hagyom√°nyhŇĪ magyar katolikusok

SZŇįZ M√ĀRI√ĀNAK, MAGYARORSZ√ĀG KIR√ĀLYNŇźJ√ČNEK
felaj√°nlott honlapja

"B√ćZZATOK, MERT √ČN LEGYŇźZTEM A VIL√ĀGOT"

KATOLIKUS-HONLAP F√ďRUM BEJELENTKEZ√ČS REGISZTR√ĀCI√ď
 
A hozz√°sz√≥l√°sok nem a honlap szerkesztŇĎj√©nek, hanem az egyes hozz√°sz√≥l√≥knak a v√©lem√©ny√©t t√ľkr√∂zik.

(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) V√©gidŇĎ ??
(157) Pius-√ľgy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz√°g
(121) Vil√°gegyh√°z
(54) J√∂vŇĎ/Rem√©ny
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) M√°sok helyett
(199) Kérdések
(34) Hit√ľnk
(77) Fatima
(16) Assisi-√ľgy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASS√ĀG
(88) Evol√ļci√≥
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A vil√°g
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib√°s?
(50) Mag√°n √ľzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) √Ėr√∂meink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendŇĎ?
(28) Vit√°k
(9) Anglikán-kérdés
(2) Al√°√≠r√°sgyŇĪjt√©s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudom√°ny √©s fejlŇĎd√©s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
 
Metanoia
 

Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba

 pro Christi adatok | 2008.10.26 14:06 | 9
Nem suhant át a kérdésen, hanem valóban nem tértem ki rá.
Budapesten √©lek. K√∂zelebbit esetleg valami kev√©sb√© nyilv√°nos m√≥don mondan√©k errŇĎl, ha sz√ľks√©ges. Nem az√©rt, mert titok, hanem, hogy az emlegetett papnak ne gyŇĪlj√∂n meg a baja az√©rt, mert r√°ismernek √©s mert itt d√≠cs√©rem ŇĎt, ami ugye azt jelenti, hogy ezt a jellemzŇĎ fŇĎsodor ellen√©ben tehetem csak meg. √Čs alaptalan is volna, ha b√°rmilyen esetleges kellemetlens√©g √©rn√© emiatt, hiszen nemcsak rendes ember √©s a mai "teol√≥giailag" kiss√© zil√°lt √°llapotok k√∂zepette is hiteles pap, hanem az√©rt ugyanakkor mai pap is, aki semmiben sem szeretne ellentmondani az Egyh√°znak (nem is teszi) √©s teljesen k√©pviseli is azt. Elfogadva, hogy az Egyh√°z, mint mindenkor, mai √°llapot√°ban is AZ Egyh√°z. Mert egy√©bk√©nt √©s tulajdonk√©ppen mi is volna az?
Mindenestre néhány tény:
- idŇĎsebb papr√≥l van sz√≥, aki m√©g viszonylag sok√°ig mis√©zett tridenti m√≥don, teh√°t t√∂k√©letesen otthon van benne
- t√∂rt√©netesen igen nagy t√°j√©kozotts√°g√ļ ember
- hitében is hiteles számomra (óh, magyar nyelv: "HIT"eles!, milyen érzékletes ez is)
- m√©gis elfogadja a NOM-ot, mint a mai Egyh√°zat (mert ŇĎ az Egyh√°zat fogadja el elsŇĎsorban, ahhoz hŇĪ, √≠gy annak mindenkori helyzet√©ben √©l, mint √©ppen √©rv√©nyes katolicizmusban) ez√©rts nem is kultiv√°lja nagyon azt a n√©zetet, miszerint a tridenti az igazi √©s teljesen a NOM szerint √©l
- √©s b√°r ŇĎ a NOM-om bel√ľl konzervat√≠vnak √©s √©rt√©khŇĪnek sz√°m√≠t
- és jól ismeri a tradicionalista mozgalmakat
- mégsem azt tekinti "A" katolicizmusnak, hanem azt, amiben az Egyház mindenkor van. Ennélfogva a mai misét igazi misének tekinti.
- k√∂vetkez√©sk√©ppen a tradicionalista mozgalmat (k√ľl√∂n√∂sen Lefebvre k√∂vetŇĎit) egyfajta miniskizmak√©nt defini√°lja. Szerinte, ha valaki a p√°p√°t√≥l k√ľl√∂n is p√ľsp√∂k√∂t szentel fel, az szakad√°r.
- a belv√°rosi mise ugyan hivatalos √©s definit√≠ve is az Egyh√°z "keret√©ben" zajlik, mint a Motu Propriohoz k√∂tŇĎdŇĎ esem√©ny (egy√©bk√©nt nagyon j√≥l ismer mindent, √≠gy a belv√°rosi mis√©ket is)
- mégis és ezek miatt, fentieket összerakva, inkább elutasító lenne, mint nem az
- am√ļgy minden vas√°rnap mis√©zik ŇĎ maga is

Ezért az igaz ugyan, hogy:
egy ilyen k√©rd√©sfelvet√©s esetleges kimenetel√©t √©n nem tudom elŇĎre sem meg√≠t√©lni, sem megszabni,

mégis és emiatt:
sokkal ink√°bb val√≥sz√≠nŇĪ az, hogy egy ilyen √∂tlettel nagyot √©s t√∂bbet √°rtan√©k, m√©ghozz√° t√∂bb "fronton", mint haszn√°ln√©k, hiszen a reakci√≥ √©s az am√∂g√∂tt megh√ļz√≥d√≥ v√©lem√©ny is sokkal ink√°bb val√≥sz√≠nŇĪs√≠thetŇĎ, mint nem.

Következtetés:
B√°r ezt megint nem √©n szabom meg, de val√≥sz√≠nŇĪs√≠thetŇĎ az a helyzet, hogy ŇĎ √©ppen a maga hely√©n √©s kimondottan ott hiteles pap √©s szem√©lyis√©g (egy√©bk√©nt is, mindenki csak ott tud vagy nem tud az lenni). Ez nem azt jelenti, hogy ez a t√©ny a modern form√°t igazoln√° a trad√≠ci√≥val szemben, csup√°n azt, hogy ŇĎ, szem√©ly szerint, abban hiteles √©s val√≥di pap, illetve, hogy abban viszont hiteles.

Opció:
nem tartozom az ŇĎ gyakori √©s √°lland√≥ besz√©getŇĎpartnerei k√∂z√©, de a k√©rd√©s felvet√©s√©nek lehetŇĎs√©g√©t fentiek miatt az√©rt m√©g nem sz√°mŇĪz√∂m eleve √©s elvi szinten a megeml√≠thetetlen dolgok k√∂z√©.
Csak nem val√≥sz√≠nŇĪ.
√Ām az √∂tlet maga logikus, k√∂vetkezetes √©s szimpatikus.

 Minister Primus adatok | 2008.10.25 22:36 | 8
Egyébként hovávalósi Maga? Elnézést, ha valahol már emlitette és én pedig átsuhantam rajta! :)
Csak gondolkoztam, milyen jó lenne elvezetni azt az Atyát egy igazi misére, pl. a budapesti belvárosi templomba! :D

 pro Christi adatok | 2008.10.23 15:00 | 7
A református ministráns esetével kapcsolatos bejegyzésemnek fejleménye van:
nem b√≠rtam ki, elmentem a lak√≥helyemhez k√∂zeli pl√©b√°nia √∂reg papj√°hoz (pontosan √©s c√©lzottan az√©rt, mert ŇĎ is a NOM-ban szolg√°l √©s teljesen elfogadja azt) √©s mindezt elmondtam neki.
Ezt az√©rt tettem, mert ŇĎ m√©g olyan, aki nem tŇĪri a git√°rt, fŇĎk√©nt nem az olt√°r k√∂zel√©ben m√©g akkor sem, ha emiatt a kedves liber√°lis h√≠vek egym√°s k√∂z√∂tt pocskondi√°zz√°k is. Ezen k√≠v√ľl az, hogy konvert√°l√°som √≥ta m√©g nem l√°ttam k√©zbe√°ldoztat√°st, az annak k√∂sz√∂nhetŇĎ, hogy csak oda j√°rtam mis√©re √©s ŇĎ ezt nem tette gyakorlatt√°. SŇĎt, ha nagyobb √ľnnepen m√°shonnan is j√∂nnek h√≠vek, ezt √°ldoztat√°s elŇĎtt el is mondja. Ezen k√≠v√ľl, megtartotta a templomban a fŇĎolt√°rt is. SŇĎt, a mis√©it √ļgy fejezi be sokszor (n√©ha latinul), hogy nek√ľnk h√°ttal, a r√©gi fŇĎolt√°r fel√© fordulva im√°dkozik vagy t√©rdel elŇĎtte j√≥ ideig.
Nos, bementem hozz√° √©s elmondtam, hogy kij√∂ttem mis√©rŇĎl √©s, hogy mi√©rt.
L√°ttam, hogy mialatt besz√©ltem, pulykav√∂r√∂s lett az arca √©s a k√∂vetkezŇĎket mondta:
nagyon j√≥l tettem, hogy kij√∂ttem a mis√©rŇĎl, az lett volna bŇĪn, ha maradok √©s trag√©dia az, hogy rajtam k√≠v√ľl mindenki boldog volt √©s senki sem ismerte fel ezt. Mindezt megk√∂sz√∂nte nekem. Azt mondta, hogy ez a legdrasztikusabb szents√©gt√∂r√©s volt a papt√°rsa r√©sz√©rŇĎl √©s, hogy ez egy√©rtelmŇĪen a s√°t√°n megnyilv√°nul√°sa volt, sŇĎt, minden ilyen jellegŇĪ dolog az Egyh√°z gyakorlat√°ban az. Bele√©rtve Taiz√©t is, ha ilyesmi ott elŇĎfordul, b√°r ŇĎ errŇĎl nem tudott √©s a "karizmatikus" mozgalmat is. Egyet√©rtett abban is, hogy ez teljesen szekt√°s √©s a s√°t√°n √°ltal befoly√°solt tendencia, amelyre II. J√°nos P√°l szerinte csak az√©rt adhatta √°ld√°s√°t, mert ezeket a jelens√©geket a k√∂rnyezete eltitkolta elŇĎtte.
Azt is mondta, hogy ezt el szeretn√© mondani papt√°rsai k√∂z√∂tt √©s azt is, hogy ezeket a dolgokat napi szinten lehet tapasztalni. Ehhez k√©rte a felhatalmaz√°somat, hogy elmondhatja-e (nevem eml√≠t√©se n√©lk√ľl), amit tŇĎlem hallott. Mondtam, hogy egyenesen k√©rem, hogy mondja el √©s ak√°r a nevem sem titok (ezt persze nem mondja √ļgysem).
Ez√©rt √©n sem tartom vissz√°snak, hogy errŇĎl besz√°moljak.
Azzal z√°rta a besz√©lget√©st, hogy b√°r minden pap √ļgy ismern√© √©s venn√© komolyan a hit√©t, mint egyes laikusok √©s megk√©rt, hogy im√°dkozzam az Egyh√°z√©rt √©s √©rt√ľk, papok√©rt, mert nagyon is r√°szorulnak.
K√≠v√°nom, hogy sok√°ig √°lljon m√©g a pl√©b√°nia √©l√©n: elŇĎre agg√≥dom, hogy amikor m√°r nem ŇĎ lesz ott, esetleg oda sem mehetek m√°r t√∂bbet, ha nem akarok r√∂gt√∂nz√∂tt mis√©vel vagy az amb√≥ban fell√©pŇĎ, hangulatos rockzen√©re lejtŇĎ t√°ncosnŇĎkkel, net√°n karizmatikusan, ekszt√°zisban √©s szentiment√°lis rajong√°sban elal√©l√≥ h√≠vekkel tal√°lkozni.

