrejtettebb zugait.

A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában - az amszterdamival együtt - a legmonumentálisabb zsidó temploma.

Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja.

A zsinagóga építésére - közel másfél évszázaddal ezelőtt - pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat.

Végül Ludwig Förster (1797-1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.)

Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a nemrég lezárult felújítás is.)

Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828-1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt.

Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét.

A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.

Ősi előírások szabják meg (vagy éppenséggel ösztönzik) a zsinagógaépítő munkáját.

Mindenekelőtt a zsinagóga homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie: ezért keletkezett egy kisebb törésvonal a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál, ami eltér az utca irányától. Belül, a keleti főfalon helyezkedik el a frigyszekrény, amelyben az ősi Tóra-tekercseket őrzik.

A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja, ezen héber szöveg és zsidó jelképek láthatók: menóra (hétágú lámpás),

Dávid-csillag, kettős oszlop (a Szentély oszlopaira emlékeztetnek), oroszlán (Júda oroszlánja) és korona (a Tóra vagy a tudás koronája).

A frigyszekrényhez, amely előtt mindig örökmécses ég, lépcsők vezetnek fel. (A hajdanvolt Szentély oltárához 15 lépcsőn vonultak fel a papok és - énekszó kíséretében - a léviták kórusának tagjai.)

A Dohány utcai zsinagógában mindehhez még a frigyszekrény fölötti kupola, gyönyörű lámpások, míves szószék, ülések és fémkorlátok is járulnak.

A hagyományos zsidó templomokban a Tórát (szombat délelőttönként) a középütt elhelyezett emelvényről (héberül bímá) olvassák, ám egyes modern zsinagógákban, így itt is, a keleti fal közelébe, az "oltárrészbe" helyezték azt át. Ezért a Tóra itt nem a nép közül, hanem fentről a néphez szól, akárcsak a prédikáció...

A főbejárat fölé vésték a bibliai szöveget: "Készítsetek számomra szentélyt, hogy köztük lakozzam". A zsinagógák a jeruzsálemi Szentélynek az időszámításunk szerinti 70-ben történt pusztulása után váltak a zsidó vallás központi intézményévé. A görög eredetű szó a héber bét kneszet (= a gyülekezés háza) tükörfordítása.

A zsidó templom valóban a közösség háza, a közösség egymásra találásának otthona, mondhatni egy-egy város vagy község híveinek gyülekezési helye.

Nem szent hely tehát, mint a hajdan volt jeruzsálemi Templom: így ne csodálkozzunk, ha a zsinagógákban olykor (a kevésbé fontos imák közben) beszélgetést, csevegést hallunk.

A zsinagógába mindig fedett fővel lépünk (a férjezett asszonyok kendőben), a tisztelet jeléül.

Ilyenkor egy bibliai mondatot ismétlünk, különös módon épp egy idegen próféta, Bileám szavait, aki azért jött, hogy megátkozza Izraelt, ám sátrainak rendezettségét látva, csak áldani tudott: "Milyen szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid Izrael".

Ezt a bibliai mondatot több évnyi hányattatás után végre joggal mondhatjuk el a Dohány utcai zsidó templomról is... Lényeges eszköze a zsinagóga a közösség szerveződésének és megtartásának: imádkozni is csak akkor lehet benne, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen.

Ennek magyarázatát a Szentírásban fedezhetjük föl. Mózes Izrael fiainak 12 törzséből egy-egy embert küldött Kánaánba, hogy az országról híreket hozzanak.

A visszatérők vállukra vetett rúdon hozták az óriási szőlőfürtöket, ami az ország gazdagságáról, a "tejjel-mézzel folyó Kánaánról" vallott. Ám két ember kivételével (Jósua és Káleb) valamennyien azt állították: a pusztai nép képtelen lesz elfoglalni a számára odaígért földet.

Mózes ekkor elmarasztalta a hírhozó "gyülekezet" lázadását. Tehát 10 felnőtt férfi - Mózes szemében is - már közösségnek, gyülekezetnek számított...

A zsidó istentisztelet világszerte, nálunk is, döntő többségében héber nyelven zajlik, a szokások is jobbára megegyeznek az ősidők óta és világszerte ma is gyakorolt rituáléval.

Ezt írja elő a hagyomány, s ezen felül ez fűz össze a zsidókat a közeli és távoli múlttal, s a világ más tájain élő testvéreikkel.

Maga az ima voltaképpen a hajdan volt áldozatbemutatást helyettesíti, ahogyan azt a bibliai Zsoltárok könyvében olvassuk: "Legyen az én imádságom áldozat Előtted, Uram".

A zsinagóga hagyományosan hármas feladata a közös imádkozás, a Tóra (Mózes öt könyvének) olvasása és a tanulás.

Ez utóbbival kapcsolatos Jósua ben Gamala főpap i.sz. 64-ből való rendelete, amely szerint "minden olyan községben, ahol legalább tíz felnőtt férfi lakik, építsenek zsinagógát és iskolát".

Ennek köszönhető, hogy azóta is mindenütt, ahol zsidó település létrejön, erről a kettőről nem lehet megfeledkezni.

És persze, ennek köszönhető, hogy az ingyenes és kötelező népoktatás - annak idején 6-13 éves korig - éppen a zsidóságnál valósult meg először.

Különös, de a tanulás még az imánál is előbbre való; a főpap említett rendelete ugyanis így folytatódik: "Amennyiben a községnek nincs elég pénze, hogy zsinagógát és iskolát építsen, akkor csak iskolát létesítsenek, mert imádkozni ott is lehet...

A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel egy évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött.

A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található.

A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak.

A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték.

Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak (Széchenyi, Kossuth) elhunyta alkalmából is.

1929 és 31 között ugyanis a zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták.

Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött.

Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is, amelyről a tervezők nem is sejtették, milyen szomorú szerepet fog egykor betölteni a magyar zsidóság életében.

Ekkor ugyanis már - az érlelődő fasizmus jegyében - megpróbáltatások sorozata indult a zsinagóga történetében. 1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét, 1938 februárjában pedig a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé.

Végül 1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt.

A mögötte levő háztömbökben és magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze, vagyonuktól és jogaiktól megfosztva, állandó halálfélelemnek kitéve. Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt.

A templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el - sokukat tömegsírban - a betegségben és éhen halt vagy meggyilkolt áldozatokat.

Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jórészüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így hamvaik ma is itt nyugszanak...
Ez a templom - az egész ország és a világ zsidósága szemében - a magyar nyelvű zsidó közösség és a magyar zsidó kultúra szimbóluma lett.

A megújult külsejű épület homlokzata fölött bibliai mondat hirdeti a Világ Urának jelenlétét: "Építsetek nekem szentélyt, hogy köztük lakozzam".

Kérjen írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

9. Vörös csillag túra - a kommunizmus Magyarországon

A "Terror Háza" múzeum meglátogatásával kezdünk, amely egyedülálló Európában. A "vörös terror" bemutatása a hírhedt Andrássy út 60. épületében, ahol ténylegesen zajlott az elhurcolt emberek kínzása és kivégzése a II. világháború előtt és után.

Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot védelmező hatóság ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedtek be 1945-ben a szovjet tankok védelmében érkező magyar kommunisták.
Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell szenvednie és pusztulnia.

A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel, de ugyanazon céllal működő hatósága a magyarok 1956-os szabadságharca és forradalma után kényszerült elhagyni az épületet. Addigra annak minden köve annyi emberi szenvedést szívott magába, hogy egyértelművé vált az Andrássy út 60. hasznosítása ilyen funkcióval. Az épületben létesült múzeum és kiállítás így válhatott a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia legerősebb szimbólumává.
Amikor 2002 februárjában az emlékhellyé, valódi emlékművé átalakult Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, magyarok százezrei gyűltek össze előtte. Mert bár megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, 2002-ben létrejött a közös emlékezés helye, az a kiállítás és közösségi tér, amely friss levegőként érte a magyar történelmi emlékezet sebeit. A hallgatás évtizedei után létrejött az a hely, amely eleven mementóként végre nevén nevezi közös történetünk szereplőit, az áldozatokat és a tetteseket.

Kimondani a kimondhatatlannak tűnőt, nevet adni a megnevezhetetlennek tűnőnek, e nélkül nem létezhet újjászületés.
A két terrorrendszert túlélt Magyarországon mára érkezett el az idő, hogy méltó emléket állítsunk az áldozatoknak, és azt is bemutassuk, hogy mit jelentett honfitársainknak azokban az időkben élni. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem e két véres korszakának bemutatására múzeumot hozzon létre.

A 2002. februárjára elkészült Terror Háza Múzeum főigazgatója dr. Schmidt Mária.
Az egy éves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult. A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza Múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették. A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal.
Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.
A 2002. február 24-én 17 órakor megnyílt, a maga nemében egyedülálló Terror Háza Múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló.

A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen. Utána a város egyetlen szabadtéri múzeumát látogatjuk meg, ahol a szovjet diktatúra monumentális szobrai - Lenin, Marx, Engels - láthatók. A vasfüggöny mögött elszigetelten - Velcome drink "Molotov coctail".

Memento park

A kommunista diktatúra összeomlásával egyidőben az előző rendszer gigantikus szimbólumai pillanatok alatt eltűntek a Kelet- és Közép-Európa utcáiról és tereiről. A legtöbb helyen a szobrokat vagy beolvasztották, vagy ismeretlen helyre szállították - de nem Magyarországon. A Budapesti Közgyűlés kulturális bizottsága 1990-ben úgy döntött, hogy a szobrokat hasznosítani kell, és tervpályázatot hirdetett, melyet Eleőd Ákos építőművész nyert meg; így jött létre Európa első kommunista szobormúzeuma, mely Magyarország legizgalmasabb szabadtéri kiállítóhelyévé nőtte ki magát.

Itt található Lenin, Marx és Engels, Dimitrov, Osztapenkó szobra, a Szovjet katona, a Kommunista mártírok, a Tanácsköztársaság emlékműve és még sok más monumentális alkotás. Évente kb. 30.000 vendég keresi fel a parkot, külföldiek és magyarok egyaránt. Az utcákon és a tereken a diktatúra elvárásai szerint a kommunizmus mindenhatóságát és örök igazságát pöffeszkedőn hirdető gigantikus emléművek látványa hozzáartozott a Vasfügöy mögötti "keleti blokk" településeinek képéhez.

Történelmi léptékben mérve szinte egy pillanat alatt tűnt el mindez; de az utókor számára, tanulságul szolgálva nem teljesen nyomtalanul: A budapesti Memento Park területén létesült Szoborpark Múeumban mindenki megnézheti e vészterhes korszak köztéri műalkotásait és átérezheti a belőlük áradó nyomasztó hangulatot. Budapest XXII. kerületében, a nyugatra vezető, forgalmas 7-es főútvonal mellett található a Memento Park, kortörténeti emlékhely, kulturális központ, egyben idegenforgalmi látványosság, amelynek hangsúlyos része a Szoborpark. Ebben a sajátosan kelet-európai gyűjteményben politikai vonatkozású, egykori köztéri szobrok láthatók, amelyek a szocialista kultúrpolitika és eszmerendszer igényei alapján 1947-1988 között kerültek Budapest utcáira.

1945-ben a II. világháborúból Magyarország vesztesként került ki. Az országot megszálló szovjet Vörös Hadsereg támogatásával a hatalmat kommunista politikusok ragadták magukhoz, s megvalósult a szovjet típusú totális diktatúra. Az elkövetkező évtizedekben országszerte több ezer köztéri szobrot avattak fel, amelyek a kommunista eszményeket és képviselőiket: a megszálló szovjeteket, és a velük együttműködő vezetőket dicsőítették.

A kelet-európai diktatúrák 1989-90-re elbuktak. E politikai fordulat részeként Budapesten is napirendre került a kommunista ideológiát képviselő köztéri emlékművek ügye, további sorsuk rendezése. A közvélemény egy része a kérdés legradikálisabb megoldását, a szobrok megsemmisítését, beolvasztását tartotta volna természetesnek. A Fővárosi Önkormányzat ezt a lehetőséget azonnal elvetve, konszenzusos döntéssel tematikus szoborpark kialakítását határozta el.

