|
Főoldal Hírek Múltunk Intézmények Hírmondó Album Testvérfalu Büszkeségeink Hasznos |
|
A török hódoltság időszaka Az 1526-os mohácsi vereséggel eldőlt az ország sorsa. Az Eszék felől Magyarországra tóduló török sereg Baranya földjén vonult fel, kirabolva, felégetve az útjába eső településeket. De nemcsak a törökök dúlták fel Baranyát, állandó veszélyt jelentettek a falvakra a portyázó végvári csapatok és a német lovasok is. Így történhetett, hogy a XIV. században oly sűrűn lakott. Virágzóan gazdag terület az 1500-as évek közepére már lakatlan pusztasággá változott. A falvakat és lakóikat a török uralom alatt nemcsak a hadak kegyetlen pusztításai tizedelték, elbujdosásra kényszerítette a jobbágyságot az igen súlyos török adórendszer is. Az amúgy is nagy fejadó /harács/ mellett nagyszámú rendes és rendkívüli adót, illetéket, vámot kellett fizetnie a folyton gyérülő számú jobbágyságnak. Helyzetüket még inkább nehezítette az a tény, hogy a történelmi helyzetből eredően nemcsak a töröknek, hanem a régi földesúrnak és a magyar királynak is adózniuk kellett. /Barakonyiné, 1984. 36. p./ Ez az időszak a községet is súlyosan érintette. Gárdonyi Géza az Egri csillagokban - amelyet történelmi dokumentumok alapján írt - megemlékezik a pécsi, szentjakabhegyi pálos kolostorház törökök általi elpusztításáról. Ehhez tartozott a kis hetvehelyi filiális szerzetesház, amelyet a török - a hagyomány szerint - 1550-ben lerombolt, a templomot pedig istállónak használta, majd felgyújtotta. Így elpusztult a templom teljes bútorzata, leszakadt a kórus, leégett a tetőzet, s csak az üres, révedező falak maradtak meg. A török hódoltság időszaka alatt a templomot és környékét hatalmas erdőség vette körül. Itt húzódtak meg, itt találtak menedéket a szénégetők és parasztok, itt tanyáztak és gyújtottak tüzeket - a védett falak között - a felmelegedésre. Ezután még hosszú évtizedeken keresztül állt elhagyatva a romos templom. A falu teljesen elnéptelenedett, illetve a megmaradt lakosság áttelepült a "bakonyai rétre". Jelenlegi helyére csak a XVII-XVIII. században kerülhetett vissza. Ez idő tájt Hetvehely a Nagyvátyi Boóz Tamás szolgabíró járásaként a fehérvári káptalan birtoka volt. A község az 1542-es adólajstromban 3 portával, elszegényedett településként szerepelt. /Takács I., 1980. 6. p./ 1557-ben 2 portával szerepel a rovásadó összeírásban. /Tímár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről, Pécs, 1974-75. 37. p./ A visszavonuló török csapatok, valamint a felszabadító hadak újra nagy pusztítást végeztek a területen. Az 1686-ban végzett, Baranya egész területére kiterjedő összeírás is megemlíti a felszabadító harcok és hadak pusztítását. /Barakonyiné, 1984. 36. p./ Vass Péter, Diplomamunka 1995.
|
|||
|
- A török hódoltság időszaka |
|||
|
|