 porckorongsérv kialakulása |
diagnózis |
késői következmények |
| a betegség tünetei |
a porckorongsérv kezelése |
megelőzés |
A porckorongsérv kialakulásának folyamata
A porckorongsérv (discus hernia) hátterében az esetek döntő többségében a porckorong degenerációja áll. A nagy víztartalmú rugalmas csiolyaközti porckorong (discus intervetebralis) szövetei vízet veszítnek, rostosan átalakulnak, amely folyamat a porckorong rugalmasságának csökkenéséhez, a terhelés biomechanikai káros eloszlásához vezet. A porckorong külső gyűrűinek szerkezete fellazul, hasadékok (fissurák) keletkeznek a rostos gyűrűben. Ezt követően a porckorong belső magja kiboltosul (ezt hívjuk protrusiónak), előrehaladott esetben átszakítva a rostos gyűrűt a gerinccsatornába nyomul (ez a gerincsérv állapota). Az esetek egy részében a porckorongsérv fiatal felnőtteken alakul ki, sokszor extrém mértékű, vagy helytelen irányú terhelést (pl. súlyos tárgy emelése) követően. Ezt a jelenséget környezeti ártalomnak is nevezhetjük, azonban a betegség kialakulásában biztosan részt vesznek genetikai, veleszületett tényezők is (pl. az eleve "gyengébb" szerkezetű porckorongban kisebb erőhatásra is sérv alakulhat ki).
A porckorong anatómiájáról és a sérv kialakulásának folyamatáról nézzen animációt a gerinciskolában!
A porckorongsérv okozhat akut és krónikus panaszokat. Legjellemzőbb tünet - a sérv elhelyezkedésétől függően - az ún. gyöki fájdalom, amely általában végtagba sugárzó égő, húzó fájdalomérzést jelent (isiász). A fájdalom forrása a sérv által nyomás alá került gerincvelőből kilépő ideggyök. Gyakran tapasztalunk érzészavart (zsibbadás, bizsergés, tapintás-csökkenés,stb) illetve az izomerő gyengülését az érintett végtagon. A zsigeri szabályozó idegek érintettségére ún. vegetatív zavarok (vizelési-, székelési problémák, szexuális zavarok) utalnak. A tünetek intenzitása időben változó lehet, a tartósan fennálló panaszok jelentős mozgáskorlátozottságot és életvezetési nehézséget okozhatnak.
A porckorongsérv biztos diagnózisának felállítása többlépcsős folyamat és a korrekt diagnózis elengedhetetlen részét képezi a gyógytási folyamatnak, mivel nagyon gyakran az követendő terápiás útvonalat is meghatározza.
A rövid áttekintés mellett a különböző dianosztikai módszerek részletes lerását megtalálja az gerincdoktor.hu egyéb oldalain.
Fizikális vizsgálat és állapotfelmérés: a panaszok, tünetek felmérése, speciális provokációs tesztek alkalmazása, reflex- és izomerővizsgálatok tartoznak ide. A korrekt diagnózishoz elengedhetetlen a személyes orvos-beteg találkozás és a megfelelő orvosi szakértelem.
Képalkotó vizsgálatok: A hagyományos kétirányú (szemből és oldalról) röntgenfelvétel még mindig nélkülözhetetlen a gerincbántalmak diagnosztikájában, hiszen nemcsak a csontos alkotóelemek ábrázolódnak, hanem számos lágyrész elváltozásra is következtethet az orvos a röntgenfelvételből. A porc- és idegelemek állapotának megítélésére azonban az MR-felvétel (MRI vizsgálat) a legmegfelelőbb, és ma már - előjegyzés alapján - rutinszerűen végzik a porckorongsérv diagnoszikájára. A CT kevésbé alkalmas a porckorong ábrázolására, azonban hatékony eszköz lehet a radiológus, gerincgyógyász kezében ennél a betegcsoportnál is.