A majdani parkba kerülő "dokumentumértékű alkotások" kiválasztása érdekében. A kommunista diktatúra gigantikus emlékművei a budapesti kerületek polgármesterei és a helyi Kulturális Bizottságok tettek javaslatot az eltávolítandó- áthelyezendő emlékművekre, emléktáblákra. A kerületi döntések nyomán állt össze az a 42 alkotásból álló lista, amely a szoborpark kialakítására kiírt építészeti tervpáyázat alapjául szolgált. A téma kiemelt édeklődést vonzott; úságcikkekben, TV-, és rádióműsorokban számos vélemény foglalkozott különféle szoborpark elképzelésekkel.

Öszességében két domináns gondolatmenet rajzolódott ki: a szigorúbb változat egy "szégyenpark-típusú" megoldást javasolt, mások viszont egy groteszk "gúnypark" megvalósítását tartották volna jónak. Az a tény, hogy a Tétényi Fennsíkon a fentiek szellemétől teljesen elvonatkoztatott koncepció valósult meg, az építészeti tervpályázat I. díjas tervének, Eleőd Ákos "egy mondat a zsarnokságról" - Szoborpark koncepciójának köszönhető.

A győztes tervpályázat hazai és nemzetközi sikere a megnyitás óta nemcsak a szakirodalomban követhető. Tervében, amelynek alapeleme az aktuápolitikából elemelt témakezelés, a demokrácia méltóságát állította a középpontba, s a Szoborparkkal együtt kidolgozta a projekt második, befejező ütemét, a komplex Memento Park koncepciós tervét, annak művészeti-oktatási idegenforgalmi program-tematikájával együtt. A Szoborpark/Memento Park üzenete kettős: megidézi a diktatúra atmoszféráját, ugyanakkor lehetőséget biztosít annak feldolgozására, kritikai elemzésére. A tervek megvalósításához több helyszínt is mérlegelve, a Szoborpark végül a XXII. kerület átal felajánlott területen, a Tétényi Fennsíkon épült meg.

A hivatalos megnyitó 1993. június 27-én, a megszálló szovjet Vörös Hadsereg Magyarországról történt távozásának második évfordulóján volt. Mindezzel párhuzamosan vidéken is sikerült megnyugtató módon rendezni a helyi szobrok ügyeit. A művek többsége helytörténeti múzeumokba, gyűjteményekbe, szovjet katonasírok fölé, vagy raktárakba került. Végül a Tropicarium-Oceanariumot látogatjuk meg a Campona bevásárló központban, ahol egzotikus halak, cápák és állatok láthatók 3000 m2-en, közép-európa legnagyobb Aquariuma. Utána vásárlási lehetőség a bevásárló központban.

Kérjen írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

10. Forradalmi túra - 56'-os emlékhelyek

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca volt, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. 1956. október 23-án kezdődött a budapesti egyetemisták békés tüntetésével és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti - Parlament előtti - tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a Köztársaság téri pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány, Nagy Imre vezetésével megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról és a kilépésről a Varsói Szerződésből, valamint az ország semlegességéről.

A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a Szovjet Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.

1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.

A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a 89-90-es rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon.

A forradalom előzményei: az 1948–1953 közötti időszakra a sztálinista terror volt jellemző: az ÁVO, illetve a belőle önállósított ÁVH kegyetlenkedései, koncepciós perek, az „osztályidegen elemek” kitelepítése gulag-szerű táborokba, kivégzése gyakori esemény volt. Az országban mindent behálózó és ellenőrzése alatt tartó rendőrállam épült ki 28 000 fős államvédelmi rendőrséggel és kb. 40 000 besúgóval. Mindehhez járult Rákosi Mátyás és Sztálin személyi kultusza, az erőltetett kolhozosítás, a nehézipar és a hadiipar gazdaságtalan fejlesztése, és az emiatt növekvő szegénység. Rákosi szektás irányvonala a politikában, dogmatikus állásfoglalásai az ideológiában, gazdaságpolitikai voluntarizmusa katasztrofális károkat okoztak, megrontották a párt és a tömegek kapcsolatát.

1953-ban meghalt Sztálin, és az új szovjet vezetés utasítására Rákosi lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Az új miniszterelnök a szövetkezetesítés ellenzése miatt 1949-ben a pártvezetésből kizárt agrárszakember, Nagy Imre lett. Ő reformelképzelései első lépéseként amnesztiát hirdetett, októberben pedig, ígéretéhez híven, felszámolta az internálótáborokat, véget vetett az ÁVH önállóságának, a könnyű- és élelmiszeripar javára módosított a támogatások rendszerén, a parasztságot sújtó terheket mérsékelte, béremeléseket és árcsökkentéseket hajtott végre. Az életszínvonal érezhetően emelkedni kezdett.

1954-ben Nagy Imre újabb reformjai keretében többek között demokratikusabbá tette a közéletet. Létrehozták a Hazafias Népfrontot, azzal a céllal, hogy az a véleményalkotás szabad fórumává váljon. A reformokat támogató baloldali értelmiségiekből pedig újjáalakulhatott a hosszú ideje betiltott Petőfi Kör is, amely a továbbiakban nagy társadalmi befolyásra tett szert. A reformok folytatására azonban nem jutott idő, mivel Rákosi és hívei csak a visszarendeződés lehetőségére vártak. Tovább olvashat a forradalom részleteiről,ha ide kattint....

1. Állomás - Személygépkocsival utazunk a Bem-térig, amely a budapesti egyetemisták 1956. okt. 23.-i első nagygyűlésének helyszíne volt.

Az emlékmű talapzatán dombormű látható (ez a piski csatában rohamozó honvédeket ábrázolja), A kétszeres életnagyságú bronzból készült Bem szobor fején Kossuth-kalap látható (ez Petőfi rajzáról ismert motívum). Lábán csizma, jellegzetesen egyszerű katonaköpeny az egyenruha felett előbukkanó Kossuth-kard markolata. A tábornok jobb keze fel van kötve, ami egy sebesülésére utal, amikor lováról le sem szállva amputáltatta középső ujját (a szászvárosi csatában sérült meg). A talapzaton több felirat olvasható, amik szerves részei az alkotásnak. A homlokzati részen "Bem apó" két híres mondásának összevonásából: "PISKI / csata 1849/ A hidat visszafoglalom, vagy elesem. / Előre magyar! / Ha nincs híd, nincs haza. (Az eredeti mondások: "ha a híd elveszett, Erdély is elveszett", ill. "A híd enyém marad, vagy meghalok!"

A talapzat két oldalán Bem hadjáratainak helyszínei szerepelnek felvésve. A talapzat hátoldalán Petőfi Négy nap dörgött az ágyú... című költeményéből olvasható itt négy szakasz. A vers alatti felirat: Legyen ez a szobor a világ előtt / a magyarok felszabadításának / szimbóluma!. Ahogy a könyv írja, a szobornál az 1956-os események, ill. a megemlékezések kapcsán lezajlott felvonulások, tüntetések igazolni látszanak ennek megvalósulását, a szimbólum hitelességét.

Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád pasa (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy majd oszmán pasa, a török birodalomi hadsereg tábornoka, a székelyek Bem apója, lengyel, magyar és török nemzeti hős.

Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjáratában, 18 évesen tüzér hadnagyként vett részt. Később Gdańsk védelméért Francia Becsületrenddel tüntették ki. 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett.

1831 elején Lengyelországban részt vett az orosz cár elleni novemberi nemzeti felkelésben – őrnagyként – egy lovas üteg parancsnoka lett. Az oroszok ellen hősiességével és bátorságával megnyert két csata után (Siedlce melletti Igany és Przetycz) az osztrołęnkai csatában is bizonyította tábornoki képességeit, ahol 10 ágyú összpontosított tüzével szinte az egész támadó orosz hadsereget feltartóztatta, időt nyert a lengyel hadtest újrarendeződésére, meg is sebesült, de a vereséget így sem sikerült elkerülniük. Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált.

A lengyel felkelés bukása után 1848 szeptemberében egy lengyel–horvát légió felállításának tervével Magyarországra akart utazni, de az október 6-án kitört forradalom Bécsben érte.

A fiatal költő és forradalmár Wenzel Messenhauser rábeszélésére vállalta a forradalom fegyveres erőinek főparancsnokságát. Bécs város eleste után álruhában Magyarországra szökött. Pozsonyban felajánlotta szolgálatait Kossuth Lajosnak, aki a schwechati vereség után visszavonulóban levő magyar csapatok főparancsnokává akarta kinevezni.

Bem – attól tartva, hogy a magyar tisztek nem fogadnák el az idegen parancsnokot – elhárította a megbízást, így december 1-én az erdélyi hadsereg parancsnoka lett. Nemsokára azonban visszatért Pestre, ahol ekkor már Wysocki József irányításával folyt a lengyel légió megszervezése. Bem még párizsi emigrációja során került ellenséges viszonyba a Lengyel Demokrata Társaság tagjaival, ezért a lengyel légió tagjai is ellenségesen fogadták.

Az ellentét odáig mélyült, hogy egy lengyel önkéntes (Ksawery Franciszek Kołodziejski) merényletet kísérelt meg Bem ellen, sikertelenül.

Erdélybe visszatérve Bem altábornagy határozott intézkedéseivel rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult – a Csucsai-szorosnál álló – erdélyi hadsereget (tavasztól VI. honvéd hadtest), majd Puchner tábornok, erdélyi osztrák főhadparancsnok támadását visszaverve, ellentámadásba ment át, és gyors hadmozdulatokkal karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt.

Ezzel kelet felől biztosította az Alföldet, és lehetővé tette, hogy Windisch-Grätz támadása elől a kormány Pestről Debrecenbe helyezhesse át székhelyét. Januárban Karl Urban ezredes csapatait üldözve betört Bukovinába, majd felszabadította Székelyföldet, ahol kiegészítette haderőit. Ezt követően, egy váratlan mozzanattal Puchner háta mögé került, és január 21-én megkísérelte elfoglalni Nagyszebent, de a császáriak visszaverték.

1849. január végén Puchner követelésére a román és szász nemzeti tanácsok beleegyeztek a Havasalföldön állomásozó orosz cári erők behívásába. A vízaknai és a dévai csatákban február 4. és 8. között Bem seregei súlyos vereségeket szenvedtek, bár csapatainak maradékával ki tudott csúszni a kialakuló gyűrűből.

Erősítésekhez jutva Bem már február 9-én ismét támadásba ment át, Piskinél legyőzte az egyesült osztrák–orosz haderőt, és ismét Székelyföldre vonult. A Piskinél vívott csatában és a győzelemben, akárcsak Szeben városának bevételében március 11-én , döntő szerepet játszott a három csíki zászlóalj. Ezt követően az orosz és osztrák csapatok elhagyták Erdélyt, Bem pedig elfoglalta Brassót.

A második orosz beavatkozás megindulása, 1849. június 19. után Bem kezdetben sikerrel lassította Alekszandr Lüders és Magnus Grotenhjelm csapatainak előrenyomulását, még Moldvába is betört, hogy ott felkelést robbantson ki. Visszatérve, július 31-én azonban a segesvári csatában vereséget szenvedett, hadserege teljesen szétzilálódott.

Erdély elvesztése után Aradon találkozott Kossuth-al, aki – miután Görgeiben nem bízott, Dembinszky pedig ismételten bebizonyította alkalmatlanságát – a magyar csapatok főparancsnokává nevezte ki. Augusztus 9-én azonban Temesvárnál csapatait Haynau táborszernagy csapatai teljesen szétverték. A csatában egy ágyúgolyótól megbokrosodott lova levetette a hátáról, a balesetben eltört a kulcscsontja. Bem nagyon sokat tett a magyar–román megbékélésért, az irreguláris csapatok kölcsönös bosszúhadjáratait azonban nem sikerült megelőznie.