Egy√©bk√©nt, misszi√≥s vas√°rnap l√©v√©n, a 6 √≥r√°s mis√©t aznap egy indiai sz√°rmaz√°s√ļ verbita tartotta.
Elcsod√°lkoztam, mert a NOM k√∂r√ľlm√©nyeihez k√©pest nagyon tisztess√©ges liturgi√°t vez√©nyelt le, kihozta a maximumot, amit a NOM-b√≥l lehet. Nem volt hanyag, szab√°lytalan vagy lezser, sŇĎt, - b√°r a homilia is √°tgondolt volt - nem arra helyezte a hangs√ļlyt - mint sok NOM-os -, hanem az Eucharisti√°ra. A felmutat√°st pedig - ezt m√°s NOMosn√°l m√©g √≠gy nem l√°ttam - √ļgy v√©gezte, azzal a gesztussal √©s kiv√°r√°ssal, mint a tridentek, csak h√°t ugye fel√©nk fordulva, szembemis√©zŇĎ asztaln√°l. De amit tehetett, megtette, kifejezetten nem a lakoma, hanem az √°ldozati jelleget hangs√ļlyozta ki.
Ez nem a NOM ments√©g√©t jelenti vagy a vele szemben tan√ļs√≠tott kompromisszumot, minthogy azt nem jelentheti, mert az m√°s dolog. Nem is ez√©rt mondom, csak az√©rt √©rdekes volt √©s ezt is el kell mondani. Ha mindenki csak annyira lenne tisztess√©ges, mint az a k√©t NOM-os pap, akivel aznap tal√°lkoztam, m√°r nem lenn√©nek br√©kelŇĎ √©s dalolgat√≥, zak√≥ban liturgi√°t levezetŇĎ √©s szents√©gt√∂rŇĎ papok azzal egy√ľtt, hogy a NOM akkor is NOM marad(na).

 pro Christi adatok | 2008.10.17 23:03 | 6
Kedves V√°gfalvy!
√Čn, √Ėnnel ellent√©tben, teljesen autodidakta vagyok. Ez√©rt nem mondhatn√°m, hogy megv√≠gasztalt, hiszen azzal kellett szembes√ľln√∂m, hogy m√°r az egyh√°zi oktat√°sban ilyen mentalit√°s √©s komolys√°g √©rv√©nyes√ľl. De jobb, ha az ember a val√≥s√°got l√°tja, nem a kirakatot.
A legjobban az A4-es lapra kinyomtatott összes dogma "tetszett" és az a kérdés, hogy akkor most mi a baj?
Isten nem v√°ltozhat, mert akkor nem lenne Isten. Akkor viszont a dogma sem fejlŇĎdhet. √ćgy a szents√©gek mibenl√©te sem v√°ltozhat. A hit az igen, de az IGAZ HIT nem. Ekkor azonban logikusnak tŇĪnik az √Ėn √°ltal felvetett k√©t v√°laszlehetŇĎs√©g k√∂z√ľl a m√°sodik fel√© hajl√°s.
A tendencia ok√°nak √©s annak, hogy ez mi√©rt nem mag√°t√≥l √©rtetŇĎdŇĎ m√°soknak is, √∂sszesen k√©t dolgot tudok elk√©pzelni: 1) direkt van (de mi√©rt? A v√°laszt√≥l tartok, nem kock√°ztatom meg.) 2) nem direkt van (de akkor m√©g ennyire sem √©rtem).
A Harag Napja ut√°n vajon m√©g mit lehet kiki√°ltani relat√≠vnak, fejlŇĎdŇĎnek vagy "k√∂z√©pkori k√∂ltem√©nynek"? (A v√°laszt√≥l megintcsak tarok, mert gyan√≠tom, hogy b√°rmit.)
Egy√°ltal√°n: AZ Igazs√°g vajon f√ľgghet idŇĎbelis√©gtŇĎl, net√°n t√∂rt√©nelmi korszakt√≥l? Lehet, hogy s√ļlya √©s magass√°ga is van? Ha t√∂bbet eszik a kellet√©n√©l, akkor meg is h√≠zhat, vagy idŇĎvel √∂sszemehet? Vagy ha nem nem kap el√©g vitamint, akkor nem fejlŇĎdik, esetleg C-vitamin h√≠j√°n skorbutot is kaphat?
Egy biztos: a k√©t szellemis√©g k√∂z√ľl az egyik BIZTOSAN t√©ved (a t√©ved√©s a jobbik eset). Ez pedig felelŇĎss√©get, az pedig k√∂vetkezm√©nyeket jelent. Kinek-kinek legyen a saj√°t hite szerint: ez √≠gy igazs√°gos √©s nem m√°sk√©nt. √ögyis mindenki csak azt tudja felv√°llani, amit ŇĎ maga k√©pes d√∂nteni. M√©g ha valaki m√°st mond, mint amit gondol, az sem megold√°s, mert a "k√∂z√©pkori mes√©lŇĎ" a ves√©kbe l√°t. √Čs k√∂nnyen lehet, hogy a "k√∂z√©pkori mes√©lŇĎ" szeretete √©s igazs√°goss√°ga ok√°n elŇĎszeretettel firtatja majd azt a komolys√°got, felelŇĎss√©get, m√©lys√©get √©s figyelmet, amellyel a dologhoz hozz√°√°lltunk.
A volt tanulótárs kérdésére, hogy akkor most mi a probléma, nekem az a válaszom, hogy:
Ez.


 V√°gfalvy adatok | 2008.10.17 14:35 | 5
A katekizmusb√≥l k√©sz√ľltem elsŇĎ√°ldoz√°sra √©s b√©rm√°l√°sra. Akkor megtanultam a katholikus alapigazs√°gokat.
K√©sŇĎbb az ElŇĎd-f√©le dogmatik√°b√≥l tanultam egy √©vig a fŇĎiskol√°n - ez a k√∂nyv m√©g a hitigazs√°gokat √≠rta le hagyom√°nyos m√≥don, annak ellen√©re, hogy t√∂bb fejezetben rahneri megk√∂zel√≠t√©sben is megmagyar√°zza a hitt√©telt.

A piarista fŇĎiskol√°n a "dogmatik√°t" a Schneider-f√©le k√∂nyvbŇĎl adt√°k elŇĎ, √©s nem t√ļlzok, ha kimondom, hogy 3 √©v alatt egyetlen √≥r√°n sem volt sz√≥ egyetlen dogm√°r√≥l sem. Tal√°lkoztam olyannal, hogy DenzingerbŇĎl egy-egy mondatot kiragadva mintegy vicc t√°rgy√°v√° tett√©k.
MielŇĎtt esetleg utal√°s t√∂rt√©nt volna egy hitigazs√°gra, t√∂bbszŇĎr ki lett hangs√ļlyozva a dogmafejlŇĎd√©s.
Eleinte t√ľrelmesen (vagy ink√°bb t√ľrelmetlen√ľl) v√°rtam, mikor lesz sz√≥ hit√ľnk szent dogm√°ir√≥l, de hi√°ba. Amikor sz√≥v√° tettem olyanok elŇĎtt, akik m√°r valamit tanultak elŇĎttem, azt v√°laszolt√°k, hogy majd a vizsg√°k elŇĎtt megkapjuk kinyomtatva egy A4-es lapon az √∂sszes dogm√°t, √©s k√ľl√∂nben is, mi bajom van... (Ňźket k√©sŇĎbb papp√° szentelt√©k.)

A szentmis√©vel kapcsolatban t√ļlhangs√ļlyozt√°k a mise lakoma-jelleg√©t, az √°ldozatot √©rintŇĎlegesen eml√≠tett√©k.

A b√©rm√°l√°sr√≥l megtudtam, hogy az a kereszt√©ny-felnŇĎttkor szents√©ge. Az utols√≥ kenet is m√°s lett, mint ami volt. Az √°ldoz√°s elŇĎtt nem fontos gy√≥nni, ha a bŇĪneinket megb√°ntuk, √©s a legk√∂zelebbi gy√≥ntat√°si alkalommal meggy√≥njuk.

V√©g√ľl meg√°llap√≠tottam, hogy k√©t lehetŇĎs√©gem van:
1. vagy elhiszek mindent - azt, hogy a hit v√°ltozhat, √©s ami 25 √©vvel ezelŇĎtt igaz volt, ma m√°r nem igaz (sŇĎt akkor tal√°n isten is v√°ltozik, ez√©rt nem is lehet Isten),
2. nem hiszek el az eg√©szbŇĎl semmit, √©s maradok a r√©gi katekizmusn√°l, √©s a r√©giek hit√©t hiszem.

