Legközelebbi zöld napok:
 
















 


 

 

 

 

 

 

 

 

 



Horváth Dávid
Népességnövekedés, túlnépesedés
2. oldal

 

 

Borzalmas jövőkép

Másodpercenként három gyerek születik, azaz hetente 1,7 millió, évente 90 millió. 2025-ben ezek szerint 9,4 milliárdan leszünk. Ha változatlan ütemben nő a Föld lakossága, 2100-ban már 14 milliárd ember él a Földön. 2050-re a teljes népességet 8-13 milliárdra becsülik. A növekedés szinte teljes egésze a fejlődő országokra, fele Indiára, Kínára, Pakisztánra, Nigériára, Bangladesre és Indonéziára esik.
A kevésbé fejlett országok népessége a 2000-es 4,9 milliárdról 2050-re 8,2 és 11,6 milliárd közé fog emelkedni.
A gyilkos HIV/AIDS járvány pusztítása ellenére a leginkább érintett országok lakossága - a magas termékenység miatt - növekedni fog; csak Dél-Afrikában várható csökkenés.
A fenntarthatatlan fogyasztási szokásokkal párosuló népességnövekedés az átlagosnál is súlyosabb terhet ró a levegőre, termőföldre, vízre, energia- és más forrásokra.

 

 

Reális jövőkép

Nemrég még reálisnak tűnt az a becslés, hogy Földünk népességének a létszáma 10-11 milliárd fő körül fog tetőzni valamikor a 21. század vége felé, majd ez a létszám a továbbiakban stagnálni fog. Wolfgang Lutz, a Bécs melletti Laxenburgban működő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) kutatója azonban legújabb elemzései során olyan adatokra bukkant, amelyekből arra következtet, hogy a tetőzés már a 21. század közepe táján 7-8 milliárd főnél létrejön, és a hetvenes évektől kezdve csökkenni fog a Föld lakossága.
A népességnövekedés rohamos lassulását jelzi, hogy amíg a nők az 1950-es években 5 gyermeket szültek világátlagban, addig ma már csak 2,7-et. A legutóbbi tíz évben a lélekszám növekedése évi 90 millióról évi 78 millióra csökkent. 1990-ben 623 millió öt év alatti gyermek élt a Földön, ma már csak 614 millió.
A csökkenés nyilvánvaló jelei az utóbbi időkben többször is előrejelzéseik korrigálására késztették az ENSZ demográfusait. Így például a hatmilliárdodik ember megszületésére vonatkozó előrejelzést nemrég négy hónappal "halasztották el", 1999. júniusáról októberre. A 2050. év lélekszámára vonatkozó előrejelzést 9,4 milliárdról 8,9 milliárdra csökkentették.
A népességnövekedés lassulásának a legfőbb oka az, hogy már a szegény fejlődő országokban is csökken a népszaporulat. Ma már a világ 61 országában van a népességstabilitást jelentő 2,1 alatt az egy nő által átlagosan szült gyermekek száma. A legfejlettebb országokban ez már eddig is így volt. Az egy nőre jutó átlagos gyermeklétszám az Egyesült Államokban 2, Nagy-Britanniában 1,7, a katolikus Olaszországban és Spanyolországban pedig mindössze 1,2. Újdonság viszont, hogy a szigorú, korlátozó intézkedések hatására a világ legnépesebb országa, Kína is belépett a 2,1 alatti termékenységű országok sorába. 18 olyan ország van, amely várhatóan népességének több mint 15 százalékát elveszíti 2050-ig, köztük van Japán, Oroszország, Bulgária és minden bizonnyal hazánk is. Még az igazán szegény országokban is csökken a népszaporulat. Bangladesben, a világ egyik legszegényebb és legszaporább országában egy évtized alatt 6,2-rõl 3,4-re csökkent a nők átlagos termékenysége.
A termékenység csökkenésén kívül hozzájárul a világnépesség növekedésének lassulásához az az iszonyatos, a nagy középkori járványokat idéző AIDS-járvány is, amely Fekete-Afrikát tizedeli. Néhány országban a lakosság negyedét is eléri a fertőzöttek aránya. Botswanában emiatt a várható élettartam 62 évről 40-re esett le, Zimbabwéban 61 évről 39-re.
A túlnépesedés veszélye tehát elhárulni látszik, ugyanakkor viszont felmerül egy új veszély: a tragikus elöregedésé. Kínában várhatóan 2050-re 150 millió felett lesz a 75 éven felüliek létszáma, Európában pedig a 21. század végére a lakosság fele lesz 60 év feletti, ami beláthatatlan gazdasági következményekkel járhat.

 

 

Magyarország

1920-ban Magyarországon bő hétmillió ember élt, ez fél évszázad alatt másfélszeresére nőtt. Népsűrűségünk duplája a világátlagnak, ökológiai lábnyomunk 130 %-os. Ha a magyar népesség visszacsökken az 1920-as szintre, az ökológiai egyensúly javul. Az EU országok többsége kisebb népességű Magyarországnál: a tíz új tagországból öt (mint Luxemburg is) csak 0.4 és 2.4 millió közt van, Litvánia és Szlovákia - mint ahogy Dánia, Finnország, Írország és (EU-n kívül) Norvégia is - 3.4 és 5.4 millió közt, de svéd, osztrák és (EU-n kívül) svájci is a magyarnál kevesebb van, portugál, görög, cseh, belga pedig ugyanannyi. 