1849 tavaszán megállapodott az addig az osztrákokat támogató, legjelentősebb román felkelővezérrel, Avram Iancuval, hogy a román felkelők nem harcolnak tovább a magyar honvédsereg ellen. A megállapodást azonban Hatvani Imre szabadcsapatának egy rosszul időzített akciója miatt a románok sem tartották be.

Bem egyik segédtisztje őrnagyi rendfokozattal Petőfi Sándor volt – a fegyelemsértési ügyében elmarasztalt költő – vágyott az erdélyi hadseregben harcolni, a Debrecenben tartózkodó Kossuthhoz írt levelében így fogalmazott: „gyalázat nélkül csak Bem oldala mellett lehet az ember”.

1849 augusztusában Bem Törökországba menekült. Az orosz kormány a menekültek kiadását követelte, amire a köztük kötött legutolsó békeszerződés értelmében az Oszmán Birodalom kötelezettséget vállalt – kivéve, ha a menekült áttért az iszlám vallásra. A lengyel hazafiak egy közeledő orosz–török háborúban reménykedtek. Az emigráns tisztek szívesen részt vettek volna ebben a törökök oldalán, de ehhez fel kellett venniük az iszlám vallást.

A magyar és lengyel emigránsok körében nagy vita bontakozott ki erről. Kossuth Lajos, és Mészáros Lázár is ellenezte ezt, Bem azonban – Guyon Richárddal, Kmety Györggyel és mintegy 216 magyar, 7 lengyel és 15 olasz társával együtt – gyakorlati alapon foglalt állást és áttért az iszlámra, felvette a Murád (Murat) nevet. Háborúra azonban mégsem került sor. A török kormány az újdonsült Murád pasát az oroszoktól távoli, a mai Szíria területén fekvő Aleppóba küldte, az oszmán hatóságok őt bízták meg a védelem irányításával, végül itt érte a halál.

1850. december 10-én valószínűleg maláriás láz okozta halálát, utolsó mondatát feljegyezték: „Lengyelország, Lengyelország én már nem tudlak megmenteni…”

Bem hamvait 1929-ben szállították Lengyelországba. A vonat megállt Budapesten, a koporsót a Nemzeti Múzeum előtt állították fel. A főváros lakossága tömegesen rótta le tiszteletét Bem József hamvai előtt. Már ekkor megfogalmazódott, hogy a legendás tábornok emlékére köztéri szobrot kéne állítani. Ez később meg is valósult közadakozásból.

Mivel vallási okokból nem lehetett „a keresztény lengyel földben elhantolni egy muszlimot, ezért Lengyelországban egy kőszarkofágban helyezték el testét, amelyet hat gigantikus oszlop tart a magasban Tarnów város mauzóleumában. Ily módon nem a földbe temették, hanem ég és föld közé.

Bem apó emlékezete: A kis termetű, véznának tűnő embernek hatalmas lelkiereje volt. A csata napján valódi hősként viselkedett, kócsagtollas kalapjával mindenütt elöl járt, és sok sebtől eltorzult arca belső tűztől égett. Példamutató rettenthetetlensége átragadt katonáira is. Különösen a székelyek ragaszkodtak hozzá babonás tisztelettel. Hadvezérként mesterien alkalmazta az ágyú ütegeket, szerette a gyors helyváltoztatáson alapuló meglepetés-taktikát, ezért nagyon megfelelt számára a kicsi, hegyes-völgyes országban kis létszámú sereggel vívott küzdelem.

Önzetlen, halált megvető bátorságú, tanult és ügyes katonaként kötelezte el magát a szabadságharc eszméje mellett. Petőfire óriási hatással volt, ez a hatás felfedezhető verseiben is. Távol tartotta magát a magyar vezérek pártoskodásától, ezért élvezte Kossuth teljes bizalmát.
Élete fő céljához, a lengyel szabadságért folytatott küzdelemhez haláláig hű maradt. A vallási áttérés ehhez csak eszköz volt. Ha megéri az 1853-ban kirobbant krími háborút, minden bizonnyal hatékonyan harcolt volna az Orosz Birodalom ellen.

A Bem szobor mögött álló Radetzky-laktanya helyén a római korban Kr.u. 50-ben alapított római katonatábor állt: dalmáciai és nordicumi hispán lovas alakulatok állomásoztak itt, akik feladata a budai Duna-part őrzése volt, mivel itt húzódott a római birodalom határa, a limes, vagyis a Duna vonala. A Bem térnek az 1830-as években Király tér (Königs Platz) volt a neve.

1840-ben a bécsi katonai kormányzat az egykori budai (vízivárosi) városfaltól északra egy laktanyaépülettel kiegészített, hatalmas katonai élelmiszerraktár építését rendelte el a mai Bem tér nyugati felén, 1897-ben U alakú kaszárnyát építettek hozzá eklektikus stílusban. A laktanyát a cseh származású Joseph Wenzel Radetzky grófról nevezték el, aki egyben osztrák császári és királyi altábornagy és a XIX. század jelentős katonai vezetője volt. Ekkor már nem csak raktárként, hanem laktanyaként is működött. Radetzky nevét id. Johann Strauss a Radetzky-indulóval tette halhatatlanná. 1919-ben már Petőfi Sándor laktanyának hívták.

1944 március 19-i német megszálláskor a laktanyát a Gestapo kisajátította, lengyel ellenállókat vallattak a falai között. 1944 október 20-tól a nyilaskeresztes párt keretén belül működő Halálfejes Légió hungarista csoport központja lett, és több, mint 60 partizánt, hadifoglyot és zsidót végeztek ki a laktanya udvarán.

A II. világháború után a belügyminisztérium Görgey Artúr tábornokról nevezte el a laktanyát, és a honvédséggel együtt katonai nyilvántartót működtetett az épület falai között. A laktanya egy részében 1949 után az Államvédelmi hatóság (ÁVH) rendezkedett be, majd 1957-től, a forradalom leverése után a Munkásőrség egyik fővárosi központja lett. Ekkor már a Bem József nevét viselte.

Az épület az 1989-es rendszerváltás után a magyar demokrata Fórum (MDF) székháza lett, majd irodaházként működött egy ideig, 2022-es felújítása után szálloda lesz. Vele szemben áll a tér másik meghatározó épülete az egykori bérházból újjáépített Külügyminisztérium.

2. Állomás - Előre megrendelt Parlament látogatás belépővel, ahol 1956. okt. 29.-én Nagy Imre bejelentette a független Magyar Kormányt, és innen sugározták a Kossuth Rádió első forradalmi adását.

A Parlamentről bővebben....

3. Állomás - Meglátogatjuk a Szabadság teret, ahol az USA nagykövetség is található, ahol 1956. nov. 4.-én Mindszenti János Bíboros menedéket kért és kapott. A Szabadság tér jellegét a 19. században az Újépület (németül Neugebäude) határozta meg, egy erőd- és laktanyaszerű katonai épület, amelyet Isidore Canevale bécsi építész tervezett. Az építése 1786-ban kezdődött meg Hild János, az ismert hazai klasszicista építész Hild József apja vezetésével. A tér déli területén található közterületet Sétatérnek, majd Széchenyi Sétatérnek (németül Promenad) nevezték, ugyanis Széchenyi István kezdeményezte a terület fásítását, a sétatér kialakítását a reformkor időszakában. 1846-ban Széchenyi István felesége, az osztrák származású Seilern Crescence grófnő egy platánt ültetett a Sétatéren, mely a mai napig látható. Az 1848–49-es szabadságharc után az Újépület osztrák börtön volt, ahol a szabadságharc résztvevői raboskodtak. Itt végezték ki Batthyány Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. A kiegyezés után az Újépületet elbontották, helyére Palóczy Antal tervei alapján létesült a tér. Elnevezése 1900-tól Szabadság tér, utalásként az 1848–49-es szabadságharcra. Ennek megfelelően a térre befutó utcák is a magyar szabadságharchoz kapcsolhatók (zárójelben az elnevezés éve): Honvéd (1872), Vécsey Károly (1908) Aulich Lajos (1908), Perczel Mór, Kiss Ernő, Október 6. (1953). Itt található Budapest első köztéri Kossuth-szobra, amit azonban nem a téren, hanem a Szabadság tér 15. számú épület timpanonjában helyeztek el.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

a lap tetejére

Az USA nagykövetség előtt látható Harry Hill Brandholtz amerikai tábornok szobra, aki az I. világháború után az amerikai katonai misszió parancsnoka volt Magyarországon, amikor az ország román megszállás alá került a Nemzetek Szövetségének Legfelsőbb Tanácsa utasításai ellenére, ezért Clemenceau a magyarokat felszólította a fegyverszünet betartására a következő üzenetben:

"Magyarország tegyen eleget a fegyverszünet előírásainak és tartsa tiszteletben a Legfelsőbb Tanács által rögzített határokat, és mi megvédjük Önöket a románoktól, akik nem kaptak tőlünk semmilyen felhatalmazást. Azonnali hatállyal küldünk egy szövetséges katonai missziót, amelynek feladata a leszerelés felügyelete, valamint gondoskodni arról, hogy a román csapatok kivonuljanak.”

Brandholtz vonattal érkezett Budapestre augusztus 11-én reggel, az angol–francia–olasz–amerikai tábornoki bizottság tagjaként, amelynek fő feladata a román seregek távozásának felügyelete volt. Már magyarországi tartózkodásának első délutánján felkereste József főherceg, aki az akkor kézhez vett, rövid határidejű román ultimátumot tárta elé. Az ultimátum szerint Magyarországnak teljesíteni kell minden román követelést, feladni minden hadianyagát és hadi készletét, támogatnia kell Romániát a Bánát megszerzésében, sőt politikai uniót kell létrehoznia, amelyben a korábbi Osztrák–Magyar Monarchiához hasonlóan a román király lenne Magyarország uralkodója is. Brandholtz ezt válaszolta József főhercegnek: „Figyelembe véve azt a tényt, hogy mivel nem a román teljhatalmú megbízott adta át az ultimátumot, nyugodtan megüzenheti a küldőnek, hogy menjen egyenest a pokolba.” 1919. Augusztus 13-án kapta meg a román kormány nyilatkozatát, amelyben elismerték a Szövetséges Katonai Misszió kompetenciáját. Augusztus 16-án Gheorghe Mardarescu román tábornok megkapta a Misszió instrukcióit:

- Azonnal szüntessék be bármilyen készlet vagy tulajdon rekvirálását vagy eltulajdonítását, - Azonnal szolgáltassák vissza tulajdonosának az összes, jelenleg román kézben lévő magántulajdont, mint például személygépkocsik, lovak, hintók, amelyek magánszemélyek tulajdonában vannak. - Szervezzék meg a vasúti, postai és távíróvonalak fokozatos visszaszolgáltatását a magyar kormánynak. - Ne rekviráljanak további épületeket, raktárakat és ingatlanokat és a lehető leggyorsabban evakuáljanak minden iskolát, kollégiumot és más hasonló jellegű épületet. - Azonnal hagyjanak fel a gördülő eszközök, vagy bármilyen magyar tulajdon hajón Romániába szállításával, állítsanak meg és vigyenek vissza Budapestre minden úton lévő vagy külső állomásokon hagyott gördülő eszközt, vagy magyar tulajdont. - Korlátozzák a köz- és magánügyek felügyeletét a városban arra a szintre, amelyet a Misszió hagyott jóvá. - A román kormány legkésőbb augusztus 23-ig bezárólag szolgáltasson teljes listát valamennyi hadi, vasúti és mezőgazdasági anyagról, élőállat-állományról vagy bármiféle tulajdonról, amelyet a román erők eltulajdonítottak Magyarországról.

A rekvirálási és rablási tilalom ellenére augusztus 25-én Bandholtz tábornok az Állami Vasúti Üzemben 135 megrakott teherautó és 25 rakodó teherautónyi elszállításra szánt üzemfelszerelést mentett meg.

