|
Horváth Dávid
Népességnövekedés, túlnépesedés
2. oldal

Borzalmas jövőkép
Másodpercenként három gyerek
születik, azaz hetente 1,7 millió, évente 90 millió. 2025-ben ezek szerint 9,4
milliárdan leszünk. Ha változatlan ütemben nő a Föld lakossága, 2100-ban már 14
milliárd ember él a Földön. 2050-re a teljes népességet 8-13 milliárdra
becsülik. A növekedés szinte teljes egésze a fejlődő országokra, fele Indiára,
Kínára, Pakisztánra, Nigériára, Bangladesre és Indonéziára esik.
A kevésbé fejlett országok népessége a 2000-es 4,9 milliárdról 2050-re 8,2 és
11,6 milliárd közé fog emelkedni.
A gyilkos HIV/AIDS járvány pusztítása ellenére a leginkább érintett országok
lakossága - a magas termékenység miatt - növekedni fog; csak Dél-Afrikában
várható csökkenés.
A fenntarthatatlan fogyasztási szokásokkal párosuló népességnövekedés az
átlagosnál is súlyosabb terhet ró a levegőre, termőföldre, vízre, energia- és
más forrásokra.
Reális jövőkép
Nemrég
még reálisnak tűnt az a becslés, hogy Földünk népességének a létszáma 10-11
milliárd fő körül fog tetőzni valamikor a 21. század vége felé, majd ez a
létszám a továbbiakban stagnálni fog. Wolfgang Lutz, a Bécs melletti
Laxenburgban működő Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemző Intézet (International
Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) kutatója azonban legújabb
elemzései során olyan adatokra bukkant, amelyekből arra következtet, hogy a
tetőzés már a 21. század közepe táján 7-8 milliárd főnél létrejön, és a hetvenes
évektől kezdve csökkenni fog a Föld lakossága.
A népességnövekedés rohamos lassulását jelzi, hogy amíg a nők az 1950-es években
5 gyermeket szültek világátlagban, addig ma már csak 2,7-et. A legutóbbi tíz
évben a lélekszám növekedése évi 90 millióról évi 78 millióra csökkent. 1990-ben
623 millió öt év alatti gyermek élt a Földön, ma már csak 614 millió.
A csökkenés nyilvánvaló jelei az utóbbi időkben többször is előrejelzéseik
korrigálására késztették az ENSZ demográfusait. Így például a hatmilliárdodik
ember megszületésére vonatkozó előrejelzést nemrég négy hónappal "halasztották
el", 1999. júniusáról októberre. A 2050. év lélekszámára vonatkozó előrejelzést
9,4 milliárdról 8,9 milliárdra csökkentették.
A népességnövekedés lassulásának a legfőbb oka az, hogy már a szegény fejlődő
országokban is csökken a népszaporulat. Ma már a világ 61 országában van a
népességstabilitást jelentő 2,1 alatt az egy nő által átlagosan szült gyermekek
száma. A legfejlettebb országokban ez már eddig is így volt. Az egy nőre jutó
átlagos gyermeklétszám az Egyesült Államokban 2, Nagy-Britanniában 1,7, a
katolikus Olaszországban és Spanyolországban pedig mindössze 1,2. Újdonság
viszont, hogy a szigorú, korlátozó intézkedések hatására a világ legnépesebb
országa, Kína is belépett a 2,1 alatti termékenységű országok sorába. 18 olyan
ország van, amely várhatóan népességének több mint 15 százalékát elveszíti
2050-ig, köztük van Japán, Oroszország, Bulgária és minden bizonnyal hazánk is.
Még az igazán szegény országokban is csökken a népszaporulat. Bangladesben, a
világ egyik legszegényebb és legszaporább országában egy évtized alatt 6,2-rõl
3,4-re csökkent a nők átlagos termékenysége.
A
termékenység csökkenésén kívül hozzájárul a világnépesség növekedésének
lassulásához az az iszonyatos, a nagy középkori járványokat idéző AIDS-járvány
is, amely Fekete-Afrikát tizedeli. Néhány országban a lakosság negyedét is eléri
a fertőzöttek aránya. Botswanában emiatt a várható élettartam 62 évről 40-re
esett le, Zimbabwéban 61 évről 39-re.
A túlnépesedés veszélye tehát elhárulni látszik, ugyanakkor viszont felmerül egy
új veszély: a tragikus elöregedésé. Kínában várhatóan 2050-re 150 millió felett
lesz a 75 éven felüliek létszáma, Európában pedig a 21. század végére a lakosság
fele lesz 60 év feletti, ami beláthatatlan gazdasági következményekkel járhat.
Magyarország
1920-ban Magyarországon bő
hétmillió ember élt, ez fél évszázad alatt másfélszeresére nőtt. Népsűrűségünk
duplája a világátlagnak, ökológiai lábnyomunk 130 %-os. Ha a magyar népesség
visszacsökken az 1920-as szintre, az ökológiai egyensúly javul. Az EU országok
többsége kisebb népességű Magyarországnál: a tíz új tagországból öt (mint
Luxemburg is) csak 0.4 és 2.4 millió közt van, Litvánia és Szlovákia - mint
ahogy Dánia, Finnország, Írország és (EU-n kívül) Norvégia is - 3.4 és 5.4
millió közt, de svéd, osztrák és (EU-n kívül) svájci is a magyarnál kevesebb
van, portugál, görög, cseh, belga pedig ugyanannyi.