Fogalmam sincs h√°ny papot szenteltek ilyen dogmatikai tud√°ssal, de ha csak egyetlen egyet is, az az egy h√°ny katolikus √ľdv√∂ss√©g√©t fogja vesz√©lyeztetni? Ennek tudat√°ban m√°r √©rtem, mi√©rt tartj√°k ezek csup√°n k√∂z√©pkori k√∂ltem√©nynek a Harag Napj√°t!

 pro Christi adatok | 2008.10.16 22:17 | 4
Szomor√ļan hallom, hogy ez nem szokatlan.

Azt pedig nem √©rtem, hogy ha a szemin√°riumban az elŇĎad√≥ szem√©lyes ellenszenvvel viseltetik a trad√≠ci√≥ ir√°nt, akkor mi√©rt nem jelenthetŇĎ ki az, hogy egyszersmind a katolikus tan√≠t√°s ir√°nt is ellenszenvvel viseltetik? Hiszen ha eddig ez k√©pviselte "A" katolikus tan√≠t√°st, most pedig m√°s, akkor logikusan valamelyik nem az igazi. De melyik nem? Vagy akkor az, ami eddig volt, az nem volt val√≥di? Vagy net√°n el sem gondolkodnak ezen? HA pedig igen, akkor milyen logika vagy erk√∂lcsi √©rz√©k ment√©n √°ll√≠tj√°k azt, hogy ellenezni val√≥ az, amit addig az Egyh√°z hitelesk√©nt √©lt meg √©s tan√≠tott?
Az a dogma vagy tan√≠t√°s, amelyik v√°ltozhat, az definici√≥ szerint nem felel meg a dogma fogalm√°nak. Ez√©rt abszurd sz√°momra a dogmafejlŇĎd√©s fogalma is. Ez olyan eretnek√≠zŇĪ gondolatnak tŇĪnik nekem, de h√°t pl. az arianizmus idej√©ben elŇĎfordult m√°r, hogy √©ppen a t√∂bbs√©g volt eretnek p√ľsp√∂k√∂st√ľl √©s mindenest√ľl. De ki vagyok √©n, hogy ezt meg√≠t√©ljem? √Čn csak gondolok dolgokat - no meg olvasom a dogmatik√°t √©s a katekizmust, ezt √∂sszevetem a lutheri √©s k√°lvini tanokkal √©s ebbŇĎl alak√≠tom ki azon v√©lem√©nyemet, amellyel megk√ľl√∂nb√∂ztetni igyekszem a helyeset a torzultt√≥l.

√Ėkumen√©: sz√°momra √ļgy tŇĪnik, hogy ez a fogalom nem jelenthetn√© azt, hogy ha egy "felekezet" tan√≠t√°saiban elt√©r a val√≥s√°gt√≥l √©s az eredettŇĎl, sŇĎt, annak tagad√°s√°ra √©p√ľl, akkor az mer√≠ti ki az √∂kumenizmus fogalm√°t, hogy az, aki megmaradt az igazs√°gban, hozz√°idomul ahhoz, aki nem. A bennem l√©vŇĎ √©rtelmezŇĎ sz√≥t√°r szerint ez ink√°bb kb. a t√©velynek tett engedm√©ny (teh√°t, ha ez √≠gy van, akkor bŇĪnr√©szess√©g) √©s √°rul√°s c√≠mszavak alatt volna keresendŇĎ. Felt√©ve persze, ha tiszt√°n l√°tok, hiszen igen z√∂ldnek sz√°m√≠tok, mint katolikus. Nekem csak az f√°j, hogy am√≠g √©n meglett fejjel, hosszas √©r√©s √©s tanul√°s ut√°n tudatosan d√∂ntve bel√©ptem valahov√°, mert azt tartottam igazs√°gnak, amit √©s ahogyan tŇĎl√ľk (mint k√∂zvet√≠tŇĎktŇĎl persze) igaznak ismertem fel, nos, ott pedig azt kell l√°tnom, hogy sokszor √©ppen a "belesz√ľlettek" √©s az ott l√©vŇĎ "hivat√°sosok" pedig ser√©nyen k√©pesek bojkott√°lni √©ppen azt a szellemet, amirŇĎl √©n azt gondoltam, hogy annak k√∂z√∂ss√©g√©be l√©ptem be, ahol azt √©lik √©s k√©pviselik.
Egy√©bk√©nt, m√©g ha el is fogadjuk azt, hogy n√©mely helyzetben v√°ltoztat√°sok sz√ľks√©gesek - nem tanb√©liek, mert az m√°r elhajl√°s ugye, hanem "gyakorlati v√°ltoz√°sok - ez akkor sem EZT kellene, hogy jelentse.

Egy√©bk√©nt √©n magam hallottam egy papt√≥l, aki a trad√≠ci√≥t r√∂pk√©n √©rintve tartott elŇĎad√°st a h√≠veknek, hogy a trad√≠ci√≥ az, amely azt hiszi, hogy a szentmise csak akkor √©rv√©nyes, ha n√©gy szarvval ell√°tott csakis kŇĎolt√°ron mutatj√°k be. √Čn, mivel √©ppen a trad√≠ci√≥ szellem√©t tanulm√°nyozva t√©rtem √°t - mert abban ismertem fel azt, amit a katolicizmus k√©pvisel - ezt m√°r akkor is tudtam, hogy ez mekkora val√≥tlans√°g, sŇĎt, "vet√≠t√©s". Azon hallgat√≥s√°g azonban, aki ezt hallgatta, azok ettŇĎl fogva VAL√ďBAN ezt hiszik "A" trad√≠ci√≥ l√©nyeg√©nek. Okos. Csak a motiv√°ci√≥t nem igaz√°n √©rtem.

A "sz√©lsŇĎs√©ges" sz√≥t csak a pejorat√≠v √©rtelemben szok√°s haszn√°lni, pedig ennek van egy olyan jelent√©se is, hogy valaki sz√©lsŇĎs√©gesen kitart az igazs√°g keres√©s√©ben √©s abban, hogy sz√©lsŇĎs√©gesen megalkuv√°smentesen k√©pviselje azt, amit annak ismer fel. Ilyen √©rtelemben, ha J√©zus nem volna sz√©lsŇĎs√©ges, akkor nem az volna, Aki. Biztosan sz√©lsŇĎs√©gesen merev vagyok, de ezt annyira √≠gy gondolom, hogy ennek ellenkezŇĎj√©rŇĎl semmilyen √©rv nem tudna meggyŇĎzni.

Most vagy √©n vagyok sz√©lsŇĎs√©ges m√°r egybŇĎl, mint z√∂ldf√ľlŇĪ katolikus, vagy az a sz√©lsŇĎs√©ges, aki szerintem elferd√≠ti, meghamis√≠tja a hit√©t, annak igazs√°g√°ban nem √°llhatatos √©s a hamiss√°ghoz √©s az abszurdhoz igazodik. Mondjuk l√°ttam m√°r olyat az √©letben, hogy valaki, aki eleve benne √©lt valamiben, az att√≥l m√©g nem biztos, hogy √©rett szem√©lyis√©g is volt egyben. De ha ezt mondom, akkor sz√©gyenteljes dolgon kapom magamat: azon, hogy a magam √©rvel√©s√©t esetleg szemellenzŇĎsen tartom az igaz √©rvel√©snek, ami viszont baj lenne.
Csak nem l√°tom, hogy hol kikezdhetŇĎ a gondolatmenet, de h√°t korl√°tolt√©kn√°l, amilyen a halad√≥k szerint √©n vagyok √©s sz√©lsŇĎs√©gesekn√©l ez m√°r csak √≠gy van.

Most vagy t√©vedek, vagy nem vagyok el√©gg√© tiszt√°nl√°t√≥ √©s akkor nincs igazam - ez is lehet -, hiszen k√∂nyvekben, √≠r√°sokban, pr√©dik√°ci√≥kban az√©rt tal√°lkozom olyan szerzŇĎkkel, papokkal, stb, akik szerintem hitelesek √©s h√°t ŇĎk is most papok, teh√°t formailag be tudtak √°llni az √ļjba. Vagy lehet, hogy m√°r most rohaml√©ptekkel sodr√≥dom a sz√©lsŇĎs√©gess√©g ir√°ny√°ba? Sz√©lsŇĎs√©ges vagyok, sz√©lsŇĎs√©ges vagyok: √≠zlelgetem ezt a sz√≥t, sosem lehet tudni ...

 akolitus adatok | 2008.10.16 17:28 | 3
A t√∂rt√©nete megd√∂bbentŇĎ, de sajnos nem szokatlan. A NOM-on nevelkedŇĎ kispapok a szemin√°riumokban a tradici√≥r√≥l olykor ellentmond√°sos, pontatlan, hi√°nyos tan√≠t√°st hallhatnak, nemegyszer az elŇĎad√≥ professzor a tradici√≥ ir√°nt val√≥ szem√©lyes ellenszenv√©vel egy√ľtt.
Az ilyen h√°tt√©rtud√°ssal felszentelŇĎdŇĎ papok k√∂z√ľl nem egy, a tradici√≥hoz ragaszkod√≥ h√≠veket (√©s klerikusokat is) sz√©lsŇĎs√©ges megnyilv√°nul√°snak b√©lyegzi, s azt gondolja, hogy ezek ellens√©gei a halad√°snak √©s modern teol√≥giai gondolkod√°snak. √ćgy azt√°n nagyon sokan √°tesnek a l√≥ m√°sik oldal√°ra.
Személyes tapasztalatom:
√Čvekkel ezelŇĎtt r√©szt vettem Mil√°n√≥ban az √©v v√©gi taiz√©i tal√°lkoz√≥nak. Sokan voltunk magyarok, √≠gy a magyarok sz√°m√°ra k√ľl√∂n szentmis√©t hirdettek. N√©h√°ny magyar pap koncelebr√°lt a mis√©n. Id√°ig semmif√©le eml√≠t√©sre m√©lt√≥ dolog nincs a dologban, hiszen a NOM megengedi a koncelebr√°l√°st. Ami viszont sokunk sz√°m√°ra megd√∂bbentŇĎ √©s botr√°nyos volt ezen a mis√©n, az az volt, hogy az eml√≠tett koncelebr√°l√≥ papok √ļgy gondolt√°k, hogy a taiz√©i √∂kumenikus szellem nev√©ben a jelenl√©vŇĎ m√°smilyen felekezetek lelk√©szei is koncelebr√°ljanak. Ami azt jelentette, hogy ugyanann√°l az olt√°rn√°l a katolikus papok mellett egy evang√©likus lelk√©sz is "√°tv√°ltoztatta" a saj√°t kenyer√©t √©s bor√°t, s a katolikusok is ezt tett√©k, majd √°ldoz√°skor mindenkit felsz√≥l√≠tottak, hogy a saj√°t felekezet√©nek megfelelŇĎ sor√°ba √°lljon. Milyen sz√©p is az √∂kumenizmus! :(((

(Az m√°r csak a "sz√©lsŇĎs√©gesek" v√©lem√©nye, hogy mindez s√ļlyos szents√©gt√∂r√©s √°r√°n val√≥sult meg.)

 pro Christi adatok | 2008.10.15 22:41 | 2
Ius murmurandi.