A tábornok 1919. október 5-én írta be magát a magyar történelembe, amikor is a bizottság napi elnökeként fegyvertelenül, csupán lovaglópálcájával kezében (melyet később a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott) megakadályozta, hogy egy csapatnyi román katona a Nemzeti Múzeumból kiállítási tárgyakat raboljon el. A Nemzeti Múzeum elé már felvonultak a megrakásra váró román teherautók; csakis az mentette meg a kifosztástól a múzeumot, hogy onnan Brandholtz a román katonákat kizavarta, a múzeum ajtóit pedig a szövetségesek nevében lepecsételtette. Tettéért személyét a Horthy-korszak alatt jelentős tisztelet övezte. Szobrát – Ligeti Miklós alkotását – hosszas diplomáciai vajúdás után 1936-ban avatták fel. Horthy kormányai ugyanis támogatták a románok fosztogatására emlékeztető szobor elkészültét, amit viszont a románok elfogadhatatlannak tartottak, különösen, hogy a szobor kezében a Magyar Nemzeti Múzeum előtti kínos eseményekre emlékeztető lovaglópálca is megjelent volna. Végül kompromisszumként a szobor alakja a lovaglópálcát a háta mögött tartva készült el.

A szobrot az 1940-es évek vége felé restaurálás ürügyén eltávolították, és csak 1989 júliusában került vissza mostani helyére, pár nappal Bush elnök történelmi látogatása előtt. A szobor hátulján ez olvasható: Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919. október 5-én megakadályozta, hogy a Nemzeti Múzeum kincseit Romániába szállítsák.

Az USA követséggel szemben áll az eklektikus Tőzsdepalota, amely 1902 és 1907 között épült Alpár Ignác tervei szerint, a korabeli Európa egyik legnagyobb épületeként. 1948-as megszüntetéséig működött benne a Pesti értéktőzsde, majd a Lenin Intézet, a Magyar Technika háza, 1955-től pedig a Magyar Televízió székházaként funkcionált. 2006-ban itt zajlottak a politikai tüntetések, Gyurcsány lemondását követelve, autók felgyújtásával és a TV székház ostromával, amit végül elfoglaltak a tüntetők, de petíciót már nem tudtak beolvasni és a nyilvánosság elé tárni. 2009 óta üresen áll az épület

Magyar Nemzeti Bank - A főépület eredetileg az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézetének székházaként létesült. Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött Alpár Ignác tervei szerint és 1905 tavaszán fejeződött be. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék. Az épület minden szintjének világát egy növény jelképe fonja díszbe. A földszintet a búza, az 1. emeletet az írisz, a 2. emeletet a bogáncs, a 3. emeletet a vadgesztenye motívumai ékesítik. A belső épületszobrászati munkákat Maróti Géza végezte, a míves faragású ajtókat és kereteket Michl Alajos készítette, a kovácsoltvas korlátokat Alpár Ede, míg a káprázatos 3. emeleti rózsaablakokat Róth Miksa tervezte.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Magyarországnak, a saint-germain-en-laye-i békeszerződés pedig Ausztriának előírta, hogy az aláírást követő napon meg kell kezdeni az Osztrák–Magyar Bank felszámolási műveleteit. E rendelkezéseknek Magyarország 1921. augusztus 1-jén, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget. Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. A jegybank teremtette meg az első világháborút követően inflálódott korona stabilizációját a Népszövetség kölcsöneinek segítségével 1924-ben, majd 1926-ban kibocsátotta az új valutát, a pengőt.

Az 1929 őszén kirobbant nagy gazdasági világválság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve 2001-ig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank volt. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta. A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, és a többi szocialista országhoz hasonlóan egyszintű bankrendszert alakítottak ki. 1987. január 1-én Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. Az új törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét.

A Szabadság tér közepét foglalja el a Szovjet hősi emlékmű, amely Antal Károly műve. 1946-ban a készült el. (jobboldali képen) A budapestiek többszöri próbálkozásának ellenére sem lehetett felszámolni, mivel szovjet katonákat temettek ide a háború után és a nemzetközi egyezmények értelmében tilos katonai sírokat, temetőket felszámolni, vagy megszüntetni.

4. Állomás - Ellátogatunk a Corvin-közbe, amely Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, s arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra.

A Corvin köziek főparancsnokai Iván Kovács László és Pongrátz Gergely voltak, mellettük több kisebb parancsnok működött. A fegyveresek számát a Corvin közben 800 főre, a Práter utcaiakkal és a környező utcákban harcolókkal együtt 2000 főre teszik. „A Corvin köznek vagy tizenöt parancsnoka volt és ezren, de volt hogy kétezren is harcoltunk” – nyilatkozta Pongrátz Gergely. Testvére, Pongrátz Ödön a következőképpen foglalta össze, miért a Corvin közt választották ellenállási központnak:

„Mert könnyű volt védeni és nehezen lehetett bejutni a kis utcákba. A másik oka az volt, hogy ott volt a benzinkút, harmadsorban a Práter utcai iskola pincéjében volt egy menza, ahol főztek a srácoknak. Minden corvinista, akinek fegyver volt a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal.” A Corvin köz és a vele „párban” harcoló, a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya fontos stratégiai ponton helyezkedett el: ellenőrizte az Üllői utat, amely felől a szovjet tankok délről közelíthették meg a belvárost, illetve a körutat, melyen keresztül a Budáról a Petőfi hídon keresztül érkező és a Boráros téren gyülekező tankok indítottak támadásokat.

5. Állomás - Meglátogatjuk az Új köztemetőt, ahol Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós sírjai találhatók, amelyeket exhumáltak és újra temették őket a temető egy távoli szegletében, a 301-es parcellában.

6. Állomás- Bemutatom a Hősök Terét is, ahol a dec. 4.-i munkásnők tüntetése zajlott, majd 1957. május 1. az első májusi Kádár-ünnep, megnézzük a két félkörívben, az oszlopok között elhelyezett magyar királyok és fejedelmek borzszobrait és összefoglalva bemutatom a királyok életútját, történelmi szerepét. A Szépművészeti Múzeum előtt az Állatkerti körúton haladunk a régi Milleneumi földalatti vonalán megmaradt műemlék kőhíd irányába, majd a Gundel étterem, Az Állatkert és Nagycirkusz érintésével jutunk el a Széchenyi fürdőhöz és a fürdőt tápláló ásványi forráshoz, majd a Vajdahunyad vár és Anonymus bronz szobra következik (hagyomány szerint szerencsét hoz, ha valaki megérinti a jobb kezében tartott arany tollat). Tovább olvashat a Városligetről, ha ide kattint....Elsétálunk a 2022-ben megnyitott különleges, modern építészeti értékeket hordozó Zene házához, és felsétálunk a felvonulási téren felépített szintén modern Népművészeti múzeum legmagasabb pontjára, ahonnan szép kilátás nyílik a Városligetre és környékére.

7. Állomás - Végül meglátogatjuk a Terror házát - múzeum látogatás belépővel, a nyilas és vörös terror rémtettei az Andrássy út 60.-ban. Bővebb leírást ide kattintva olvashat....

Kérjen írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

11. Hajós kirándulások a Dunán

11/1. Budapesti városnézés hajóval, opciós vacsora a hajón

A dunai hajós városnézés leggyakrabban 60 perces, reggeltől estig, mindennap elérhető.

Általában este szervezzük, amikor besötétedik és kigyúlnak a fények a Duna felett. Minden híd és műemlék épület díszkivilágításban pompázik.

A 100-150 főt befogadni képes hajó, egy pesti rakparti hajóállomásról indul, a Margitsziget közelében. A hajóút alatt az idegenvezető mikrofonon keresztül kommentálja a látottakat, beszél Budapestről, történelméről, a Dunáról, a Duna hídjairól és a főváros Duna parti nevezetességeiről.

Kérésre itallal fogadjuk vendégeinket a hajóra belépve. Ez a "welcome drink" lehet egy pohár tokaji, vagy más bor, pezsgő, és pálinka is, kívánság szerint.

A hajó általában a Margit szigettől indulva áthalad a Margit híg alatt, a Lánchíd, az Erzsébet híd, Szabadság és Petőfi hidak alatt, és a nemrég átnevezett (Lágymányosi) Rákóczi híd előtt fordul vissza, a gyönyörűen megvilágított új Nemzeti színház és a villódzó fényekben pompázó Művészetek Palotája előtt.

Akár vacsorát is adunk a hajón, ha előre megrendelik, svéd asztalos kínálásban, miközben a hajó halad a Dunán, a vendégek finom vacsorát kapnak, és közben megcsodálhatják a kivilágított főváros szépségeit.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

11/2. OPERETTHAJÓ - ZENEHAJÓ MÁR 15 ÉVES HAGYOMÁNNYAL

„Zene, vacsora, sétahajózás, avagy kulturális időutazás Budapesten”

A hangulatos hajóúton a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Operettszínház kiváló művészei gondoskodnak a vendégek szórakoztatásáról, felvonultatva az opera, az operett, az olasz, spanyol dal és a musicalirodalom gyöngyszemeit; valamint klasszikus, sztepptáncokat, hastáncot és magyar folklórtáncokat látványos jelmezekben.
Műsorainkban a már megszokott magas szinten előadott műsor közben svédasztalos vacsora kínálatunkból és italválasztékunkból válogathatnak a sétahajó út alatt, mialatt Budapest csodás panorámájában gyönyörködhetnek. Az est két szünetében angol, német és magyar nyelven Budapest művészettörténeti vonatkozásait, érdekességeit is bemutató városnéző idegenvezetést hallgathatnak Vendégeink.

A gyertyafényes dunai hajózás alatt, melyben megcsodálhatja Budapest csodálatos kivilágított esti panorámáját - Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss kedvenc ételeiből válogathatunk, melyhez egy pohár pezsgővel is kedveskednek.

Rendezvényeink garantáltak és időjárástól függetlenek, valamint igény szerint az év bármely napján csoportok részére megrendelhetőek.
Hajónk Indulási helye: Vigadó tér 9. kikötőből (Március 15. térnél).

Vállaljuk színvonalas szórakoztató műsorok megrendezését, céges rendezvény vagy bármilyen jeles alkalom esetén!
Műsorainkban az ország legkiválóbb művészei lépnek fel. Az Ön igényei szerint állítjuk össze a műsort, tetszés szerint zongora, kisegyüttes, zenekar, vagy cigányzenekar kísérettel.
Néhány cím rendezvényeink közül:
Operett parádé
Katona József - Erkel Ferenc: Bánk bán
Petőfi Sándor - Kacsóh Pongrác: János vitéz
W.A. Mozart: Varázsfuvola

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

11/3. Szentendrei kirándulás, dunai sétahajóval

A művészetek barokk városának meglátogatása sétahajóval a Dunán 1,5 órás hajóúttal odafelé - séta az Ó-városban, közben üdítő és kávé fogyasztás egy hangulatos kávéházi teraszon. (Igény szerint belépők kiállításokra, vagy múzeumba) Vásárlási lehetőség a helyi kézművesek boltjaiban. Magyaros ebéd borral egy helyi vendéglőben. Hazatérés szintén sétahajóval a Dunán kb. 1 óra.

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Szentendre ősi városához számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég (volt falu), Pannónia telep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány...Ulcisia Castra (magyarul: Farkas vár) Pannonia provincia "limes"- ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár is.

Mint stratégiailag fontos helyet a honfoglalás során a IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem szállta meg. A város első okleveles említése 1009-ből való. A középkori település a Templom-domb körül épült fel. Középpontja a Szent András tiszteletére felszentelt templom, amely a város névadója is lett. A városfallal körülkerített kis város jelentősége a XIV. századtól nőtt meg, mert a két királyi központ Buda és Visegrád között félúton fekszik.

A XII. században már a veszprémi püspökség oklevél kiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák (valójában "hospes", püspöki írnok) 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először. A török hódoltság és a háborúk miatt a város lakossága egyre csökkent.