Egyéb vizsgáló módszerek: invazív képalkotó módszerekkel (mielográfia, discográfia) adott esetben az idegelemek és a porckorong állapota pontosabban felmérhető. A pszichés állapot felmérése (önkitöltő tesztekkel, vagy pszichológiai vizsgálattal) is fontos lehet a gyógyulási folyamat kimenetelének megítélése szempontjából.
A terápiás módszer meghatározása szakorvosi feladat és számos tényező gondos mérlegelését igényli. Nem húzódik éles határ a konzervatív terápiás módszerek és a műtéti megoldás indikációi közt, sok esetben a tapasztalat és a beteg aktuális állapota a döntő. A képalkotó vizsgálattal kimutatható, a tünetekhez egyértelműen köthető és konzervatív kezeléssel nem uralható panaszokat okozó porckorongsérv az esetek többségében műtéti indikációt jelent. Alarmirozó (tehát sürgős műtétet indikáló) jelek a nagyfokú végtagi izomgyengeség, izombénulás illetve a vegetatív zavarok megjelenése.
A porckorongsérv műtéti terápiás módszerei a discectomia, microsdiscectomia, de szükség lehet fémimplantátm-beültetésére is a gerinc stabilitásának megőrzése céljból. Speciális eseteknél bőrön át végezhető - perkután - endoszkópos eljárások illetve totál porckorong-protézis implantációja is kivitelezhető.
A terápiás megoldásokról olvasson részletesen a "terápiás módszerek" menüpont alatt.
A porckorongsérv késői következményei
Itt nem említjük a műtéti szövődményeket, hanem az alapbetegség krónikus formájáról és az évek alatt kialakuló káros következményekről olvashat.
A porckorongsérv kialakulásával a gerincoszlop egyik legfontosabb rugalmasan szilárd alkotó eleme szenved súlyos károsodást. A biológiai károsodás mellett a biomechanikai egyensúly megbomlása az a következmény, amely tovább rontja a kóros állapotot és a tünetek súlyosbodásához, a betegség krónikussá válásához vezet. A biomechanikailag instabil mozgásszegmentumban stabilizáló folyamatok generálódnak: a csigolyák peremén egymásba kapcsolódó csontos csőrök képződnek, a szallagok megvastagszanak, meszesednek, a kisízületek elmerevednek, felsznük lekopik. Ezt a folyamatot spondylosisnak hívjuk, és végeredménye a mozgásaiban beszűkült, fájdalmas gerinc. A restabilizáló degeneratív folyamatok ugyanis nem respektálják az idegi elemeket és a kisebb-nagyobb idegek nyomás alá kerülnek, így a panaszok időben állandóvá, krónikussá válnak.
A degenerált, rugalmaságát vesztő porckorong miatt a szomszédos gerincszakaszokra nagyobb terhelés hárul és rövid idő elteltével ezek a szegmentumok is károsodni fognak.
A betegség kialakulásának megelőzése
Az egészséges gerinc az aktív és a passzív alkotók biomechanikai egységét jelenti. A passzív elemek közé tartozó porckorong egészségének megőrzése érdekében két fontos tényezőt kell betartanunk:
- az aktív elemek - hátizomzat - megerősítésével (úszás, gerinctorna stb) kevésbé terheljük a porckorongokat, így a káros biológiai folyamatok kevésbé érvényesülnek.
- az ún. gerincbarát életmód a helyes testtartás elsajátítását, az extrém mértékű, illetve irányú terhelés kerülését, a helyes emelési technikák alkalmazását jelenti. Sajnos az nyugati típusú ipari társadalmak jellemző életvitele nem kedvez a gerinc egészségének (ülő életmód, mozgáshiány, elhízás stb), ezért aktív odafigyeléssel, fizikai és lelki "tréninggel" tudjuk megőrizni azt.
Olvasson a porckorongsérv megelőzéséről többet a gerinciskolában és a "megelőzés" menüpont alatt.
