Ellenőrző kérdések
1. Melyik állítás igaz az Európai Uniónak a jövedelmekről és az életkörülményekről szóló felmérést (Eurostat-SILC) illetően?
|
A. Tartalmazza mind a verseny-, mind a közszektorbeli munkavállalók adatait | |
|
B. Nem tartalmazza a nők foglalkoztatása szempontjából domináns ágazatok adatait, így az oktatásét és az egészségügyét. | |
|
C. Megbízható idősorokkal rendelkezik |
2. Mit hasonlítanak össze az EU-s statisztikák, amikor a nők és férfiak bére közötti különbséget nézik?
|
A. A nők és a férfiak bruttó havi bérét | |
|
B. A nők és a férfiak nettó havi bérét | |
|
C. A nők és a férfiak bruttó órabérét |
3. 1995-ben Hollandiában, Nagy-Britanniában, Észtországban, Litvániában és Cipruson volt a legnagyobb a nők és férfiak közötti bérrés a nők rovására. Hogyan változott a helyzet 2005-re?
|
A. Nagy-Britannia, Németország, Észtország és Ciprus került ebbe a kategóriába, és csökkent a bérrés. | |
|
B. Nagy-Britannia, Németország, Észtország és Ciprus került ebbe a kategóriába, és nőtt a bérrés | |
|
C. Hollandia, Nagy-Britannia, Észtország, Litvánia és Ciprus megmaradt ebben a kategóriában, és a bérrés sem változott. |
4. Az Eurostat ECHP/SILC, 2005-ös felmérése szerint Magyarország melyik kategóriába tartozott?
|
A. A magas bérrésű országok kategóriájába. | |
|
B. A közepes bérrésű országok kategóriájába. | |
|
C. Az alacsony bérrésű országok kategóriájába. |
5. Mik okozzák a nők és a férfiak bére közötti különbséget?
|
A. Strukturális okok, mint pl. az eltérő képzettség, munkatapasztalat, szakma (foglalkozás), beosztás. | |
|
B. Diszkrimináció. | |
|
C. Strukturális okok és a diszkrimináció együtt |