A reformáció még itt érte a lakosokat, akik később a Duna jobbpartjáról a Szentendrei-szigetre települtek át. Ott ma református magyar falvak sorakoznak. Helyükbe a Duna jobbpartjára szerbeket, majd svábokat telepítettek. A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai.

A város újbóli benépesítését a délvidéki események indították el. A török visszafoglalta 1690-ben Nándorfehérvárt, és a császárt támogató balkániaknak menekülnie kellett. Körülbelül 6000 embert, többségükben szerbeket telepített le Lipót császár Szentendrén, és kiváltságokkal látta el őket. Így a szentendrei szerbek nem is csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz. A telepesek különböző vidékekről jöttek. Az opováci, a csiprováci, a pozsareváci és a belgrádi szerbek, valamint a görögök, a katolikus dalmátok, a bosnyákok külön-külön városrészben telepedtek le.

Kezdetben mindegyik közösség - a hazatérés reményében, ideiglenes jelleggel - külön-külön fatemplomot épített magának, de a karlócai béke a hazatelepülésüket meghiúsította. Így a XVIII. század elején szép, barokk kőtemplomok sora épült a fatemplomok helyén. (Ez a magyarázata annak, hogy miért van hét temploma Szentendre belvárosának). A város csakhamar jó boráról és kézműveseiről lett híres. A gazdag görög kereskedők házai és raktárai a Péter-Pál utca, Dumtsa Jenő utca és a Bercsényi utca által határolt területen láthatók. A Fő tér környékén vannak a szerb kereskedők keskeny házai: alul üzlet, az emeleten lakás, a padlástérben raktár. Közöttük sikátorok nyílnak. A Templomdomb környékén dalmát kereskedők és szőlőtermelők éltek. Később a szerbek fokozatosan hazatelepültek. 1815-ben a lakosság 42%-át, 1890-ben már csak 19%-át alkották. Helyükre magyarok, frankföldi svábok, majd szlovákok érkeztek.

A 18. században virágzó kereskedőváros a 19. században háborúk, természeti csapások, a gyáripar konkurenciája, végül az 1880-as filoxéra vész miatt hanyatlásnak indult. Így, míg más városokat szinte szétfeszített a fejlődő gazdaság, Szentendre csendes kisváros maradt és megőrizte barokk arculatát. Az 1888-ban megnyitott helyi érdekű vasút közel hozta a fővárost. A szerb templomok részben katolikus és református templomok lettek. A 20. századra a városban túlsúlyra jutott a magyarság. A város arculatát döntően befolyásoló művésztelep 1926-ban kezdte meg működését. A rendszerváltás után a múlt századi üzemeket vállalkozók vették át. Az utóbbi évtizedek eseménye, hogy a magántőke felfedezte az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, így sok kis vendéglő, szálloda, kávézó, panzió, kemping létesült és várja Önöket.

A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

a lap tetejére

12. Dunakanyar kirándulás - Esztergom - Visegrád - Szentendre

Az esztergomi Bazilika, a magyar hercegprímások történelmi székhelyének meglátogatása klimatizált személyautóval. Visegrád - Fellegvár (belépővel) történelmi séta az egykori sasfészek romos falain - korabeli viseletek, fegyverek, páncélok és lovagi kellékek, vadászterem, lovagi terem, lovagi tusák kipróbálása - (hűtött üdítők). Mátyás reneszánsz palotájának bejárása, lovagi próbák (belépővel) - ásatások, palota maradványok - Királyi lakoma útközben egy különleges reneszánsz vendéglőben tájjellegű borokkal, és királyválasztással. Szentendre, a művészetek városa - séta a barokk belvárosban szerb templomok között - (üdítők és kávé) - vásárlási lehetőség a helyi kézművesek boltjaiban.

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység vonulata között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. A Dunakanyar szerepel a világörökségi várományosi (jelölti) listán. Valószínűleg a visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi középkori vár helyszíneinek összevonásával. A fenti meghatározást a terület szűkebb értelmezésére használjuk. Tágabb értelemben idesoroljuk még a Duna íve által bezárt jobb parti vidéket, valamint a folyamtól északra emelkedő Börzsöny hegység nagyobbik, Pest megyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt Pilis hegységet és Visegrádi-hegységet a part menti területekkel.

Esztergom - Helyén megerősített római város állt Salva Mansio néven. Nagy Károly a 8. század ban "Osterringun"-nak (keleti gyűrűnek) nevezte, a korábbi avar gyűrűsáncokról. Az Esztergom név eredete: az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó). A középkori elnevezés Strigonium is ebből alakult ki. Itt született I. István és 1000-ben itt koronázták királlyá. Az Árpád-kor első századaiban az ország fővárosa volt. A mai napig a magyar katolikus egyház székhelye. Az ország legnagyobb temploma a bazilika,amelynekegyik mellékhajóját alkotja a Bakócz-kápolna a reneszánsz művészet remeke. Itt őrzik az ország legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét. Az altemplomban búcsújáró hely alakult ki Mindszenty József hercegprímás hamvainak hazahozatala óta (1991). A Keresztény Múzeum az ország leggazdagabb vidéki műtörténeti gyűjteménye. Itt őrzik M. S. Mester középkori műveit. Itt van még az ország legjelentősebb egyházi levéltára is.

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely. A várhegyem építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A középkori Esztergom több önálló egységekbe szerveződött. A királyi várost rengeteg külváros vette körül. Itt működött a 13. század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost. 1242 telén a tatárok a várost lerombolták, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar előbb Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben Esztergomban kapott magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserélt.

A 15. században vallási és kulturális központ volt. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek. 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, az Esztergomi szandzsák központja lett. A Tizenöt éves háború idején Karl Mansfeld csapatai báró Cseszneky Mátyás magyar huszárainak segítségével visszafoglalták, de 1683-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett. A kurucok hatheti ostrom után, 1706. szeptember 16-án, Rákóczi személyes vezetésével foglalták el a várat. 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért haza. 1822-ben kezdték építeni a bazilikát, melyet 1856-ban szenteltek föl. Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal.

1876-ban törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel, betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1895-ben átadták a Budapest-Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd is (jobboldali képen) Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesült véglegesen a város három szomszédos településsel (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező).

A trianoni békeszerződés után elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az ideiglenesen egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot. A második világháborúban, 1944-ben visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. A szovjetek 1944 december 26-án foglalták el. A város hivatalosan az 1950-es megyerendezésig, ténylegesen azonban 1952-ig maradt megyeszékhely, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak ekkor tudott Tatabányára költözni. Több megyei intézmény azonban, mint például a megyei földhivatal, a levéltár, a megyei börtön és az 1980-as évek végéig a megyei bíróság is Esztergomban maradt. Az 1950-es években katonavárosként emlegették. A második világháború utáni fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd. A híd megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. Regionális vezető szerepét tovább erősíti a 2003-ban megalakult Ister-Granum Eurorégió, amely nagyjából a régi Esztergom vármegyét, és Hont vármegye egyes részeit, területét öleli fel.

Visegrád - A Duna-kanyar legfestőibb települése. Keskeny teraszlépcsők felett meredek sziklafalakkal emelkedik magasba Várhegy jellegzetes andezit láva tömege. A rómaiak erődöt építettek a Sibrik dombon. A népvándorlás után megtelepedő szlávok adták a (Vysoke grad) Visegrád nevet. Az egykori római erődben volt fogoly Salamon király. A tatárjárás után épült fel a fellegvár IV. Béla parancsára.

Csák Máté leverése után Károly Róbert Visegrádot jelölte ki az ország fővárosának. 1320 körül építette fel a nagyszabású királyi Palotát. A török időkben 350 termes palota elpusztult földomlás következtében. A fellegvárat a Rákóczi szabadságharc során, Lipót császár parancsára az osztrákok felrobbantották.

a lap tetejére

Lovagi Torna Visegrádon

Egész évben szervezünk lovagi tornákat a visegrádi Alsóvár szabadtéri színpadán a Szent György Lovagrend előadásában. A programokat kívánság szerinti időpontban, 30 fő létszámtól rendezzük meg. Kisebb létszámú társaságok részére a csatlakozást ajánljuk az előjegyzett programokhoz

• A programot megelőzi egy történelmi ismertető, a torony megtekintése, igény szerint a kiállítótermekkel együtt.

• A torony fantasztikus kilátással rendelkező tetőteraszán borral, illetve megrendelés szerint koktéllal és házi pogácsákkal kínáljuk vendégeinket.

• A bemutató a Salamon torony mellett elhelyezkedő lovagi torna pályán zajlik. A programok kezdetén egy királyt és egy királynét választanak a lovagok

a közönség tagjai közül, akiket királyi palástokba öltöztetnek és megkoronáznak.

• A király felszólítására bevonulnak a lovagok, akik középkori fegyvereikkel célzó és bajvívó tudásukat bizonyítják a királyi párnak és meghívott vendégeiknek. A párviadalok valósághűen és izgalmasan, esetenként humorral idézik fel a középkori lovagok bátorságát és vakmerőségét.

• Szabadtéri műsorainkat királyi vadászölyv reptetése is színesíti.

• A műsor zárásaként vendégeinknek lehetősége nyílik a középkori fegyvereket kézbe venni és a lovagok segítségével kipróbálni.

• Amennyiben a programot királyi lakoma követi, az étteremig tartó 200 méteres utat üstdobos kísérettel, sötétedés után fáklyás menetben teszik meg vendégeink.

Programjainkat magyar, német, angol, olasz és orosz nyelveken mutatjuk be, egyéb más nyelveken csoportkísérő vagy tolmács segítségével történik a műsor levezetése.

A lovagi torna nézőtere max. 300 fő részére fedett, párnázott ülésekkel felszerelt, így kedvezőtlen időjárás esetén is kényelmesen megtekinthető a program.

Téli időszakban lovagi tornánkat igény szerint zárt helyszínen vagy kültéri fűtéssel rendezzük, forralt bor kínálásával.

Egy kis érdekesség:

Honnan származik a Salamon-torony elnevezés?

A köznyelv szerint Szt. László királyunk ebbe a toronyba záratta testvérbátyját Salamont aki nem volt hajlandó lemondani a trónról, csak miután bezárták ide hosszú évekre. Vagyishogy abba a toronyba, ami a mai Salamon torony helyén állhatott, mivel a mostani lakótorony kb. 200 évvel később, a XIII. század közepén épült.

Salamon Árpád-házi magyar királyi herceg, 1057-től ifjabb király, 1063 és 1074 között Magyarország királya volt. Salamont már apja életében ifjabb királlyá koronázták Székesfehérváron, azonban családjával kénytelenek voltak elmenekülni Magyarországról, miután apai nagybátyja, a későbbi I. Béla király megdöntötte apja hatalmát 1060-ban.

Ő német csapatokkal visszatért az országba és segítségükkel 1063-ban királlyá is koronázták, amely alkalomból a német-római császár, IV. Henrik húgát, Juditot feleségül vette.

A következő évben kötött megállapodást unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval, akik így elismerték uralmát, és amely eseményt követően 1064-ben Salamont Pécsen újra megkoronázták. Kezdetben unokatestvéreivel közösen léptek fel a csehek és a kunok ellen, viszonyuk az 1070-es évre azonban megromlott, majd Géza fellázadt ellene.

Az 1074. március 14-én vívott mogyoródi csatában Salamon vereséget szenvedett László és Géza egyesült seregeitől (ez után záratta be őt László a visegrádi toronyba, mert már nem bízott benne), majd 1081-ben Salamon hivatalosan is lemondott a trónról. Később többször is megpróbálta azt visszaszerezni, majd a legenda szerint élete vége felé felhagyott törekvéseivel, zarándoklatokba és imádságba kezdett, majd 1087-ben halt meg Pólában, 34 éves korában.