Szeretn√©m egy friss konvertita egyik √©lm√©ny√©t megosztani az ez ir√°nt √©rdeklŇĎdŇĎkkel, hangs√ļlyozva, hogy az illetŇĎ - aki jelen esetben √©n vagyok - nem akar p√°p√°bb lenni a p√°p√°n√°l. Azonban √ļgy tartom, hogy ezt az esem√©nyt, mely csak p√©lda - de annak kiv√°l√≥ - v√©tek volna nem r√∂gz√≠teni az ut√≥kor sz√°m√°ra, amely ut√≥kor tal√°n m√°r √©rteni sem fogja, mi√©rt gondolkodtak olyan √©rthetetlen√ľl dolgokr√≥l elŇĎdeik, amely dolgok nekik m√°r oly term√©szetesek. De akkor jogosan vetŇĎdik majd fel a k√©rd√©s: ki az a k√©t szereplŇĎ k√∂z√ľl, aki elvesztett valamit, nevezetesen az eredeti alapok szellem√©t? √Čs ha ez net√°n az ut√≥kor lenne, akkor ott √©s annak gyakorlat√°ban - √©s √≠gy l√©nyegis√©g√©ben is - m√©g val√≥ban arr√≥l az eredeti dologr√≥l van-e sz√≥ vil√°gukban, amelyet elvileg szerint√ľk ŇĎk √©lnek meg hitelesen?
A hiteless√©g ugyanis alapvetŇĎ k√©rd√©s √©s ez t√∂bbnyire a gyakorlatban is kinyilv√°n√≠tja mag√°t.

Az élmény maga pedig eképpen szól:
√ļgy alakult, hogy nem otthon, hanem egy m√°sik ker√ľletben tart√≥zkodtam ma, √≠gy ott mentem el a vas√°rnapi szentmis√©re.
V√°runk-v√°runk a kezd√©sre elm√©lkedŇĎ csendben, egyszercsak a bej√°rat felŇĎl zsong√°s √©s √©rzelmes git√°rpenget√©s hangja t√°mad. Git√°ros fiatalok j√∂ttek. Kicsit zavar√≥ volt, hogy mik√∂zben a hely√ľkre igyekeztek, csengŇĎ-bong√≥ hangokat adva, meg-megbotlottak saj√°t git√°rjukban, vagy √©ppen az√©rt, mert zsebredugott k√©zzel k√∂zlekedtek a templomban, √≠gy nem csoda, ha a padok k√∂z√© l√©pve elvesztett√©k egyens√ļlyukat. Mindehhez valami √°ltal√°nos √©s √°lkenetteljes, √°lkereszt√©ny √©s √°lj√≥s√°gos √∂r√∂kmosoly az ŇĎ √©s a k√≠s√©rŇĎ tan√°rok (nagy kereszt a nyakban) arc√°n, amilyeneket egyes zar√°ndokok meghatott arcain l√°tni, mik√∂zben szorongatj√°k a helyben v√°s√°rolt mŇĪanyag SzŇĪzanya-giccset. Feltolult bennem valami nem √©ppen pozit√≠v, de m√©g b√≠rtam, mert az j√°rt a fejemben, hogy nem megyek ki szentmis√©rŇĎl √©s nehogy m√°r p√°p√°bb legyek a p√°p√°n√°l friss konvertitak√©nt.
ElŇĎj√∂tt a pap √©s elmondta, hogy k√∂sz√∂nts√ľk szeretettel a fiatalokat, akik az ŇĎ tan√≠tv√°nyai. ElkezdŇĎd√∂tt a mise (git√°rral-ekkor m√°r alig tudtam a helyemen maradni). Valahogy √ļgy √©rzem, hogy az, hogy valami szok√°ss√° v√°lt, m√©g nem biztos, hogy oda is val√≥, ahol az szok√°ss√° v√°lt.
√Ām ekkor j√∂tt az igaz√°n j√≥ dolog: a pap bemutatta a ministr√°nsokat √©s azt mondta, hogy ez a mise att√≥l is k√ľl√∂nleges √ľnnep, merthogy ezt az √∂kumenizmus szellem√©nek jegy√©ben is celebr√°lja.
(Am√ļgy a ministr√°nsok √©s a felolvas√≥k SZABADIDŇźRUH√ĀBAN VOLTAK, abban mentek az olt√°r k√∂zel√©be!) De, hogy visszat√©rjek a ministr√°nsbemutat√°sra √©s, hogy ez mi√©rt k√ľl√∂nlegesen j√≥ a pap szerint, mert:
az egyik MINISTR√ĀNS REFORM√ĀTUS VOLT!
Az Olt√°riszents√©g k√∂r√ľli szolg√°latban egy olyan hitŇĪ, akinek hit√©nek ALAPJA az Olt√°riszents√©g, a szentmise √©s a Katolikus Egyh√°z tagad√°sa, illetve t√°mad√°sa! Ezt meg is teszik mindig √©s erre oktatj√°k a gyerekeiket is. √Čn magam sosem tudok reform√°tus ismerŇĎs√∂mmel √ļgy besz√©lni k√©t sz√≥t, hogy ne kezdene szinte r√∂gt√∂n a k√∂sz√∂n√©s ut√°n bŇĎsz "katolikusoz√°sba", kifejtve, hogy "ez a katyvasz kifejezetten a s√°t√°n mŇĪve √©s teljes k√°rhozat".
√Ėkumenizmus? Ez lenne az? J√©zus - j√≥llehet azt mondta, hogy senkit se "rekessz√ľnk ki", mint felebar√°unkat, de itt nem errŇĎl van sz√≥, ezek nem √∂sszemoshat√≥ p√©ld√°k: Ňź is vajon "√∂kumen√©t" v√°llalt a farizeusokkal, a szadduceusokkal, a templomban kereskedŇĎkkel, a tagad√°ssal, a hamis tanokkal? Ha pedig az Egyh√°z (melybŇĎl csakis egy lehet) saj√°t hit√©t tartja igaznak √©s saj√°t mag√°t tartja AZ Egyh√°znak, akkor hogyan √©rtelmezheti √≠gy a p√°rbesz√©det? Ha pedig a protest√°ns saj√°t tanait tartja igaznak, akkor mellesleg r√©sz√©rŇĎl sem lehet ez becs√ľltes magatart√°s szerintem. Nem fogalmazott √©s cselekedett J√©zus el√©g kem√©nyen ahhoz, hogy ne keverj√ľk √∂ssze a felebar√°ti szeretetet √©s egyben az Ňź szeretet√©t a tagad√°sssal val√≥ v√©gsŇĎkig menŇĎ ellenszeg√ľl√©st illetŇĎ kompromisszumokal? Ňź vajon ezt tette?
EZ AZ √ĖKUMEN√Č? Mellesleg, m√©g a II. Vatik√°ni zsinat ide vonatkoz√≥ dokumentumai is √ļgy √©rtelmezik a p√°rbesz√©det m√°s vall√°sokkal, hogy √ļn. "gyakorlati" vonatkoz√°sban lehets√©ges ez csak, de nem hitb√©li dolgokban. Ezt m√°r pr√©dik√°lni is hallottam papt√≥l templomban nagyon helyesen √©s olvastam is ilyen szellemŇĪ √©rtelmez√©seket. Itt pedig odaengednek az Olt√°riszents√©g szolg√°lat√°ra valakit, akinek hitvall√°s√°ban ez √°ll (id√©zem sz√≥ szerint, a Heidelbergi k√°t√©b√≥l):
"A pápás mise "Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás. A képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak."
Ňź szolg√°lt teh√°t az olt√°rn√°l, mik√∂zben a pap √©s mindenki arca ragyogott a marcip√°nos, rosszul meg√©lt √°lj√≥s√°goss√°gt√≥l.

Néhány idézet az Oltáriszentség szolgálatának és a protestáns hittételek közötti boldog harmónia témájában:

II. Helvét hitvallás:

"Az ev√©snek eme m√≥dja szerint a kapernaumbeliek egykor azt hitt√©k, hogy √≠gy kell majd enni√∂k az √ör test√©t. De az √ör megc√°folta ŇĎket. (J√°n. 6,63) Mert valamint a Krisztus test√©t, bŇĪn √©s iszonyatoss√°g n√©lk√ľl testik√©ppen megenni nem lehet: azonk√©ppen nem is testnek val√≥ eledel az. Ezt mindenki k√©nytelen bevallani. Mi teh√°t helytelen√≠tj√ľk a p√°p√°k hat√°rozm√°nyai k√∂z√∂tt az ide vonatkoz√≥ k√°nont, (Ego Berengarius de consecrat. distinct. 2.) mert az ŇĎs h√≠vŇĎk nem hitt√©k, √©s mi sem hissz√ľk, hogy Krisztus test√©t testi sz√°jjal, testik√©ppen √©s val√≥s√°ggal kell enni.