Mi várható a csökkenő, elöregedő országra?

 Kétségtelen, hogy a csökkenő népesség problémákkal jár, de ugyanígy a növekvő népesség is sok eltartottat jelent. Ma nem a népességszám adja az országok jólétét és súlyát. Európában jelenleg a tíz leggazdagabb ország mind kisebb népességű Magyarországnál.
Nagy reformkori gondolkodóink nem szaporodással gondolták föllendíteni Magyarországot. Madách előre látta a katasztrofális túlnépesedést és hogy emiatt az ember kiirtja az élővilág gazdagságát.

Támogatás a fejlődő országoknak

Magyarország 1996 óta tagja az OECD-nek, 2004 óta az EU-nak, így azon fejlett országok közé tartozik, amelyek egy 1971-es ENSZ határozat szellemében segítik az ún. fejlődő országokat. Ennek az ún. nemzetközi fejlesztési együttműködésnek fontos része a termékenységgel kapcsolatos egészségügy, oktatás és emberi jogok. Az elemzések világosan mutatják, hogy nem a kényszerintézkedéseknek, hanem épp ellenkezőleg, a nők jogainak, oktatásának és munkához jutásának van döntő szerepe a születésszám csökkenésében.
 

Kiegészítés
A népesség és néhány kiválasztott természeti forrás: 

Forrás

Leírás

Ivóvíz

Ma 505 millió ember él vízhiányos vagy szűkös víztartalékú országokban; ez a szám az előrejelzés szerint 2025-re 2,4 milliárd és 3,4 milliárd közé nő (ami a világ mai népességének mintegy a fele).

Szántóföld

1960-ban minden emberre átlagosan 0,44 hektár jutott a Földön; ma kevesebb, mint egynegyed hektár, s ez alig nagyobb, mint egy 500-600 négyszögöles külvárosi telek. A termőföld szűkösségének egyik legóvatosabb meghatározása szerint az országoknak fejenként legalább 0,07 hektárra van szükségük ahhoz, hogy élelmiszerrel láthassák el magukat. Ma mintegy 420 millió emberre jut ilyen csekély szántóföld; számuk 2025-re elérheti az egymilliárdot is.

Erdő

Ma 40 országban 1,8 milliárd emberre jut egytizedhektárnyinál kevesebb erdő ami durván egy 300 négyszögöles telek mérete. Számuk 2025-re majdnem háromszorosára nőhet, azaz 4,6 milliárdra. A fejlődő országokban a lányok és asszonyok még messzebbre fognak járni tűzifáért, és az emberek kevésbé jutnak hozzá a papírhoz, ami pedig még ma is az információ valutája.

Biológiai sokféleség

A világ biológiai sokfélesége szempontjából legfontosabb 25 hely közül 19-en gyorsabban szaporodik a népesség, mint a világon általában. Ezeken a területeken a népesség átlagosan 1,8 százalékkal növekszik évente, ami meghaladja a világ átlagát.

 

Ország vagy csoportosulás

Népesség, 2000

Bruttó nemzeti termék, 1998

 

(millió)

(milliárd dollár)

Kína

1265

924

India

1002

427

Európai Unió (2)

375

8312

Egyesült Államok

276

7903

Indonézia

212

131

Brazília

170

768

Oroszország

145

332

Japán

127

4089

Dél-Afrika

43

137

(1) Az országok e csoportja együttvéve a világ népességének 57 százalékát öleli fel, és a gazdasági teljesítmény 80 százalékát mondhatja magáénak. E kilenc tagú csoport központi szerepet játszhatna a világ fenntartható fejlődésében ÉszakDél szakadék áthidalásában. (2) Az Európai Unióra vonatkozó adatok nem tartalmazzák Luxemburg adatait.

  

"- Mi állat él tehát még a világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól..."
 

"Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj.
- Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."
(Madách Imre: Az ember tragédiája)

Felhasznált irodalom:

  • Larsen, Janet, A népességnövekedés földínséghez vezet. / Population Growth Leading To Land Hunger, Eco-Economy Update (folyóírat), Earth Policy Inst., 2003. 01. 23.

  • A világ helyzete 2001, 2002, 2003 évi kötete, kiadja a Föld Napja Alapítvány

  • USA, New Scientist News, 2/10/99

  • Lester R. Brown, PLAN B: RESCUING A PLANET UNDER STRESS AND A CIVILIZATION IN TROUBLE

  • Lester Brown, Malthus után

  • Angol nyelven globális adatok: http://popplanet.org, http://www.popnet.org

  • Az ENSZ népesedési szervezete: http://www.unfpa.org

  • Családtervezés, nők jogai civil szervezetek európai ill. világhálózata: http://www.eurongos.org, http://www.ippf.org

 

Megjelent:
Honlapon: 2006.02.06.
Egyéb:-

Vissza

Fel    Cikkekhez  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

Copyright 2006 Nagy Terv Project | Minden jog fenntartva! | Impresszum