Kérjen írásos árajánlatot a visegrádi lovagi tornára és az azt követő királyi lakomára (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

13. Balatoni kirándulás - Herendi Porcelángyár és Múzeum

A világhírű, 1826-ban alapított Herendi Porcelán manufaktúra meglátogatása klimatizált gépkocsival, kávézás a "Porcelanium"-ban, vásárlási lehetőség. Tihanyi félsziget meglátogatása, 1051-ben alapított Tihanyi apátsággal, ahol az egyetlen eredeti magyar királysír található, itt nyugszik. I. András király, akit eredetileg is itt temettek el. Balatoni panoráma, séta a kézművesek boltjai között, vásárlási lehetőség. 3 fogásos ebéd egy igazi magyar csárdában, helyi borokkal - Balatonfüred, a legrégebbi tüdőszanatórium és gyógyhely (igény, és kedvező időjárás esetén fürdés a tóban, strandbelépőkkel). Visszatérés Budapestre gépkocsival.

Herendi Manufaktúra

Közel Közép-Európa legnagyobb tavához, a Balatonhoz, a Bakony erdeinek ölelésében fekszik Herend, a porcelánváros, s Európa legnagyobb porcelán manufaktúrája. Az 1826-ban kis, néhány fős műhelyként induló üzem mára uralkodók, neves történelmi személyek, vezető üzletemberek, művészek kedvelt márkájává vált. A világ majd' minden országában ismert nagyvállalat, s igazi hungarikum: a Magyar Örökség része.

A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette.

A felfokozott idegenforgalmi versenyben is közel 100 000 látogatót lát vendégül. Kiemelt idegenforgalmi jelentőségének megfelelve a világ legnagyobb Herendi kincsestárán, a Herendi Porcelánművészeti Múzeumon mellett 1999 óta a Porcelanium is várja a látogatókat: ahol betekinthetnek a kulisszák mögé, mozifilm és a korongosok, porcelánfestők élő munkája, valamint szakképzett idegenvezetők ismertetik meg a porcelánkészítés rejtelmeit. Színvonalas Apicius Étterem és Kávéház a gasztronómia szerelmeseinek jelent kulináris élményt.

A technológia és márkajegyek változását éppúgy megismerhetik, mint a híres megrendelőket, tisztelt mestereket, valamint betekintést nyerhetnek a gyár történetébe, a múltba és jelenbe. Kisváros, melynek nevét egy közel 1000 főt foglalkoztató porcelán manufaktúrával azonosítják szerte a világban. Herend, ahol a Szépségek születnek, s válnak Örök Értékké. Egy porcelánmanufaktúra, melynek 183 éves történelme során - a Szépség erejével - túlélte a világégéseket, a gazdasági válságokat.

Ahol a nyers porcelánmassza első érintésétől az utolsó ecsetsimításig a kézi munka művészetének diadala a Szépség születésének minden mozzanata. A Herendi Porcelán megtalálható a világ majd minden országában, neve egyet jelent ma is a tündöklő tökéletességgel.

A pápai kemény cserépgyár bérlőjeként Fischer Mór 1839-ben komoly tőkével betársult Stingl Vince 1826-ban alapított herendi műhelyébe, amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa lett. Ekkor 54 főt alkalmazott, köztük külföldi porcelánfestőket is.

A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé mutatott. Így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki eredeti készleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig egyéni, herendi jelleggel.
Nagy sikerrel szerepeltek a herendi porcelánok az 1851-es londoni világkiállításon. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú "Queen Victoria" készletet. Vevői között szerepelt Ferenc József, a perzsa sah vagy a Rothschild család.
A hetvenes évek elején azonban a világválság már erősen éreztette hatását idehaza is. Herenden egyre kevesebb lett a megrendelés, és egyre több az ellentét Fischer és fiai között. Végül az öreg Fischer Mór 1876-ban átadta a gyárat fiainak. Az új generáció kevésbé igényes tömegárut kezdett gyártani, ennek ellenére az olcsóbb cseh porcelánok kiszorították termékeiket a piacról. Végül eladták a gyárat az államnak 1884-ben.

Az új Herendi Porcelángyár Rt. azonban a rekonstrukciók ellenére sem lett eredményes. 1896-ban vezetését az állam felajánlotta Fischer Mór unokájának, Farkasházy Fischer Jenőnek. Ő ott folytatta, ahol nagyapja abbahagyta: antik porcelánokat készített, de az új stílus, a szecesszió jegyében. Az átütő sikerek - például az 1900-as párizsi világkiállításon - ellenére adósságai és a rossz gazdasági vezetés miatt Herend helyzete ismét válságosra fordult (1916-20 között a termelés is szünetelt).

A gyárat végül mégiscsak a művészi kvalitásai mentették meg - méghozzá egy új műfaj bevezetésével! 1925-től Herenden elkezdték gyártani a kisplasztikákat és a népies, művészi figurákat (Telcs Ede, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bory Jenő ismert figurái nagy sikert arattak). A harmincas évektől Herend újra régi fényével ragyogott a nemzetközi kiállításokon.

A második világháború pusztítása elkerülte a gyárat, amely így csak néhány hónapig volt zárva. A véletlennek köszönhető, hogy az ötvenes években a művészeti vonalat erősítették a gyárban (Rákosi Mátyás felesége porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon).

A 20. század második felében a herendi márka újabb földrészeken hódított: Ausztrália, Bahama-szigetek, Szovjetunió felé irányuló exporttal. Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék pedig az államé.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

a lap tetejére

Balaton

Becenevén a "magyar tenger" Közép-Európa legnagyobb tava. Típusa a Fertő tóhoz hasonlóan sztyeppei tó, ezek Eurázsia legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavai. 79 km hosszú, szélessége 1,3 - 14 km között változik, ez átlagosan 7,8 km, vízfelülete 594 km².

Keleti medencéjét a Tihanyi-félsziget választja el a tó többi részétől. Déli partjánál a tómeder sekélyebb. Északi oldalán található a badacsonyi borvidék és a Tapolcai-medence, jellegzetes vulkáni tanúhegyeivel. A tó egyes részein halászat folyik. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők, termálforrások találhatók. A tavon minden évben megrendezik a Kékszalag Nemzetközi Vitorlás Versenyt.

Magyar elnevezése a szláv "blato" (= mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent. Szlovén, szerb, horvát nyelven Blatno jezero, szlovákul Blatenské jazero. Német elnevezése, a Plattensee, kicsit hasonlóképpen "lapos", azaz sekély tavat jelent, egyben hangzásában közel áll a szláv névhez, ezért lehetséges, hogy kialakulásában a népi etimológia is szerepet játszott, azaz a német anyanyelvűek értelmet adtak a számukra idegen hangzású névnek (blatno - platten).

A Balaton a Dunántúlon közepén terül el, északon a Balaton-felvidék, nyugaton és délen a Zalai- és a Somogyi-dombság, keleten pedig a Mezőföld határolja.

A Sió völgyén keresztül régebben természetes lefolyása is volt, de időszakonként a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, "dünék") ezt elzárták. A tavat a befolyó vizek és a szél hordaléka folyamatosan feltölti. Az üledékréteg a tó fenekén 6-10 méter vastagságot is elér. Emberi beavatkozás (kotrás) nélkül a tó néhány ezer év alatt teljesen feltöltődne. A környező vulkanikus maradványok - többek között a badacsonyi bazaltorgona, a tihanyi gejzírkúpok és a hévízi hőforrások - egy korábbi földtörténeti szakasz emlékei.

A tó vízmennyisége 2,2 év alatt cserélődik ki. Vízgyűjtő területe 5180 km², Fő táplálója a Zala folyó, de számos kisebb patak is folyik bele. Vízszintje nyaranta a párolgás miatt csökken, ősszel és télen a csapadék miatt pedig emelkedik.

A Siót elzáró turzásokat mesterségesen először Galerius római császár törette át. A tó mai vízszintjét alapvetően a 19. század derekán, a déli parton haladó Déli Vasút építésekor végrehajtott jelentős vízszintcsökkentés határozta meg.

A vízszintet jelenleg az 1976-ban elkészült siófoki zsiliprendszer révén mesterségesen szabályozzák a tengerszint feletti 104 méteres szint körül.

A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, ÉNy irányból fúj.

A Balaton felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. A mérések szerint az eddig legmagasabb hullámok partközelben 1,82 méter a meder közepén 1,95 méter.

A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

A tó vizének minőségére elsősorban a Zala folyóval belekerülő, biológiailag hasznosítható foszfor koncentrációja hat. Ennek értéke 2008 májusában literenként néhány mikro grammra csökkent.

A víz tisztasága annak is köszönhető volt, hogy a tavaszi algák eltűnését még nem követte a nyárra jellemző fajok elszaporodása annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete elérte a 20 Celsius-fokot.

A hőmérséklet emelkedése elősegíti a szerves anyagok kioldódását a Kis-Balaton vízrendszerében. Ezzel függ össze, hogy a Zala folyóval érkező, vízben oldott szerves anyagok koncentrációja a téli és kora tavaszi értékhez képest másfélszeresére nőtt, értéke szerves szénben kifejezve 16 milligramm volt literenként. A Zalával érkező szerves vegyületek humin anyagok, amelyek barna színt kölcsönöznek a víznek, ezért a folyó színe is sötétedett. A napfény bontó hatására azonban a Balaton vize még a Keszthelyi-medencében is sokkal világosabb. A hőmérséklet növekedésével a Balatonba jutó színes oldott szerves anyagok mennyisége is növekszik.

A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. A legnaposabb hónap a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal.

Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb.

A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli kitettségű hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek, amit már a rómaiak is felismertek.

A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz "hivatalos" hőmérséklete erősen visszaesik.)

A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20-30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, azaz hosszú hasadások a jégtakarón a fokozódó hideg hatására, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva, enyhülés idején a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak, és turolás alakul ki.

A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó szélirány - helyi szóhasználattal főszél - északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a vitorlás szezonon kívül, ősszel és télen gyakoribbak.

A balatoni viharok nem túl sűrűn fordulnak elő, de hirtelen kitörésük és a meredek hullámok miatt igen veszélyesek lehetnek. A viharokat általában délnyugatias meleg légáramlatok előzik meg, majd észak felül hirtelen lecsap az erős, viszonylag hideg szél. 10-20 perc alatt 30-35 m/s erejű széllökések alakulhatnak ki.

Az eddig mért legerősebb szél 129,6 km/h sebességű volt, 1961. július 13-án. A legszelesebb hónap április, míg a legkevesebb szél szeptemberben van. A Tihanyi-félsziget és az északi part dombvidéke változatosan befolyásolják a szelek eloszlását a tavon. A tó hosszúsága miatt is nagy különbségek alakulhatnak ki a légmozgásban a különböző területein.

A turistaszezonban, április 1. és október 30. között a tavon viharjelző szolgálat működik.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

A tó növényvilágának nagy részét algafajok teszik ki. A hínárfélék között a leggyakoribbak a békaszőlő-fajok. A nádasok leginkább az északi parton maradtak fenn. Alkotó növényeik a fedőnád (Phragmithes australis), a tavi káka (Schoenoplactus lacustris), a zsombéksás (Carex elata) és a keskenylevelű gyékény (Typha augustifolia)

A Balaton állatvilágát Európa számos madara illetve mintegy 50-féle hala mellett rengeteg egysejtű, édesvízi szivacs - köztük az endogén balatoni szivacs - rákok, kagylók, valamint a halak táplálékát is jelentő csípőszúnyogok és árvaszúnyogok is képviselik.

A halak tavaszi elhullása természetes időszakos jelenség, aminek méretei azonban változóak, és összefügghetnek a víz minőségének romlásával is. A felmelegedő vízben a legtöbb keszegféle ívása is hirtelen zajlik. A dévérkeszeg, a nyílt víz legfontosabb pontyféléje tömegesen, de naponta igen változó mennyiségben húzódik a partközelbe. Az ívástól legyengült dévér keszegek közül ebben az időszakban számos példány elpusztul, ezért a tavaszi hónapokban a Balatont látogatók a kövek közé szorult és elhullott keszeggel is találkozhatnak.

A tó vízgyűjtőjében a kutatóknak egy új halfaj, az amurgéb (Perccottus glenii) előfordulását sikerült igazolniuk. A Magyarországon mindeddig csupán a Tisza vízgyűjtőjéből ismert halfaj megjelenése azonban nem jó hír. Az igen agresszív inváziós halfaj komoly veszélyt jelenthet néhány őshonos faj populációjára.

