pongy-csuk-.amur-dévér-süllő-harcsa-halételek-felszerelések

ONLINE NÉZHETÖ-Horgász filmek-képek-halételek-horgész felszerelések               http://www.babaix.atw.hu                       Babaix Egészben sült keszeg kapros-fokhagymás vajjal Hozzávalók: 10 db keszeg kb. 250 g, vaj a sütéshez,  200 g vaj a fűszeres vajhoz, 1 gerezd finomra vágott fokhagyma, 1/2 dl aprított kapor, kevés citromlé, só, fehér bors Tisztítsd meg a keszeget, vágd le a fejét. Sózd be a halat majd süsd ki a vajon ropogósra. Borsozd és sózd meg ismét. Keverd a vajat habosra, add hozzá a kaprot és a fokhagymát. Ízesítsd citromlével, sóval. Tálald a sült keszeget a fűszeres vajjal és főtt burgonyával. A kis dévéreket gyakran összetévesztik az egészen eltérõ kinézetû, teljesen más fajtához tartozó ponttyal. Szemük mérete alapján könnyen megkülönböztethetõek: a dévér szeme ugyanis sokkal kisebb. További lényeges különbség, hogy a dévérnek nincs bajsza, valamint farokalatti úszójában 25 sugár van, míg a pontyéban alig 19-21. A dévérkeszeg, a vízfenék lakója A dévérkeszeg - ez a versenyhorgászok körében népszerû hal - rajokban élõ és meglehetõsen nagyra növõ fehérhalunk. Ha valahol sikerül egyet kifognod, ott valószínûleg többre is számíthatsz. A dévérkeszeg a pontyfélék családjának egyik legnagyobb édesvízi képviselõje. Lapított, zömök felépítése követeztében könnyedén mozog a nádasban, a sekélyebb részeket benövõ vízinövények között. Hosszú, sötét színû hátúszója fekete, mélyen bevágott farokúszója közelében van. A fiatal dévérek ezüstös színûek, felnõve színük mély zöldesaranyra változik. A felnõtt egyedek háta sötét, oldala zöldes barna, hasa pedig fehér. Egyik-másik dévér sajátos színezetû - némely testtájuk lényegesen sötétebb lehet a másiknál. Kezdetben a dévér planktonnal, algákkal táplálkozik, csak késõbb tér át a rovarokra. A dévér elterjedt hal, valamennyi folyónk középsõ és alsó szakaszán megtalálható. De elõfordulhat kavicsbánya-tavakban, víztározókban, valamint a holtágakban, és természetesen nagy tavainkban is. A hegyi patakokat kivéve általánosan elterjedt. A teljesen felnõtt egyedek gyakorlatilag mindent esznek-vízinövényeket, rovarlárvákat, apróhalat, és fõként a vízfenéken élõ puhatestûeket. A nagyobbak és idõsebbek gyakran vadásznak éjszaka halivadékra és apró halakra. Néha egész rajban a felszínre úsznak ez a jele, hogy éppen táplálkozni készülnek.A dévérkeszegek nem válogatósak a táplálékban. Sokféle csalival foghatók: szívesen fogadják a kukoricát, a csontikat, a bojligolyókat, rovarokat és a kenyeret, feltéve , hogy a csalit közvetlenül a fenéken kínálod fel Legjobb dévérezõ helyek Hazánk bõvelkedik jó dévérezõ helyekben, de szinte lehetetlenség lenne akár néhányat is kiemelni. Ennek oka, hogy az adott helyen, a halak csak adott vízállásnál találhatóak meg biztosabban, tehát nagyban függ a vízjárástól. Ezért a folyókon inkább irányadóak számunkra a vízfelszín árulkodó jelei. Tározóban, állóvízen a mélyebb területeket keressük, illetve a nádasok elõtti sekélyeseket. Duna - szinte biztos víz a fõvárosi szakasz, ahol állandó táplálékot találnak a halak a szennyvízkifolyók környékén, igaz itt sok minden mást is foghatunk. Tisza és ált. folyók - mindenhol érdemes próbálkozni, ahol egy kis tangót, vagy visszaforgót sejtünk. Az egyenletesnek tûnõ homokzátonyok egy-két gödre is ígéretes hely lehet. A mély mederben, valamint a partvédõ kövezések elõtt is találnak búvóhelyet a keszegek, itt is van keresni valónk. A Tisza-tó - rengeteg helyet kínál, legjobb talán a Kis-Tisza 4-5 méteres vize, ahol nyáron is biztos a fogás. A nagy tározók - Pécsi-tó, Deseda, Pátka - mélyebb részeiben keressük a dévéreket. Ezek a helyek általában a parttól távolabb vannak. Machbotos horgászat 1 Teljes film A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él. Elérheti a 70 cm hosszúságot és az 5-6 kg-os súlyt bár a 2 kg-os példányok is már nagynak számítanak a hazai vizekben. 3-4 éves korára lesz ivarérett és összeívhat más keszegfélékkel. Ívása áprilistól júniusig tart. Ívás előtt az ivarérett állatok bőrén feltűnő, vaj fehér, apró szemölcsök, nászkiütések jelennek meg melyet a halászok dorozsmának neveznek. Csapatosan ívnak de más halaktól eltérően ilyenkor nagyon félénkek, ezért horgászatuk nagyobb eredménnyel jár június végétől. Tilalmi idő és méretkorlátozás alá nem esik. Zooplankton, árvaszúnyoglárvák, rovarok, alsóbbrendű rákfélék, növények. A nagyobb példányok néha kis hallal is táplálkoznak. Magyarországon az összes folyóban előfordul, holtágakban és a Balatonban is megtalálható. Horgászni kora tavasztól késő őszig lehet. Érdemes érzékeny úszós A fenekező módszer is eredményes lehet de fontos itt is a finom szerelék mert a dévér óvatos hal és a csali lecsipkedésében is a legügyesebb. 0,20-as zsinórnál vastagabbat nem érdemes használni. A dévér szája kicsi, ezért használjunk kisebb csalétket. Gilisztát sem érdemes lógatva feltenni mert azt csak csipegetni, ráncigálni fogja de horgostul nem veszi a szájába. Ha tejes kukoricával horgászunk rá érdemes a kisebb darabokat kiválogatni is csalizás előtt az ujjaink között a kukoricát kissé összezúzni úgy hogy a tej ne fröccsenjen ki. Folyókban jó dévérező helyek lehetnek a hirtelen mélyülő gödrök. Állóvizekben is a mélyebb helyekre vonulnak a dévér csapatok, de szeretik a ritkás nádasok környékét is. A dévér rendkívül érzékeny a vízállás változásaira. Lassú áradáskor a partközelben érdemes horgászni rá. felszerelést használni és horgászat közben folyamatosan etetni. A horgot leengedhetjük a fenékre akkor az úszó kiemelkedése jelzi a kapást. Világrekord: 11,55 kg (1912, Vestijärvi, Finnország) Magyarországon a legnagyobb kifogott példány 5,7 kg-os volt, Nagybajcsnál a Dunából került horogra 1998-ban.