Mi várható a csökkenő,
elöregedő országra?
Kétségtelen, hogy a csökkenő
népesség problémákkal jár, de ugyanígy a növekvő népesség is sok eltartottat
jelent. Ma nem a népességszám adja az országok jólétét és súlyát. Európában
jelenleg a tíz leggazdagabb ország mind kisebb népességű Magyarországnál.
Nagy reformkori gondolkodóink nem szaporodással gondolták föllendíteni
Magyarországot. Madách előre látta a katasztrofális túlnépesedést és hogy emiatt
az ember kiirtja az élővilág gazdagságát.
Támogatás a fejlődő
országoknak
Magyarország 1996 óta tagja az
OECD-nek, 2004 óta az EU-nak, így azon fejlett országok közé tartozik, amelyek
egy 1971-es ENSZ határozat szellemében segítik az ún. fejlődő országokat. Ennek
az ún. nemzetközi fejlesztési együttműködésnek fontos része a termékenységgel
kapcsolatos egészségügy, oktatás és emberi jogok. Az elemzések világosan
mutatják, hogy nem a kényszerintézkedéseknek, hanem épp ellenkezőleg, a nők
jogainak, oktatásának és munkához jutásának van döntő szerepe a születésszám
csökkenésében.
Kiegészítés
A népesség és néhány kiválasztott természeti forrás:
|
Forrás |
Leírás |
|
Ivóvíz |
Ma 505 millió ember él vízhiányos vagy
szűkös víztartalékú országokban; ez a szám az előrejelzés szerint
2025-re 2,4 milliárd és 3,4 milliárd közé nő (ami a világ mai
népességének mintegy a fele). |
|
Szántóföld |
1960-ban minden emberre átlagosan 0,44
hektár jutott a Földön; ma kevesebb, mint egynegyed hektár, s ez alig
nagyobb, mint egy 500-600 négyszögöles külvárosi telek. A termőföld
szűkösségének egyik legóvatosabb meghatározása szerint az országoknak
fejenként legalább 0,07 hektárra van szükségük ahhoz, hogy élelmiszerrel
láthassák el magukat. Ma mintegy 420 millió emberre jut ilyen csekély
szántóföld; számuk 2025-re elérheti az egymilliárdot is. |
|
Erdő |
Ma 40 országban 1,8 milliárd emberre jut
egytizedhektárnyinál kevesebb erdő
� ami durván egy 300 négyszögöles
telek mérete. Számuk 2025-re majdnem háromszorosára nőhet, azaz 4,6
milliárdra. A fejlődő országokban a lányok és asszonyok még messzebbre
fognak járni tűzifáért, és az emberek kevésbé jutnak hozzá a papírhoz,
ami pedig még ma is az információ valutája. |
|
Biológiai sokféleség |
A világ biológiai sokfélesége
szempontjából legfontosabb 25 hely közül 19-en gyorsabban szaporodik a
népesség, mint a világon általában. Ezeken a területeken a népesség
átlagosan 1,8 százalékkal növekszik évente, ami meghaladja a világ
átlagát. |
|
Ország vagy csoportosulás |
Népesség, 2000 |
Bruttó nemzeti termék, 1998 |
|
|
(millió) |
(milliárd dollár) |
|
Kína |
1265 |
924 |
|
India |
1002 |
427 |
|
Európai Unió (2) |
375 |
8312 |
|
Egyesült Államok |
276 |
7903 |
|
Indonézia |
212 |
131 |
|
Brazília |
170 |
768 |
|
Oroszország |
145 |
332 |
|
Japán |
127 |
4089 |
|
Dél-Afrika |
43 |
137 |
|
(1) Az országok e csoportja együttvéve a
világ népességének 57 százalékát öleli fel, és a gazdasági teljesítmény
80 százalékát mondhatja magáénak. E kilenc tagú csoport központi
szerepet játszhatna a világ fenntartható fejlődésében Észak�Dél
szakadék áthidalásában. (2) Az Európai Unióra vonatkozó adatok nem
tartalmazzák Luxemburg adatait. |
"- Mi állat él tehát még a
világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az
utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel
foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól..."
"Szomszédimat, igaz,
Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj.
- Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."
(Madách Imre: Az ember tragédiája)
Felhasznált irodalom:
-
Larsen, Janet, A
népességnövekedés földínséghez vezet. / Population Growth Leading To Land
Hunger, Eco-Economy Update (folyóírat), Earth Policy Inst., 2003. 01. 23.
-
A világ helyzete 2001, 2002,
2003 évi kötete, kiadja a Föld Napja Alapítvány
-
USA, New Scientist News,
2/10/99
-
Lester R. Brown, PLAN B:
RESCUING A PLANET UNDER STRESS AND A CIVILIZATION IN TROUBLE
-
Lester Brown, Malthus után
-
Angol nyelven globális
adatok: http://popplanet.org,
http://www.popnet.org
-
Az ENSZ népesedési
szervezete:
http://www.unfpa.org
-
Családtervezés, nők jogai
civil szervezetek európai ill. világhálózata:
http://www.eurongos.org,
http://www.ippf.org
Megjelent:
Honlapon: 2006.02.06.
Egyéb:-
|