|
Főoldal Hírek Múltunk Intézmények Hírmondó Album Testvérfalu Büszkeségeink Hasznos |
|
A benépesedés megindulása, a német lakosság betelepítése A terület benépesedése már az 1700-as években megindul. A vidék szépsége mellett minden bizonnyal a legeltetési lehetőség, a sertéstenyésztésre alkalmas makkos erdők, a mész-, és szénégetési lehetőség vonzotta az embereket a letelepedésre. Valószínűnek látszik, hogy a megmaradt templomrom is elősegítette, hiszen gazdaságosabb volt a régi felújítása, mint egy újnak a megépítése. Számos hiteles forrásból ismert, hogy Baranya megyébe az 1730-as évek táján - és ezt követően is - újabb és újabb telepes csoportok érkeztek a német birodalom egyes tartományaiból. A községbe települt németek - a már itt élő magyar családokhoz hasonlóan - előnyös fekvésűnek találták Hetvehelyt, ahol is megvetették lábukat. /Takács I., 1980. 7. p./ Az 1800-as évektől a német lakosság került túlsúlyba és a települést mint német falut említik meg az iratok. A község fejlődése a németek betelepítésével meggyorsult. A betelepült német lakosság a magával hozott szokások szerint alakította ki itteni települését is. A németek sajátos falutípusa volt az ún. szalagtelkes úti vagy utcás falu. Német földön már a X. századtól kezdve léteztek ilyen falvak, amelyekre az jellemző, hogy keskeny /8-14 m/ és viszonylag hosszú /60-80 m/ szalag alakú telkek érintkeztek egymással hosszanti oldalukkal. Az úti vagy utcásfalu /Strassendorf/ úgy alakul ki, hogy a szalagtelkek kettős sora foglal helyet, egy a falunk átfutó út két oldalán. A szalagtelken van a lakóház, a gazdasági épületek és az udvar, mögötte a konyhakert gyümölcsössel, esetleg még a szérűskert is. A szántóföld ettol a belső telektől elszakítva foglal helyet a falu határában, legtöbbször több helyütt is. A szalagtelek utca felőli oldalán rendszerint "hajlított udvarházat" építettek a német telepesek. Vagyis a telek egyik hosszanti oldalán - az utca vonalára merőlegesen - az utcára néző keskeny /általában két zsalugáteres szoba -és egy nyitott tornác ablakkal ellátott/ oromzattal helyezkedik el a nyeregtetős /néha kontyolt végű/, az udvar felé oszlopos, nyitott tornácú /németül: gang/ lakóház. Rá merőleges tengellyel, a telek keskeny oldalával és az utcával párhuzamosan a lakóház mögött az istálló és a nagy ajtójú csűr /pajta, félszer/, vagy csak ez utóbbi, ha a lakóház folytatásában van az istálló. Így a csűrök hosszú, zárt sorban falként vonulnak végig a lakóházak és a szérűskertek között /ennek az elrendezésnek hadászati és időjárási: szélvédelmi szerepe is volt /Lehmann Antal: Földrajzi tanulmányutak a Mecseken és környékén, Pécs, 1982. 54-55. p./ Vass Péter, Diplomamunka 1995.
|
|||
|
- A benépesedés megindulása |
|||
|
|