B√°tran kinyilatkoztatjuk, hogy a mise, amint az manaps√°g az egyetemes r√≥mai egyh√°zn√°l gyakorlatban van, a mi egyh√°zainkban...elt√∂r√∂ltetett. Bizony√°ra nem helyeselhetj√ľk, hogy az √°ld√°sos cselekm√©nybŇĎl hi√°baval√≥ l√°tv√°nyoss√°g lett, amely szint√©n fizet√©ses, vagy b√©r√©rt v√©gzett dolog, √©s hogy azt mondogatj√°k, hogy abban a pap mag√°t az √ör test√©t teremti elŇĎ √©s azt √°ldozza meg val√≥s√°ggal √©lŇĎk √©s holtak bŇĪneinek bocs√°nat√°√©rt, sŇĎt mi t√∂bb, az √©gben lak√≥ szentek tisztelet√©re √©s magasztal√°s√°ra vagy eml√©kezet√©re...
...√≥vatoss√°gra figyelmeztet√ľnk mindenkit, hogy k√∂z√∂mb√∂s dolognak ne tekintse a mis√©t √©s a k√©peknek templomban val√≥ tart√°s√°t, mint ahogy n√©melyek szokt√°k, holott azok val√≥s√°ggal nem k√∂z√∂mb√∂s dolgok."

Ezzel szemben, a katolikus katekizmus szerint:
"Az Eucharisztia szentsége az egész liturgia szíve-közepe Jézus Krisztus Egyházában..."
√Čs val√≥ban: mi m√°s is a szentmise, mint √©ppen az Eucharisztia √ľnnepe? EttŇĎl nem sima Istentisztelet vagy nat√ļr pr√©dik√°ci√≥.

Idézet a ministánsok szabályzatából:

"A ministr√°nsok a pap mellett kisebb szolg√°latokat v√©geznek a mise, a szents√©gek kiszolg√°ltat√°sa √©s egy√©b szertart√°sok sor√°n. OLYAN SZEM√ČLYNEK KELL TEH√ĀT LENNIE, AKI A H√ćVŇźK NEV√ČBEN, vagy egy√ľtt vel√ľk v√°laszolgat √©s szolg√°l a papnak az istentiszteleteken - a szentmis√©n -, a liturgi√°ban. Ezt a szolg√°latot az ŇĎsegyh√°z keletkez√©sekor m√°r igen fontosnak tartott√°k, fiatal, becs√ľletes √©s HIT√úKBEN KIPR√ďB√ĀLT SZEM√ČLYEKET TARTOTTAK ERRE A TISZTS√ČGRE ALKALMASNAK.
Az oltárnál szolgáló ministráns gyerekek, ifjak szorosan kapcsolódnak a Liturgiához.
A ministr√°nsok - rendszerint - h√≠veink csal√°dtagjai, akik m√°r otthonukb√≥l hozz√°k a rendszeres hitgyakorlatot, vagy ellenkezŇĎ esetben csal√°djukba viszik hit√©lm√©nyeiket.
A hitbeli tud√°sa jelentŇĎsen t√∂bb legyen, mint azoknak, akik csak hittan√≥r√°kon vesznek r√©szt."

A pap ezeket a t√©nyeket vajon ismeri? Ha nem, hogy lehet pap? Ha igen, akkor mitŇĎl nem szents√©gt√∂rŇĎ?
Arr√≥l nem is besz√©lve, hogy az Olt√°riszents√©g k√∂r√ľl hogyan "szolg√°lhat" olyan, aki gy√≥nni sem tud, merthogy n√°la azt is elt√∂r√∂lt√©k? SŇĎt, mit csin√°l keresztvet√©skor vagy a szentek eml√≠t√©sekor egy reform√°tus "ministr√°ns"?

Azt hittem, hogy legut√≥bbi megr√°zk√≥dtat√°somn√°l, amikor egy interj√ļban egy szerzetes pap, ker√ľlni akarv√°n a merev vaskalaposs√°g gyan√ļj√°t, a radik√°lis szekularic√°ci√≥ √©s a felvil√°gosod√°s teljes h√≠v√©nek mondta mag√°t, kereszt√©ny K√°ma Sz√ļtra kiad√°s√°t szorgalmazta √©s azt √°ll√≠totta, hogy a homoszexualit√°s meg√≠t√©sl√©se is, mint annyi m√°s a t√∂rt√©nelem folyam√°n, igaz√°n v√°ltozhatna m√°r egyh√°zi berkekben (vagyis: akkor a teljes Biblia idevonatkoz√≥ meg√°llap√≠t√°sai √©s a tan√≠t√≥hivatali megnyilatkoz√°sok, valamint a katek√©zis ezernyi idevonatkoz√≥ t√©telei RELAT√ćVAK √©s V√ĀLTOZHATNAK) - nos, azt hittem, enn√©l rosszabb m√°r nem lehet. Nem is, de legal√°bb majdnem ennyire az√©rt m√©g igen, √ļgy l√°tszik.
R√°ad√°sk√©nt szemmel l√°that√≥an mindenki a vil√°g legterm√©szetesebb m√≥dj√°n viselkedett, feltŇĪnŇĎen nagy √∂r√∂mtŇĎl √©s megel√©gedetts√©gtŇĎl sug√°roztak a kereszt√©ny sz√≠vek.
Ultrar√°ad√°sk√©nt, a k√∂z√∂ns√©g mellett mindez egy katolikus iskola n√∂vend√©kei sz√°m√°ra is ilyen term√©szetes (lehet, hogy n√©melyikbŇĎl pap is lesz) √©s mi t√∂bb, az ŇĎket oktat√≥, √©ppen mis√©t bemutat√≥ pap sz√°m√°ra is, sŇĎt, egyenesen ŇĎ szervezte √≠gy √©s nagyon √∂r√ľlt ennek. Ilyenkor az ember, l√°tv√°n az ut√°np√≥tl√°s helyzet√©t (h√≠vek√©t √©s papok√©t egyr√°nt), elsŇĎ indulat√°b√≥l arra gondol, hogy itt a v√©g. EgyszerŇĪen ennyi. Azt√°n esz√©be jut, hogy ember √ľgyk√∂dik, Isten v√©gez √©s, hogy nincs-e mindez meg√≠rva? Dehogynem.

√Čreztem az arcomon (√©n, mint konvertita!) a hŇĎt, ami annak jele volt, hogy a v√©r az arcomba tolult. P√°r percig k√ľzd√∂tt bennem az, hogy egyr√©szt mis√©rŇĎl kimenni nemigaz√°n katolikus magatart√°s, m√°sr√©szt azzal, hogy vajon v√©gig tudom-e n√©zni mindezt. Pl, amikor a szents√©gtagad√≥-hitŇĪ "ministr√°ns" az √∂kumen√© boldogs√°g√°t√≥l eltelve elkezdi szolg√°lat√°t az olt√°r k√∂r√ľl a t√∂bbiekkel egy√ľtt kir√°ndul√≥ruh√°ban, vagy, hogy net√°n m√©g az Eucharistia kiszolg√°ltat√°s√°ban is seg√©dkezni fog?
Nem tudtam magamat kitenni annak sem, hogy v√©gign√©zzek egy k√©zbe√°ldoztat√°st, mert abban m√°r majdnem biztos voltam, hogy csakis ez k√∂vetkezhet. Tudom, hogy lehet, de nekem errŇĎl mindig az jut eszembe, mintha valaki a visszaj√°r√≥√©rt tartan√° a kez√©t a boltban.
Nem akartam olyasminek tan√ļja lenni, amit nem sokkal ez elŇĎtt l√°ttam: egyik illetŇĎ zsbretett k√©zzel j√°rult √°ldozni (√©s tehette), majd ugyan√≠gy zsebretett k√©zzel, j√≥√≠zŇĪn r√°gva ment ki a templomb√≥l, hiszen ami√©rt j√∂tt, azt m√°r letudta. Vagy: fiatal sr√°c cuppan√≥s biciklis nadr√°gban √°ll a pap el√©, kez√©t ny√ļjtja, majd amikor bevette sz√°j√°ba √©s lenyelte az osty√°t, leoml√≥, dauerolt haja m√∂g√ľl odasz√≥l ott √°ll√≥ t√°rs√°nak vag√°nyan bazsalyogva, mondv√°n:
"ENERGY, yeah!"
Ilyen jeleneteket nem akartam bevárni és voltam annyira rossz, hogy ezeket eleve ott, akkor nem zártam ki.
Ekkor olyat tettem, amit mindig megvetettem m√°sokban: kij√∂ttem a mis√©rŇĎl! Ott akkor √ļgy √©reztem, hogy ez a kev√©sb√© antikereszt√©ny magatart√°s, mintha maradn√©k.
Rajtam k√≠v√ľl egy√©bk√©nt - pedig rengetegen voltak, annyira, hogy nem volt el√©g √ľlŇĎhely sem - csak egy idŇĎs h√°zasp√°r ment ki a templomb√≥l, mik√∂zben a pap, szabadidŇĎruh√°s k√≠s√©ret√©tŇĎl √∂vezve, pillanatra sem z√∂kkent ki √°lj√≥s√°gos √©s nagyon nagy kedvess√©get sug√°rz√≥ mosoly√°b√≥l. Hiszen minden rendben van!
Val√≥ban √≠gy lehet, mert mialatt e sorokat √≠rom, mintha ezt √©rezn√©, √©ppen egy vall√°si r√°di√≥mŇĪsorban egy mag√°t katolikusnak mond√≥ elŇĎad√≥ elm√©lked√©s√©t hallgatom, aki azt ecseteli, hogy a spiritualit√°sb√≥l fakad√≥ √∂r√∂m√©rz√©s √©s az Er√≥sz az, amely a F√∂ld emberis√©g√©t k√∂z√∂s nevezŇĎre hozhatja √©s amely mindenkinek ugyan√ļgy, ugyanazt a t√ļlivl√°gi felszabadul√°st hozhatja el, felekezetekre √©s vall√°sokra val√≥ tekintet n√©lk√ľl. Vagyis: v√©gsŇĎ soron mindegy, hogy J√©zus Krisztusnak hisz√ľnk-e vagy m√°snak, hiszen mindez ugyanoda vezet, ha megvan a k√∂z√∂s spiritu√°lis, √∂r√∂mteli √©lm√©ny. Spiritualit√°s, √ļgy √°ltal√°ban.
H√°t nem J√©zus Krisztus szem√©lye, mŇĪve √©s tan√≠t√°sa √©ppen a v√≠zv√°laszt√≥? √Čs nem ezt kellene kihangs√ļlyoznia egy kereszt√©nynek?
Ezut√°n arra is Az ut√≥bbi idŇĎben egy√©bk√©nt megfigyeltem azt is, hogy mintha jelens√©gg√© kezdene v√°lni egyh√°zi tan√≠t√≥k r√©sz√©rŇĎl az Er√≥sz propag√°l√°sa √©s n√©ha kor√°ntsem az √Čnekek √©nek√©nek val√≥ban misztikus szellem√©ben, ahol t√©nyleg mintegy a via unitiva "√ľzemanyag√°t" jelenti, hanem n√©ha nagyon is t√©nyleges, testi √©rtelemben - is, √©s ilyenkor valahogy a "h√°zass√°g" sz√≥t nem mindig hallom mell√© tenni. Ti ezt mik√©nt l√°tj√°tok, Szent Imre, Szent Ferenc, Szent Bern√°t, Kempis Tam√°s √©s ti mindannyian, akik n√©ha s√ļlyos k√ľzdelmek √°r√°n tartott√°tok Magatokat a lemond√°s igazs√°g√°hoz √©s Krisztusi mint√°j√°hoz, amelyet - mint aszk√©zist - manaps√°g √©pp√ļgy nem illik hangoztatni, mint a k√°rhozat nagyon is val√≥s√°gos lehetŇĎs√©g√©t? Ezek n√©lk√ľl hogyan akarjuk r√°√©breszteni a vil√°g gyermekeinek m√©g eszm√©lni tud√≥ egyre kisebb h√°nyad√°t arra, hogy mi a val√≥di helyzet√ľk, mi abb√≥l a ki√ļt √©s hogyan, hogy val√≥j√°ban mi is az egyetlen, igaz√°n val√≥s√°gos √∂r√∂m forr√°sa √©s, hogy a vil√°gt√≥l val√≥ elfordul√°s √©s a helyesen √©rtelmezett aszk√©zis e forr√°shoz vezetŇĎ √ļt alapfelt√©telei?