Természetvédelmi szempontból különösen nagy kihívást jelent a hazai fauna egyik legértékesebb tagjának, a lápi póc (Umbra krameri) állományának védelme az amurgéb gradációjától. Ezért komoly aggodalomra adhat okot az amurgéb megjelenése a Kis-Balatonba torkolló Marótvölgyi-vízfolyásban, amelynek alsó szakaszán a lápi póc jelentős állománya található.

Fő Balatoni halfajok: Angolna (betelepített; Anguilla anguilla) - Amur (betelepített) - Balin (más néven ragadozó őn) - Busa (betelepített; Hypophthalmichthys molitrix) - Csuka - Compó - Domolykó - Fogas, süllő (Lucioperca lucioperca) - Garda - Harcsa (Silurus glanis) - Pontyfélék (például tőponty, Cyprinus carpio; dévérkeszeg, Abramis brama)

Fő madárfajták: récefélék - bütykös hattyú (az utóbbi egy-két évtizedben terjedt el) - dankasirály - küszvágó csér - kormorán

A vízben és közvetlen közelében több mint 1200 állatfaj él. A környék erdeiben az óriás énekes kabóca, a rézsikló, a holló, az erdei szürkebegy és a fenyves cinege mellett a gímszarvas ugyanúgy megfigyelhető, mint a róka és a dámszarvas. Igazi ritkaságnak számít a kerecsensólyom. A tó rendkívül gazdag növényvilágára jellemző, hogy a molyhos és cseres-tölgyes erdőségek a legelterjedtebbek, amelyeket sok helyütt telepített fenyőerdők váltanak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park címernövénye, a lisztes kankalin mellett több más pompás szirmú virág is honos itt, ilyen a tavaszi hérics, a fekete kökörcsin és a citromillatú nagyezerjófű.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

a lap tetejére

14. Budapesti séták - Margitsziget - Városliget - Libegő

Gépkocsival utazás a Libegő zugligeti állomásához - a felvonóval a János hegyre, majd séta az Erzsébet kilátóhoz (Budapest panorámás látképe, üdítők, szendvics) - visszatérés libegővel zugligetbe, majd kocsival utazás a Városligetbe - séta a Hősök Terén, Vajdahunyad Várban, Széchenyi Fürdő körül, Cirkusz, Vidámpark (érdeklődés esetén belépőkkel) - gazdag ebéd egy elegáns vízparti étteremben városligeti tó mellett - ebéd után séta az Állatkertben belépőkkel - utazás a Margitszigetre kocsival az Árpád híd felől - séta a szigeten, hőforrás, vízeséssel és kis tó aranyhalakkal, japán kert, Domonkos-rendi apácák kolostorának romjai Szent Margit sírjával, Premontrei templom, rózsakert, mini állatkert, Palatinus strand (üdítők, szendvics)

Margitsziget

A budapestiek egyik kedvenc közparkja a Margitsziget, okkal-joggal: a százhektáros park a pihenni, sportolni vágyóknak és nem utolsó sorban a biciklistáknak teremt ténylegesen élvezhető, autómentes környezetet. Két szállodán, néhány sportlétesítményen és vendéglátóegységen kívül szinte nincs is épület a szigeten.

A Margitsziget látványosságai a 13. századi Domonkos-rendi apácák kolostorának romjai Szent Margit sírjával, a Centenáriumi Emlékmű, amely Pest, Buda és Óbuda összeolvadásának 100. évfordulójára épült; a Japánkert; egy miniatűr vadaspark, amely a gyerekek kedvence; az Árpád-hídhoz közeli Zenélő Kút, és az 57 méter magas Víztorony, amely kilátóként szolgál.

A sziget északi részén két luxushotel található. Az egyiknek saját termálfürdője van, melyet a két hotel vendégei közösen használhatnak.

A sziget Árpád-házi Margit hercegnőről lett elnevezve, IV. Béla király lányáról, aki a király fogadalmához híven a Domonkos-rendi apácakolostorban élt itt a 13. században.

A feljegyzések szerint a király fogadalmat tett a tatárjárás idején (A Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának ajánlotta legfiatalabb leányának életét annak érdekében, hogy a tatárok soha többé ne térjenek vissza, annyira rettegtek a tatár pusztítástól)

Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott levő ájtatos hajlékok után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének. A törökök, valószínűleg az ott élt és a magyarok által sűrűn emlegetett, de onnan elmenekült apácák után Lány-sziget, Kyszadaszi néven emlegették, ha szó esett róla.

A Nyulak szigetének latin elnevezése Insula leporum volt. A legenda szó szerint azt írja, hogy a Boldogasszony szigete "annak előtte mondatik vala nyulak-szigetének".

A 19. század elején Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták. 1809-től újra Margitszigetnek nevezték, bár egy ekkor írt cikkben még megemlítették korábbi nevét is (Nádor-sziget), amely József nádor élete végéig (1847) használatban maradt.

A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.

Sándor Lipót halála (1795) után öccse, József nádor Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát. József nádor, felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak.

Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet a fiatal és középkorú növényi telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeznek a sziget mellett az 1840-es években.

1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel.

Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, melyből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést és egyesítették a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki. Az árvizek rendszeresen elöntötték a területet. A további árvízi pusztításokat elhárítandó a sziget eredetileg 102,5 méteres tengerszint feletti magasságát feltöltéssel 104,85 méterre emelték.

A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit híd szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.

A Margitsziget az 1908. évi XLVIII. törvénycikk szerint a Közmunkatanács kezelésében lévő fővárosi pénzalap tulajdonába került, kivéve a sziget közepén fekvő mintegy 13 hektárt, amely országos növénykert létesítésére kincstári tulajdonba került. A törvény egyúttal örök időkre közkertté nyilvánította a szigetet.

1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.

a lap tetejére

Városliget

A Városliget Budapest egyik legizgalmasabb része. Az 1896-os budapesti világkiállításnak köszönhetően számos szórakoztató- és kulturális létesítmény épült itt, melyek ma is használatban vannak. A Hősök tere mögött fekszik a Műjégpálya és Csónakázó-tó, amely a XIX. század végén nyitotta meg kapuit.

A tó mellett kanyarog az Állatkerti körút, amely számos nevezetességet tartogat. Az első nevezetesség az 1894-ben épült Gundel étterem (1910-ig Wampetics étterem), melyet ma Budapest legnagyobb presztízsű éttermeként tartanak számon. "Kistestvére", a Bagolyvár étterem, ami közvetlenül az épület bal szárnya mellett épült, a Gundellel osztozik a konyhán, de szolidabb árakon.

A Bagolyvár az egyetlen étterem Budapesten, ahol kizárólag csak hölgyek dolgoznak.

Továbbsétálva az Állatkerti körúton az 1866-ban létrehozott Fővárosi Állat- és Növénykerthez érkezünk, melynek bejáratánál 4 fehér kőelefánt csalogat a park látogatására. Ez a kőkapu a magyarországi Art Nouveau építészet egyik kiemelkedő példája, az összes belső épülettel és elefántházzal együtt.

Az Állatkert végéhez közeledve megpillantjuk a Széchenyi Fürdő épületét, amely egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Hőforrását 1879-ben fedezték fel, ez a főváros legmélyebbről feltörő és legmelegebb forrásvize. (75 C^o)

A fürdővel szemben magasodik a Fővárosi Nagycirkusz köríves épülete, melyben először 1891-ben tartottak előadásokat - azóta 125 műsoron, 15500 előadáson több mint 25 millió néző vett részt. A cirkusz mellett volt az egykori Vidámpark, amely 1950-től működött 2013-ig, s amelynek története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza, ma már az Állatkert része, mivel 2014-ben hozzácsatolták.

A park helyén 2014. április 29-én nyílt a Holnemvolt Park, mely a legfontosabb muzeális attrakciókat tovább üzemeltette, de vidámparki helyett állatparki környezetben.
A Vidám Park összes mutatványa eltűnt. A régiek közül csak néhány maradt fent, a régi faácsolatú Hullámvasút, az alatta lévő Mesecsónak és a régi Körhinta, amelynek épületét szépen felújították, továbbá a négy gondolás apró óriáskerék, néhány kisebb gyerekhinta többek között kisautóval, kisrepülővel.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

Vajdahunyad-vár

Alpár Ignác építész alkotása nem messze innen, amely az 1896-os világkiállításra készített fa- és kartonmakettek helyén épült csodálatos épületegyüttes, de a nagy népszerűsége miatt, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. Igazából három létező épület kicsinyített és egybeépített mása, ennek ellenére megdöbbentő harmóniában ábrázolja a különböző építészeti stílusokat: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az épületegyüttesben több emblematikus épület másolata található a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló gótikus Vajdahunyad vár másolata volt.

Mai nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyéről a gótikus stílusú vajdahunyadi várról kapta, amelynek legjellemzőbb része, a várkapu és a farkasvermet illusztráló felvonóhíd látható a Hősök tere felől közelítve.

Az épület oroszlánrészét a Szecessziós Magyar Mezőgazdasági Múzeum foglalja el. Árnyas platánfák alatt itt található a turistacsalogató Anonymus szobor, Ligeti Miklós szobrászmester alkotása, amely egyik Béla királyunk ismeretlen krónikását, P. mestert ábrázolja egy trónon ülve, jobb kezében arany tollát tartva. A legenda szerint, aki megérinti Anonymus aranytollát, annak szerencsét hoz.

Bele Regis Notarius (a. m. Béla király Névtelen Jegyzője; kb. a 12. század vége – 13. század eleje), krónikás és az egyik Béla nevű magyar király jegyzője (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne). Keveset tudunk róla; latin nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte („P. dictus magister”). Egyes kutatások szerint személye azonos Péter győri püspökkel. Művének, az 1210 körül írott Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található.

A Hunyadi-család vajdahunyadi várkastélya már a 19. században a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Történelmi főcsoport részeként felépített épületegyüttes gótikus elemét, a Vajdahunyad várát Budapesten.

A magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A 21 részes Történelmi Épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel 1896-ra. 1896. október 31-én a millenniumi kiállítás bezárt, az alkalmilag felállított pavilonok elbontása megkezdődött.

Ez a sors várt volna a Vajdahunyad várára is, azonban a nagyközönség tiltakozására az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezte az épület megtartását (a már a kiállítás tartama alatt, 1896. június 20-án megalapított) új Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter leiratát figyelembe véve a múzeum a millenniumi mezőgazdasági kiállítás tárgyi anyagát használt fel, ugyanakkor egyéb adományokkal is bővültek a gyűjtemények még 1896 során.

A főváros vezetése is engedett a kérésnek, és 1897. szeptember 12-én a vár ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt, immár mint a Magyar királyi Mezőgazdasági Múzeum. Az épület azonban a gyenge alapanyagok miatt hamarosan életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni. Az „első” Vajdahunyad várát még abban az évben elbontották. A bontást követően Alpár Ignác tervei szerint 1902-ben megindult ismét az építkezés. 1904-re elkészült a kőből és téglából épült gótikus és a reneszánsz-barokk épületszárny és a román stílusú épületegyüttes. 1907. június 9-én nem kisebb személyiség, mint I. Ferenc József magyar király nyitotta meg a várat és a múzeum kiállításait a nagyközönség előtt

a lap tetejére

A János-hegyi kilátó és a Libegő

Budapest forgalmas, nyüzsgő világváros, amelyet két millióan laknak - néha nehéz elviselni a tömeget, az autókat és az arcunkba kiabáló reklámokat.

Szerencsére nem kell messzire mennünk egy kis nyugalomért: az 529 méteres magasságban fekvő János-hegyi kilátó nem csak a város legmagasabb pontja, de a béke és a csend szigete is, ahonnan Budapesten kívül egész Pest megyét be lehet látni. A kiránduláshoz egy szép, napos időt válasszunk, mert a látvány ilyenkor a legszebb.

