Ellenőrző kérdések
1. Melyik állítás igaz az Európai Uniónak a jövedelmekről és az életkörülményekről szóló felmérést (Eurostat-SILC) illetően?
   
    
| 
 A.  Tartalmazza mind a verseny-, mind a közszektorbeli munkavállalók adatait  | |
| 
 B. Nem tartalmazza a nők foglalkoztatása szempontjából domináns ágazatok adatait, így az oktatásét és az egészségügyét.  | |
| 
 C. Megbízható idősorokkal rendelkezik  | 
2. Mit hasonlítanak össze az EU-s statisztikák, amikor a nők és férfiak bére közötti különbséget nézik?
   
    
| 
 A. A nők és a férfiak bruttó havi bérét   | |
| 
 B. A nők és a férfiak nettó havi bérét  | |
| 
 C. A nők és a férfiak bruttó órabérét  | 
3. 1995-ben Hollandiában, Nagy-Britanniában, Észtországban, Litvániában és Cipruson volt a legnagyobb a nők és férfiak közötti bérrés a nők rovására. Hogyan változott a helyzet 2005-re?
   
    
| 
 A. Nagy-Britannia, Németország, Észtország és Ciprus került ebbe a kategóriába, és csökkent a bérrés.  | |
| 
 B. Nagy-Britannia, Németország, Észtország és Ciprus került ebbe a kategóriába, és nőtt a bérrés  | |
| 
 C. Hollandia, Nagy-Britannia, Észtország, Litvánia és Ciprus megmaradt ebben a kategóriában, és a bérrés sem változott.  | 
4. Az Eurostat ECHP/SILC, 2005-ös felmérése szerint Magyarország melyik kategóriába tartozott? 
   
    
| 
 A. A magas bérrésű országok kategóriájába.  | |
| 
 B. A közepes bérrésű országok kategóriájába.  | |
| 
 C. Az alacsony bérrésű országok kategóriájába.  | 
5. Mik okozzák a nők és a férfiak bére közötti különbséget?
   
    
| 
 A. Strukturális okok, mint pl. az eltérő képzettség, munkatapasztalat, szakma (foglalkozás), beosztás.  | |
| 
 B. Diszkrimináció.  | |
| 
 C. Strukturális okok és a diszkrimináció együtt  | 