Nem √°rt√≥ lelk√ľlet √°ltal ind√≠ttatva f√ľst√∂lg√∂k. F√©lre ne √©rtsen senki: ez nem az Egyh√°z parttalan kritiz√°l√°sa, minden apr√≥ hiba t√ļldimenzion√°l√°sa √©s pelleng√©rre √°ll√≠t√°sa. Egyh√°z √©s egyh√°zi szem√©lyek rosszindulat√ļ szidalmaz√°sban partner soha nem leszek, sŇĎt! Hanem pont az Egyh√°z ir√°nt √©rzett hŇĪs√©g az, ami miatt f√°jnak az ilyen tapasztalatok. Merthogy Egyh√°z csak egy van √©s az l√°that√≥ form√°ban a katolikus Egyh√°zban √°ll fenn, a kereszt√©nys√©g pedig a katolikus tan√≠t√°ssal egyenlŇĎ.
A jelentkezŇĎ hib√°k jav√≠t√°s√°n pedig mindig √ļgy kell f√°radoznunk, hogy e tev√©kenys√©g√ľnket magunkon kezdj√ľk.
Ezt a meggyŇĎzŇĎd√©semet mindenk√©ppen hangs√ļlyoznom kell, mielŇĎtt b√°rki, aki esetleg mint nem katolikus, nem csak az √©rdeklŇĎdŇĎ k√≠v√°ncsis√°gt√≥l vagy az Egyh√°z ir√°nti szeretettŇĎl, net√°n a jobb√≠t√°s (√©s √∂njobb√≠t√°s) sz√°nd√©k√°t√≥l vez√©relve olvassa e sorokat, elferd√≠tve azok sz√ľlet√©s√©nek motiv√°ci√≥j√°t, azzal ellent√©tes √©rtelemben √©s c√©llal facsarn√° ki e kis bejegyz√©s val√≥di tartalm√°t √©s net√°n katolikuselleness√©ge igazol√°s√°ra pr√≥b√°lna felhaszn√°lni b√°rmit, amit olvas. Ha valaki valamit f√°jlal, az √©ppen az√©rt teszi, mert vallja vagy szereti azt, amiben vissz√°ss√°gokat √©szlel. √ćgy vagyok ezzel √©n is, amikor valamit megeml√≠tek, amit vissz√°snak tartok azzal kapcsolatban, ami Egyh√°z √©s katolikus, merthogy nem ellene, hanem √©rte teszem.

Ez√©rt, azt fajta ir√≥ni√°t is csak ez az √©rz√©s motiv√°lja, amikor le√≠rom ezzel kapcsolatos utols√≥, k√≥sza, spont√°n r√°mt√∂rŇĎ gondolatomat. Nevezetesen, hogy minden kezdet √©rtelmetlen, ha nincs folytat√°s. Ez√©rt nagy v√°rakoz√°ssal tekintek a lehetŇĎs√©gre, hogy - ha nem is a sz√ľks√©ges p√°rbesz√©d-, de az √∂kumen√© jegy√©ben v√©gre l√°thassam Szenth√°roms√°gtagad√≥ unit√°rius vagy net√°n s√°m√°nhitŇĪ, sŇĎt, ateista felebar√°tainkat is az olt√°r √©s az Eucharistia k√∂rny√©k√©n s√ľrg√∂lŇĎdni, sŇĎt, szolg√°lni.
Mindenki boldog.
Mindenki boldog?

Quiéta non movere.

 pro Christi adatok | 2008.10.15 22:38 | 1
Metanoia - egy megfordulás története
Mindenkinek, akinek egy ilyen p√©lda seg√≠thet vagy akit ez erŇĎs√≠teni tud.

A közepébe vágva és az elején kezdve:
reform√°tusk√©nt kereszteltek. Templomba felnŇĎtt koromig nem j√°rtam, vall√°sos nevel√©sben nem volt r√©szem.

Azonban, m√°r kora fiatals√°gom √≥ta csak egyetlen fŇĎ k√©rd√©s l√©tezett sz√°momra: kik vagyunk, honnan j√∂v√ľnk, mi√©rt vagyunk, hov√° megy√ľnk? Az, hogy valamif√©le mindent √°that√≥ el√©gtelens√©g hat √°t mindent a vil√°gban, ez al√≥l nincs kib√ļv√≥ √©s, hogy ez valami√©rt nem lehet az eredeti √°llapot, hiszen akkor eleve ilyen √©rz√©s sem ker√≠thetne hatalm√°ba senkit, ha ez volna a term√©szetes. √ögy √©reztem, hogy igazi otthonunk, √°llapotunk nem ez. De akkor mindez mi√©rt?
Egyet biztosan √©reztem mindig is, azt, hogy ez az egyetlen igazi l√©tk√©rd√©s az emberi l√©ny sz√°m√°ra. Minden m√°s elvi, gyakorlati √©s ak√°r t√°rsadalmi vonatkoz√°s ebbŇĎl az egybŇĎl k√∂vetkezik √©s az emberi szem√©lyt egyed√ľl √©s alapj√°ban v√©ve az hat√°rozza meg, hogy ehhez a k√©rd√©shez mik√©nt viszonyul, erre a h√≠v√°sra ad-e v√°laszt √©s, hogy milyen v√°laszt ad?
√ögy v√©ltem: ha ezernyi baj van a l√°that√≥ vil√°gban, akkor ez az ezernyi baj √©s mindent √°that√≥ el√©gtelens√©g val√≥j√°ban csak EGY probl√©ma, minden ebbŇĎl az egy probl√©m√°b√≥l k√∂vetkezik √©s, hogy mindaz, amit tapasztalunk, annak alapvetŇĎ oka √©s elsŇĎdleges "sz√≠ntere" a l√°thatatlanban val√≥ t√∂rt√©n√©sben, illetve mag√°ban a l√°thatatlan, elsŇĎdleges val√≥s√°gban keresendŇĎ.
Ez pedig nem lehet m√°s, mint a Forr√°shoz val√≥ viszony, illetve az att√≥l val√≥ elszakadts√°g √°llapota √©s minden m√°s ebbŇĎl ad√≥dik.
Ez az az egyetlen dolog, amelyet ha valaki mindenek felett keres, mert fontosnak ismer fel √©s amelyre ha valaki megfelelŇĎen v√°laszol, akkor eleget tett emberi mivolta ok√°nak, ha pedig mindezt elmulasztja √©s minderre √©rz√©ketlen, akkor pedig nem. De, amit √°ltal√°ban legink√°bb nehezen √©rtenek meg az az, hogy nem d√∂nteni nem lehet. Aki √©rdektelen, szellemileg vak marad vagy homokba dugja a fej√©t, akkor az √©ppen ezzel d√∂nt√∂tt. Merthogy √ļgy √©reztem, hogy m√°r maga az ilyen ir√°ny√ļ √©rdektelens√©grŇĎl is mindig az ember maga tehet m√©g akkor is, ha ez a t√∂bbs√©g. T√∂bbs√©gre hivatkozni igazs√°g dolg√°ban azonban mennyis√©gi - teh√°t materialista - szeml√©let, amely √ļgy gondoltam, a v√©gsŇĎ, abszol√ļt Szubsztanci√°nak nem lehet gondolkod√°sm√≥dja (eln√©z√©st az antropomorfizmus√©rt, de h√°t az ember eredetileg teomorf), amely v√©gsŇĎ Oknak egyszerŇĪen l√©teznie KELL, √≠gy h√°t a mennyis√©gi gondolkod√°s az embernek sem lehetne saj√°tja. Ugyan√≠gy, aki szellemi alap√°ll√°s√°t √©s azt, amiben hisz, annak ment√©n d√∂nti el, hogy elfogadja a majomt√≥l val√≥ sz√°rmz√°s vagy b√°rmif√©le "halad√°s", "fejlŇĎd√©s" megl√©t√©t √©s annak alapj√°n √©p√≠ti fel hitrendszer√©t (mert a tudom√°nyelvŇĪs√©g √©s az anyagelvŇĪs√©g is v√©gsŇĎ soron hit), az is d√∂nt√∂tt.
√Čs: ann√°l ink√°bb val√≥di vagy igazi valaki vagy valami, minn√©l ink√°bb k√∂zel van ehhez az Orig√≥hoz, a Forr√°shoz √©s min√©l t√°volabb van Att√≥l, ann√°l val√≥tlanabb. Ez hat√°rozza meg a minŇĎs√©get, mint fogalmat √©s emiatt m√°r gyerekk√©nt harcosan hittem abban, hogy egyszerŇĪen LEHETETLEN, hogy minden relat√≠v legyen. KELL lennie EredŇĎ Oknak, mely √≠gy viszont logikusan a C√©l is. Alfa √©s Omega csakis egy ugyanazon valami lehet, ŇĎk nem k√ľl√∂nb√∂zhetnek egym√°st√≥l.
Kor√°n t√°madt fel bennem az a meg√©rz√©s is, hogy az emberek v√©g√ľl is √©s alapvetŇĎen csak k√©t csoportra oszthat√≥k: a vil√°g fiaira (ŇĎk teljesen a vil√°gban √©s annak jelen √°llapotban √©rzik otthon magukat) √©s a nem evil√°g fiaira (akik valahogy kiss√© mindig idegenk√©nt √©rzik magukat abban, ami most itt van) √©s, hogy e k√©t csoport megoszl√°sa kor√°ntsem fele-fele ar√°nyban k√©pviselteti mag√°t. Valamint, hogy mindenki valamelyikbe tartozik, k√≠v√ľl√°ll√≥ nincs, legfeljebb minderrŇĎl nem tud semmit √©s ez a d√∂nt√©s valamif√©le v√°lasz form√°j√°ban mindig a szem√©lytŇĎl mag√°t√≥l f√ľgg. Akkor ezt m√©g nem √≠gy fogalmaztam meg, sŇĎt, meg sem fogalmaztam magamnak √©s m√©g saj√°t t√∂rekv√©seim is - e felismer√©ssel egy√ľtt - egyelŇĎre teljesen a vil√°g fel√© ir√°nyultak.
Ez a n√©h√°ny t√©tel azonban kezdettŇĎl meggyŇĎzŇĎd√©sem volt, ha nem is pontosan megfogalmazott form√°ban.