Külön élmény a Libegő, amely több évtizede üzemzavar- és balesetmentesen szállítja a kirándulókat Zugliget és a János-hegy között.

Kb. 15 perces az út a hegytetőre Libegővel, miközben kényelmesen élvezhetjük a feltárulkozó panorámát és a természet szépségeit. A Libegő felső állomásától kb. 5 perc sétával juthatunk el az Erzsébet kilátóig. A város ezen része szigorúan védett tájvédelmi körzet része - óvjuk a természetet!

Az Erzsébet-kilátó több száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll.

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony fából készült emelvény állt, amit 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.

1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Kluczinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Sváb-hegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról, Sisiről nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen. Ez az építmény az akkori Európa egyik leghatalmasabb ilyen jellegű építménye volt. Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.

A negyedik teraszról tiszta időben 75-80 km-es körkilátás nyílik, ritka tiszta időben a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

A szocializmus éveiben a kilátó tetejét messzire világító vörös csillag díszítette, melyet azóta eltávolítottak. 2001 és 2005 között teljesen felújították.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

15. Sétarepülés Budapest körzetében - Tandem ugrás ejtőernyővel

Sokunk régi vágya a fizika törvényeit meghazudtolva a levegőbe emelkedni, és felülről nézni a világot.

Repüléseinken szeretnénk a hozzánk látogató vendégeknek a madarak szemével megmutatni hazánkat és gyöngyszemeit.

Ezt most könnyedén megteheti.

Sétarepülés Cessna 150 típusú kisrepülővel Budapesti, vagy Gödöllői felszállással,

Illetve ejtőernyős tandem ugrás a vakmerőek számára a székesfehérvári (Börgönd) repülőtéren, 4000 méter magasból.

Budapesti sétarepülések: Budapest városnézés

Budapest/Tököli repülőtér – Nemzeti Színház – Petőfi híd - Erzsébet híd –

Citadella - Szabadság szobor - Budai vár - Mátyás-templom – Halászbástya - Lánchíd - Parlament – Margitsziget – Megyeri híd - Tököli repülőtér

Repülési idő: 30 perc

Budapest repülős városnézés éjszaka

A fenti útvonalon pályavilágítással és éjszakai repterei ügyelettel. Napnyugtától számítva este 10 óráig végrehajtható ez a program.

Repülési idő: 30 perc

„All in” túra kizárólag 6 fő részére

Budapest/Tököli repülőtér – Nemzeti Színház – Petőfi híd - Erzsébet híd – Citadella - Szabadság szobor - Budai vár - Mátyás-templom – Halászbástya - Lánchíd - Parlament – Margitsziget – Megyeri híd – Gödöllői kastély – Hungaroring – Dunakanyar – Visegrád – Esztergom - Pilis - Budai hegység - Tököli repülőtér

Repülési idő: 30 perc

Dunakanyar útvonal

Budapest/Tököli repülőtér – Budai-hegység - Szentendre - Visegrádi vár – Tököli repülőtér (opcionálisan Hungaroring és Gödöllői királyi kastély)

Repülési idő: 45 perc

A program hossza

Bármelyik budapesti szállodától megoldjuk a transzfert a reptérre és vissza. A teljes program ideje találkozási ponttól és városi forgalomtól függően általában 2-2,5 óra. A programra jelentkezés a gép foglaltságtól függően akár néhány órával a tervezett repülés előtt is lehetséges a nap 24 órájában.

Biztonság

Gépeinket a hazai kisgépes repülés meghatározó cége a JetStream 2004 üzemelteti, akinek professzionális szervizháttere a garancia a gépek kifogástalan műszaki állapotára. Ennek a háttérnek köszönhetjük engedélyünket is, mellyel berepülhetünk Budapest városának tiltott légterébe is. Utasaink a gépbe való beszállástól automatikusan 40.000 EUR értékű balesetbiztosítási fedezettel rendelkeznek.

Időjárás

Programjaink a maximális biztonság érdekében csak megfelelő időjárási körülmények között hajthatók végre, ami 24 órával a repülés előtt 95% valószínűséggel megjósolható. Időjárási vagy egyéb okból elmaradt/lemondott repülés után nincs semmilyen fizetési kötelezettség.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (levelezési cím a fejlécben)

Ejtőernyős tandemugrás 3500- 4000 méter magasból

A tandemugrás szezonja időjárástól függően márciustól novemberig tart. Kedvezőtlen időjárás esetén az ugrást elhalasztjuk. Az aktuális és helyi előrejelzés alapján döntünk az üzemnap megrendezéséről az ugrás előtti napon vagy az ugrás reggelén. A hétköznapi üzem megrendezése létszámfüggő, amennyiben szükséges, az ugrás előtt pár nappal jelentkezünk egyeztetni a program részleteit. A PAC 750 XL repülőgép egy felszállás során 15 főt tud szállítani, ami 7 tandempárt (tandempilóta és utas) jelent. Egy dátumra több jelentkezést is elfogadunk, ezért ha ugyanazt az időpontot foglaljátok le, akkor egy gépből fogtok ugrani. Az időpontfoglalásnak nincs anyagi vonzata.

Tandem médiaszolgáltatás nélkül
Az ugrásról nem készül videó, így csak az emlékeidre hagyatkozhatsz - 60 mp szabadesés, 7-8 perc kupola alatti repülési idő
Tandem kézi kamerás videóval
A felvétel a tandempilóta csuklójára rögzített kamerával készül - 60 mp szabadesés, 7-8 perc kupola alatti repülési idő
Tandem szelfibotos videóval
Széles látószög, nagyobb perspektíva, A felvétel a tandempilóta kezében tartott szelfibotos kamerával készül - 60 mp szabadesés, 7-8 perc kupola alatti repülési idő
Tandem szelfibot kamerával és külső légi operatőrrel
Új szolgáltatás, Az ugrásról felvétel és fotók is készülnek, míg egy légi operatőr a sisakjára rögzített kamerával filmez a szabadesés közben - 60 mp szabadesés, 7-8 perc kupola alatti repülési idő,

Tandem szelfibot kamerával és két külső légi operatőrrel - VIP szolgáltatás
A tandempilóta felvételt és fotókat is készít, míg a veletek ugró nem egy, hanem két légi operatőr kamerával a sisakján filmez a szabadesés közben - 60 mp szabadesés, 7-8 perc kupola alatti repülési idő
Kézi kamera: A tandempilóta kezére van rögzítve egy kamera, amivel felveszi az ugrás minden lényeges mozzanatát és természetesen zuhanás közben is. Ebből már vágunk Neked egy olyan filmet, amelyet bátran mutogathatsz mindenkinek.
Külső légi operatőr: Plusz egy operatőr is ugrik veled, aki a zuhanást kívülről is felveszi és az öltözéstől kezdve minden mozzanatot rögzít rólad kívülről is. Nyilván ebből jobb filmet lehet csinálni, hiszen több nézőpontból is látszik az ugrásod minden fontos pillanata.
Két külső légi operatőr: Plusz két operatőr ugrik veled és az egész folyamatot rögzítik. Ez már tv minőségű és színvonalú filmet tesz lehetővé, hiszen a tandemugrás teljes egészét megmutatja, beleértve a Téged kamerázó ember munkáját is.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

16. Tropicarium Budapest

A Tropicarium - köznyelven "cápás állatkert"-ként is emlegetik, amely a világ minden tájáról érkező állatok hadával várja látogatóit az év minden napján. A vízi állatkert lakói között egyaránt megtalálhatók a lusta aligátorok, egzotikus hüllők, kétéltűek, apró majmocskák, szabadon repkedő madarak, és több ezer színes halfaj képviselője, no meg a tengerekben „nehézfiúinak” számító cápák is. A rája simogató medencében minden látogató megsimogathatja és a gondozók segítségével akár meg is etetheti a tengerek eme fenséges élőlényeit.

A Tropicarium ötlete egy Svédországban élő magyar üzletember, Farkasdi Károly nevéhez fűződik.

Ő és családja fejlesztette ki és valósította meg 1990-ben Kolmårdenben, és 2000-ben Budapesten azt az egyedülálló tartalmat, melyet a Tropicarium képvisel.

A vízi állatkert bemutatja az édesvizek halvilágát, beleértve a hazai faunát is, a trópusok élővilágát és a tengerek hihetetlen fajgazdagságát is. A több száz állatfaj 8 teremben csodálható meg, olyan kivételes lehetőségekkel, mint a rája simogatás és a trópusi eső.

1999 szeptemberétől, 8 hónapig zajlott az intenzív építő munka, hogy Budapest „peremén”, a Campona Bevásárlóközpont impozáns épületében 2000. május 26-án megnyithassa kapuit Közép-Európa egyik legnagyobb tengeri akváriumát is bemutató, közel 3000 m²-en elterülő Tropicarium-Óceanárium.

Több száz tonna beton és vas került beépítésre és elhelyezték a zavartalan működést biztosító, speciális csúcstechnológiával rendelkező szűrő- és tisztítóberendezéseket, informatikai rendszereket is. A dekoráció legnagyobb részét saját kezűleg készítették a Tropicarium szakemberei.

A cápaakvárium alatt húzódó 12 méteres látványfolyosónak köszönhetően látogatóink karnyújtásnyira csodálhatják meg a tigris-, és barna cápákat. Csütörtökönként 15 órakor kezdődik a látványos cápaetetés, melynek során a búvárok kézből etetik a ragadozókat. Az esőerdő részen, az aligátorok felett negyedóránként elered a trópusi eső.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

a lap tetejére

17. Aquapark - Aquaworld - Budapest

Az Aquaworld komplexum fürdője két részből áll: az Aquaworld Budapest élményfürdőből, illetve a Aquaworld Resort Budapest szálloda fürdőjéből, ahol összesen 21 medence található.

A medencék egyesített vízfelülete meghaladja a 3300 négyzetmétert és víztömege eléri a 4200 köbmétert.

Belső kialakításában egy Angkor-romtemplom sajátosságait hordozza, szobrai is ehhez a koncepcióhoz illeszkednek. A tizenhét medence közül tizenöt egész évben üzemel. Tizenegy csúszdával rendelkezik a vízi birodalom, a csúszdák hossza összesen 1 kilométer. A csúszdákon kívül egyéb szolgáltatások igénybevételére is lehetőség van az Aquaworld épületében, például masszázs, szauna.

A 35 °C-os talphőmérsékletű, napi 420 m3 vízhozamú karsztkút bőségesen biztosítja a funkcióhoz szükséges vízhozamot. A keletkező szennyvizeket házi tisztítóberendezés teszi ismét környezetbaráttá.

A tisztított víz egyrészt a kerti tavat, másrészt a Mogyoródi-patakot táplálja. Az Aquaworld Budapest élményfürdőt 72 méter átmérőjű, 5 emelet magasságú óriási kupola fedi, a kupola alatti – alátámasztás nélküli – fedett terület 4200 négyzetméter.

A gömbszelet formájú kupola különleges építészeti technológiával készül, amelyet az űrkutatás során fejlesztettek ki. Teljesen átlátszó, több rétegű fóliarendszer védi, és ragasztott fatartókon nyugszik majd. Két cellában meleg levegő áramlik benne és a védelmet nyújt a káros UV-sugárzás ellen.

Változó belső nyomással működik, amelyet szenzorok vezérelnek, az időjárási viszonyoknak megfelelően. A kupola tartószerkezete 40 méter hosszú bordákból készül, amelyek boltozatosan illeszkednek a kupola csúcsában lévő, 8 méter átmérőjű körgyűrűhöz.

Az Aquaworld Budapest élményfürdő egyidejű maximális kapacitása 1800 fő.

Kérjen személyre szabott írásos árajánlatot (elektronikus levélcím a fejlécben)

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Az euróban megadott díjak átszámítása forintra a Magyar Nemzeti Bank Internetes honlapján közzétett hivatalos napi devizaárfolyam szerint történik. (Kattintson rá alul a napi árfolyamokra)

Napi árfolyamok