√ćgy h√°t elolvastam mindent, amit ezzel kapcsolatba hozhat√≥nak v√©ltem √©s amihez hozz√°f√©rtem, de fŇĎk√©nt mindenf√©le filoz√≥fi√°t, az √≥kort√≥l napjainkig, a vil√°g minden t√°j√°r√≥l. R√°j√∂ttem, hogy ezt a k√©rd√©st nem a filoz√≥fia k√∂zel√≠ti meg igaz√°n, hanem a vall√°s. Ez√©rt bele√°stam magam az √∂sszes vall√°sba, hagyom√°nyba, ir√°nyzatba. Ez √©vtizedek munk√°j√°ba ker√ľlt.
A vallást nem gyakorló családi környezet miatt is - utoljára ott kerestem az igazságot, ahol földrajzi meghatározottságom okán is a leginkább kéznél lett volna: a kereszténységben.
Azonban amikor megtal√°ltam, fokozatosan erŇĎs√∂d√∂tt bennem a felismer√©s, hogy Ki az √öt, az Igazs√°g √©s az √Člet, Alfa √©s Omega. Elemi erŇĎvel ragadott meg az Evang√©lium.
Ennyi keres√©s ut√°n ez megalapozott √©s erŇĎs meggyŇĎzŇĎd√©ss√© v√°lt bennem.

Ekkor azonban √ļj probl√©m√°val kellett szembes√ľln√∂m: mi a kereszt√©nys√©g, amikor ennyif√©le felekezet l√©tezik?
Újabb olvasás, pro és kontra érv, mindenféle "teológia" figyelembe vétele után kezdtem felismerni, hol a kereszténység, melyik az, miért, és, hogy - a mindenhol megtalálható tökéletlenségek és krízisek ellenére is - hol található meg annak teljessége.
Amikor ezt felismertem √©s ez meg is szil√°rdult bennem, akkor viszont m√°r nem maradhtattam meg felelŇĎss√©ggel √©s hitelesen a reform√°tuss√°g k√∂tel√©k√©ben, sem a j√≥hiszemŇĪ t√°j√©kozatlans√°g naivit√°s√°b√≥l, sem pedig k√©nyelembŇĎl. M√°r csak az√©rt sem, mert amikor tanulm√°nyoztam Luther √©s K√°lvin mŇĪveit, akkor √ļgy √©reztem, hogy az ott megfogalmazott alaptan√≠t√°sok sz√°momra nem k√©pviselnek hiteless√©get. Nem tudtam ezekkel az eszm√©kkel tov√°bb egy√ľtt √©lni √©s nem is tartottam volna ezt becs√ľletesnek.

Sokminden vissz√°ss√°gk√©nt hatott r√°m, de n√©h√°ny dolog k√ľl√∂n√∂sk√©ppen.
Ilyen volt a csak hitbŇĎl val√≥ megigazul√°s tana (leegyszerŇĪs√≠tve: mindegy, mit teszek, mert √ļgyis hiszek), a szabad akarat tagad√°sa (akkor hogyan d√∂nthetek vagy utas√≠thatok vissza, holott e k√©t alalp√°ll√°s alapvetŇĎ tapasztalatk√©nt jelent meg sz√°momra, a vil√°got szeml√©lve) √©s fŇĎk√©nt a kettŇĎs eleve elrendel√©s elve (Isten a bŇĪn szerzŇĎje is?), a szentek √©s a szents√©gek kidob√°l√°sa, a szerintem rosszul, mert szŇĪkkeblŇĪen √©rtelmezett gyakorlatiass√°g, racionalizmus √©s puritanizmus is tasz√≠tott.

Azt vettem √©szre, hogy egyes protest√°ns teol√≥gusoknak is - m√°r, ha becs√ľletesek voltak - n√©ha probl√©m√°t okoztak ezek a t√©telek, k√ľl√∂n√∂sen a kettŇĎs elrendel√©s. Megmagyar√°zt√°k, mert valami√©rt ennek sz√ľks√©g√©t √©rezt√©k. De ezeken mindig √©rzŇĎd√∂tt mag√°nak a megmagyar√°z√°s ig√©ny√©nek a szelleme, ami √∂nmag√°ban m√°r azt jelentette sz√°momra, hogy ez valahogy nem g√∂mb√∂lyŇĪ.

Nem tal√°ltam hitelesnek, sŇĎt, ink√°bb valamif√©le alacsonyabbhoz val√≥ alkalmazkod√°st l√°ttam abban, ahogyan v√©lem√©nyem szerint a hit meg√©l√©s√©nek √ļtjait lereduk√°lt√°k, kivetett√©k belŇĎle a l√©nyegileg szeml√©lŇĎdŇĎ utakat √©s mindent deszakraliz√°ltak.

Az pedig v√©gk√©pp tasz√≠tott, hogy akik a Sola Scriptura elv√©t vallj√°k, egyenesen Isteni kiv√°lasztotts√°g jel√©nek tartj√°k a gazdas√°gi, anyagi sikert, vagy a tisztes kamatszed√©st. Ez hol egyezik az Evang√©lium szelllem√©vel? Sikerevang√©lium? AZ meg micsoda? Maximum szekt√°s teol√≥gia - l√°m, a mai szekt√°k √©s neo-ir√°nyzatok nem √©ppen azt hirdetik, hogy "Isten gazdags√°got akar neked adni itt √©s most?" Honnan is jutottunk id√°ig? Nem a b√ļcs√ļc√©dul√°k √°rus√≠t√°s√°t√≥l, mert az ilyen elt√©velyed√©seket l√°tva, ezekre olyan v√°lasz is adhat√≥, amelyet Szent ferenc vagy Szent Ign√°c adtak.

K√°roli Biblia, mint elsŇĎ magyar Biblia? Hiszen a p√°los bar√°t m√°r elŇĎtte meg√≠rt egy ilyet, csak a protest√°nsok elŇĎbb adt√°k ki. A technika √©s a kifel√© megnyilv√°nul√≥, eredm√©nyelvŇĪ, a mindenek felett val√≥ szorgos tev√©kenys√©g kultusz√°nak eredm√©nyei mindig is az ŇĎ oldalukon √°lltak, √≠gy a nyomtat√°s elsŇĎk√©nt val√≥ birtokl√°sa is, ez term√©szetes.

Azt is vil√°gosan l√°tni v√©ltem, hogy ak√°rhogyan is tagadj√°k ezt, t√©nyszerŇĪen mi m√°snak k√∂sz√∂nhetŇĎ a mai szekt√°k, hamis, divatos eretnek lelkis√©gek, teol√≥gi√°k √©s egzalt√°lt gyakorlatok, az ezernyi neoprotest√°ns ir√°nyzat elburj√°nz√°sa, mint annak a szellemis√©gnek, amely azt √°ll√≠tja, hogy nincs sz√ľks√©g tan√≠t√≥hivatalra, nincs semmif√©le prim√°tus √©s mindenki √ļgy √©rtelmezi vagy ak√°r ford√≠tja saj√°t Bibli√°j√°t, √ļgy szerkeszti meg liturgi√°j√°t, ahogy √©ppen akarja vagy siker√ľl neki?

Valahogy a k√∂z√©pszer fel√© val√≥ alkalmazkod√°st, a lelki nagys√°g hi√°ny√°t is l√°ttam ezekben azzal egy√ľtt, hogy az term√©szetesen mindenhol fel√ľtheti √©s fel√ľti a fej√©t, ahol emberek vannak, de legal√°bb nem mindig mintegy fŇĎ ir√°nyvonall√° √©s er√©nny√© t√©ve azt meg.
Valamilyen l√©nyegveszt√©st l√°ttam ezekben, holott √©ppen ezek az ir√°nyzatok √°ll√≠tj√°k magukr√≥l, hogy ŇĎk t√©rnek vissza a l√©nyeghez √©s a hiteless√©ghez.
Nem értettem, hogy ha ez így van, akkor 1500 éven át mindez nem is létezett egyáltalán?
Megn√©ztem Szent Istv√°nt √©s √ļgy tal√°ltam, hogy Ňź nem protest√°ns eszm√©ket hagyott r√°nk (pedig azok mindig is ott lappangtak mindenhol), hanem katolikus hitet, nem szerzetes √©s kontempl√°ci√≥-elleness√©get, hanem monostorokat √©s gazdag √©s m√©ly lelkis√©geket, nem szenteket dobott el, hanem felaj√°nlotta az orsz√°got Boldogasszonynak √©s orsz√°galap√≠t√≥nk v√©re √©s hite t√∂bb szentet adott az Egyh√°znak, mint b√°rmely m√°s n√©p. Ezt nem lehet politikai tudatoss√°ggal indokolni, ilyenre csak a hiteles lekis√©g k√©pes.
Azt l√°ttam, hogy az orsz√°g mindig √©s csak addig volt erŇĎs a maga hely√©n, ameddig ebben tudott megmaradni. Ha en√©lk√ľl k√≠s√©rletez√ľnk, rendeletek √©s napi politika szintj√©n, az nem vezet sehov√°, mert nem az az alap.
Minden hiba √©s elt√©velyed√©s ellen√©re - ahol ember van, ott ezek is megvannak - azt l√°ttam, hogy nem protest√°ns fŇĎpapok haltak meg Muhin√°l √©s Moh√°csn√°l, amikor arr√≥l volt sz√≥, hogy egy√©bk√©nti sz√©th√ļz√°saikat √©s gyeng√©iket f√©lret√©ve, odamenjenek, ahov√° menni√ľk kellett lelkiismeret√ľk szerint.
Hunyadi J√°nosn√°l nem tal√°ltam sem √ļgynevezett ‚Äěfundamentalista‚ÄĚ protest√°ns eszm√©ket, de nem tal√°ltam neoprotest√°ns, egzalt√°lt sze√°nszokat sem, hanem tal√°ltam a csukl√≥j√°ra √©s a kardj√°ra tekert olvas√≥t a csata k√∂zben, amelyet Krisztus√©rt v√≠vott. A protest√°ns v√°ndorpr√©dik√°torok ellenben, akik a Moh√°cs ut√°n lepusztult orsz√°got j√°rt√°k t√©r√≠tŇĎk√©nt, egyenesen √ľdv√∂snek tartott√°k az orsz√°g ilyen √°llapot√°t, mint amely j√≥ terepet k√≠n√°l nekik a t√©r√≠t√©shez.
Ennyit teh√°t arr√≥l a m√≠toszr√≥l, hogy ki hogyan tudja mag√°t "magyar" vall√°snak felt√ľntetni.

ErŇĎteljes hat√°st gyakorolt r√°m pl. Szent Ign√°c megt√©r√©s√©nek mik√©ntje vagy P√°zm√°ny P√©ter, John Henry Newman p√©ld√°ja √©s az ŇĎ lelkis√©g√ľk.

De legfŇĎk√©ppen, feltettem magamnak egy egyszerŇĪ k√©rd√©st: ha az √°ltalam ismert √©s mintak√©nt tekintett tan√≠t√≥k, szentek most √©ln√©nek, akkor a sok felekezet k√∂z√ľl melyikben tal√°ln√°k meg azt az egyet, amelyet ŇĎk akkor k√©pviseltek, amikor az ŇĎ √©let√ľkben esetleg m√©g nem is voltak felekezetek √©s amelyben lelkis√©g√ľk kibontakozhatott, m√©g ha esetleg k√©nyelmetlens√©gek k√∂zepette is?
EgyszerŇĪen elm√©l√°ztam ezen a helyzetgyakorlaton √©s kiz√°rtnak tartottam, hogy egy szent Ferenc, egy szent Tam√°s, egy Szent Bern√°t vagy Benedek, Szent L√°szl√≥ vagy Szent Erzs√©bet k√©pes lett volna mindezt meg√©lni protest√°nsk√©nt. Ez az egyszerŇĪ bele√©l√©si gyakorlat t√∂bbet nyomott a latban, mint b√°rmennyi tanulm√°ny vagy teol√≥giai √∂sszehasonl√≠tgat√°s.

L√°ttam, hogy a szok√°sos, sztereotip antikatolikus v√°dak (szoborim√°d√°s, szentekhez im√°dkoz√°s, stb) val√≥j√°ban a katolikus tan√≠t√°s nem ismer√©s√©bŇĎl vagy NEM ISMERNI AKAR√ĀS√ĀB√ďL ad√≥dnak.

Mindez mag√°nv√©lem√©ny persze √©s igaz az is, hogy tal√°lkoztam protest√°nsokkal, akiktŇĎl val√≥ban tanultam is √©s akik ezeket a dolgokat nem l√°tva vagy m√°sk√©pp l√°tva, a maguk hely√©n szerintem hitelesen √©lt√©k, √©lik meg hit√ľket.
De igazs√°g csak egy lehet √©s mindenkinek le kell tennie voks√°t ez√ľgyben. Ha k√∂z√∂mb√∂s marad, akkor azzal teszi le voks√°t.

√Ėsszefoglalva: a kereszt√©nys√©g √©s m√°s vall√°sok, valamint a kereszt√©ny felekezetek k√∂z√∂tti viszonyt tekintve is: nem hiszek a vall√°sok egyenrang√ļs√°g√°ban vagy √∂szemoshat√≥s√°g√°ban (b√°r l√°tom az erre ir√°nyul√≥ bŇĎsz pr√≥b√°lkoz√°st, vajon milyen okb√≥l ind√≠ttatva?) √©s a szinkretizmust legjobb esetben is t√©ved√©snek tartom, rosszabb estben pedig tudatos, √°rt√≥ sz√°nd√©k√ļ t√∂rekv√©snek.
Az, amit a szinkretizmus vagy egyes direkt futtatott vall√°sok k√©pviselŇĎi elŇĎszeretettel hangs√ļlyoznak, miszerint csak egy Isten van, ez√©rt minden √ļt ugyanoda vezet √©s csak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°ban megnyilv√°nul√≥ egys√©grŇĎl van sz√≥, ezt √©n val√≥tlannak tartom.
Ez csak annyiban lehet igaz, hogy val√≥ban csak egy Isten van, azonban ebbŇĎl egy√°ltal√°n nem k√∂vetkezik az, hogy ŇĎk mind val√≥ban ABBAN az Egy Istenben hisznek √©s, hogy minden √ļt ugyan√ļgy Ahhoz az Egy Istenhez vezet. Az ezt hirdetŇĎk toleranci√°ja egy√©bk√©nt csak addig tart, ameddig ez az √°ll√≠t√°s ŇĎket t√°mogatja √©s azonnal √©s l√°tv√°nyosan v√©get √©r, ha ezt √≠gy elmondjuk nekik. Tapasztaltam. A j√≥hiszemŇĪs√©g vagy az √∂nhib√°n k√≠v√ľli nemtud√°s m√°s k√©rd√©s, ha am√ļgy a l√©lek a term√©szetesen bele√≠rt j√≥s√°g szerint mŇĪk√∂dik.
Az, hogy mindegyik vall√°s az igazi √ļt birtokos√°nak tartja mag√°t (az ateizmus √©s a tudom√°nyhit is, mert ezek is vall√°sok), az sem √©rv, hiszen, ha van egyetlen v√©gsŇĎ Ok (m√°rpedig lennie KELL), akkor az nem lehet sem sokf√©le, sem pedig nem vezethet ahhoz ugyan√ļgy minden, egym√°st√≥l merŇĎben elt√©rŇĎ √ļt csak az√©rt, mert mindegyik ezt hiszi mag√°r√≥l. V√©g√ľl is csak egy lehet teljesen igaz. (A j√≥hiszemŇĪs√©g, megfelelŇĎ magatart√°ssal p√°rosulva m√°s k√©rd√©s szerintem, mint eml√≠tettem m√°r, de sokszor ez sem menti a helyzetet. FŇĎleg akkor, amikor valakinek m√≥dj√°ban √°ll v√°lasztani igazi √©s nem igazi k√∂z√∂tt - mert mindkettŇĎt m√≥dja van megismerni - √©s a hamisat v√°lasztja vagy abban kitart.)

Az is meggyŇĎzŇĎd√©sem, hogy az ember sz√°m√°ra a teljes igazs√°g nem az, hogy mindent tud, hanem az, hogy amit tud, az teljesen igaz.

Az √©n szem√©lyes p√©ld√°m az a p√©lda, amely nem a neveltet√©s, a szok√°s vagy ak√°r egy erŇĎs √©rzelmi hat√°s nyom√°n kialakult folyamat eredm√©nyeit mutatja fel, hanem az igazs√°gkeres√©s szenved√©ly√©nek √©s annak tudatos, gondolkod√°ssal, ut√°naj√°r√°ssal √©s szeml√©lŇĎd√©ssel meg√©lt √ļtj√°t.

Ez√©rt √©s ezek ut√°n, a k√∂telezŇĎ katekizmus befejezt√©vel kereszts√©gemet katolikusk√©nt √ļj√≠tottam meg, elkezdtem az akt√≠v vall√°sos √©letet, amit csakis √≠gy tudtam elk√©pzelni. Id√©n H√ļsv√©tkor lettem elsŇĎ√°ldoz√≥, negyven √©vesen, b√°r a folyamat maga enn√©l j√≥val r√©gebbi volt bennem.
E "k√∂tel√©kben" is azonban rengeteg szok√°skereszt√©nys√©ggel, fel√ľletess√©ggel, meg nem √©lt hittel √©s vissz√°ss√°ggal tal√°lkoztam a tagadhatatlanul jelenval√≥ hiteles szem√©lyis√©gekkel egy√ľtt is. Nem √©rtettem, mi√©rt van ez √≠gy - azon t√ļlmenŇĎen, hogy ahol emberek vannak, mindez biztosan fellelhetŇĎ.
√Ām a legjobban nem is a fel√ľletess√©g f√°jt, hanem a s√ļlyos hit, tan √©s gyakorlatb√©li elt√©velyed√©sek, amelyekkel modernista tanulm√°nyokban, nyilatkozatokban √©s √©letben egyar√°nt szembes√ľltem √©s szembes√ľl√∂k, a term√©szetesen szint√©n l√©tezŇĎ pozit√≠v tapasztalatok mellett is. Pr√≥b√°ltam n√°lam r√©gebbi, "tŇĎzsgy√∂keres" katolikusokkal besz√©lni ilyesmikrŇĎl, de t√∂bbnyire elken√©ssel, fel√ľletess√©ggel, liberalizmussal vagy egyszerŇĪ k√©z


  MAGYARORSZ√ĀG KIR√ĀLYNŇźJE, K√ĖNY√ĖR√ĖGJ √ČRETT√úNK!